Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

1978. NOVEMBER 15., SZERDA Krimim 3 Egyenlőség, fejlődés Nemzetközi szeminárium Budapesten a nők helyzetéről Pest megyei ütemekben A hármas jelszóról: őszintén r Határozatokban nincs hiány. A legutóbbi is, amely tavaly jjj látott napvilágot, és csak 1038-asként emlegetjük, világosan § megfogalmazta a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom = minőségi fejlesztésének szükségességét. S annak hangsúlyozása = sem maradt ki: mennyire fontos ez társadalmi fejlődésünk = szempontjából. Csakhogy mennyit ér a határozat, az előírás? = Amennyit végrehajtunk, megvalósítunk belőle. = Érezhető-e valamiféle minőségi változás? Betöltik-e szerepü- 1 két megfelelően a szocialista brigádok a közösségi életre né­zi velésben? Segítik-e a szocialista emberré válás igen nehéz fo- 1 lyamatát? Hozzájárulnak-e a munkáshoz való viszony javulásá- = hoz? Ezekre és hasonló kérdésekre keresett választ az a vizs- I gálát, amely a közelmúltban zajlott le Pest megye kilenc vasas 1 üzemében. Miért éppen a kohó- és gépipari ágazat vállalatait I választotta vizsgálódása színhelyéül a Szakszervezetek Pest I megyei Tanácsa? Azért, mert kezdeményezőkészségükkel és | lelkesedésükkel mindig is az élen jártak a vasipari dolgozók. | Emellett köztudott őszinteségük, szókimondásuk is. Az egyenlőség, a fejlődés, a béke — a nők nemzetközi év­tizede jelszavának jegyében kezdődött meg kedden az eu­rópai dolgozó nők helyzeté­vel foglalkozó nemzetközi sze­minárium Budapesten a Gel­lert Szállóban. A tanácskozá­son — amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Szakszervezeti Világszövet­ség szervezett — csaknem va­lamennyi európai ország de­mokratikus nőszervezeteinek, valamint több szakszervezet­nek és nemzetközi szervezet­nek a képviselői vesznek részt. Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke köszöntötte a szeminá­rium résztvevőit. Örömünkre szolgál — mondotta —, hogy együttesen véleményt cserél­hetünk az európai dolgozó nők helyzetéről, arról az egyre növekvő szerepről, amelyet a nők a gazdasági, a politikai és a közéletben betöltenek. A ta­pasztalatok kölcsönös megis­merése hozzájárul a közös cél megvalósításához: a női egyenjogúság kiteljesedéséhez, a dolgozó nők helyzetének ja­vításához. A magyar kormány nevé­ben Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter üdvözölte a részvevőket. Hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság alkot­mánya mindenki számára — így a nők részére is — bizto­sítja a munkához való jogot. A nők munkája nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a termelés, a népgazdaság to­vábbi fejlődése. A továbbiak­ban hangoztatta: kormányunk a nőket érintő egyetlen jelen­tős kérdésben sem hoz dön- ést anélkül, hogy meg ne is- a Magyar Nők Orszá- s Tanácsa, valamint a szak- rvezetek véleményét, állás­pontját, meg ne kapná egyet­értésüket. A miniszter nagyra érté­kelte azt a tevékenységet, amelyet a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség im­már több mint három évti­zede a társadalmi haladásért, a nők egyenjogúságáért, a béke megvédéséért folytat, s kifejezte meggyőződését, hogy a tanácskozás erősíti a nő­mozgalmak és a szakszerveze­tek együttműködéséi, jól szol­gálja a társadalmi haladás ügyét. Mirjam Vire-Tuominen az NDN főtitkára vitaindító be­Szigethalóm, Csepel Autó­gyár. Alaposan megváltozott az elmúlt napokban az 5. számú gyár pártirodája: a fa­lakon korabeli tablók, fény­képek, újságkivágások. Vala­mennyi jelentős történelmi korszakot idéz. A dokumentu­mok hat évtizeddel ezelőtti pillanatokat örökítettek meg — az ember úgy érzi magát, mintha egy középiskolai tör­ténelemórán ülne... Megsárgult újságlapok A kiállítás ifjúkommunis­ták ötlete volt: az 5-ös számú gyár KISZ-szervezete és a hőkezelők Che Guevara ifjú­sági szocialista brigádja kö­zösen rendezte meg — szép mementóként — tisztelegve azoknak az emléke előtt, akik életüket áldozták a proletár- diktatúráért. — Az elgondolás egy bri­gádvezetői értekezleten vető­dött fel, s mi szívesen vállal­koztunk a feladatra •— mond­ta Szabó Miklósné, a Che Guevara ifjúsági szocialista brigád vezetője, — A KMP hat évtizeddel ezelőtti meg­alakulásának történetéről, s az ezt megelőző időszak for­radalmi változásairól már so­kat olvastunk. A kiállítás anyagának gyűjtése során rengeteg új ismeretet szerez­tünk. Köszönet érte Vöő Im­rének, a Csepel Autógyár dol­gozójának is, aki a sziget- szentmiklósi falumúzem ve­számolójában a nők helyzeté­ben bekövetkezett változáso­kat vázolta s hangsúlyozta: a nők problémái, vagyis az em­beriség felének problémái, az egész társadalmat érintik, s csakis a nők részvételével old­hatók meg. felhívta a figyel­met annak a fontosságára, hogy a nők országos szerve­zetei egyesítsék erőiket a szakszervezetekkel, amelyek tapasztaltak a demokráciáért és haladásért vívott harcban. A Szakszervezeti Világszö­vetség titkárságának referátu­mát Daniela Ubatova terjesz­tette elő. Többek között el­mondta, hogy a szakszerveze­tek különleges figyelemmel kísérték, és sürgetik a nőket érintő problémák megoldását, küzdenek a megkülönböztetés minden formájának megszün­tetéséért. Az ENSZ képviseletében Eyvind Hytten köszöntötte a szemináriumot és méltatta a nők növekvő gazdasági, társa­dalmi szerepének fontosságát. Simonies György a Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal kép­viseletében felszólalva kife­jezte azt a reményét, hogy 1980-ban a nemzetközi mun­kaügyi konferencia napi­rendre tűzi a férfiak és a nők egyenlő elbírálásának té­makörét. Dirk Krügger, a DÍVSZ iro­dájának tagja felszólalásában rámutatott: a DÍVSZ intenzí­ven foglalkozik a fiatal nőket érintő problémák megoldásá­nak elősegítésével, s ezért szá­mos határozatot is hozott. zetőjeként megannyi értékes anyagot bocsátott rendelke­zésünkre. S aki első alkalommal meg­tekinti a kiállítást, megbizo­nyosodhat arról, hogy a kora­beli dokumentumok élethűen ábrázolják a kor eseményeit. Megsárgult újságlapok tudósí­tanak például az őszirózsás forradalom győzelméről. A Kis Űjság 1918. november 1-i számának szalagcímében ez olvasható: „Győzött a forra­dalom! A forradalmi főváros diadalmas órái! A Nemzeti Tanács átvette a hatalmat! Az egész helyőrség és csendőrség csatlakozott a forradalomhoz!” A lap november 5-i számában már arról olvashatunk, hogy „népőrség alakult - a főváros és az ország békéjének meg- védelmezésére”. S egy kép ugyanezen a napon Károlyi Mihályról, amint megérkezik a belgrádi fegyverszüneti tár­gyalásra. Történelmi epizódok — Az itt látható újságok a szigetszentmiklósi falumú­zeum féltett kincsei — hang­zott a kiállítás megtekintése közben Vöő Imre tájékoztatá­sa. — Kétszáz évre visszame­nőleg legalább kétszázötven­féle lappéldányt őrzünk, a legrégibb 1789-ből származik. Poros pincékből kerültek elő, olykor a véletlen is segítette a gyűjtőmunkát. Hat évvel ez­előtt például a szigetszent­Napirenden az idegenforgalom Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának irfése Hazánk idegenforgalmi von­zásköre tovább erősödött, az igények azonban gyorsabban nőnek fejlesztési lehetősé­geinknél — hangoztatták az országgyűlés kereskedelmi bi­zottságának ülésén, amelyet Palkó Sándor elnök vezeté­sével kedden tartottak Héví­zen. A testület előtt Molnár Ká­roly belkereskedelmi minisz­terhelyettes elmondta, hogy az idegenforgalom várható to­vábbi növekedésére számítva gyorsított fejlesztési progra­mot dolgoztak ki. A Belkeres­kedelmi Minisztérium ezt az idegenforgalmi alapból mint­egy 200 millió forinttal támo­gatja. Elsősorban a legna­gyobb tömegeket fogadó Ba- laton-partot fejlesztik. A képviselők a vitában szó­vá tették, hogy nincsenek egész évben kihasználva a gyógyhelyek vállalati üdülői és jobb szervezéssel igénybe lehet venni a társas nyaraló­kat is. Az érdekelt tárcák és területi szervek egybehangolt, tervszerűbb munkájára kell törekedni. A kereskedelmi bizottság ülésének vitájában a képvise­lők közül felszólalt Antal Im­re, Ballók Józsefné, Hosszú László, Mráz Tibor, Nagypata­ki Imre, dr. Novák Pálné, dr. Szabó József, Szigethy Jenő és Szokola Károlyné dr. A képviselők az ülés után megtekintették Hévíz idegen- forgalmi nevezetességeit. miklósi házasságkötő-terem bővítése közben előkerült négy korabeli elöljárósági jegyzőkönyv; a falu 1908-tól 1939-ig vezetett krónikája, amelyből rendkívül fontos adatokat tudtunk meg például a Tanácsköztársaság idejéből. Amikor a KISZ-fiatalok meg­kerestek, s közölték tervüket, szíves-örömest rendelkezésük­re bocsátottuk a dokumentu­mokat. A kiállítás vitrinéiben a hat évtizeddel ezelőtti események ráckevei járásra vonatkozó történelmi epizódjai is fellel­hetők. Így például minden bizonnyal ritkaságszámba megy az a pontos névsor, amely tizennégy község — Áporkától Taksonyig és Kis- kunlacházától Szigetbecséig — a direktóriumi tagok névsorát örökítette meg. S a Pesti Napló 1919. március 22-i szá­mában arról olvashatunk a vastag szalagcímben: „Prole­tár diktatúra! Lemondott a kormány és a köztársasági el­nök!” Elismerés jár érte Az értékes dokumentumokat nézegetve Vöő Imre egy ok­levélre mutat, s csendesen megjegyzi: — Erre különösen büszkék vagyunk... Az oklevél cirkalmas betűi — s a mellette fekvő Tanács­köztársasági Emlékérem — arról ad hírt, hogy Wiedner Nemcsak többet Nézzük, milyen általános jellemzőket állapított meg a vizsgálat! Elsősorban azt, hogy a brigádoknak összeállí­tott vállalási javaslatokban előtérbe került a minőség ja­vítása, az exporttervek telje­sítése, valamint az anyag- és energiatakarékosság. Vagyis visszaszorult a korábbi gya­korlat, mely szerint a felaján­lások kizárólag a vállalati tervek túlteljesítésére irányul­janak. Természetesen e tény negatív hatása is fellelhető: az ajánlások túlnyomó része a termelési feladatokra korláto­zódik. iS ez nem jelent egye­bet, minthogy az általános, szakmai és politikai képzéssel kapcsolatos, valamint a szo­cialista magatartást, gondol­kodást fejlesztő, alakító tenni­valókat csak általánosságban fogalmazzák meg. Antal 1918-ban már tagja volt a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának. Az egykori la­katosmester 1922-től Sziget- szentmiklóson élt két évvel ezelőtti haláláig, s 1945 feb­ruárjában a párt helyi szerve­zetének életrehívásában is közreműködött. A ráckevei já­rásbeli nagyközségben ma is őrzik emlékét: a falumúzeum látogatói — s most ezekben a napokban az autógyári kiállí­tás megtekintői — előtt meg­elevenedik küzdelmes, nehéz életútja. Talán az eddigiekből is ki­derül: a kiállítás anyaga való­ban gazdag, s hosszasan so­rolhatnánk a valóban páratlan dokumentumokat. Az elkö­vetkezendő két hétben kitár­ják a kapukat az érdeklődők előtt: remélhetően sikerül le­hetőséget találni arra is, hogy a környékbeli iskolák úttörő- csapatai — hagyományosan jó a kapcsolatuk a Csepel Autó­gyárral — szintén megtekint­hessék a korabeli történelmi események írásos emlékeit. S végezetül hadd idézzünk egy sokatmondó gondolatot a vendégkönyvből, az egyik fia­tal látogató sorait: „Szerencsés helyzetben va­gyok, mert tanúja lehettem annak a szerető gondoskodás­nak és fáradozásnak, amelliiel a KISZ-fiatalok ezt a kiállí­tást megrendezték. Ügy hi­szem, akkor, amikor ifjúkom­munistáink ilyen érzelmi el­kötelezettséget árulnak el nagy elődeink tettei iránt, nem szabad szükmarkúan bánni a dicsérettel. Elismerés és köszönet lelkes munkáju­kért.” S ehhez a véleményhez ma­gunk is csatlakozunk. F. G. Jelentős viszont a megye vasas üzemeiben az újítómoz­galom. Szervesen kapcsolódik a munkaversenyhez. 1977-ben 1852 újítást terjesztettek be, közülük 994-et el is fogadtak. Az is igaz, viszonylag kevés számú az újító. Tehát, a helyi sajátosságokat figyelembe vé­ve, az eddiginél jobban be­vonhatók a brigádok a moz­galomba. Elmondták a brigádvezetők, hogy munkahelyük vezetői a korábbinál nagyobb követel­ményeket támasztanak velük szemben; konkrétabban meg­határozzák a verseny célkitű­zéseit. Egységesebb lett az ér­tékelés rendje is, javult az erkölcsi és anyagi elismerés összhangja. Lényeges ugyan­akkor a brigádok saját érték­ítélete is. Általában féléven­ként, negyedévenként önma­guk készítik saját munkájuk értékelését. Ingázók művelődéséért Megállapíthatták a vizsgá­lódók, hogy a szocialista gon­dolkodásmód egyre nagyobb térhódításának kézzel fogható bizonyítéka a sok-sok kom­munista műszak. És gyakran, van rá példa bőségesen, a kis közösségek szinte erejüket meghaladó társadalmi munkát végeznek lakóhelyük gazdagí­tásáért, s azért, hogy több gyermekintézmény létesüljön. Pest megye sajátosságából adódik, hogy a vállalatok dol­gozóinak jórésze ingázik, na­ponta utazik munkahelyére. Ez a tényező nem hagyható fi­gyelmen kívül a művelődés, a kulturálódás vizsgálatánál sem. A szocialista brigádok keresik a lehetőségeket, s ha segítséget is kapnak, — mint például a Csepel Autógyár­ban, ahol autóbuszt kérhetnek a kirándulásokhoz — nagyobb sikerrel valósítják meg a hár­mas jelszót. Felleltek jónéhány olyan körülményt, amelyek gátjai a brigádmozgalom fejlődésének. Legjellemzőbb talán a ma még sok helyütt meglévő gya­korlat: nem alakult ki egy­ség a munkaverseny irányítá­sára, szervezésére — a gazda­sági vezetők és a mozgalmi szervek között. A szocialista közösségi élet kialakítását ne­hezíti, hogy egyre több a le­gális és az illegális túlóra. Előfordul, hogy rosszul készí­tik elő a társadalmi munká­kat. És hiába rögzíti az 1038- as határozat, hogy a vállala­tok éves bértömegük másfél­két és fél százalékát fordít­hatják a munkaverseny jutal­mazására, ha az anyagi hely­zetük ezt nem teszi lehetővé. Így áll elő az a fura helyzet, hogy a jutalmazásra szánt ke­ret határozza meg, hány bri­gádot jutalmazhatnak arany, ezüst, vagy bronz kitüntetés­sel. És nem az, hogy valójá­ban hányán is érdemelnéd meg. Felelősség a vállalásokért Megkérdezték magukat a legérdekeltebbeket is — 182 szocialista brigádvezetőt és 292 brigádtagot — ők maguk miként látják a munkaver- senymozgalmat? Szinte egy­öntetű a vélemény, hogy fő­ként tennivalóik alaposabb ismertetését várják. Egyidejű­leg nagyobb beleszólást igé­nyelnek a vállalati célok meg­határozásába is. S arra a kér­désre, hogy megvalósul-e a hármas jelszó, többen el­mondták: a jelenleg kialakult követelményrendszerben és értékelésekkor nem egyfor­mán bírálják el a munkát, a művelődést és az életmódot. A brigádvezetők és a szak- szervezeti bizalmiak kapcsola­tát boncolgatva pedig napvi­lágra került egy sürgős vál­toztatásra szoruló tény: a bi­zalmiak jutalmazások előtt ritkán kérdezik meg a bri­gádvezetők véleményét. A gondok ellenére is az volt a megkérdezettek felének véle­ménye, hogy érezhető a bri­gádmozgalom minőségi válto­zása. A brigádtagok nagyobb felelősséget éreznek vállalá­saik, teljesítéséért. Kilenc vállalat — a Csepel Autógyár, az Ikladi Ipari Mű­szergyár, a Pestvidéki Gép­gyár, a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár, a monori MEZŐ­GÉP, az Egyesült Izzó váci Fényforrás- és Alkatrészgyára, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, az Ipari Szerelvény és Gépgyár, valamint a Duna- menti Hőerőmű — csak csepp a tengerben, mondhatná bárki. Ám, nem feledhetjük, hogy részekből áll össze az egész. Ügy véljük az SZMT vizsgá­lata őszintén feltárta az ed­digi eredményeket és a moz­galmat ma még nagyon is za­varó körülményeket. S mivel a kapott ismeretek többsége általánosítható, megfelelő se­gítséget adhat a megyénkben folyó munkaverseny tovább­fejlesztéséhez. A szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozása és a SZOT hatá­rozatai értelmében. Dodó Györgyi Százhetvenféle fotópapír Százhetvenféle fotópapírt gyártaváéi Forte. Előzetes meg­munkálásuk a balitálás, melynek során a nyersanyag elnyeri végleges felületét. Az automata gép naponta 30 ezer négyzet- méter papírt dolgoz fel Bozsán Péter felvétele Kondenzátor mosógéphez ötvenféle típusú, több mint kétmil­lió kondenzátor készül idén a Me­chanikai Művek abonyi gyárában. Ezek jelentős ré­szét a Hajdúsági Iparművek centri. fugáiba és mosó­gépeibe szerelik majd be. Bozsán Péter felvétele Elkötelezettség — dokumentumokban A Csepel A utógyár ifin komm un is fáinak kezdeményezése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents