Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
Ezrek kommunista szombatja Milliós értékeket termeltek Százhalombattán és a mélyépítő vállalat Pest megyei munkahelyein XXII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM ÁRAI FORINT 1978. OKTÓBER 8., VASÁRNAP Zsúfolt az októberi murckanaptár Szárítani kell a kukoricát — Dagasztják a sarat a gépek Pest megyében Zeneszó fogadta tegnap reggel a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozóit. A 3000 dolgozóból több mint kétezer a szabad szombatját reggel 7 órától délután 2-ig a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére kommunista műszakban töltötte. A hiányzók sem hiányoztak, ők a rendes műszakban dolgoztak. Kommunista műszakvállalásukat pedig október 14-én vagy november 11-én teljesíthetik, amikor a városban szerveznek társadalmi munkát a fásítási program végrehajtására. A mostani kommunista szombat több célt szolgált. Az egyik a mintegy 200 millió forint értékű könnyűbenzin izomerizáló üzem építésének meggyorsítása. Ebben az üzemben majd nagy mennyiségű, magas oktánszámú benzint állítanak elő. A másik cél, hogy legalább egy nappal lerövidítsék a benzinreformáló 3. üzem nagyjavítását. A kommunista műszakok értékét Lehetetlen pénzben kifejezni, mégis, ha például a benzinreformáló 3. üzem karbantartási idejét egy nappal csökkentik, milliókat nyer vele a vállalat és az ország. A munka megszervezésekor arra is ügyeltek, hogy ki-ki a végzettségének, szakmájának megfelelő területre kerüljön. Kivételt az adminisztratív dolgozók képeztek, akikből lom- talanító, takarító, festő csoportokat alakítottak. A még az idén átadásra kerülő könnyűbenzin izomerizáló üzem szovjet segítséggel épül: Most, a kommunista műszakból sem maradtak ki a szovjet dolgozók. Ny. V. Nyikolajcsuk szerelés- vezető főmérnök elmondta, hogy a felhívásra az elsők között jelentkeztek. Szabó Tibor készüléklakatos, az ötszörös aranykoszorús Rakéta szocialista brigád vezetője pedig arról tájékoztatott, hogy a kommunista műszak bevételét szociális, jóléti és sportcélokra, intézmények fejlesztésére szánják. A közösség javára fordítható, tegnap ledolgozott ösz- szeg 350 ezer forint Benépesült tegnap a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 46 Pest megyei és fővárosi munkahelye is. Ezerkétszáz munkás, műszaki és ügyviteli dolgozó vett részt a kommunista műszakon. A vállalat központi telepén éppen úgy mindenki reggel hétkor jelentkezett munkára, mint például Kístarcsán a kórház és a hozzá csatlakozó lakótelep építésén. A kommunista szombat mintegy másfél millió forinttal gyarapította a vállalatot, s hozzájárult ahhoz, hogy az év végére teljesíthessék terveiket. A munkabért, mint a korábbi kommunista műszakokon, most is a vállalati lakásépítési alap növelésére és üdülőfejlesztésre ajánlották fel a dolgozók. A Rákosmezeje Tsz fémalkatrészgyártó ágazata két éve vette át az ostornyeles világítóoszlopok gyártását. Gyöm- rőn már azt megelőzőleg is készítettek bérmunkában világítóoszlopokat, s amikor Mosonmagyaróváron megszűnt a gyártás, a KPM két évre Gyömrőnek adott gyártási engedélyt. A két év alatt nagyot lépett előre a gyömrői telep: az évi 1200 helyett ma már 2400 oszlopot gyártanak; s munkájuk között szerepel a győri stadion világítása, a fővárosi BAH-csomópont oszlopai; s rendszeresen szállítanak a Villanyszerelő Vállalat, a Fővárosi Szerelőipari Vállalat, a Hajdú és a Zala megyei építőipari vállalatok; a dorogi és a pécsi szénbányák részére is. Ezek az eredmények, továbbá az országosan — sőt: egyre inkább világszerte — jelentkező igény alapján kérte az ágazat a szerződés meghosszabbítását, s a KPM most határozatlan időre megújította a szerződést — Munkánk elismerése ez az engedély — mondta Tóbiás Gyula, ágazatvezető. — Az, hogy a jászberényiek mellett egyedül mi gyártjuk ezt a fontos terméket, új lehetőséget ad az ágazatnak és a környező községeknek is. A gyömrői telep bővítése lehetőséget ad arra, hogy sok környékbeli itthon találjon munkát. A különféle termények érése továbbra is háromhetes késésben van. Október elején azonban már nem lehet tovább várni, valamennyi növényi kultúrában indítani kellett a betakarító gépeket. A mezőgazdászok természetesen megfelelő sorrendet állapítottak meg. Azokat a növényfajtákat vették előre, amelyek viszonylag korábban jutottak el mindig a teljes érettség állapotába. A betakarítás képe jelenleg igen változatos, általában azonban nem annyira kedvezőtlen a helyzet, mint ahogy a késői érés miatt korábban feltételezték. Nagyobb hátrányban csak a szőlőszüret van, ami teljesen érthető. Az átlagosnál lényegesen kevesebb napfény miatt ugyanis a szőiő alig-alig érik be. A szántóföldeken viszonylag jól állnak a munkákkal. Némileg hátrább van a kukorica törése, morzsolása. A zöldség termőterületének 50 százalékán végeztek a betakarítással. A legnagyobb gondot továbbra is az étkezési paprika gyenge termése okozza. Folyamatosan üzemelnek az alkatrészellátó központok, a gépellátásban egyelőre nincs fennakadás. Körülbelül egymllliárd forintot ér — csak így, lábon — az a kukorica, aminek a betakarítását a hét elején kezdték meg Pest megyében. A mintegy 77 ezer hektár tengerinek eddig 15 százalékát vágták le a kombájnok. A termés többsége csak szárítás után kerülhet magtárakba, mert az elmúlt napok esős időjárása után magas a nedvességtartalmuk. Oj fejezet kezdődik a gyömrői telepen: a vezetők közös tervek kialakítására, összehangolt munkára készülnek a jászberényiekkel, aminek alapján Jászberény a préselést és a sajtolást, Gyömrő pedig a hegesztést és a felülettisztítást fejlesztené. Ennek megfelelően modernizálnák a gyártást is: a jobb munkát segíti majd az új, modern lemezolló, az élhajlító és a hegesztőgép. Korszerűsítik az anyagmozgatást, tervezik a darupálya meghosz- szabbítását, a közlekedési utak kiépítését. A munkáslétszámot — jelenleg: 100 — százötvenre tervezik, többségében lakatosoknak, hegesztőknek, betanított munkásoknak, nőknek is. tudnak A jelentős mennyiségű csapadék ugyanakkor kedvezett a már elvetett őszi' kalászosoknak, így az őszi árpa és a rozs csírázásának. Az előbbit teljesen, az utóbbit 20 százalék kivételével vetették el. Legfontosabb gabonafélénkből, a búzából eddig a tervezett vetésterület 15 százalékán fejezték be a munkát a vetőgépeCc. A gyakori esőzés nehezítette a vetőszántást, a gépek mozgatását is. A pestimrei Szabadság Tsz-ben Kovács Mihály elnök arról tájékoztatott. hogy az egyébként is talajvizes földeken gyakran elakadnak az erő- és betakarítógépek, s ez ugyancsak lassítja a munkát. A pestimrei szövetkezet, amely közismerten a megye legnagyobb zöldségtermesztő szövetkezetei közé tartozik, október első hetéig ezer vagon zöldséget szállított a kereskedelemnek, de a hűvös időjárás következtében még így is mintegy 200 vagon zöldáru, többek között . Tervszerűen csökkentik létszámukat a váci ipari üzemek. A városi tanács szakigazgatási szerveinek felmérése szerint a város iparában foglalkoztatottak száma 1976-ban 12 770. az idén már csak 12 490 volt. A csökkenés üteme azonban fokozatosan lassul, s ez lesz jellemző a következő évekre is. Mindez nemcsak a felvémajd helyben munkát biztosítani. Erre az évre újabb 50 százalékos tervemelkedést várnak, s 1979-re a jelenlegi 30 millió bruttó termelési értéket 35—40 millióra szeretnék növelni. Ebben természetesen benne van a hagyományos profil, a vasútnak gyártott fényjelzők, sorompók, csatornák is. A Rákosmezeje Tsz fémalkatrész ágazata nemcsak munkájával vívta ki az elismerést: a három szocialista brigád élen jár a társadalmi munkában is. Valamennyi dolgozó részt vett a helyi óvoda, iskola, játszótér építésében, felszerelésében, s kommunista szombaton a szomszéd Maglód útépítését segítették. 10—15 vagon paradicsom, vár betakarításra. Mint az országban mindenütt, az őszi munkák Pest megyében is viszonylag rövid időre, október hónapra torlódnak össze. Ezért a szokásosnál is nagyobb erőfeszítést igényel a betakarítás. Berhecebarátitól Jászkarajenőig minden munkáskézre szükség van, hogy a terület 35 százalékán a gyümölcsöt, 90 százalékán a szőlőt és 60 százalékán a zöldséget a gazdaságok időben betakaríthassák. A szántóföldi termesztés más ágazataiban, így a napraforgó, a silókukorica, a cukorrépa betakarításában nincs elmaradás, a munkák ütemesek. A napraforgó-terület 65 százalékán vágták lé a kombájnok a termést. Ahogyan a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán elmondták, elegendő gép, vegyszer és műtrágya áll a gazdaságok rendelkezésére. V. B. teli lehetőségek korlátozottsága miatt, hanem az ismert tanácsrendelet hatásaként is jelentkezik, mert az úgynevezett szinten tartásnak velejárója az évenként csökkenő létszám. A hiányzó munkáskezek pótlására jó példa a bélásszövő- gyár, ahol a végrehajtott rekonstrukcióval megszüntették a létszámhiányt, és a termelés növekedését műszaki fejlesztéssel érték el. Tapasztalható azonban kedvezőtlen helyzet is, ilyen az Egyesült Izzó váci gyára, ahol az idén új üzem kezdi meg működését, de a hiányzó mintegy 200 munkás felvételére alig van kilátás. Vác építőiparában, ha lassú ütemben is, de növekszik a foglalkoztatottak száma, és kisebb a fluktuáció a korábbinál. A harmadik szektor — a kereskedelem és a szolgáltatás — munkaerő-ellátottsága a tervidőszak eddig eltelt éveiben kedvezően alakult. Különösen aiz egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban, valamint a szállítás és a hírközlés területén jelentős a létszámnövekedés. A kereskedelemben a ki- és belépések csökkenése mérséklődött, és a hiányt a legcélszerűbb munkaerő-utánpótlási megoldással, szakmunkásképzéssel pótolják. A kötelező munkaerő-közvetítéssel elsősorban az építőipari és a harmadik szektor munkaerőigényét segíti elő a városi tanács. A tapasztalatok szerint mindössze két vállalat vétett a szabályok ellen. Ugyanakkor fellelhető még az a meggyökeresedett szokás, amely szerint egyes vállalatok a dolgozó felvétele után kérik a közvetítőlapot. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közvetítés hatékonyabbá tétele érdekében most úgy határozott, hogy — ha a vállalat létszámszint feletti munkaerőigényét jelenti be — pontos indoklást kérnék arról, miért nem tudják megoldani saját erőből, eltávozott dolgozóik pótlását. Tapasztalat D ivatos dolog manapság — igaz, az ügy szükségessége is benne rejlik — a friss technikai, technológiai eredmények alkalmazásának fontosságáról írni és beszélni. Valóban, a munka társadalmi hatékonysága csakis akkor javulhat, ha megtanuljuk — mert még nem tudjuk — kellően értékelni mindazt, amit a teremtő emberi elme az ipar eszköztárában újdonságként létrehoz. Ezt a követelményt azonban némelyek úgy értelmezik, mint kizárólagosságot, azaz utat a frissnek, sutba a régivel, s vele a — tapasztalatokkal. Közhely: a tapasztalat kincs, olyan érték, amelyért árat kellett fizetni, mégpedig a gyakorlati munkában. S ha ára van a tapasztalatnak, akkor haszna is kell. hogy legyen. Máskülönben nem érné meg, hogy árat fizessünk érte. Erre a kézenfekvő következtetésre jutottak a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában a tervezési szakemberek napjainkban. amikor nekiláttak a hatodik ötéves terv előzetes — és vázlatos — megfogalmazásának. Annak idején, amikor első ízben alkalmazták a módszert — az ötödik ötéves terv kidolgozásánál —, nagynak bizonyult a tamáskodók tábora. Mi értelme, úgysem lesz semmi haszna, ilyesféle vélemények hangzottak el arról, hogy a Művek vezetői előre összeállított kérdéscsoportokra kértek választ a különböző főosztályoktól, a gyárak irányítóitól, műszaki alkalmazottaik tág körétől, s nem utolsósorban a társadalmi szervek aktivistáitól, a törzsgárda kiemelkedően dolgozó tagjaitól. A vélemények ösz- szegezése, értékelése valóban tetemes többletmunkával járt. ám igazolta az előzetes várakozást: rengetek értékes tapasztalat került felszínre. S még inkább igazolta ezt az eltelt idő, a terv végrehajtásának majdnem három esztendeje, azaz napjainkban már természetes, hogy az újabb középtávú program kialakítását is hasonló közvélemény-kutatás előzze meg, éppen azért, hogy a közös tapasztalatok levonását elősegítsék a résztaoasztalatok meghallgatásával. H árom alapvető jellemzője van az árammérőgyári termelésnek: a nagy élőmunkaigényesség. a tőkés export meghatározó részesedése az árukibocsátásból, s a tekintélyes forgóeszköz-szükséglet. Ezeknek a jellemzőknek az egyeztetése korántsem könnyű, mert hiszen az átlagos vállalatra szabott közgazdasági keretek nem valami rugalmasan engednek a sajátosságoknak. A tapasztalatok azonban itt is segítenek. elemzésükkel kialakítható olyan elegy, ahol a három tényező ugvan nem éri el az optimálisnak tartható szintet. ám megfelelő összhangban áll a további kettővel. Ennek az elegynek akikeverése a tervezők dolga, de a receptorát — annak különféle elemeit — mások sugallják, a fő'ech- nológiától az é^ékesítés- ben dolgozókig, ök szolgáltatnak olyasfaita tapasztalati tényeket és következtetéseket. hogy például milyen határig ismeri el a tőkés piac a munka értékalkotó szerepét az egyes termékcsoportoknál — mert korántsem egyformán teszi ezt a fogyasztásmérőknél és a kapcsolóóráknál —, azaz milyen irányban érdemes, kívánatos a gyártás- és a gyártmányfejlesztés útját megjelölni. S bár csak kóstolgatunk a valóság kínálta gyümölcsöstálból, azt sem hallgathatjuk el. hogy az előbb említettek mindcsz- sze csekély részletét adják az előzetes mérlegelésnek. Hiszen ugyanilyen fontossága van azoknak a tapasztalatoknak is, miként találkozott az eddigi műszaki fejlesztés és a munkaerő-képzettség szerinti összetétele, illetve: a jövőben milyen megoldások látszanak a leginkább célravezetőnek. Hiába hajszolnák ugyanis vásárlóként a legkorszerűbb technika eszközeit, ha ahhoz —•' amint erre a jelek figyelmeztetnek —, nem képesek előteremteni kellő számban a magasan kvalifikált munkavállalókat. Itt is, mint szinte minden másban, ésszerű megalkuvásra van szükség, s hogy hol húzódik az észszerűség határa, azt elsősorban a tapasztalatok és az előrejelzések összevetése mutathatja ki. N incs tehát semmi különlegesség abban, hogy a cég irányítóinak véleménye szerint indokolt a középtávú program kétféle változatát — egy ún. optimistát és egy ún. pesszimistát — kidolgozni. Eihhez kapcsolódva ugyancsak megformálják a különféle részletek — például a beruházás, a műszaki fejlesztés stb. — valószínű átalakulását, mégpedig a két véglet, az optimista és a pesszimista tervváltozat között. Amihez megintesak tapasztalatok regimentjét kell csatasorba állítani, hiszen abban, hogy a jelenlegi középtávú terv sokféle eleme elavult, tanulságok nagy halma rejlik, s ezekből nem okulni nagy hibának bizonyulna. Tökéletes terv nem létezik, ahogyan tökéletes munkát sem képes az ember kiadni a keze alól, de még a legpontosabban ösz- szeépített automaták sem alkalmasak ilyesfajta csodatételre. Szó sincs tehát arról, hogy a nagyvállalat, s benne az árammérőgyár tervezőmunkája a tökéletesség csúcsát ostromolná, s csakis azt tekintenék sikernek, ha erre a csúcsra fölérkeznek. Nincs ilyen csúcs, mert a napi élet folyamatosan módosítja mindenfajta terv végrehajtásának körülményeit és feltételeit, hol finoman, hol nyersen téve ezt. A terv és a valóság között rés az, ahol fölhalmozódnak a tapasztalatok, ahonnét kibányászható, napvilágra emelhető mindaz. ami a következő tervmunkához kapaszkodókat, sőt, olykor pilléreket kínál. Csakhogy a gödöllői rvélda azért érdemel említést, mert sajnos ritka, még kivétel, szemben áll az általános, a tapasztalatokat lebecsülő. elemzésükre rest gyakorlattal. S amíg a tapasztalatoknak nem lesz kellő értéke, addig a tervek megbízhatósága is kétséges. M. O. Megújították a szerződést Ostornyeles oszlopok Gyömrőrői Létszámnövelés helyett műszaki fejlesztés Munkaerő-gazdálkodás a váci üzemekben *
