Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

A szakszervezeti munkát összegezte a SIÓT ülése A magyar szakszervezetek legutóbbi kongresszusa óta végzett munkát összegezte is a további feladatokat szabta meg pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is. Gáspár Sándor: A mozgalom alapvető feladata a munkáshatalom erősítése Gáspár Sándor, az MSZMP Folitikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, az elnökség írásos beszámolóját kiegészít­ve hangsúlyozta: A magyar szakszervezeti mozgalom helyzete alapvetően ;ó, s tevékenységének erősíté­se nem kíván sem politikai, sem jogi rendezést. A szocia- Fsta viszonyoknak megfelelő jogkörrel, hatáskörrel és ön­állósággal rendelkezik. A párt tudatos és következetes poli­tikájának jegyében társadal­munkban a magyar szakszer­vezetek önálló politikai ténye­zőkké váltak. Minden alapvető cél meghatározásában érvé­nyesül a szaszervezeti mozga­lom véleménye; részese tehát minden döntésnek s ez növe­li társadalmi felelősségét is. Gáspár Sándor aláhúzta, hogy a munkáshatalom erősí­tése mindig alapvető feladata volt és marad a mozgalomnak. Fontos, hogy a szakszerveze­tek pontosan kövessék és be­folyásolják az üzemekben a gazdálkodás minden folyama­tát. s a közös célok érdekében lépjenek föl a munka haté­konyságának javításáért, moz­gósítsanak, gyorsabb előre­haladásra. s a fegyelmezett, felelősségteljes munkára. Az üzemi demokrácia fóru­mai is lehetőséget nyújtanak arra. hogy a szakszervezeti testületek áttekintést kapjanak a tennivalókról. Erősíteni kell azt a szemléletet, amely nem tűri el a hanyagságot, a laza­ságot és változtat azon, ami javításra szorul. Hangoztatta a továbbiakban, hogy a szakszervezetek terme­lést segítő és érdekvédelmi munkája szoros egységet al­kot. Az utóbbiról szólva rá­mutatott, hogy a szakszervezet ti mozgalom osztályalapon vé­delmezi az egyes dolgozók ér­dekeit. A következő időszak­ban erősíteni kell az egyéni érdekvédelmet, még többet kell törődni a dolgozókkal s egy-« ben erőteljesen szorgalmazni kell a munkahelyi hiányossá­gok megszüntetését, a mun­kafegyelem erősítését. Kitért arra, hogy tapasztalatok sze­rint sok még az ügyintézés­ben a bürokrácia és a nem­törődömség. A bürokratizmus, a lélektelenség olyan, társa­dalmunktól idegen jelenség, amely nagy kárt okoz. Határo­zottan kell tehát fellépni az efféle káros jelenségek ellen. A szakszervezetek munkáját is meg kell tisztítani a bürok­ratikus vonásoktól. Változatla­nul fontos és sürgető teendő a tömegek közötti munka gyorsabb ütemű javítása. Eh­hez a korábbinál jobb feltéte­leket biztosít a szakszervezeti bizalmiak jogainak bővítése, az üzemi demokrácia fejlesz­tése. Gáspár Sándor befejezésül szólt arról, hogy a kongresszus óta eltelt időszakban a ma­gyar szakszervezetek nemzet­közi kapcsolatai is tovább bő­vültek, erősödtek. Németh Károly: Fordulatra van szükség a minőség és a hatékonyság irányába Ezután vita következett, amelyben felszólalt Németh Károly is. Bevezetőben szólt a szakszervezetek jelentősé­géről, munkájáról. Hangsú­lyozta, a szakszervezetek or­szágunkban aktív részesei a politika alakításának és vég­rehajtásának — mondotta. — Tevékenységükkel hozzájá­rulnak a munkáshatalom po­litikai és gazdasági alapjai­nak erősítéséhez, s ez társa­dalmi fejlődésünk egyik fon­tos, nélkülözhetetlen felté­tele. A szakszervezeti mozga­lom egyre jobban betölti sze­repét társadalmunkban. A szakszervezetek felelősen él­nek önállóságukkal, részesei az eredményeknek és osztoz­nak a gondokban is. Számottevőek és elisme­résre méltók azok az ered­mények, amelyeket sajátos fel­adataik végrehajtásában ér­tek el. A Központi Bizottság tit­kára ezután gazdasági kérdé­sekről beszélt. Elmondotta: az első nyolc hónap termelé­si, gazdálkodási adatai azt mutatják, hogy az ipar telje- Síténi fogja idei tervét; ter­melésének növekedése meg­haladja a hat százalékot, s ez a növekedés teljes egészében a termelékenység emelkedé­séből származik. Azok az ipar­ágak fejlődtek az átlagosnál gyorsabban, amelyek legin­kább segítik a termelési szer­kezet kívánatos átalakítását. Eddigi ismereteink szerint — mondotta Németh Károly — a mezőgazdaság idei ter­melése várhatóan eléri a ter­vezett 3 százalékos növeke­dést. Az állatállomány, vala­mint az állati és növényi ter­mékek felvásárlása kedvezően alakul. Elismeréssel szólt a búzatermelésben elért ered­ményekről : a nem éppen ked­vező időjárás ellenére jó ter­mést takarítottunk be A ku­koricatermés kilátásai sem rosszak, s ha az időjárás nem szól közbe, jó feltételeink lesz­nek a hústermelésben elő­irányzott feladatok megoldá­sához. Kitért arra is hogv az idén gyengébb a zöldségellá­tás, különösen egyes zöldség­félékből. Ez azonban nem a mezőgazdasági üzemek hibá­jából, hanem a kedvezőtlen időjárási viszonyokból fakad. A rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható, hogy az 1978. évi terv néhány fontos minőségi mutatóját nem sikerül teljesíteni. A bel­földi felhasználás a tervezett két százalék helyett várha­tóan öt százalékkal, vagy azt is meghaladó ütemben növek­szik. Ez elsősorban a beruhá­zások túlteljesítéséből és rész­ben az indokolatlan készlet- felhalmozásból adódik. Gazdasági, külkereskedelmi kapcsolataink a szocialista or­szágokkal a tervek szerint alakultak, tőkés fizetési mér­legünk egyenlege a terve­zettnél kedvezőtlenebb. A Központi Bizottság titká­ra, elemezve népgazdaságunk helyzetét, szólt az intenzív fejlesztés követelményeiről és a nehezebb külgazdasági fel­tételekről. A nagyarányú vi­lágpiaci áremelkedések igen érzékeny anyagi veszteségeket okoztak a magyar népgazda­ságnak. Jelenleg — a csere- arányromlás következtében — több magyar munkát, értéket kell exportálnunk, mint 1973- ban ugyanannyi importért. S ezzel együtt éleződik a piaci verseny, s korlátozzák kivitelünket a tőkésországok diszkriminációs és protekcio­nista intézkedései. Hangsúlyozta, hogy gazda­ságunk gyakorta a lehetséges­nél lassabban reagált a kül­gazdasági feltételek változásá­ra. Nehézségeinkhez munkánk gyengesége is hozzájárult. A hatékonyság fokozásának ed­digi ütemével nem lehetünk elégedettek. A termelési szer­kezet sokkal határozottabb fejlesztésére van szükség. Megállapította, hogy gazda­ságpolitikánk fő vonalán nem kell változtatni. A Központi Bizottság áprilisi határozatá­nak szellemében a végrehaj­tást kell következetessé tenni, a gyakorlatot kell fejleszteni. Mind a gazdasági egyensúly helyreállítása, mind az élet- színvonal rendszeres emelése a gazdaság intenzív fejleszté­sét, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb felhasználását kö­veteli meg: más szavakkal, fordulatra van szükség a mi­nőség, a hatékonyság irányá­ba. A népgazdaság 1979. évi elő­irányzatainak kialakításán a központi szervek még mun­kálkodnak, az előzetes elkép­zelésekről szólva a Központi Bizottság titkára elmondotta: a , népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását kell munkánk középpontjába állí­tani. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét, a belföldi felhasználást és eh­hez kell igazítani az életszín­vonal emelését is. Németh Károly részletesen szólt azokról a lehetőségekről, tartalékokról, amelyek a ver­senyképes termelés fokozásá­ban, a jobb üzem- és munka- szervezésben, a vállalatok tervszerűbb együttműködésé­ben, a hatékonyabb munká­ban, gazdálkodásban rejlenek. Az V. ötéves terv fő vona­lán haladunk tovább — hang­súlyozta. Ha saját munkánk­kal szemben magasabb köve­telményt támasztunk, s ezt másoktól is megköveteljük, le­küzdhetjük nehézségeinket. A párt nagy bizalommal viseltetik a szakszervezeti mozgalom iránt, épít a szak- szervezetekre; ezért is kéri vezetőtől és tagjaitól, kommu­nistáktól és pártonkívüliektől, hogy fejlesszék tovább mun­kájukat, s minden eszközzel segítsék elő gazdasági terveink valóra váltását, a hatékony­ság növelését, a minőség ja­vítását. A szakszervezeti munkában lépjenek fel min­denfajta formalizmus, a fe­lesleges értekezések és papír­munka, az itt-ott mutatkozó bürokratikus jelenségek el­len. Az előrelépéshez adottak a feltételek. A párt a lenini el­veknek megfelelően irányítja a tömegszervezeteket, messze­menően biztosítja a szakszer­vezetek önállóságát és minden szinten kötelességének tartja az együttműködés javítását — mondotta befejezésül Németh Károly. A vitában több felszólaló beszámolt arról, hogy a szak- szervezeti, a munkahelyi de­mokrácia, a szocialista demok­rácia fejlesztését, a szociális tervezés bevezetését s más fontos döntéseket igazolta a gyakorlat, és ezeknek az új eszközöknek révén tovább erő­södött a dolgozók bizalma a szakszervezeti mozgalom iránt. Állásfoglalás, új tisztségviselők A vitában elhangzott észre­vételekre Gáspár Sándor vá­laszolt A tanácsülés állásfog­lalásában egyebek közt meg­állapítja a népgazdaság mos­tani és várható helyzete a kö­vetkező években az életszín­vonal látványos és nagyarányú emelkedését nem teszi lehető­vé. Szükséges ezért, hogy a korábbinál is gondosabban ügyeljünk a rendelkezésre álló alapok felhasználásával. A munkáshatalom gazdásá­gi erősítése a szakszervezeti mozgalom számára is alapve­tő feladat amely igényli a dolgozó tömegek részvételé­nek, aktivitásának még maga­sabb színvonalú kibontakozta­tását. Az ülésen végezetül szemé­lyi kérdésekről tárgyaltak. — Gál Lászlónak, a SZOT főtit­kárhelyettesének előterjeszté­sére kiegészítették a SZOT el­nökségét és titkárságát. Meg­választották a SZOT elnöksé­gi tagjának, illetve alelnöké- nek Palotai Károly nyugdíjast, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóság volt helyettes vezetőjét. Megválasztották az elnökség és titkárság tagjá­nak, valamint a SZOT titkárá­nak dr. Csehák Juditot, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének jelenlegi titkárát, .valamint Sólyom Fe­rencet, az Építő-, Fa és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének volt titkárát. LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1978. OKTOBER 7., SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI Megoldják a DHV-ban Nem lesz áram hiány Takarékosabb energiagazdálkodást sürgetnek A százhalombattai Duna- menti Hőerőmű Vállalat disz­pécserszobájában a' műszerek egyre növekvő teljesítményt jeleznek. A magyarázat egy­szerű: sötétedik, mind több la­kásban kapcsolják be a lámpá­kat, az esti órákban az ország több villamos energiát igényel. Százhalombattán villamos- energia-szükségletünk mintegy 35 százalékát biz­tosítják, nap mint nap a fogyasztási csúcsokhoz alkalmazkodva. Már befejezéséhez közeledik a márciustól októberig tartó nagyjavítás, amikor kell, ismét teljes kapacitással üzemelhet­nek a gépek. Ezek a hetek mégsem múltak el izgalmak nélkül az erőmű házatáján, s nem a dolgozókat alaposan próbára tevő nagyjavítás je­lentett fejtörést. Kolozár György, a néhány napja kinevezett műszaki igaz­gatóhelyettes nincs könnyű helyzetben új beosztása első napjaiban. Miért? — Gondot okoz, hogy a ko­rábbi évekhez képest kevesebb az erőmű üzemeltetéséhez szükséges fűtőolaj. Tavaly ilyenkor 120 ezer tonna olaj volt a készletünk, most mint­egy hatvanezer. Ez a pillanat­nyi nehézség abból adódik, hogy már szeptemberben a tervezettnél kevesebb fűtőolaj érkezett az erőműbe, s tartalé­kainkat felhasználtuk. Az or­szág villamosenergia-igénye az idén a vártnál nagyobb mér­tékben nőtt, mintegy 8,2 száza­lékkal. Jóllehet, a néhány tized százaléknyi növekedés nem tű­nik jelentősnek, de a biztosítá­sához szükséges fűtőanyagok mennyiségét tekintve mégis az. — Miből adódott ez az igény- növekedés? — Az ipar is, és az egyre korszerűsödő, mind több elekig romos berendezéssel felszerelt háztartások is több villamos energiát várnak. A növekedésben sajnos szerepet játszik a pazarlás is. Ha jobban odafigyelnénk a fe­leslegesen égő villanyra, a nyitva felejtett villanyi őzőre, a nyitott ablak mellett üzemelő villanyfűtőtestekre, néhány száz megawatt villamos ener­giát, s az előállításához szük­séges fűtőolajat, szenet, vagy gázt is megtakaríthatnánk na­ponta. — A százhalombattai erőmű vegyes tüzelésű: gázt és olajat használnak fűtésre. Nem pó­tolható az olaj gázzal? — Csak meghatározott mennyiségű gázt használha­tunk fel naponta, s ügyelnünk kell, hogy ne lépjük túl a nor­mát. Közismert, hogy az egész világgazdaságot érintő energia­gondok hazánkat sem kerülték el, s az erőművek üzemelteté­séhez szükséges fűtőenergia biztosítása nagy erőfeszítése­ket követel az egész népgazda­ságtól. — Mi várható ebben a hely­zetben? — A gondok ellenére az erő­műnek teljesítenie kell felada­tait, termelnie a fogyasztáshoz szükséges energiát. Ez azt je­lenti, hogy nem lesz fogyasztást korlá­tozó intézkedés. — Hogyan biztosítják majd az erőmű üzemeltetéséhez szükséges fűtőolajat? — Az elképzelések szerint importból pótoljuk az év hát­ralevő részében nélkülözhetet­len készleteket. G. M. Elutazott a portugál parlamenti Az országgyűlés meghívásá­ra hivatalos látogatáson ha­zánkban járt portugál parla­menti küldöttség pénteken el­utazott Budapestről. A dele­gációt — amelyet dr. Vasco da Gama Fernandes, a köztár­sasági gyűlés elnöke vezetett — a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke és törvényhozásunk több más tisztségviselője bú­csúztatta. Jelen volt Fernando küldöttség Delflm Maria Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság buda­pesti nagykövete. KOZELET A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalaku- lásánsfk 50. évfordulója alkal­mából. Szervezéssel segítenek Nehéz negyedév előtt a MA V Az előző szeptemberrel csaknem egyező, az idei terv­nél valamivel több, 11,8 millió tonna árut szállított el szep­temberben, az igényeket azon­ban korántsem tudta hiány­talanul kielégíteni a vasút. Ezt tükrözi a JdÁV vezérigazgató­ság most elkészült értékelése az elmúlt havi teljesítmény­ről. A különféle intézkedések ellenére a hazai fuvarpiacon igen fe­szült helyzet alakult ki, az igényeket nem győzte a vasút kapacitása, változatlanul nagy a kocsihiány. A határállomá­sok körzetében rendszeresen százszámra várakoztak a va­gonok a fogadókészség hiá­nyában, de sok volt a felesle­ges ácsorgás a hazai vasútál­lomásokon, vonalakon is, így nem tudta a követelmények­nek megfelelően elég gyorsan forgatni a vagonokat a MÁV. Kiemelték a feladatok közül a szénszállítást, amely azon­ban csak a hónap második fe­lében javult. Több fontos tö­megáruból, például kavicsból, cementből és cementgyártmá­nyokból, téglából és cserépből, műtrágyából sokkal kevesebbet fuvaroztak a szükségesnél. A vasút háromnegyed évi összesített teljesítményei — ha nem lennének nyomasztóak az elmaradt szállítások — végső soron kedvezőek, az évi fel­adatokkal időarányosak. Nehéz lesz az utolsó negyed­év a vasútnak s különösen az lesz az október. A jelzések szerint ugyanis a napi tenni­valók csökkentése nélkül pó­tolniuk kell az elmaradt szállí­tásoknak legalább egy részét. Az év végéig 34,5—35 millió tonna áru vár a vasútra, amelynek októberben is leg­alább 11,8 millió tonnás telje­sítményt kell produkálnia. A nagyobb feladatok végre­hajtásához a MÁV vezetői el­sősorban a legfontosabb tar­talékkal, a jobb szervezettség­gel, a rendelkezésre álló fu­vareszközök optimális hasznosításával számolnak. Belső üzemi intéz­kedéseket hoztak mindenek­előtt az oktalan vonatácsorgá- sok csökkentésére, a forgalom jobb megszervezésére. Ehhez várják a fuvaroztató együtt­működését az egyenletes és a késedelem nélküli rakodások­kal .......................... Lo sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap Kapos­várra látogatott, ahol részt vett és felszólalt, mint So­mogy megyei országgyűlési képviselő, a képviselő csoport ülésén. Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője pénteken hazaérkezett New Yorkból. Pham Van Khiet, a Vietna­mi Kommunista Párt Köz­ponti ^Bizottságának tagja, az agitációs és propaganda bi­zottság elnökhelyettese párt­munkás küldöttség élén tar­tózkodott hazánkban. A dele­gáció tegnap utazott el Buda­pestről. Frantisek Benko ezredes, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének katonai és légügyi at­taséja a csehszlovák néphad­sereg napja alkalmából fo­gadást adott. Megjelent a fo­gadáson Csémi Károly altá­bornagy, honvédelmi államtit­kár. Jurij Naumenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője, Fjo­dor Iscsenko altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó déli hadseregcsoport parancsnokhelyettese. Ott volt néphadseregünk és fegyveres testületeink parancsnoki ka­rának több tagja. Részt vett a fogadáson a diplomáciai kép­viseletek számos vezetője, ka­tonai és véderő attaséja.

Next

/
Thumbnails
Contents