Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

Jól gazdálkodnak Nyársapáton Bőven termett a sárgarépa Elegendő lett a szálas takarmány A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet 2733 hektár gyenge homokföldön gazdál­kodik. Tóth Sándor elnök olyan szakember gárdával dolgozik, amely a szorgalmas tagsággal karöltve, évről évre mind jobb eredményeket ér el. Ez pedig lehetővé teszi a gazdálkodás nagyarányú fej­lesztését. Szilva a konzervgyárnak Az idén például, mint dr. Koltay Zoltán főmezőgazdász elmondotta, 50 hektárnyi új szilvást telepítenek, a fákat lehetőleg még az őszön elül­tetik. A talajt jól előkészítet­ték, csak a megrendelt fák ér­kezését várják. A bevált Stanlay fajta szilvát rendel­ték, mely bőtermő és finom, tartósításra is kiválóan alkal­mas gyümölcsöt ad. A nyársapáti talajt ugyanis nagyon szereti a szilvafa. Van már 13 hektár besztercei szil­vásuk, melyről az idén össze­sen 4294 mázsát szedtek, és adtak el jó áron a Nagykő­rösi Konzervgyárnak. Másik bőven termő növé­nyük a sárgarépa, melyet az idén 114 hektáron termesz­tettek. Minden hektár orszá­gosan is kiváló eredményt ho­zott. A Nagykőrösi Konzerv­gyár segítségével, a gépekkel felszedett sárgarépa előfeldol- gozására, üzemet létesítettek, így tisztított sárgarépát szállí­tanak a konzervgyár ceglédi szárítóüzemébe. A Haladás Tsz-ben nagy gondot fordítanak a szarvas­marha-tenyésztésre, 2026 mar­hájuk, közte 405 tehenük van, melyeket húshasznosításra tartanak. A jószágok telelte- tésére jól felkészültek, a szá­las takarmányok mellé 50 ezer mázsa főleg kukoricacsala- mádét silóztak. Az őszi vetések során 425 hektáron kenyérgabonát vetet­tek. A szőlő a fagykárok miatt gyenge termést adott, fele sem lett a szokásos mennyiségnek. Különleges eljárás A jól jövedelmező sárgaré­pát jövőre is nagyobb terüle­ten termesztik, a kijelölt sár­garépaföldet a különleges, ho­moki termelés alapján már bevetették rozzsal. A tavasszal rávetik a sárgarépát, amely ha kikel, vegyszeres gyomirtás­sal kipusztítják közüle a ro­zsot. Kopa László Hozzáértő szakemberek gondozzák a tsz állatállományát. Képünkön: vemhes tehenek a község határában álló egyik szarvasmarhatelepen. Barcza Zsolt felvétele HflGYKŐB§S| líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1978. NOVEMBER 15., SZERDA A tél küszöbén Munkára kész hóekék, szórógépek Állandó szolgálat, felvilágosítás A téli felkészülés gépszem­léjét már megtartották a KPM Budapesti Közúti Igazgató­sága 3. számú ceglédi' üzem- mérnöksége udvarán. Mond­ták is az emberek, egyhamar biztosan nem lesznek együtt annyian, mint akkor, jön a tél, kinek-kinek tudnia kell a dol­gát, mert ha esik, ha fú, a gondjaikra bízott 410 kilomé­ternyi úton mindig akad ten­nivaló. Mint Bangó Lajos, az üzemmérnökség vezetője meg­említette, a napokban Vác tér­ségéből már hószállingózást jeleztek. Nyugodtan néznek a tél elébe. Az úthálózat terjedelme nem változott, a géppark viszont a tavalyinál vala­mivel jobban használható. Az a nyolc IFA gépkocsi, amely tavaly csak szórógép­ként dolgozott, erre a télre hóekét is kap, következésképp kettős feladatot láthat el, min­dig azt, amit kell. Jégmente­sítésre, miként tavaly, ipari sóval kevert fűrészport hasz­nálnak majd. Sóból 3 ezer tonna a készlet, a fűrészport nagykőrösi üzem szállítja, ab­ból is sok száz tonnányira lesz szükség. Az üzemmérnök­ségnek van nyolc hóekés gép­járműve is, azok majd akkor indulnak munkába, ha tíz centiméternél vastagabb lesz az utakon a hó. Először az országos fűútvo­nalat kell járhatóvá tenni, utána, fontossági sorrendben, a többit, elsősorban azokat, amelyek a vasútállomással nem rendelkező, autóbuszjá­ratokra szorítkozó települé­sekhez vezetnek. Ismerik a hófúvásveszélyes szakaszokat, több van belőlük a 4-es számú országos főútvo­nalon és a Nagykőrös—Tisza- kécske közti úton is. Veszé­lyes útszakasz az új 4-esen az 50—60 kilométer közötti. A ceglédberceli dombok környé­kén sajátos a mikre'-'íma, pá- ralecsapódásos az a rész, a tel veszélye ott a síkosság, ií- marosan figyelmeztető táblá­val is jelzik majd. Ahhoz, hogy az út járható legyen a hóesés után, minden­képpen idő kell, a számítások és a gyakorlat szerint 4—6 óra, amennyiben 5—6 centimé" tér vastagságú a hó. A gépjárművezetőktől, megértést, türelmet kér­nek és azt várják tőlük, hogy olyankor segítsék a kint dolgozók munkáját. Ha a sárga, villogó jelzésű gé­pét látják, húzódjanak az út szélére, engedjék, hogy dol­gozhasson. Ügy kevesebb lesz a bosszúságuk és ritkább a koccanásos baleset. Ahogyan tavaly is tették, Cegléden, a város területén felszórják majd, amikor kell, a forgal­masabb utcák burkolatát. A ceglédi járás útjain és a nagykőrösi szakaszon is valamennyi KRESZ-tábla már fényvisszaverő fóliá­val ellátott, korszerű. Az útirányjelző táblák is cse­rére várnak. A téli előkészületekben igen sokat segítettek a szakaszmér­nökség szocialista brigádjai. Társadalmi munkában még a műhelyüket is kifestették a szemlére. Sajnos, szűkösköd­nek. A telepfejlesztés terve és a szükséges pénz is megvan, csak épp kivitelező nem akad, pedig nem kellemes téli fagy­ban a hatalmas teherautókat a szabadban szerelni. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának ceglédi sza­Egységes gyűjtemény Múltról vailá dénárok, tallérok A kutatási és a közművelődést szolgálva — Már az eddigi ceglédi munka igazolja a kísérlet he­lyességét A múzeumokban el­fekvő anyag kezelhetetlenné vált, szakszerűtlenül volt elhe­lyezve. nyilvántartva. Ez a megoldás a kutatás és a köz- művelődés céljait egyaránt szolgálja — mondotta Gedai István. Tárlatokon A lelet feltárásától a végle­ges. megnyugtató elhelyezésig tehát eddig nem is volt olyan rövid az út. A ceglédi kincs­tárnok, Dinnyés István évekig tartó munkára kapott megbí­zatást. Így beszélt róla: — A magyar pénzverés kez­detétől, az Árpád-kortól 1526- ig terjedő időből származó anyagot már rendeztem, szak­szerűen nyilvántartott, átte­kinthető gyűjtemény alakult ki belőle. Július eleje óta fo­lyamatos az osztályozás, ren­dezés. főbb tárgycsoportok sze­rint A tematikus egységek fel­dolgozása, rendszerezése és meghatározása került most sorra, ami több évig tartó fo­lyamat. Az esetleges gyűitések következményeként. hiányos az anvag. Ha kel’ő áttekinté­sünk les-’, könnyebbé válik a hiámmótlás, ami megszabja a továbbfejlesztés irányát — mondotta a régész. Majdnem minden pénzdarab restaurátori kezelést igényel a Kossuth Múzeum restaurátor műhelyében. Ha a sok ezer darabot számlá’ó anyag ren­deződik. Cegléden hosszabb ide;g látható időszaki kiállítás nyílik meg belőle, de vándo>-- ki állításként, a megye más múzeumaiba is eljuthat a rég1' korok sokféle f'zetőe'zköze. Tamasi Tamás Kisiparosok tanácskozása Elismerés a kocsariaknak Fél esztendő eredményei — mérlegen A nagykőrösi KlOSZ-szer- vezethez tartozó kocséri kis­iparosoknak a KIOSZ veze­tősége a napokban Kocséron gyűlést tartott, melyen részt vett Pothorszki Péter elnök, Nyiri Lajos titkár, a kocséri tanácsot pedig Vass Imréné vb-titkár képviselte. Negy­venöt kocséri kisiparos közül 30 jelent meg. Az elnöki megnyitó után Nyiri Lajos ismertette a tag­sággal a KlOSZ-szervezet utóbbi féléves munkálkodá­sát, majd Vass Imréné szó­lalt fel, elismeréssel nyilat­kozott a serény kocséri mes­terek tevékenységéről. Nem nehéz az iskolatáska Nem nehéz az iskolatáska, amely a Győri Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár új termékéről, a rax grabioi nevű műbőrből készül. A po­liészter szövethordozó műbőr­típust a gyárban fejlesztették ki. Nagyüzemi gyártását most kezdték meg. Legfontosabb jótulajdon- ’sága, hogy könnyű és lágy ta­pintású, de kopásálló, nem szakad és könnyen tisztítha­tó. Elsősorban iskolatáskák és utazótáskák készíthetők belő­le. A különböző fazonú min­tatáskák a használatban jól beváltak, ezért mostantól na­gyobb mennyiségben, többféle színben és miiytával állítják elő a grabiolt. — Tevéknek is. Évente nyolcezer tonna szalmape- letet — tápláló, jó minősé­gű takarmányt — készíte­nek az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinát sinatelepi üzemében most elkészült takarmánygyárban. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Veszélyes helyzetben: NB ll-es kosárlabdásaink Az utóbbi napokban több mérkőzésen és több színhe­lyen szerepeltek a nagykőrösi kosárlabdások. NB II férfi A Toldi-sportcsarnokban: Honvéd Zrínyi KFSE (Bp.)— Nk. Pedagógus 73-69 (38—31). Nk.: Ábrahám (21), Danóczi (4), Mester (19), Józan (15), Mo- csai (10); csere: Marosfi, Be- cser. Bokor. A kiesés elleni küzdelem szempontjából na­gyon fontos mérkőzésen már az elején vezetést szereztek a katonai főiskolások. A körö­siek egyik kulcsjátékosa ed­zéshiány miatt nem nyújtotta a tqíe várható teljesítményt, ami döntően befolyásolta az eredmény alakulását. Az október 22-én a Toldi- sportcsarnokbeli kiállítás miatt elmaradt Nk. Pedagó­gus-Nyíregyházi Tanárképző bajnoki mérkőzés két pontját 2-0-ás kosáraránnyal a nyír­egyháziak kapták, úgy hogy a körösiek még a kiállásért járó egy pontot sem kapták meg. A fenti két vesztett mérkőzés­sel a Pedagógus SE kosárlab- dásai nagyon veszélyes hely­zetbe kerültek a tabellán. Barátságos férfi Hét közben a Toldi-sport­csarnokban Nk. Pedagógus— Alföldi Olajbányász (Szolnok) barátságos mérkőzést játszot­tak, ami jól szolgálta a két NB Tl-es csapat felkészülését. Az eredményről nem vezettek jegyzőkönyvet. Az Országos Serdülő Kupáért Az Országos Serdülő Kupa­mérkőzéssorozat Hódmezővá­sárhelyen sorra került kétna­pos országos női elődöntőjé­ben a körösiek többsége sok­kal alacsonyabb volt a 180 cm körüli játékosokat felsorakoz­tató ellenfeleknél. A neves egyesületek csapatai jobban játszottak, a körösiek a 4. he­lyen végeztek. Szarvasi Főis­kola Spartacus— Nk. Gimná­zium 54-33 (34-18), Szegedi EOL AK—Nk. Gimnázium 71- 18 (35-11), MTK-VM (Bp.)— Nk. Gimnázium 94-21 (46-6). A gimnazista játékosok: Har- tyányi M. (34), Takács E. (18), Dombi és Farkas (7-7), Sós (4), Korsós (2), Szélesi, Erdei, HaBtyányi T. és Vailand vol­tak. A diák bajnokságban A gimnáziumi labdajáték­teremben: Nk. Gimnázium- Ceglédi Mezőgazdasági DSK 73-65 (41-40). Az 1978/79-es tanévi megyei diák férfi baj­noki nyitányon a körösiek nem játszottak jól, de győze­lemmel kezdtek és ez a fon­tos. Kosárdobók: Kovács G. (30), Szeleczki J. '(19), Mol­nár (10), Nagy L. (6), Balogh T. és Demcsik (4-4). A megyei úttörő fiú bajnokság állása: 1. Budakaszi isk. 1» Z. Nk. Arany isk. 8 3. Monori Kossuth 10 4. Nyársapáti isk. 11 5. Gödöllői j Légszesz u. iák. 8 6. Százhalomb. isk. 9 7. Nk. Petőfi isk. 8 7 3 504-327 17 8 — 867-293 1« $ 5 482-394 Iá 3 8 199-634 14 5 3 330-287 13 4 5 384-337 13 — 8 85-525 8 8. Váci Gábor J. visszalépett A dobólistán a Nk. Arany­iskolás Csikós P. 154 ponttal a 3., Lakatos 149-cel a 4., Csi­kós Z. 124-gyel a 7. és Kovács G. 107-tel a 9. helyen áll. S. Z. Sportműsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 15,30: Nk. Arany isk.— Monori Kossuth isk. fiú, 16,30: Nk. Arany isk.—Monori Kos­suth isk. leány megyei úttörő bajnoki mérkőzés. Moziműsor Sebzett madarak. Színes, magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: 4 és 6 óra. Onibaba. Japán film. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 8 óra. Kiskörzeti mozi az árbózi iskolában Az emir kincse. Lengyel film. Előadás kezdete: fél 7- kor. kaszmérnöksége megkezdi a huszonnégy órás szolgálatot az első ólmos eső, havazás kez­detétől. A ceglédi járás útvi­szonyairól minden érdeklődő­nek felvilágosítást adnak a 10—340-es telefonszámon. Ké­rik a gépjárművezetőket, hogy bejelentéseikkel, mint a múlt télen, most is legyenek segít­ségükre. Eszes Katalin jaira, hozzáférhetőbbek, meg­felelően tárolhatók, a restaurá­tor munkája szervezettebb. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárá­nak vezetője, aki szakfelügye­letet gyakorol a gyűjtemény felett, a közelmúltban Ceglé­den járt és beszélt a városbeli muzeológusokkal a gazdag anyag feldolgozásáról. Lapunknak nyilatkozva, el­mondotta, hogy a Fest megyei kísérlet figyelmet érdemel, el­ismerés illeti a megyei múzeu­mok igazgatóságát, és személy szerint Dinnyés Istvánt, aki példás buzgalommal teljesíti feladatát. — Itt értették meg elsőként a helyes, és korszerű követel­ményt, azt, hogy ezt az anya­got így Jobban lehet a múzeu­mi feladatok szolgálatába ál*, lítani. Máshol helytelenül ér­telmezett lokálpatriotizmus, a tárgyakhoz való görcsös ra­gaszkodás hátráltatja e mun­kát. Ma már mindenhol tudo­másul kell venni, hogy a lelet nem az egyes múzeumoké, ha­nem közkincs, az egyetemes kultúra része, ami, természe­tesen, nem zárja ki a vándor- kiállítások lehetőségét, s még jobban járnak a kisebb mú­zeumok. mert gazdagabb anyagból meríthetnek, mint amekkora a sajátjuk volt. Pél­dául a nagykőrösi Arany Já­nos Múzeum nemrég megnyílt állandó kiállításához ebből az összevont gyűjteményből ka­pott éremanyagot. A múlt vallatoi, a fennma­radt tárgyak által küldött üze­netek megfejtői a régészek. Se­gítőtársaid a restaurátorok, akik — a tudományos szem­pontok figyelembevételével — megtisztítják, konzerválják, összeillesztik, szükség szerint kiegészítik a törött, sérült tár­gyaltat A ceglédi Kossuth Múzeum munkatársainak mind na­gyobb feladatot ad ez a mun­ka. A Magyar Tudományos Akadémia Numizmatikai Al­bizottsága kezdeményezésére, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága úgy határozott, hogy a megye tíz múzeumában szétszórtan őrzött éremanyagot egy központi gyűjteményben helyezi el. A több ezer darabból álló gyűjtemény végleges helyéül a ceglédi múzeumot .jelölték ki, s a gyűjtemény kezelésével Dinnyés István régészt bízták meg, aki júliusban vette át az anyagot A kísérlet bevált Átgondolt szakmai megfon­tolások és külföldön már rég bevált tapasztalatok alapján döntöttek így a szakmai irá­nyítók. A kis gyűjtemények könnyen elsekélyesednek, át­tekinthetetlenek, nincs, aki szakszerűen foglalkozzék ve­lük. Raktározásuk, restaurálá­suk, feltárásuk esetleges. Egy­séges gyűjteménnyé rendezve, alkalmasabbak a kutatás cél­Valaha a nép ajkán mesék születtek földben búvó, le­gendás kincsekről, amelyeket pásztorok vagy szántó-vető emberek leltek meg, s váltak egyik napról a másikra sze­gényből gazdaggá. Ha a nincs­telenek színes fantáziával is szőtték, formálták e történetek szálait, kétségtelen, némely mondának alapja volt, hiszen mind a mai napig a régészet leggazdagabb lelőhelye a föld. Szakszerűen Nemegyszer faragott köve­ket, rég megholtak csontjait, egykor élt emberek tárgyait veti ki az eke. Házalapozáskor, kútásáskor a csákány és a la­pát fordít ki becses emlékeket. Megkerülnek elpotyogtatott rézpetákok, felszínre vetődnek tallérok, garmadával, s ahol hajdan a rómaiak jártak, ezüst dénárok, sestertiusok, aranypénzek villannak ki, ba­bérkoszorús imperátorok, ko_ ronás királyok képmásával. Poltúrákat, piculákat, Napole- on-anyi.yakat mind a mai na­pig találni. A sápadt aranyak és a fá­tyolos fényű ezüstök értékelé­sében eltér az emberekben a kincs fogalma a tudományos megítéléstől: amíg az előbbi a nemesfém anyagi értekét he­lyezi előtérbe, addig a kutatók tudományos szempontok sze­rint minősítenek egy-egy lele­tet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents