Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

1978. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK A tököli munkahelyek és a tanács Körültekintően gondoskodnak a nőkről Egészségház, bölcsőde, ABC-áruház épül A tököli vállalatok és in­tézmények a központi határo­zatok szellemében intézkedése­ket tettek a női egyenjogú­ság érvényesítésére, a nők éLet- és munkakörülményeinek ja­vítására — állapította meg legutóbbi ülésén a tököli nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Jelentős béremelés Tökölön a lakosság ötven­egy százaléka nő; elhelyezke­désüknek nincs akadálya, mert vai a községben elegendő mun­kalehetőség. A vb megvizsgál­ta, hogy az egyes munkahe­lyeken milyen szerepet tölte­nek be a női munkavállalók, Az Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat Pest megyei 3. számú üzemében a munka jel­legénél fogva kevés nő dol­gozik, inkább csak adminiszt­ratív és műszaki munkakörö­ket töltenek be. Részarányuk a vezetésben még mindig nem megfelelő, bár van némi javu­lás az utóbbi években. Annál nagyobb a Duna Ter­melőszövetkezetben dolgozó nők száma. Munkájuknak megfelelően viszonylag ma­gas jövedelemhez jutnak, ez­zel szemben a szövetkezetben nincsenek megfelelő szociális létesítmények. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vál­lalat tököli üzemegysége el­enyészően kevés számú nőt foglalkoztat, ezért helyzetük vizsgálatára nem is tért ki a végrehajtó bizottság. Az utóbbi években fokozot­tan törekedtek a nők munka­körülményeinek javítására a tanácsnál és a tanácsi intéz­ményekben, ennek eredménye- 'ként kulturált körülmények között dolgoznak. Szociális helyzetüket lényegesen javítot­ta az elmúlt években az igaz­gatási, az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók béremelése. Az ok: a munkaerőhiány A végrehajtó bizottság sok kifogásolni valót talált a ke­reskedelmi és vendéglátóipari munkahelyeken dolgozó nők körülményeiben. Velük szem­ben egyre nagyobb követelmé­nyekkel lépnek fel a munkál­tatók. Törekszenek ugyan helyzetük könnyítésére is, de hiábavaló, mert a munkaerő- hiány következtében mindez nem hoz eredményt; a hiány­zók munkáját a meglévőknek Stell elvégezni. Ráadásul kere­seti átlaguk nem üti meg a férfiakét. Igaz, hogy általá­ban kevesebb fizikai megter­heléssel járó munkát végez­nek. Valamennyi munkahely gon­doskodik a rászorulók, vala­mint a többgyermekes és egyedülálló anyák rendszeres vagy alkalmi segélyezéséről. A községben lakó nők élet­körülményeinek javítása ta­nácsi feladat Ennek fokozatos megoldása a szociális és kom­munális ellátás színvonalának emelésében mutatkozik meg. Javult a közlekedés a nagy­községben, bővült a kereske­delmi hálózat, gyarapodott az óvodai helyek száma és emel­kedett a szolgáltatások szín­vonala. Az idei beruházások a nő­politikái határozat végrehaj­tását szolgálták. Mint már hírül adtuk, folyamatban van az új egészségház építése, át­adása még az idén megtör­ténik, ezzel megoldódik a köz­ség lakóinak egészségügyi el­látása, könnyebbedik általában a nők, de főleg a kisgyerme­kes anyák helyzete. Tervek a jövőre A következő években tovább bővítik a szolgáltatásokat. Üj ABC-áruházat építenek Tökö­lön. Még az évtized vége előtt új, hatvan személyes bölcsődét nyitnak, hogy minden gye­reknek helyet tudjanak adni, s azok az anyák is munkába állhassanak, akik eddig böl­csőde és óvoda híján nem tudtak. A nők otthoni munkáját is könnyíteni kívánják, beveze­tik a községben a közétkezte­tést. Kiszélesítik a házi gon­dozási rendszert, ezzel az idős, magukra hagyatott emberek életén akarnak könnyíteni, s egyben munkalehetőséget te­remtenek a gyermekgondozási segélyen lévő anyáknak és azoknak a háziasszonyoknak, akik nem tudnak nyolcórás munkát vállalni. Az örege­ket rendszeres és rendkívüli szociális segélyekkel is segí­tik. H. E. import fehérjét is pótol Cukoripari hulladékból takarmány Jelentős tartalékok vannak a cukoripari melléktermékek hasznosításában; de az állat- tenyésztők csak részben élnek a lehetőségekkel, s ezért a cu­koripar különféle kedvezmé­nyekkel igyekszik felkelteni az érdeklődést az ipari ta­karmányforrások iránt. Az ipar évente 4—4,3 mil­lió tonna cukorrépát dolgoz fel, ennek mintegy felét az üzemek nyers répaszeletkánt visszakapják a feldolgozás után. A melléktermék nagyob­bik részét ebben a formá­ban — főként tartósított álla­potban — etetik fel az álla­tokkal, kisebbik hányada pe­dig megszárítva jut ék a gaz­daságokhoz. Az igazi lehetősé­get azonban az úgynevezett takarmánykoncentrátumok gyártásának fokozása jelente­né; a számítások szerint a hazai cukoriparból kikerülő répaszelettel — melasz és egyéb ipari eredetű, fehérje­szerű anyagok hozzáadásával — 320 millió liter tejet vagy 22 ezer tonna húst lehetne évente termelni. A koncentrá- tumgyártás azonban ettől még messze van. Az elmúlt öt év­ben ugyan kereken ötszörösé­re nőtt a termelés, s idén meg­közelíti a 60 ezer tonnát, de még mindig kihasználatlan le­hetőségeket sejtet, hárommű­szakos termeléssel ugyanis a koncentrátumokat gyártó üze­mek teljesítményét akár 120 ezer tonnára lehetne fokozni — ha több megrendelés len­ne. A MÉM szakemberei szerint a koncentrátumok felhasználá­sát főként az gátolja, hogy az EGÉSZ ÉVBEN GYŰJTSE A MÁRKA KUPAKOT! ÖTVEN „MARKA” KUPAKÉRT EGY-EGY SORSJEGYET ADUNK, HA 1978. DECEMBER 31-IG ELJUTTATJA VAGY ELHOZZA A BEGYÜJTŐHELYRE. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken 13-tól 16 áráig. Bármilyen Márka üdítő italos kupakkal szerencséje lehet. Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. állattenyésztők bizonyos fo­kig még mindig idegenkednek a fehérjeszerű, ipari eredetű anyagok, például a karbamid felhasználásától. Erre jellem­ző, hogy az ilyen anyagot tartalmazó urebetin takar­mányt. amelyet a cukoripar több mezőgazdasági üzem ösz_ szefogásával együttesen készít, még a gyártásban érdekelt gazdaságok sem mind használ­ják. Például a szolnoki cukor­gyár körzetében, ahol az ipa­ri, mezőgazdasági társulásnak 44 tagja van, mindössze 6 nagyüzem veszi igénybe az úrébéfint, holott ezzel a takar­mányfélével jelentős mennyi­ségű import fehérjét lehetne helyettesíteni. Kotró- uszályok a bányatóra A Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat dolgozói a kiskunlacházi ka­vicsbánya terüle­tén bordás leme­zekkel borítják a kotróuszályokat, amelyeket a kö­zeljövőben vízre is bocsátanak. Halmágyl Péter felvétele Törökbálinton Lakások, járdák A törökbálinti tanács is nagy gondot fordít a falu fejlesz­tésére és szépítésére. A leg­fontosabb feladatok között szerepel új lakások építése, amellyel elsősorban a nagy- családosok gondjain enyhíte­nek. Idén a terveik szerint összesen ötven új otthont épí­tenek, amelyekből már húsz elkészült. A falu üzemeinek dolgozói, a helybeliek társa­dalmi összefogással segítik az építkezéseket, munkájuk ér­téke 1 millió 780 ezer forint volt. A község iskolásainak tanu­lását segíti majd annak az új nyolctantermes iskolának a felépítése, amelyet előre lát­hatólag 1979 augusztusában adnak át rendeltetésének. A korszerű iskolában világos tantermek, tornaterem, szer­tár és konyha is helyt kap. a költségek elérik a 20 millió fo­rintot. A község lakói is bekapcso­lódnak a falu szépítésébe, ed­dig öt kilométernyi járdát épí­tettek. Szintén a Törökbálin­ton élők héik-öznapjait gazda- gítja a művelődési' központbeli könyvtár, melynek bővítésére 200 ezer forintot fordítanak. Tizenkét éves tizedes Kissé izgatottan gondolok az október 19-én Zánlkán kezdődő táborozásra, ahová mint őrs­vezetőt hívtak meg. Bizonyára sok hasznos dolgot tanulok, amit az úttörömunkában fel fogok használni. Egyébként a bizonyítványom mindig jeles volt, s remélem, az is marad. Az iskolában kedvenc tantár­gyaim . a történelem, irodalom és a testnevelés. Büszke va­gyok még arra is, hogy mi út­törők önállóan is oltottunk el már tüzet. N. P. Érd a megye dinamikusan fejlődő települése. Épül a la­kótelep, jó a közlekedés, kö­zel van Budapest. Városiaso- dik a nagyközség. Az itt élő emberek jelentős hányada fordul meg nap mint nap ' a tisztító, ABC, szolgálta tcház üzleteiben — a napi munka előtt vagy utána. Néha ap­róbb gondok is akadnak, me­lyek idegesebbé, ingerléke­nyebbé teszik a vásárlót, ront­ják a fogyasztók, vevők han­gulatát, mindazokét, akik va­lamilyen szolgáltatást vesz­nek igénybe. A PEST MEGYEI SZOL­GÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VÁLLALAT két részből álló érdi központi üzlete különbö­ző feladatokat lát el. A fa­házban lehet az ágyneműt ki­lós mosásra beadni. Ez az ol­csóbb. Három hét határidő­re vállalják. Érthető, hiszen Vácra kell vinni a szennyest, hogy hetek múlva frissen és vasaltan visszakerüljön tu­lajdonosához. Gyakori bosz- szúságot talán csak az okoz, hogy ez a három hét rend­szerint nem elég az elvállalt munka elvégzésére. További két-három héttel csúszik a határidő. A. másik épület egy új gyprstisztító . szalon. Itt az előző árakhoz viszonyít­va négyszeres-ötszörös a díi- szabás, mert ugye, a gyorsasá­got meg kell fizetni ennél a vállalatnál is. ÁBC-ÁRUHÁZ A 70-ES FÖŰT MELLETT. Fiatal asz- szony bosszankodik a tejter­mékek hűtővitrine előtt. A tejföl miatt. Megint csak olyat tud vásárolni, melynek szavatossága másnap lejár. Kicsik a gyerekek. Ügyelnie kell erre is, de hiába. Csak ez van. Szakközépiskolát vég­zett. Belkereskedelmit. Ott még ma is talán azt tanítják, hogy az áru a szavatossági idő egyharmadát tölthe'i a nagy- kereskede’mi raktárakban — ielen esetben valamely tej­ipari vállalatnál — kéthar­mad rész az üzleteké. A tej­föl szavatosság: ideje több mint két hét. Nyilván ross2 valahol a szervezés. Jó len­Pest megye, de talán az or­szág egyetlen tűzoltó tizedese a 12 éves pomázi Leldinger István. A kisfiú hároméves korában szavalt először az ön­kéntes tűzoltó egyesület köz­gyűlésén s ettől kezdve édes­apjával, Leidinger Gyula tűz­oltó századossal együtt vett részt az elméleti és gyakorlati oktatásokon. Rövid idő múltán, nyolcéves korában már egyenruhát ka­pott, tavaly pedig a szentend­rei járási tűzoltó parancsnok­ság tizedessé léptette elő. A fiatal tűzoltó tizedes lett a rajparancsnoka annak az út­törő tűzoltó szakasznak is, mely ma már 19 tagot szám­lál. A gyerekek a felnőttek foglalkozásain vesznek részt és elsajátítják a tudnivalókat. Évenként pedig klubesten is­merkednek egymás családjá­val, ilyenkor szó esik a társa­dalmi munkájukról is. Mint Leidinger István el­mondta: hivatásos tűzoltó sze­retne lenni. A pályaválasztás­hoz nagy segítséget kapott édesapjától, a tűzoltótársaktól is. — Örülök annak, hogy úttö­rő tűzoltó szakaszunk a váci versenyen harmadik lett Éjszakai biiccslák Jócskán elmúlt éjfél. A Blaha Lujza térre be­gördül az éjszakai 78-as busz. Renge­teg az utas. Jó­zan, spicces, és teljesen „maxos”. Tülekedés. Csen­gő; irány az Örs vezér tere. A ko­csi közepén jó­kedvű társaság. Kicsit hamis a nóta: „Ha én gazdag lennék ...” Valahonnan elő­kerül eay gitár. Emelkedett a hangulat. Hirtelen megszakad a dal. „Menetjegyeket kérem ellenőr­zésre !” Az arcok közömbösek. Né- hányan gyorsan az ajtóhoz húzód­nak. Elölről, há­tulról egy-egy el­lenőr. Fiatalember, az éneklő társa­ságból. Igazol­ványt nyújt. Köz­ben gúnyosan énekel: „Ha én gazdag lennék ...” Ellenőr: „Maga akkor sem venne jegyet!” öregem­ber. Fekete szem­üveg, fehér bot: „Már nem tud­tam sehol ni...” Az ellen- őrnő této\ úrik. Zsebéből elővesz egy kék jegyet, kezeli, s az öreg kezébe dugja. To­vább lép. Vörös hajú, szakadt ifjú. Kihívó szöveggel: „Maguk mér]t nem alszanak ilyen­kor...!? Az el­lenőr stílust vált: „Azért, hogy az ilyen link krape- kokat felébres­szük!” Megálló. Az ajtóhoz nyo­multak pániksze­rűen szállnak le. „Szerencsések”. Egy hölgy fel- szállna. Megvil­lan a kék kar­szalag. Az utolsó pillanatban visz- szalép. Rpbogunk az éjszakában. Óva­tos hang: „A fa­terom BKV-s ...” Az ellenőrnek fennakad a sze­me: „A BKV-sok családtagjai ked­vezményesen utaz­hatnak. De ma­gánál még szemé­lyi sincs, nemhogy jegy!” A fiú csa­lódott. Nem dőlt be az ellenőr... Jó pár csekk gaz­dára talált. A két ellenőr lassan kö­zépre ér. Már ke­zelték az összes utas jegyét. A kö­vetkező megálló­ban leszállnak. Egyikük gondter­helt. Lázas volt a gyerek, mikor munkába indult. A férje vele van. De azért egy anya mégis más . . Az ajtó csukó­dik. A megbünte­tett bliccelők to­vább mennek. Ne­kik már mind­egy .:. Schmidt Lajos Légbuborékokkal a szennyeződés ellen Már alkalmazzák a magyar szabadalmat Százhalombattán Megkezdték a Magyar Ás­ványolaj- és Földgázkísérleti Intézet olajos szennyvizek tisztítását szolgáló szabadal­mának széles körű alkalmazá­sát. Ez a szabadalom magába foglalja az újszerű eljárást és az ehhez konstruált berende­zést is. A technológia lényege, hogy légbuborékok segítségé­vel lekötik a vízbe került ár­talmas anyagot. Ez a módszer alkalmas a nagykapacitású olajfeldolgozók szennyvizeinek, valamint a kisebb üzemek, szervizek olajos vizeinek tisz­títására is. A kutatóintézet szakembe­rei — az eljárásra alapozva — olyan berendezést is konstruál­tak, amely gazdaságosan al­kalmazható a szervizekben, olajmosókban. Sorozatgyártá­sukat a 12-es számú Afit kezd­te meg, s az első példányok munkába álltak a szegedi és a nagykanizsai Afit-nál és a Fővárosi Vízműveknél. A több európai országban is szabadalmi elismerést nyert eljárás és berendezés iránt igen nagy a külföldi érdek­lődés is. A bemutatkozó pél­dányt már eljuttatok az NDK. beli Karl-Marx-Stadtba. Az eljárást a hazai nagyüzemek közül elsőnek a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál vezették be. ne odafigyelni erre, vagy a megrendelőnek, vagy a szállí­tónak. FÉNYKÉPÉSZET A SZOL- GÁLTATÖHÁZBAN. Az üz­let ajtaja nagyon nehezen nyílik. Nincs aki megcsinál­ja. A forgalom nem nagy. mert a közelben két maszek is dolgozik. Néha mégis van aki — például személyi iga­zolványképet — csináltat. Négy napra vállalják, de ez még önmagában nem jelent semmit, hiszen van amikor előfordul, hogy a felvételt nem találják. Nincs kész a fénykép. A pozitív kép azért, mart, még nem hívták elő, a negatív meg valahogy elkeve­redett. Általában hosszas ke­resgélés után előkerül egy te­kercs negatív film, amiből ki kell választani a megfele­lőt. Ha a megrendelő — a ne­gatív kép alapján — magára ismert, két nap múlva ismét felkeresheti az üzletet. ÉLELMISZERÜZLET. Ré­gen Somlainak hívták. Ma is ez a beceneve. Érdekessége — az állandó vevők szerint —, hogy itt érvénytelenek a köz­ponti belkereskedelemi ren­delkezések. Mert például az üvegbetétet ebben az üzlet­ben még ma is kötelező levá­sárolnia a kedves vevőnek. Ez a szabály — ha szeren­cséje van. Mert, ha nincs rak­táron olyan palackozott áru, amilyen betétet a kedves ve­vő vissza kíván adni — bár két héttel előtte itt vásárol­ta —, nem veszik vissza. Tet­szik, nem tetszik, itt ez a szo­kás. Ez azért jobb annál az üzletnél, ahol a sörösüveget csak sörvásárlással, boros­üveget csak bor vásárlásával egybekötve hajlandók bevál­tani. Mert ilyen is van. Ambrus Sándor Érdi bosszúságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents