Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

V. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1978. OKTOBER 31., KEDD Csoportos oktatás Képességhez szabott feladatok Megfigyelve a mozgalmas Utcaképet mindegyre álmél- kodhatunk az emberek sokfé­leségén. Bárhogy meresztjük szemünket, nem találunk két egyformát. Még az ikrek is csak az Ismeretlennek hason­lítanak annyira, mint két to­jás. Jobban szemügyre véve őket feltűnnek az elütő voná­sok az arcon, mozgásukon, beszédmodorukban, reakcióik­ban, viselkedésükben. Ezer- arcúságot fedezhetünk fel az értelmi képességekben is. Nagy-nagy szerencsénkre, te­hetjük hozzá, másképp alig­ha lennénk képesek annyiféle oldalról megközelíteni a va­lóságot, annyiféle szakmát és foglalkozást űzni, annyiféle tudományággal foglalkozni. Ta­pasztalatainkat társadalmi szemlélettel vegyítve azt mondhatjuk, egyenlők vagyunk a jogokban, de nem egyfor­mák képességek, készségek, tehetség dolgában. Átlaggyerek Balgaság volna azt hinni, az elmondottak csak a kifejlett egyedekre vonatkoznak. Ugyanez áll a gyermekekre is. Többnyire talán ösztönö­sen, de számításba veszi ezt minden szülő, aki több gyer­meket nevel, amikor valami­lyen feladattal bízza meg őket, de még akkor is, ha játékot vásárol nekik. A mából visszapillantva fur_ csállhatjuk, hogy az általános iskolában hosszú ideig nem vettek tudomást a különböző­ségekről. Az első osztálytól kezdve egy elképzelt átlag- gyereket oktattak, az ő felté­telezett szellemi képességei­hez mérve adagolták a tud­nivalókat. Érdekes, hogy az átlagosztályzatról zajló vitá­ban erre nem vesztegettek sok szót, holott ez ezerszer fontosabb. Hála a pedagógusoknak és a pedagógia tudományának ma már másképp van. Erről győződhettünk meg a városi Petőfi iskola Igazgatójával beszélgetve, akivel egy tava­lyi miniszteri rendelet kap­csán a differenciált oktatás­ról váltottunk szót. Monori Mihály olyan intézmény élén áll, amely az említett módszer kísérleteiben is részt vállalt. Egy mondatban összefog­lalva: a .feladatokat, az igé­nyeket és a terhelést a ké­pességekhez igyekeznek szab­ni. Egy-egy osztályban har­minc, harmincöt gyereket nevelve, oktatva természete­sen arra nem gondolhatnak, hogy mindenkivel személye­sen foglalkozzanak, minden­kinek személyre szólóan ha­tározzák meg a teendőket; erre nincs is szükség, ennyire nem különbözünk egymástól. Felzárkóztatás Kialakulnak, kialakíthatók azok a csoportok, amelyeknek tagjai nagyjából azonos szin­ten és idő alatt fogják fel az ismeretanyagot, s többé-ke- vésbé egyazon mértékben dolgozzák fel és értik meg. Az már csak formalitás, hogy ezek az osztályban egy he­lyen ülnek, hiszen ideig- óráig a többieknél jobban összetartoznak, jobban külön, böznek tőlük. Felszínesen al­kot véleményt a módszerről, aki az ültetési rendből mesz- szemenő következtetéseket von le. Volt rá példa, újfajta szamárpad-rendszert emleget­ve. Aki ilyet mond, figyel­men kívül hagyja, hogy a csoportok állandó mozgásban vannak. Megeshet, hogy aki matematikaórán az élcsoport­ban található, földrajzórán azok között foglal helyet, akiknek a szokásosnál töb­bet kell magyarázni, vagy csak másképp. A differenciált oktatásban megkülönböztetett figyelem­ben részesítik a gyengéket, az ő felzárkóztatásuk nagyon fontos és nem könnyű peda­gógiai feladat. Jószerivel az iskolába lépés előtt kezdődik, amikor a nevelők megnézik, ki milyen hátországból érke­zett, melyik gyerek él hátrá­nyos körülmények között, s szorul éppen emiatt fokozott segítségre. Ismerve az emberi érzékenységet, itt ismét hang­súlyozni kell, a gyengék közé való sorolás szintén nem végleges, hiszen pontosan az a célja, hogy megfelelő mód­szerrel, bánásmóddal a taní­tó a gyereket felzárkóztassa a jobbak, akár a legjobbak kö­zé. Ez utóbbi sem vágyálom, ha nem tévesztjük szem elől, hogy hátrányos helyzetűekről van szó, akik nem okvetlenül egyéni képességeik folytán gyengébbek kortársainál. Jóhiszeműen Aki felnőtt nem felejtette még el iskolai élményeit, em­lékezhetik rá, hogy minden osztályban voltak kiemelke­dően jó tanulók, akik már ré­gen unatkoztak, vagy vala­milyen csínyen törték a fejü­ket, míg a többiek a meg­oldhatatlannak tűnő felada­ton rágódtak. A csoportos ok­tatási módszer velük is szá­mol, értük is van. Mégpedig azzal, hogy nekik eleve ne­hezebb feladatokat ad, más esetben többet. Sok mindenről írhatnánk még, például a visszakérde­zés, az ellenőrzés módjairól, az első és második osztály­ban kötelező, a harmadik-ne gyedikben társadalmi munká­ban vállalt korrepetálásról meg arról is, hogy tanítók, tanárok milyen egyéni szí­nekkel gazdagítják a vázla­tosan ismertetett nevelési-ok. tatási módszert. Mindez gaz­dagítaná ismereteinket, ám a lényegen nem változtat. Any. nyit tengyünk még hozzá, so­sem a szerényebb képesség szégyellnivaló, hanem az, ha nem teszünk meg mindent a fejlődésünkért. A tanítók ese. tében, ha rossz szemmel nézzük fáradozásaikat gyer­mekeink értelmi és fizikai képeségeinek kibontakoztatá­sáért A módszert bízzuk rájuk. Ami nem jelenti, hogy ne kí­sérjük figyelemmel, ne legyen róla véleményünk. Kör Pál Üj gépek — könnyebb munka A Péceli Vegyesipari Sző- vetkezet üzeme évente 30 féle elektromos tekercset készít J; transzformátorokhoz a TRA- KIS megrendelésére. A jobb oldali képen Dezső Miklósné látható, aki műszakonként 49 transzformátort tekercsel meg a közelmúltban üzembehe­lyezett HITEKA TS—31 be­rendezés segítségével. Alsó képünkön; az idén ösz- szesen 400 ezer KR-relé teker­cset gyárt a szövetkezet. Bc- rcez Mihályné ebből műsza­konként 400 darabot gyárt a sortékercselő gépen. Barcza Zsolt felvételei Váckisújfalu Szovjet vendégek Az évforduló tiszteletére A hét végén Váckisújfaluba látogatott egy szovjet katona­csapat. és a Komszomol meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére barátságos labda­rúgó-mérkőzést vívott a helyi együttessel. A mérkőzés után baráti találkozót tartottak, amelyen a tömegsportbizott­ság elnöke átadta az Edzett if­júságért mozgalomban elért eredményeikért a jelvénye­ket, a két csapat tagjainak és vezetőinek. A szovjet sporto­lók v iszontlátogatásra hívták meg a váckisújfaluiakat. Agrártudományi Egyetem Ferjáitcz Attila élménybeszámolója Ferjáncz Attila, a nemzet­közi hírű autóversenyző tart élménybeszámolót november 1-én, szerdán este fél 8-kor az , Agrártudományi Egyetem aulájában. A filmvetítéssel kísért rendezvény este hétkor kezdődik, s az érdeklődők megismerkedhetnek a magyar és a külföldi autóversenyzés eredményeivel, gondjaival. A tudás felmérhetetlen tartalék Vetélkedtek a búza- és a borsótermesztés szakemberei Tudásunk gyarapításának sokféle a módja. Van, aki pusztán az iskolapadok kopta­tása közben véli elérhetőnek, mások nagyra becsülik a magánszorgalommal gyűjtö­getett tudásmorzsákat is. Biztos, hogy az alapok az iskolában szerezhetők még, de az igazán jó tanuló azál­tal lesz és marad élenjáró, hogy a padokat elhagyva is Baráti találkozó Könyvtárhálózatunk 25 éve A városi és a községi könyvtárakat fenntartó taná­csi vezetők és a járás könyv­tárosai tartottak baráti ta­lálkozót tegnap Gödöllőn, Huszonöt éve, 1953. november 7-én avatták fel a járási könyvtárat, s ekkor kezdődött a hálózat szervezése és kiépí­tése. Akkor tizenkét község­ben volt könyvtár, összesen hatezer kötettel, az olvasók száma kereken ezer. Ma va­lamennyi községünkben ta­lálkozhatunk a közművelődés e fontos intézményével, s a lakosságnak több mint 11 százaléka kölcsönöz rendsze­resen könyvet. Egy-egy járá­si állampolgárra 1,8 kötet jut. Tudati változás Ez a néhány adat még ér­zékeltetni is alig tudja azt az óriási változást és fejlődést, amely járásunk könyvtárháló­zatában végbement. Az anya­gi javak bőségesebb juttatá­sán kívül ebben kiemelkedő szerep jutott a könyv, az ol­vasás megszerettetésén fára­dozó közművelődési szakem­bereknek. Az ünnepséget, amelyen a megye, a járás és a város párt- és tanácsi szervei is képviseltették magukat. Me­rényi Judit előadóművész versműsora vezette be. majd Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bi­zottságának propaganda és művelődési osztálya helyettes vezetője Idézte fel a negyed­század legfontosabb esemé­nyeit, hangoztatva, hogy el­sősorban nem a kerek szám okán kell beszélni a könyvtá­rosok nehéz és szép munká­járól. nem is azért, mert nagy­mértékben növekedett a köl­csönözhető kötetek száma, ja­vultak a kölcsönzés feltételei, hanem azért, ami az emberek tudatában játszódott le, hogy lelkileg nemesebbekké váltak a könyv, az olvasás által. S ebben van múlhatatlan érde­mük a könyvtárosoknak is. Társadalomismeret A párt közművelődési hatá­rozata nyomán tavaly a me­gyei pártbizottság határozatot hozott a könyvtárhálózat át­fogó fejlesztésére. De itt me­gint hangsúlyozni kell, hogy nagyon fontos az épületek korszerűsítése, a tárgyi felté­telek minél magasabb szín­vonalon való megteremtése, de a fő feladat o szemlélet formálása, a ma még gyakran szétforgácsolt erőknek a kon­centrálása, mert továbblépni, még magasabb színvonalat el­érni csak így tudunk. Dicsérettel szólt a gödöllői­ek biztató törekvéseiről, ame­lyek a tanácsi, az üzemi és az iskolai könyvtárak fokozot­tabb együttműködését céloz­zák. De hasonlóan szép kez­deményezés tanúi lehetünk Aszódon, Isaszegen és Vécé­ién is. Természetesen nem oz integráció önmagában jelen­ti a tökéletesebb megoldást, hanem a feladatoknak az ész­szerű megosztása, amihez nélkülözhetetlen az alaposabb társadalomismeret is. Jutalom Nagy Sándorné megemléke­ző beszéde után könyv- és pénzjutalmakat osztottak ki azok között a könyvtárosok között, akik több évtizede munkálkodnak a könyv, az olvasás megszerettetésén, a hálózat fejlesztésében érde­meket szerzett tanácselnökök­nek és a régi olvasóidnak. K. Előrelátó gyári fiatalok Mint ahogy lapunk harma­dik oldalán megírtuk, ma em­lékezünk meg a takarékossági világnapról. A takarékossági mozgalom korábbi keletű ná­lunk is, hiszen megyénk nagy szülötte, Fáy András közre­működésével 1839-ben meg­alakult a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár. Ma az OTP tölti be ezt a szerepet, amelynek gödöllői fiókvezetőjével az itt lakók takarékossági törekvéseiről váltottunk szót. Meggyes Jó­zsef elmondotta, a betétek összegyűjtése lehetőséget te­remt, hogy különböző célokra hiteleket nyújthassanak. A legjelentősebb az építési hi­tel. A gödöllői fiók évente több mint ezer családnak ad kölcsönt ház- és toldaléképí­téshez, tatarozáshoz és korsze­rűsítéshez. Az OTP saját beruházású építkezései révén évente 100— 150 család költözhet összkom­fortos lakásba. Rövid lejáratú hitelekkel lakberendezési cik­kek. háztartási gépek és más tartós fogyasztási termékek beszerzéséhez járulnak hozzá. A városi OTP-fiókhoz tarto­zó terület lakosságának a megtakarítása 534 millió fo­rint. Említésre érdemes, hogy ifjúsági betétben ezerötszáz- negyvenkét fiatal kis híján 10 millió forintot tartalékol maj­dani otthonteremtéséhez. Ne­kik külön hitelt is adnak cél­jaik eléréséhez. A takarékos­kodásban a Ganz Árammérő- gyár és a Gödöllői Gépgyár fiataljai járnak az élen. A takarékossági világnapon a gödöllői fiók ünnepi műsza­kot tart. Az új betéteseket tárgyjutalommal ajándékoz­zák meg. Csiba József fogékony a fejlődő tudomány újabb eredményed iránt. Nem lankadhat figyelme annak sem, aki valamilyen szakte­rület specialistája akar len­ni. Tekintélyes zsűri Egy jó példa a mi vidé­künkön is tapasztalható. Ha azt mondjuk búza és borsó, éppen csak elkezdtük sorol­ni gazdasági növényeinket, de elég megállni egy pillanat­ra, s belátjuk, hogy pusztán ezeknek a termeléséről any- nyit kell tudni, hogy azzal hajdanán valaki professzor lehetett. Még különösebb, hogy éppen a búzatermelés került szóba itt, hiszen ezt a magyar gazda régóta termesz­ti. Ki hinné, hogy ebben ne­ki újat lehet mondani. Pedig lehet, mert az elmúlt évek­ben elért eredmények bizo­nyítják, hogy a termeléshez meglévő anyagi és szellemi befektetéssel több új értéket lehet létrehozni, mint amikor évtizedek átlagában 8—10 má­zsát termesztgettünk holdan­ként. Azt Is az elmúlt években bizonygatták a szakemberek, hogy a búza és a többi nö­vény tulajdonságainak, a ter­melési eljárásoknak, a fel­használt vegyi anyagoknak, gépeknek, talajnak, éghajlat­nak, részletes ismerete fel­mérhetetlen aranytartalék. A múlt szombaton a gödöl­lői búza- és borsótermesztési rendszer központjában vetél­kedőt tartottak. A rendszer taggazdaságaiban ezt meg­előzően rendezett házi ve­télkedők után hat csapat mér­te össze tudását, hogy eldönt­se, melyikük képviseli a GBBR színeit az ország nyil­vánossága előtt, a televízió­ban, a Ki minek mestere? mezőgazdasági szakmai és politikai versenyen. Ezen a döntőn mi másról lehetett volna szó, mint a borsó és a búza termesztésé­nek sok-sok apró, de nagyon fontos tudnivalójáról, A há­rom-három tagú csapatok te­kintélyes zsűri előtt adtak számot felkészültségükről: dr. Sipos Gábor professzor, dr. Ferenczy Endre, egyetemi tanár, dr. Puskás Attila, az egyetem tangazdaságának igaz­gatója, ' Mlinarics József, a GBBR vezetője és Mezei Ti­bor, az Agrártudományi Egye­tem KISZ-bizottságának tit­kára értékelte válaszaikat. Fajtakísérletek Előbb villámkérdéseket kap­tak a csapatok, az "őszi bú­za, a magborsó, és a zöldbor­só termesztésével kapcsolat­ban. A fajtaválasztás, a talaj­ismeret éppúgy szóba került, mint a vető-, növényvédő vagy éppen betakarítógépek szakszerű beállítása. Dia- filmen vetített képekről, a rendszerben használt gépek fontos elemeit vagy éppen a rajtuk megvalósított újítást, ésszerűsítést kellett felismer­niük. Majd minden csapat 3 színes fényképet kapott, eze­ken a növényeken keletke­zett kóros elváltozásokat kel­lett felismerniük. A pont­számba a tesztlapokon fel­adott kérdésekre adott vála­szok értékelése is beleszámí­tott A versenyt a tápiószentmár- font Aranyszarvas Tsz csa­pata nyerte meg, s jutott az országos döntőbe. A csapat tagjai: Szabó János, a szö­vetkezet fiatal elnöke, aki Gödöllőn szerzett diplomát, Joó Béla, földrendező techni­kus és Czenky Tibor gép­műhelyvezető. — Gazdaságunk 500 hektá­ron termesztett az idén zöld­borsót, a gödöllői rendszer régi tagjai vagyunk — mondta kér­désünkre Szabó János. — Hektáronként 53,2 mázsás termésátlagot értünk el as idén, amely tudomásunk sze­rint a megyében a legjobb. Hét éve nemzetközi fajtakí­sérleteket végzünk, legutóbb huszonhét fajtát próbáltunk ki. Hármas követelmény A verseny második helye­zettje az egyetem * tangazda­ságának nagygombosi, a har­madik a gödöllői kerületének csapata lett. Az utóbbi a ver­senykiírás szerint külön is értékelt politikai vetélkedő győztese lett. A verseny végén dr. Sípos Gábor professzor, a zsűri el­nöke hangoztatta, egyre in­kább bebizonyosodik, hogv napjainkban csak rendszeres tanulással és továbbképzéssel lehet előre jutni. A szakem­ber számára hármas köve­telményt állíthatunk fel: az alapismeretek, a speciális szakismeretek és a politikai tudás megszerzését. K. Z. P. Előadás és bál A ma este hat órakor kez­dődő vöröskeresztes tagok ta­lálkozójával fejeződik be Aszódon a vöröskeresztes hó­nap. A mai találkozón Jósvai Lajos, a Vöröskereszt járási elnöke és dr. Nagy Gyula, a szervezet aszódi elnöke tart előadást, melyet műsor és bá­tyusból követ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents