Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

Diaképek a községről Ä vérségi művelődési ház­ban november 7-e tiszteletére két kiállítás is nyílt. Az épület előcsarnokában honvédelmi, a klubhelyiségben fotókiállítás. Az előbbi gazdag és sokrétű illusztrációkkal mutatja be a korszerű védekezési módokat A módszereket, lehetőségeket makettek, nagy méretű képek szemléltették, de bemutattak néhány védőruhát és eszközt is. Akinek felkeltette érdeklő­dését a kiállítás anyaga, s többet akart megtudni, több mint ötven szakkönyv közül választhatta ki és olvashatta el az őt legjobban érdeklő iro­dalmat. A kiállítást, amelynek erénye volt, hogy falusi kör­nyezetre vonatkozott, az isko­lásokon kívül száz felnőtt is megnézte. A klubhelyiségben három helybeli amatőr fotós képeiből rendeztek bemutatót. Honlor László, Fenyőharaszton élő és dolgozó agrármérnök képeiből egy évvel ezelőtt már volt ki­állítás, s most új témával, a tanyavilággal, a tanyasi em­berek életének jellegzetes ese­ményeivel ismertette meg az érdeklődőket. A két új kiállító, Pintér Mi­hály és Bene Mihály. Bene erejéből néhány színes képre is futotta, egyiken egy helyi népviseletben pompázó lány látható; hiányoztak azonban kollekciójából a vérségiek mai életét bemutató fotók, pedig ilyeneket is készít. Homor László és Bene Mi­hály arra is vállalkozott, hogy színes diaképekben mutassa te a községet. Eddig százhúsz kocka készült el, rajtuk a köz­épületek, régi, jellegzetes épü­letrészek, termelőszövetkezeti létesítmények, határképek. Ve­títésüket decemberre tervezik. Kelemen Csaba Moszkvai társintézettel közösen Csúszásjelző — kevesebb olaj A falu boltosa Pécelen befejeződött a kis­pályás labdarúgó-bajnokság őszi idénye. Az első helyet jobb gólkülönbségével a Vas- ipar csapata szerezte meg, amely .egyenletes játékot nyúj­tott hétről hétre. A Club 99 lett a második, harmadik az Áfész, mindkét csapat a végé­re kitűnő formába lendült. A bajnokság kiegyensúlyozottsá­gára utal, hogy a középcso­portban is csupán gólkülönb­ség döntött a sorrendben. Dicsérettel kell szólnunk a társadalmi bírókról, akik ki­tűnően ellátták feladatukat. Az ^öttagú intéző bizottságnak ritkán kellett összeülnie fe­gyelmi vagy más ügyet meg­tárgyalni. A pályákról és a felszerelésekről, mint már oly sokszor korábban, most is Ko­rács István mindenes gondos­kodott. Az őszi bajnok együttese: Móczár Miklós (kapus), Ber- czeli József, Juhász György, Vörös István, Skultéti István, Az autózás, motorozás tech­nikáját ismerők tudják, hogy az ősi találmány, a járművek kereke és az út között csak igen ritkán adódik tökéletes kapcsolat. Megfigyelhető, hogy a gépkocsi, a motorke­rékpár vagy éppen a traktor hajtott kerekei induláskor gyakran kipörögnek, s alig arasznyi előrehaladás közben annyit fordulnak, ami több méter megtételéhez is elegen­dő volna. Ilyenkor, a forgó mozgás mellett, nagy mértékű csúszás is előáll a kerekek és a talaj között. Nagy traktor Hasonló jelenség menet közben is előfordul, mihelyt a jármű sebessége és a kere­kek fqrdulata között eltérés van. Ez pedig mind a gumik kopására, mind a benzin vagy a gázolaj fogyasztására is ká­rosan hat. Az effajta csúszást, szaknyelven szlipet, teljesen kiküszöbölni nem, legfeljebb bizonyos határon belül tarta­ni lehet. A kerékcsúszás ma már nemcsak a járműtervezőket foglalkoztatja, káros hatását a mezőgazdasági gépeken is igyekszenek befolyásolni. Kü­lönösen a nagy teljesítményű traktorok elterjedése indokol­ta, hogy ezzel a témával a MÉM Műszaki Intézet kuta­tói is behatóbban foglalkoztak az elmúlt években, s úgy tű­nik, eredményesen. Mi indo­kolja, hogy éppen a nagyobb traktorok térhódítása terelte a figyelmet minderre? Bemutató A kisebbek vezetés^ közben szinte együtt élt a traktoros gépével: ha a kerék túlzottan pörgött, megcsúszott a talajon, azt a motor hangjából, a ke­rekek mozgásából azonnal észlelte. Ugyanakkor a mosta­nában egyre jobban terjedő 150—250 lóerős traktorok ve­zetője, bár bizonyos mértékig érzi gépének terheltségét, nem képes olyan jól követni a monstrum minden rezdülését. Ha például a motor túlpörög, nagyobb a fordulata, teljesít­ménye, mint ami éppen szük­séges, nem egy vagy két lóerő pazarlódik el, hanem a két­Gábor Miklós, Búzás Gábor, Stróber János, Albert Zoltán, Markó Zoltán (csapatkapi­tány). Az utolsó forduló eredmé­nyei: Vasipar—Üjteíep 4—0. Ve­zette: Sivó. Gólszerző: Búzás (3), Berczeli J. Ezen a talál­kozón csak az volt kérdéses, hpgy a Vasipar hány gólt lő az Újtelepnek. A bajnokcsapat ezúttal is sok helyzetet elhibá­zott, de így is veretlenül küz­dötte végig a szezont. KlOSZ—Club 99 1—2. Ve­zette: Vörös I. Gólszerző: Ba- ranyi J., illetve Tóth Cs., Mi­kes F. Nagy iram, kemény já­ték jellemezte az összecsapást. Áfész—Pesti út 5—2. Vezet­te: Skultéti I. Gólszerző: Get- ner S. (2), Moravecz, Hegedűs L., Hamvas I., illetve Rác A. (2). Az első félidőben a Pesti útiak jól állták az Áfész roha­mait, 3—2-es állásnál azonban tizenegyest hibáztak. A máso­Kispályás labdarúgás Befejeződött az őszi idény Két veretlen csapat az élen százból például húsz-harminc. A pazarlást a fölöslegesen elfogyasztott gázolaj kilói je­lentik, valamint az a kopás, amit a gumik szenvednek el fölöslegesen, mert a talajon nem egyszerűen kapaszkod­nak, hanem azt ilyenkor való­sággal aprítják maguk alatt. Erre az esetre is igaz, hogy a csúszás; a bizonyos mértékű túlpörgés talán sohasem lesz kiküszöbölhető, hiszen még a körmös traktoroknál is volt ilyen jelenség. A talaj egye­netlensége fokozza a nehézsé,- geket. A káros hatások csök­kentése azonban lehetséges és szükséges. A minap a veszprémi Dózsa Tsz-ben tar­tott bemutatón üzem' közben láthatták az érdeklődők annak a szlipjelzőnek a használatát, amelyet a MÉM Műszaki Inté­zet és moszkvai társintézete közösen fejlesztett ki a nagy teljesítményű traktorokra. A szlipjelző a megengedett 8—16 százalékos kerékcsúszás­nál nagyobb értéket a traktor műszerfalán jelzi a vezető­nek, aki a hibát észlelve mó­dosítja a haladási sebességet, illetve a motor terhelését. Amint azt dr. Fekete András, az intézet tudományos főmun­katársa elmondotta: a szlipjel­ző alkalmazásával 6—10 szá­zalékkal csökken a gázolajfo­gyasztás, s mintegy 8—12 szá­zalékkal növelhető a ' nagy traktorok szántásban elért te­rületteljesítménye. Gyártó is van Jó hír, hogy a «műszert a kísérleti példányok kipróbálá­sát követően, gyártó cég is kézbe veszi. Várható, hogy a budapesti FOKGYEM Szövet­kezet jövőre elkészíti a null­szériát, amelyből először a termelési rendszerek kapnak, 1980-ban pedig nagyobb da­rabszámban kerülnek forga­lomba. F. I. Új ház épül az M3-as mellett A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat építi Gödöllőn, a Szabadság téren, a kecskeméti házgyár elemeiből a lakóháza­kat. A Kossuth Lajos utca felőli oldalon az épületek már elké­szültek. Képünkön: a 3-as út mellett a második lakóház foga­dószintjét betonozzák. Barcza Zsolt felvétele dik félidőben a szövetkezetiek fokozták az iramot és ilyen arányban is megérdemelten győztek. Rét SC—Gagarin tér 1—4. Vezette: Sivó. Gólszerző: Noti­fies J., illetve Kovácsik L., Tóth F., Félix A., Töreki T. A Gagarin tériek könnyedén győztek a Rét ellen, az utóbbi csapatban eggyel kevesebb já­tékos szerepelt. Vegyesipar—MEDOSZ 0—4. Vezette: Nagy L. Gólszerző: Galambos J. (2), Juhász A., Csesznyik. A MEDOSZ a négy gólon kívül sok helyzetet el­puskázott és megérdemelten nyert a legjobb játékosa, Kal­már Gábor nélkül kiálló ve­gyesipariak ellen. " Az őszi bajnokság végeredménye: 1. Vasipar 2. Club 99. 3. Áfész 4. Rét SC. 5. Gagarin tér 6. MEDOSZ 7. KIOSZ 8. Vegyesipar 9. Pesti út 10. Üjtelep 9 6 3 — 19- 4 15 9 6 3 — 20- 7 15 9432 22-12 11 9513 21-15 11 9423 20-15 10 9423 17-18 10 9315 15-21 7 9315 14-23 7 91—8 10-26 2 9*1— 8 11-29 2 A góllövőlista: Koltai L. (Rét), Rác. A. (Pesti út) 9—9 gól, Kontics J. (Rét), Hamvas I. (Áfész), 8—8 gól. Dobai A. (Üjtelep) 7 gól. Dezső László Készül az orvosi rendelő Pécel Alig fél éve, hogy a péceli tanács költségvetési és építő­ipari üzeme megkezdte az or­vosi rendelő építését. Azóta az üzem dolgozói több esetben tartottak kommunista műsza­kot, a lakók egy része társa­dalmi munkával segített. Az épületen jelenleg a külső mun­kákat végzik, amivel rövide­sen elkészülnek. A tanács gaz­dálkodási csoportja máris szerzi be a szükséges felszere­léseket. Az elképzelések sze­rint egy kisebb laboratórium is lesz az új körzeti rendelő­ben. Szombati jegyzet Egpit Sorra alakulnak az idő­sek, a 'nyugdíjasok klubjai járásunk községeiben. Élet- rehívják őket, annak rend­je és módja szerint progra­mot dolgoznak ki, összejö­veteleket, előadásokat, ki­rándulásokat szerveznek. Megszabott időközönként egybegyülnek, beszélget­nek, társasjátékoznak, fel­idézik múltjuk jeles ese­ményeit, s mert sokan kö­zülük nehéz sorssal veret­tek meg, sűrűn elevened­nek meg zord napok, nincs­telen hetek, bánatos évek. Ám elöbb-utóbb minden­kor akad valaki, aki véget vet a borúnak, elsőül bu­sább, majd derűsebb dalba kezd, s ha zeneszerszám is van kéznél, a tánctól sem riadnak meg a fáradt derekak, törődött lábak. Jelen éveink a klubok kora, de olybá tűnik, a legtartósabbak, legéletké­pesebbek az öregekéi. A szakmai, ifjúsági és egyéb körök könnyen széthulla­nak, avagy csupán papíron léteznek. Tagjaik folyton változnak, megesik, hogy a megalakulásra foghíjassá válik a névsor, valakit a munka, ánást a szerelem, a harmadikat kedvezőbb ki­látások csábítanak távolab­bi tájakra, ahol talán újból belép ’ valamelyik klubba, hiszen országszerte van be­lőlük bőven. Ámde ha leszámítjuk is az úgynevezett objektív okokat, még mindig az 'öregek javára billen a mér­leg nyelve, ha összehason­lítjuk klubjaik életképessé­gét a többiekével. Vajon miért? Arról szó sem le­het, hogy netán nagyobb gyakorlatuk volna, koruk­nál fogva tapasztaltabbak lennének e tekintetben. Egyáltalán nem, hiszen amikor ők voltak az örök­mozgó korban, klubok leg­feljebb a felsőbb körökben léteztek, hogy azok miket szoktak csinálni, még elles­ni sem volt módjuk, zárva voltak azok az ajtók előlük. Valamennyi indíték fel­fedéséhez alaposabb vizs­gálódás szükségeltetne, az összetartó szálak mélyebb bogozgatá’Sh. Éneikül is nyil­vánvalónak látszik azonban egy fontos tényező, mégpe­dig a közösség iránti vá­gyakozás. Korunk, úgy lát­szik, így hirdetik, nem ked­vez a bensőségesebb barát­ságok, baráti fészkek létre­jöttének, mindenki rohan, valamennyien felajzva tölt­jük óráinkat az ébrenlét első pillanatától a nyugo­vóra térésig. Aki bágyad­tabban nyitja fel szemét reggel, első mozdulatával a kávésibrik felé nyúl, tar­talmának kortyolgatása közben gyorsítva pörgeti fel a motort, s mihelyt lankadna, újabb adag kof­feinnel akadályozza azt meg. Az óhaj természetesen a fiatalabbjában is megvan a meghittebb együttlét iránti jó ismerőssel, volt osztály­társsal, kellemes, kedves munkatárssal találkozva gyakorta elhangzó mondat: rohanok, hívj fel, írj né­hány sort, s akkor majd dumálunk egy nagyot. Szó se róla, hogy mindez min­denkor a hogy vagy, hogy szolgál egészséged költői kérdésként megfogalmazott szólamával volna egyenlő. Lehet, hogy nem mindig mondjuk komolyan, de az igény, vagy pontosabban a szükséglet annál reálisabb. Miként vaskos realitás az is, hogy' fiatalon könnyeb­ben megvagyunk nélküle. Éppen a rohanásban, a te­vékeny életben leljük meg magyarázatát ennek is. Mi­vel minden percünk ki van töltve, hiányérzet ritkáb­ban tör ránk, a következő tennivaló el is feledteti. Egy kis képzavarral azt mondhatjuk, az üresség éveink gyarapodásával gyű­lik bennünk, s ha előbb nem, a nyugdíjba vonulás­kor légszomj fog gyötörni. A tempót nehéz csökken­teni. De szünetek adódnak. Ha ilyenkor barátok vesz­nek körül, akár klubban, akár másutt, a majdani öregkori együttlétek is tar­talmasabbak lesznek. Kör Pál Nem fukarkodik a jó tanáccsal árusítást már Ikladon tanulta meg. Többet dolgozik — Miért hagyta ott az Út­törő Aruházat? — Férjhez mentem és a fér­jem ikladi. A Műszergyárban dolgozik. Innét nem tudnék bejárni Pestre. De ez még csak eszembe sem jut, jól ér­zem itt magam. Kicsi a bolt, az igaz, csak ketten vagyunk, de azért van ennek előnye is. — Talán az, hogy keveseb­bet kell dolgozni? Megütközve nézett, vissza, majd elnevette magát. — Itt az átlagosnál többet kell dolgozni. Reggel 6.30-tól 11-ig, és délután 2 órától 5 óráig tartunk nyitva. Délben sem tudok hazamenni, mert akkor intézem az adminisztrá­ciót, takarítok, pakolok; tu­lajdonképpen reggel 6-tól este 6-ig dolgozom, felelek a mun­katársnőmért és mintegy 250 ezer forint értékű áruért. A vevők szeretik — Véleménye szerint mi­lyen a jó kereskedő? — Udvarias, kedves, türel­mes, segítőkész. Igyekszik a vásárlók igényeit kielégíteni, megpróbál gondoskodni a ke­resett és fogyóban lévő áru pótlásáról. — Ilyen kereskedőnek tart­ja önmagát? — Szeretnék ilyen lenni. Hogy milyen kereskedő Jan­csovicsné, erről a Kiváló dol­gozó kitüntetés tanúskodik, s egyik munkahelyi vezetője, Te- bel József, a Galgavidéke Áfész osztályvezetője is. — A vevők szeretik, ked­velik — mondta Tebel József. — Az elszámolásaival, a munkájával SQha semmiféle problémánk nem volt. Jutka, mert mi csak így emlegetjük, jól végzi a dolgát. Szente Pál Ikladon a kisebbik — a Szabadság úti — élelmiszer- boltban egy fiatalember válo­gatott a citrom között. Mozdu­latai nem árulkodtak valami nagy hozzáértésről, s így aztán ugyancsak hálásan fogadta a boltvezető — Jancsovics Já- nosné — segítségét. — Elég lesz? — kérdezte a kereskedő., Nincs téliszalámi — Magára bízom — mondta a fiatalember. — Én magában, Jutka, teljesen megbízom. Feltehetően a többiek, az itt vásárló ikladiak is így van­nak vele. Sokan keresztnevén szólítják, tanácsát kérik. A boltban ugyanis úgynevezett napi iparcikkek — testápolá­si és háztartási áruk — is kaphatók, s ezek között bi­zony nem mindig igazodik el a földi halandó. Jancsovicsné nem fukarkodik a jó tanács­csal. Tanúja voltam, amikor véleményt mondott valamelyik árujukról. Bizony nem titkol­ta, hogy gyatra a minősége. A vásárlók feltétlen bizal­máról Jancsovicsné azonban nincs meggyőződve. Még tíz-egynéhány éve is, amikor tanuló, majd kezdő kereskedő voltam, a boltos köztiszteletben álló személy volt. S most? Sokan monda­nak rosszat rólunk. Az újsá­gokban is többet szerepelnek az árdrágítók és a súlycson- kítók, mint a becsületes ke­reskedők. Pedig, higgye el, az utóbbiból sokkal, de sokkal több van. No és az emberek egy része azt hisizi, hogy azért kisebb a választék, mert ügyefogyott, vagy hanyag a boltvezető. , — Baj van az ellátással? — A városokban és a nagy boltokban jobb az ellátás, de itt nálunk gyakori a panasz. A Füszért és a húsipar csak elvétve tartja be a szállítási határidőket, és többnyire ke­vesebb árut hoz, mint amit megrendeltem. Nincs télisza­lámi, de még az édesség is kevés. Csokoládéból csak né- hányfélét kapunk, vagy a cirokseprű; már- azt is elfe­lejtjük, hogy milyen... Jövőre jubilál — Miért rosszabb itt a kí­nálat, mint a városi üzletek­ben? — Mert ez egy kis falusi bolt, s talán azt hiszik, hogy mi a kevéssel, a. silányabb áruval is beérjük ... (Az ikladi élelmiszerbolt a Galgavidéke Áfészhez tarto­zik. Az áfész központjában is elismerték, hogy néhány áru­ból ellátási gondok vannak, de ezt nemcsak az ikladi, hanem minden boltjuk megérzi.) A boltra egyébként ráférne a felújítás és a bővítés. Itt- ott már mállik a vakolat, az oldalfalak felső részén beázás­tól visszamaradt foltok ékte­lenkednek, s a raktár is kicsi. Jancsovics Jánosné a har- minc-egynéhány éves, mindig mosolygó boltvezető jövőre jubilál; húsz éve lesz, hogy dolgozni kezdett Budapesten az Úttörő Áruházban ruháza­ti szakosként. Az édelmiszer-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents