Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
1978. OKTOBER 5., CSÜTÖRTÖK %/éüat> Hegesztőcsarnok épül Vámosmikolán Óriás kazánok és mestermunka Ma még a szabad ég alatt, jövőre már a képen látható csarnokban hegesztik a kazánokat. A Lavatherm Ipari Szövetkezet vámosmikolai üzeme helyén 1968 előtt gépállomás volt. Tíz esztendeje kazánokat készítenek itt, méghozzá nem akármilyeneket: némelyiknek az ara megközelíti az 1 millió forintot is. Az üzemben ma 52-en dolgoznak, közöttük az ország legmagasabban képzett hegesztői, akiknek szakértelmére ebben a munkában nagy a szükség. Érthetően: hat at- moszférás nyomáson üzemelnek az itt készülő olaj- és gáztüzelésű óriás kazánok. Ha a hegesztett varratban akárcsak egyetlen hajszálrepedés keletkezik, a kazán felrobbanhat. Talán ez az oka annak, hogy a kazánhegesztők csak az év felében dolgoznak. Ha a levegő hőmérséklete öt fok alá süllyed, a varrat magától edződik, s könnyen kialakulhat a végzetes repedés. A hegesztői munkát pedig ma még a szabad ég alatt végzik a munkások... Valóban különleges kazánok ezek. Kétmillió kilokalória az óránkénti teljesítménye a legnagyobbaknak, s hogy lemérhessük, mennyi ez, összehasonlításul annyit: egy liter olaj égésekor 0,1 kilokalória hő szabadul fel. A kazánokat lakótelepek, kórházak, nagyobb intézmények fűtésére, ipari gőznyerásre használják. Ilyen szerkezetekkel fűtik például az újpalotai és az újszegedi lakótelepet. A szövetkezet vámosmikolai üzeme rendszeresen túlteljesíti tervét: tavaly 27 millió forint helyett 30 milliót teljesítettek, s az idei 30 milliós tervből eddig 24 milliót. Ebben az évben 150 — a kazánokhoz szükséges — vízlágyítóberendezés készül az egyik részlegünkben, s 27 nagyobb, valamint hat kisebb, 500 ezer kilókalóriás kazán. Tíz esztendő alatt 18-ról 30 millióra nőtt az üzem termelési értéke, s rövidesen további fejlődés várható. A vámosmikolai telep udvarán áll már annak az üzemcsarnoknak a könnyűváz-szerkezete, amelyben a hidegebb időszakban is hegeszthetnek a dolgozók, e ez újabb évi 15 millió forintot eredményez majd. , Negyven méter hosszú, 12 méter széles, s ugyanilyen magas lesz majd az üvegezett csarnok. Benne 10 tonnás daru mozgatja a csaknem 10 tonnányi súlyú kazánokat. Az épület, amelyet a 26-os ÁÉV épít, már ebben az esztendőben elkészül, várja a darut, amelyet a jövő esztendő elején szállítanak 5 ie. A 9,5 millió forintos beruházás tehát hamarosan megtérül. Más újdonságot is tervez a szövetkezet: a ma itt készülő kazánok teste ovális alakú lemezekből, s az azokat összefogó palástból áll. A jövő esztendőtől 20 százalékkal csökkenthetik az anyagfelhasználást — a 10 milliméteres lemezek helyett 8 milliméterest használhatnak —, egy egyszerű változtatással: henger alakú kazánokat készítenek, amelyeknek teljesítménye változatlan marad, de a vékonyabb fal is elviseli a magas nyomást V. G. P. Napirenden: Az oktatás és a közlekedés Az országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Az országgyűlés soron következő, őszi ülésszakának előkészületeiről, tennivalóiról tájékoztatta az országgyűlés tisztségviselőit, állandó bizottságainak elnökeit, a képviselőcsoportok vezetőit szerdán Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A megbeszélésen — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke is — ezután Po- linszky Károly oktatási miniszter ismertette közoktatásunk helyzetét. Az 1961-es közoktatási törvény megalkotása óta az oktatás folyamatosan korszerűsödött. Ezt követően Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a tíz évvel ezelőtt kialakított közlekedéspolitikai koncepció folyamatos végrehajtásával egységes rendszerben fejlődött, és korszerűsödött 'az ágazat. Meggyorsult szerkezeti átalakítása is. A tanácskozáson felszólalt Cselőtei László (Pest megye 2., aszódi választókörzet). Hegedűs Lajos, Lakatos Pál, Lukács János, Mátay Pál, Palkó Sándor, Pályi Sándorné, Rujsz Lászlóné, Sándor József, Szviridov Ivánná és Varga Zsigmond országgyűlési képviselő. Szentendrétől, Pilisvörösvárig Korszerűsödő és bővülő hálózat Az első ütem költsége 338 millió forint Szidjuk a telefont. Ki-ki vérmérséklete szerint. Van, aki szelídéin háborog, más a készüléket csapja földhöz: mert nincs vonal, örökké búg a készülék, nem cseng ki, mással beszél, az interközpont sokára hozza be a kért számot, vagy be sem hozza. S ha mégis kapcsol, recseg-ropog, esetleg semmit sem vagy mást érteni. S még hosszan sorolhatnánk tovább a panaszokat. — A telefonálás nehézségei bennünket is nyomasztanak, sőt talán jobban, mint az előfizetőket — mondja Répáczky Rezső, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság távközlési műszaki osztályvezetője. — Mi is ezeken a készülékeken, ezeken a vonalakon beszélünk, és ráadásul hallgatjuk, olvassuk a rengeteg panaszt... — S megpróbálják orvosolni? — Amennyire erőnkből telik. S hogy mennyire telik? Erre kerestem választ a Budapest Vidéki. Postaigazgatóságon, négy megye — Pest, Komárom, Nógrád és Fejér — postahálózatának gazdáinál. Öreg és telített A négy megye területén ösz- szesen 24 ezer 345 főállomás és 10 ezer 215 ikerállomás van. Az 1140 nyilvános állomásból 730 a segélykérő telefon. (Ide kívánkozik egyébként, hogy a segélykérő telefonnal is lehet magánbeszélgetést kezdeményezni, ha azt a hívott fél kifizeti. Ez az úgynevezett R- beszélgetés.) A kockázati alap szerepe Ki nyer az árleszállításén? A PIK-hetekről és egyéb kedvezményes akciókról a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Géczi József, a szövetkezet dolgozója az egyik Lavatherm-kazán lángcsőszűkítő tömítésén dolgozik a berendezésbe hajolva. Polyvás Béla Albert felvételei A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az idén tízszer rendez úgynevezett PlK-heteket, vagyis tíz alkalommal — egy-két hét időtartamig —, de mindig más-más áruféleséget olcsóbban hoz forgalomba. Ezenkívül különféle elnevezéssel, például téli vásár, bútorkiállítás és -vásár, játékvásár, hirdetnek meg — ahogy ők nevezik — kedvezményes akciót. — Annak a vásárlónak, aki éppen azt keresi, amit olcsóbban adnak, jó a kedvezményes vásár. De miért jó a kereskedelmi vállalatnak? — kérdeztem meg Fülöp Tamás- nétól, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi csoportvezetőjétől. Ellensúlyozásra szolgál — A kedvezményes akciók növelik a forgalmunkat, úgy is, hogy a vevők a leszállított áron kapható cikkek mellett, ha már betérnek az üzletbe, egyebet is vásárolnak. Hamarabb visszakapjuk a j pénzünket, s így azt gyorsabban forgathatjuk. Arra is ^ felhasználjuk ezeket az alkalmakat, hogy rendezzük a rak- í tárban álló árukat. Szeretnénk optimális választékot elérni. Éz azonban nem megy könnyen. Ahhoz, hogy az árucikkek összetétele és területi elosztása az igényeknek megfelelő legyen, időnként átkeli csoportosítanunk. — Tételezzük fel. hogy a ! kedvezményes vásárok áru- ! cikkeit el tudnák adni ere- J deti árukon Is. így azonban | olcsóbban adják, amiből következik. ha nem is tényle! "esen, de viszonylag ráfizetnek ... Nem okoz ez zavart ] a vállalat gazdálkodásában? — Ennek ellensúlyozására szolgál a kockázati alap. A \ beszerzési ár 0,55 százaléká- ; val, vagyis például 1 millió forint után 5 ezer 500 forinttal emelkedik minden kereskedelmi vállalat, kockázati alapja. Tehát a nagykereskedelmi vállalatok is hozzájárulnak ehhez az összeghez. Növeli ezt a keretet a saját elhatározásból végrehajtott áremelés többletjövedelme is. Vissza a vásárlóknak — Az idén június végéig 5 millió 800 ezer forint került a kockázati alapjukra. Mi történt ezzel a pénzzel? — Az év első felében 4 millió 450 ezer forintot használtunk fel. A PIK-hetekre például 3 millió 600 ezret, a bútorvásárra 380 ezret, a téli vásárra 120 ezret, és így tovább. A megmaradt összeget pedig a második félévben költjük el az időközben képzett összeggel együtt. — A kockázati alapon lévő pénz tehát visszakerül a fogyasztókhoz? — Igen. Ez a rugalmas és biztonságos kereskedelem egyik feltétele, de egyben életszínvonal-emelő tényező is. . A kereskedelmi vállalatok árkockázati alapját ugyanis népgazdasági szinten az életszínvonal emelésének tervezésekor számításba veszik. Egy-egy időszakos árleszállítás általában 20—30—40 százalékos. Ezek szerint nyugodtan engedhetnek 20—30— 40 százalékot, s mégsem veszteségesek. hanem csak a nyereségük csökken? Ogy is megfogalmazhatjuk a kérdést; vajon a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat nem 20—30—40 százalékos, vagy ennél magasabb árréssel dolgozik? Kiderült, hogy nem fgy van. Idén az első félévben az átlagos árrésük (tehát amivel a beszerzési árat növelték) 10.37 százalékos volt, amiből 8,13 százalékot vitt el az önköltség (szállítás, raktározás, munkabér stb.). Vállalati nyereségként megmaradt 2,24 százalék. A szeptember 4-től 16-ig tartó PIK-héten 30 százalékkal olcsóbban adták például a személymérlegeket. Az egyik tíous beszerzési ára 199 forint 10 fillér. Ehhez árrésként 9,5 százalékot számoltak fel. a fogyasztói ára 220 forint lett. Ebből jött le a 30 százalékos engedmény, vagyis a «PIK-héten 184 forintért, a beszerzési árnál 14 forint 90 fillérrel olcsóbban árusították. Nos, ezt a különbözeiét fedezték a kockázati alapból. Veszteség nélkül — De mégsem beszélhetünk semmiféle veszteségről — mondta az áruforgalmi csoportvezető. — Azért sem, mart ha nem adjuk el, akkor továbbra is benne áll a pénzünk, s nem tudunk helyette mást beszerezni. Ez attól függetlenül igaz, hogy a személymérlegek nem tartoznak az elfekvő áruk közé. Az utóbbi években egyébként sem szokás már bóvlit ilyen formában árusítani. — Mit csinálnak akkor a divatjamúlt, korszerűtlen árucikkekkel? — Véglegesen leértékeljük. S ha így sem kel el, akkor kiselejtezzük és megsemmisítjük. — Mi a különbség az időszakos árleszállítás és a kiárusítás között? — Kiárusítás a tavaszi és a téli vásár. Amikor tehát vége egy-egy évszaknak, a megmaradt idényjellegű árucikkeket nem akarjuk egy évig tárolni, s inkább kiárusítiuk. Az időszakos árleszállításnál pedig a korábban elmondott tényezők mellett közrejátszik. hogy egy-egy szezon idejét szeretnénk hosszabbá tenni. Az iskolai cikkek esetében ez augusztus közepe táján kezdődik, s ezért mi a többi érdekelt kereskedelmi vállalattal együtt július 15- től rendeztük meg a kedvezményes tanszervásárlási akciót. Meghosszabbítottuk egy hónappal a szezon idejét, megelőztük a tolongást, és ráadásul olcsóbban adtunk többféle fontos iskolaszert. Tehát mi is és a vásárlók is, vagyis mindnyájan nyertünk rajta. Szente Pál A postások Pest megyét két részre osztották, s ez alapján hozták létre váci központtal az Észak-Pest megyei és budapesti központtal a Dél-Pest megyei távközlési üzemet. Az északi részhez sorolják a szentendrei, a váci és a gödöllői járásokat, valamint a budai járás egy részét. Itt 4318 telefonállomás van, s 1212-en várakoznak telefonra. A déli rész (a ráckevei, a nagykátai, a monori és a ceglédi járások, valamint Érd és Százhalombatta) előfizetői száma 7680, a várakozóké 5030. A legtöbb gondot a telefon- hálózat elöregedése és telítettsége okozza. Megyénkben ez alól kivétel Cegléd, Érd, Ráckeve, Vác és környéke, akik már bekapcsolódhattak a crossbar-rendszerbe. Két szakaszban — Budapest környéke telefonhálózatát két szakaszban automatizáljuk. Az első lépcső programjának nagyobbik része az V. ötéves tervidőszak feladatai közé tartozik. De már most tudjuk, hogy építőipari kapacitáshiány miatt, például Szentendrén módosítani kell a befejezési határidőt — mondta Répáczky Rezső. Az első lépcsőben a szentendrei, a szigetszentmiklósi, a biatorbágyi és a pilisvörösvá- ri központokat kell megépíteni, s a hozzájuk tartozó hálózatot bővíteni. Néhány településen új postahivatal is lesz. A teljes beruházási költség 338 millió forint. A legsürgetőbb a szentendrei szektorközpont és az új postahivatal megépítése. Nehéz ugyan az egyformán rossz, elavult központokat kategóriákba sorolni, a Dunakanyar hírközlése azonban már szinte katasztrofális. A jelenleg is működő félautomata rendszert 1936-ban létesítették. Azóta természetesen teljesen elavult a hálózat. A HÉV-állomással'szemben, a Felszabadulás utca mellett a Pest megyei ÁÉV már ekezd- te a telefonközpont építését, előreláthatóan 1981-ben fejezi be. Egy évvel később lesz az üzembe helyezés. Ekkor 3 ezer állomást kötnek rá. Természetesen crossbar-rendszerű lesz, s a későbbiek során szükség szerint bővíthető. Ide tartozik Szentendre mellett Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Leányfalu, Tahi és Visegrád. A szigetszentmiklósi szek- torközponttai a szentendreinél előbbre tartanak, igaz, itt postahivatalt nem kell építeni. A műszaki épület elkészült — a régi és az új község között, a József Attila lakótelep széléül. Kétezer állomással kezdenek, s Szigetszentmiklós, Dunaha- raszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Taksony és Tököl telefongondjait oldják meg. A szerelési munkák befejezését 1980 végére, az üzembe helyezést 1981-re tervezik. A biatorbágyi és a pilisvö- rösvári központokkal 200—200 telefonállomást kapcsolnak be az országos crossbar-rendszerbe. Biatorbágyhoz Herceghalom, Páty és Zsámbék tartozik, s előreláthatóan 1983-ban fejezik be a központ és a hálózat építését. Pilisvörös- vár körzete Perbálra és Pilis- csabára terjed ki. Az átadás határideje pedig 1985. A crossbar körül A nemzetközi közvetlen távhívásba egyelőre csak Budapestről, s ott is csak 'meghatározott kerületekből lehet bekapcsolódni. Mikor lehet majd a vidéki crossbar-rendszerből is tárcsázni a külföldi számokat? — Ez még, legalábbis egyelőre neon került napirendre — válaszolt a távközlési műszaki osztályvezető. — Ez a mostani fejlesztés is órási összegekbe kerül, másra nincs pénz. — Meddig lesz előreláthatóan korszerű, illetve minőségileg elfogadható a crossbar? — Húsz év az elavulási idő. A szentendrei, szigetszent-i miklósi és a többi ezután készítendő szektorközpontoknak' az ezredforduló idején még működniük kell. — S mit építenek a korszerűsítés második ütemében? — Elfogadott konkrét tervekről, mivel ilyenek még nincsenek, nem beszélhetek — mondta Répáczky Rezső. — Mi mindenesetre a VI. ötéves tervidőszakban szeretnénk befejezni a főváros környéke telefonhálózatának teljes automatizálását. Sz. P. Megbeszélés Cegléden a húsipariak munkájáról A felvásárlás, a húsfeldolgozás, értékesítés területén dolgozók munkakörülményeiről, szakszervezeti munkatapasztalatairól tájékozódott szerdán Cegléden Balogh Károlyné, az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. Jámbor Miklósnak, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa vezető titkárának társaságában a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat (PE- NOMAH) ceglédi gyárában és a pilisi hizaldában jártak. Marsik Pállal, a PENOMAH igazgatójával és a helyi gazdasági, szakszervezeti vezetőkkel folytattak megbeszélést. Átadás előtt az M3-ason Az M3-as autópályán a Budapest—Gödöllő közötti huszonnégy kilométeres szakaszon októberben már megindulhat a forgalom. További negyvennégy kilométeres szakaszon pedig földmunkákat és útalapozási munkákat végeznek a Betonútépítő Vállalat gépei. Az autópálya legnagyobb méretű műtárgyát a 256 méter hosszú bagi völgyhidat (képünkön) a Hídépítő Vállalat építi.
