Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

1978. NOVEMBER 17., PÉNTEK K^úzitri) Tovább Helsinki szellemében BefejeMÖdott Budapesten a nemzetközi nökonferencia Gázvezeték a Duna alatt... Összekötötték Tökölt és Az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nem­zetközi szeminárium harmadik napján, csütörtökön is plená­ris ülésen tanácskoztak az európai országok szervezetei­nek és szakszervezeteinek képviselői a Gellert Szálló­ban. A nagy számú felszólaló elemezte, miként érvényesül­nek országaikban a nők alap­vető emberi jogai. A szocia­lista államokbeli küldöttek hangsúlyozták: országaikban megteremtették a nők egyen­jogúságának gazdasági alap­jait, a nők szellemi és fizikai képességeinek hasznosítása társadalmi érdek. A nők meg­határozó szerepet töltenek be a népgazdaságban, a közélet­ben. A tőkés országokból érkezett küldöttek elmondták: a gaz­dasági válság kedvezőtlenül hat a nők, a családok életére. A demokratikus nőszerveze­tek és a szakszervezetek sok helyen küzdenek a nők jogai­nak kivívásáért. Az ülés szünetében Rosario Gutierrez, a Spanyol Demok­ratikus Nőmozgalom Galicia- tartományi szervezetének fő­titkára elmondta: szervezetü­ket még nem ismerték el hi­vatalosan. A szakszervezetek­kel és a munkásbizottságokkal szervezik a nőmozgalmat. Gondoskodnak arról, hogy a szakszervezetek a munkások követeléseivel együtt a nők követeléseit is tolmácsolják. Mindenekelőtt a nők nagyobb arányú foglalkoztatását akar­ják elérni, s azt, hogy meg­szüntessék a nőkkel szembeni diszkriminációt A szeminárium záróülésén a rendező szervek — a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség, a Szakszervezeti Világ- szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa — összegez­ték a tanácskozáson elhang­zott tapasztalatokat, s ezeket eljuttatják az ENSZ illetékes szerveihez. Ebben többek között meg­állapították: a női egyenjogú­ság megvalósításának akadá­lyait csak valamennyi haladó erő közös erőfeszítésével lehet leküzdeni. A nők nemzetközi éve sikeresen ráirányította a világ közvéleményének figyel­mét a nők helyzetére. Fellen­dült a haladó erők harca a nők gazdasági, társadalmi, po­litikai és kulturális jogaiért, sok országban hoztak intézke­déseket a nők jogi, társadalmi, gazdasági helyzetének javítá­sáért. A szocialista országok­ban, ahol megteremtették a tényleges női egyenjogúság társadalmi és gazdasági felté­teleit, folyamatosan intézke­déseket hoznak azért, hogy a legkedvezőbb feltételeket biz tosítsák a nők, az anyák szá­mára. Az alkotó légkörben lezaj­lott tanácskozáson hangsú iyozták: a női egyenjogúság alapvető feltétele a béke, a biztonság, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés és együttműködés. Kinyilvánítot­ták meggyőződésüket: min­dent meg kell tenni az euró­pai kontinens és az egész vi­lág számára történelmi jelen­tőségű helsinki konferencia záróokmányának betartásáért. Emlékezés Birkás Imrére Birkás Imre, a magyar mun­kásmozgalom régi harcosa, a mezőgazdasági és építőipari munkások szervezője, születé­sének 70. évfordulója alkal­mából csütörtökön koszorúzá- si ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjában. Az MSZMP Központi Bizott­sága és Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Sándor József, a KB tagja és Szeré- nyi Sándor, a KEB tagja, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium nevében Dénes Lajos miniszterhelyet­tes és Héger József, a MÉM pártbizottságának titkára, az Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezete nevében Reszegi Ferenc, a szakszervezet elnöke és Cze- czei György, a Központi Ve­zetőség tagja koszorúzott. El­helyezték a megemlékezés vi­rágait a családtagok, a vou munkatársak és tanítványok is. Hórukk brigád aranyjelvénnyel Nyugdíjig senki sem vállalja ■— ötvenéves rakodóval nemigen találkozik — mond­ták. — Aki elérte a negyven évet, rendszerint búcsút mond a cipekedésnek. Nálunk 30— 32 év az átlagéletkor. Ilyen bevezető után kíván­csian vártam a beszélgetést a Beton- és Vasbetonipari Mü­vek váci telepén dolgozó szál­lítókkal, rakodókkal. A kol­lektíva tavalyi munkája el­ismeréseként megkapta az ed­digi legmagasabb elismerést, az arany fokozatot. Ház épül délután Először arról faggattam a szocialista brigád tagjait, olvasták-e László-Bencsik Sán­dor Történelem alulnézetben című könyvét? A hang )san kimondott nem helyett csak tagadóan rázták fejüket. — Annyit hallottunk, hogy egy hozzánk hasonló rakodó­csomagoló brigádról szól, de arra nem volt időnk, hogy el­olvassuk. Meg itt biztosan minden másképpen van. Az elmúlt esztendőben a tervezettnél ötmillióval több, összesen 55 millió forint ter­melési értékkel zárta az évet a váci telep. A Jurij Gagarin kollektíva sok szabad szom­batot, vasárnapot töltött a telepen. Átlagkeresetük a té­li hónapokat leszámítva — akkor ugyanis nem dolgoz­nak a szabadtéri gyártósoro­kon — 4300—4500 forint kö­rül mozgott. Viszus Ferenc lemezlaka­tosnak tanult. Előző munkahe­lyén nem tudott háromezer fo­rintnál többet megkeresni. — Építkezünk Deákváron. Amíg nincs kész a ház, itt maradok, de azt hiszem utá­na már nem vállalom. Sőt, attól félek nem is tudnám csi­nálni. Amikor idejöttem 54 kiló voltam, most meg 77. Kell az erő, a kondíció. Hevesi László brigádvezető nemrég épült fel betegségéből. A huszonöt éves fiatalember gépészeti szakközépiskolában tanul. Rajta kívül többen jár­nak az általános iskolába, gimnáziumba. Vállalják most a nehezebbet, hogy később könnyebben kereshessék meg a kenyérre valót. Maga is próbálta Vásárhelyi László művezető, büszkén beszél a kollektívá­ról. — Tavaly mindössze 216 forint kocsiálláspénzt fizet­tünk. A MÁV állomásfőnök­ség Hámán Kató szóda'ista brigádjával együttműködési megállapodást kötöttünk. Az­óta nem fordult elő rakodási szabálytalanság. A kölcsönö­sen és megfelelő időben adott tájékoztatás költségmegtakarí­tást eredményez. Én tíz éve vagyok itt, de ilyen jó kollek­tívával még nem dolgoztam. És ezt nemcsak azért mon­dom, mert eddig én is tagja voltam a brigádnak. Mint ve­zető — sajnos — nem lehe­tek csak „címzetes” brigádtag. Az ő munkájukat csak az ér­tékelheti igazán, aki maga is próbálta. — És a gépek — szólok akaratlanul is közbe. Szinte egyszerre mosolyod­nak el. A kollektíva ismét egységes. Egymás szavába vágva bizonygatják, hogy a szabályok szerint egyelőre nem tudják a rakodást teljesen gé­pesíteni. Azt mindannyian tudják, hogy mégis csak jó lenne valamilyen megoldást találni, hogy az egy vagonban elhelyezhető 1300 darab fö- démbéléstestet ne kelljen a munkásoknak a rakodólapról leemelve egyenként a vagon ba rakni. Gyakori túlóra A beszélgetés közben derül ki, hogy a MÁV adatai sze­rint 1977-ben 42 ezer tonná­nak megfelelő termeket ra­kott vagonba a Jurij Gagarin szocialista brigád. Vagyis ők tizen 42 millió darab egykilós kenyérnek megfelelő árut rak­tak kocsiba. (A műszakiak foglalkoznak a gépesítéssel, a társgyárak ta­pasztalatait felhasználva sze­retnének könnyíteni a rako­dók munkáján.) A munka természetéből adó­dóan egy kivételével vala­mennyien férfiak. Nem kis büszkeséggel teszik hozzá, mindenki családos. A napi nyolcórás munka, a gyakori túlóra és termé­szetesen az otthoni házépítés, kertművelés kiveszi erejüket. De mindannyian tisztában vannak vele: mit vállaltak. Rakodóként egyikük sem fog nyugdíjba menni. Akinek van szakmája, az visszatér ahhoz, mások pedig kihasználva a lehetőséget, tanulnak. Szabó Margit A tököli parton. összecsatolás előtt a gázvezeték ... Halmágyl Péter felvétele Háromszoros teljesítmény azok mentőmellényeket kap­nak. — Azt tudjuk, hogy hány katonánk van. De ha egy ci­vil vízbe esne, azt bizony nehezen vennénk észre — magyarázzák a parancsnokok. A parancs, az parancs. Va­lóban erősen szürkül már, sietve látnak a lámpák fel­szereléséhez. A munkát ugyanis még tegnap be kellett fejezniük: ami nem jelent egyebet, mint hogy a gázve­zeték befekszik a Duna med­rében kivájt mintegy két méter mély árokba. Tíz vállalat egy célért Az acélcső korrózió elleni védelmét, már a parton jegy­zem fel, több módon is biz­tosítják. Műanyag szigetelés­sel és katódos eljárással. A lehelyezés közbeni esetleges sérüléstől pedig vastag fabur­kolat vé-u. Szeretnénk tanúi lenni az izgalmas perceknek, amint a cső kezd lefelé ereszkedni, de figyelmeztetnek: csak késő éjszaka készülnek el. Az azonban bizonyos, hogy ma reggel szétszedik a hidat és megindulhat a Dunán a for­galom. Végezetül idekívánkozik még valami. A generálkivite­lező Kőolajvezeték Építő Vál­lalaton és a beruházásért fe­lelős Gáz és Olajszállító Vál­lalaton kívül még vagy nyolc vállalat működött közre ab­ban, hogy hamarosan megol­dódjék a főváros jobb gázel­látása. Dodó Györgyi Huszonkilenc küldött Pest megyéből Békemozgalmunk kongresszusa előtt Angol gyártmányú, új üvegzárógépet állítottak üzembe a Nagykőrösi Konzervgyárban. A berendezés 120 üveget zár le percenként. Teljesítménye háromszorosa a konzervgyár eddigi üvegzáró gépeinek. Bozsán Péter felvétele Az Országos Béketanács de­cember első két napjára a Parlamentbe összehívta a IX. magyar békekongresszust. A nyolcszáz küldött munka- tanácskozásának különös je­lentőséget ad, hogy 30 éve in­dult útjára a világ békemoz­galma. így nem csupán a két kongresszus között eltelt idő­ről, de a mozgalom egészének eredményeiről, további tevé­kenységéről is számot adnak egymásnak a megyei és a fő­városi küldöttek. Csütörtökön a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának aktívaülésén me­gyénk békemozgalmi aktivis­táit — köztük a megválasz­tott kongresszusi küldötteket — Kovács Antalné, a megyei népfrontbizottság titkára tá­jékoztatta a békemozgalom útjáról, a VIII. kongresszus óta végrehajtott feladatokról, a decemberi tanácskozás célki­tűzéseiről.' A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára beszámolójában először a ma­gvar békemo2galom helyzeté­ről szólt. A béke megőrzését népünk nemzeti programjá­nak tekinti, s e program meg­valósításában valamennyi ré­tege, szervezete részt vállal. Ebben az országos munkában élenjárnak megyénk lakosai: tevékenységük, összefogásuk bizonyítja, hogy értik és érzik a béke jelentőségét és ezért jelentős cselekedeteket vállal- j nak. A továbbiakban Kovács An- talné összegezte a békemozga- j lom eddigi harminc évének i legfontosabb esetnénveif, majd szólt napjainkról. Har­minc éve ugvan súlyosabb volt a nemzetközi helyzet, de ma bonyolultabb. Ilyen bonyolult körülmények között kell ele­get tennünk korunk legsürge­tőbb parancsának: megvédeni és megerősíteni az enyhülés fob/amatát, elérni a leszere­lést Ez a két kérdés kiemelkedő szerepet kap a IX. kongresz- szusom is, amelynek legfőbb feladata, hogy tovább keresse azokat a formákat módszere­ket amelyek a jelenlegi nem­zetközi helyzetben a legalkal­masabbak a béke megvédésé­re. A beszámoló után a Hazafi­as Népfront megyei bizottsá­gának titkára ismertette an­nak a huszonkilenc aktivistá­nak a nevét, akik képviselik megyénket a kongresszuson. Az elmúlt évektől eltérően, idén nem jelölőgyűlésen jelöl­ték, hanem testület választotta a küldötteket a különböző párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek javaslata alapján. A békekongresszus Pest megyei küldöttei: Kovács Antalné, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bi­zottságának titkára; Zsebesl Ist­ván iskolaigazgató (Vác); Bugány Irén tekercselő (Abony); Horváth Imre főmérnök (Érd); dr. Eszlári Egon körzeti orvos (Isaszeg); Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei bi­zottságának alosztályvezetője; Adám József géplakatos (Diósd); Sípos Mária tanár (Vasad); Veres Attila, a ' ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz KISZ-bizottságának titkára; Szakos János lakatos (Mo- nor) ; Németh István esztergályos (Budapest); Szabados Zoltánná darabátvevő (Solymár); Kolozsi Géza mezőgazdász (Vác); dr. Ti- bold Vilmos egyetemi tanár (Gö- döllő); Kleinesel György növény­termesztési főágazatvezető (Her­nádi ; Losonczi Benjamin szakszó, vetkezeti elnök (Tahitótfalu); Spenger Mihályné gyümölcster­mesztő (Dánszentmiklós); Gallaí Istvánná áruházvezető-helyettes (Nagykáta); Győri Sándor gyógy­szerész (Isaszeg); Bállá Károly elektroműszerész (Vác); Ligeti Eri­ka szobrász (Szentendre). Rését vesznek a kongresszuson az Orszá­gos Béketanács Pest megyei tag­jai: dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke, az OBT al- elnöke; Erdész Fe-encné munkás (Csenelt: Némethi Lászlóné óvónő (Gödőliő) : Martin János nyugdí­jas brigádvezető (Maglód); Bara­nyai Tamás evangélikus lelkész (Domony): Bállá Dezsőné brigád­vezető (Gomba): Üivári Miklós termelőszöve*'-ezeti elnökhelyettes (Vácszentlászió), M. A. Buldózerek, lánctalpasod óriás markolók serege pihei a magasra nőtt dombok kő zött. Megmozgattak jó néhán; ezer köbméter homokot itl Tököl határában, a Duna parton. — Vigyázat! A hídra nen léphetnek civilek! ,— int han gosan egy vezényléshez szó kott hang, amint kievickélv« a marasztaló homokból, ; hídra teszem a lábam. Zab rák Sándor, a Kőolajvezetél Építő Vállalat vezetője magá val visz. A külső körgyűrű — Már kevésnek bizonyul a fővárost körülvevő kör gázvezeték teherbíró-képessé­ge. Ezért született döntés « második, úgynevezett küls< körgyűrű megépítésére, amel] természetesen a Duna alat is áthúzódik. A terveket két alternatív* szerint készítették. Az elsí alapján a hagyományos, be- húzásos módszerrel kerüli volna a vízvezeték a vízme­derbe. Ennek azonban töbt akadálya is volt. Legfőképpen az, hogy Százhalombattán na­gyon meredek és magas a part, s ezért a gázcső partra fektetésére nem volt mód. A másik terv végrehajtásához viszont a honvédség segítsé­gét kellett igénybe venni. Ugyanis csak ők rendelkez­nek megfelelő műszaki-tech­nikai eszközökkel. Az úszó­hidas módszer — nem újdon­ság hazánkban sem, ám itt abbén is újítottak. — Az eddigi gyakorlattól eltérően, ezúttal a gázcső le­terhelését előre megoldották — mutatják a szakemberek. — Pontosabban ez annyit je­lent, hogy sok havi nehéz, fáradságos munkát sikerült megtakarítaniuk. A mintegy 150 tonna súlyú, 500 méter hosszú, 400 milli­méter átmérőjű, nagy szi- árdságú acélcső, 64 atmosz­féra nyomást bír el, e pere­sen még csörlőkkel rögzítve tapad a pontonhídhoz. Époen i munka legizgalmasabb fázi­sához érkeztek. Ellenőrző röntgensugár Mi történik most? A cső mederbe eresztése előtt fel­készülnek a cső két végének isszehegesztésére, középen. Majd ugyanezt a műveletet elvégzik a két parton is. — Itt nem lehet hibázni. Épp ezért a hegesztéseket szi­gorúan, röntgennel ellenőrzik — mondja Zábrák Sándor. Míg figyeljük a precíz, gon­dos felkészülést, újra ve- sényszó hangzik: a civileknek el kell hagyniuk a ponton- hidat. Akik pedig maradnak,

Next

/
Thumbnails
Contents