Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
MB' Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hm L JAPAS ES CÉGLÉD VÁBOS r xxn. ÉVFOLYAM, 256. SZÄM 1978. OKTOBER 29., VASÁRNAP Az együttműködés haszna Vállalatok támogatásával Művelődési központ — közös fenntartásban Az 1974-es közművelődési párthatározat sikeres végrehajtásának minden lakóhelyen sajátosak a feladatai. Cegléden napjainkban nemcsak az oktatási és közművelődési intézmények, hanem a művelődési központ és az üzemek, vállalatok jó együttműködését is igen fontosnak tartjuk. Köztudott, a korszerű művelődési központnak a közművelődést minél sokoldalúbban kell szolgálnia. Ha a szakemberek megragadnak minden lehetőséget, hogy intézményük szerves részévé váljék a társadalom életének, akkor hivatásuknak, elkötelezettségüknek megfelelően dolgoznak. A Kossuth Művelődési Központ 1975 óta együtt- , működési szerződést kötött több ceglédi üzemmel, vállalattal. Á vállalatoktól anyagi támogatást kapott, viszonzásul segítette a szocialista brigádok kulturális igényeinek kielégítését A rendezvények jelentős részét a munkahelyeken tartotta meg. A támogató vállalatok — művelődési bizottságaik javaslatát felhasználva — az együttműködési szerződésbe belefoglalták az egész évre szóló munkaitervet, naptári ütemezés szerint a várható költségek megjelölésévet Egy memrégi értekezleten miniden vállalat elégedetten nyilatkozott az együttműködés hasznosságáról. A brigádvetélkedő sikere is hasznosságát bizonyította. A hároméves tapasztalat az irányító szerveket arra bátorította, hogy újabb vállalatokat vonjanak be és további anyagi támogatást kérjenek a művelődési központnak. Az új szerződéseket megelőző tárgyalások sikerrel zárultak. A ceglédi üzemek, ipari szövetkezetek és közös gazdaságok az eddigi 200 ezer, 250 ezer forintos támogatásit megemelték, további vállalatok adnak anyagi segítséget, ösz- szeisen 560 ezer forintot, így lehetővé vált, hogy a városi tanács a helyi vállalatokkal közösein tartsa fenn a művelődési központot, a munkahelyek dolgozóinak eredményesebb művelődése, kulturáltabb szórakozása érdekében. A ceglédi üzemek ismét tanúbizonyságot tettek arról, hogy szeretik városukat, áldozatot vállalnak dolgozóiík műveltségi színvonalának emeléséért. Évtizedek óta támogatják % bölcsődék, óvodák, iskolák fejlesztését, társadalmi munkával, anyaggal, pénzzel járulCzer meg ezer kötet — gyermekeknek Könyvek, hanglemezek között Szellemfrissítő szabad szombatok Népes a ceglédi, piaetéri gyermekkönyvtár a hét négy napján, kedden, szerdán, pénteken és szombaton, amikor reggel kilenc órától délután hat óráig kedvükre válogathatnak a sok ezer kötet között, a szabad polcokon az olvasók. Vannak, akik a kézikönyveket Lapozzák, az újságokat, folyóiratokat nézegetik. A gyermekkönyvtárban hetven féle képes és más újságot találhatnak, továbbá térképeket, szótárakat, újabban pedig fejhallgatóval hanglemezeket is. A helyiségben lemezsarkot alakítottak ki, ahol a zenét, a verset és mesét szeretők nem zavarják a többieket. Minden hónapban, a páros hetek szombat délelőttjeinek gyermekfoglalkozásain, az iskolákban kialakult, új tanítási rendhez igazodva, a könyvtár olvasóinak lehetőséget ad a pihentető, szellemfrissítő, hasznos időtöltésre. Színes diák. A ceglédi szí- nesfényképezők baráti köre holnap, október 30-án, este háromnegyed 7-kor versenyen mutatja be tagjainak diafelvételeit, a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében. Megnyitót Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Abonyi birkózósikerek Sok helyzet maradt kihasználatlanul ASZTALITENISZ. A serdülők legrangosabb versenyén, az országos serdülő „A” tízek bajnokságán Juhász Erika két győzelmet szerzett, a 9. helyen végzett. BIRKÓZÁS. Debrecenben, az országos úttörőbajnokságon, az „A” kategóriában Bakos 1., Szávai 2. és Cönczöl 3. helyen végzett. A „B” kategóriában Nyuli és Szűcs 1., Balogh 2., Balogh A., Oláh 3. helyezést ért el. Dabajon, a serdülők versenyén, Kolozsvári, Csáki és Grósz az első, Gön- czöl Z. a 2. és Retkes Z. a 3. helyet szerezte meg. LABDARÚGÁS. Jó játékkal és játékvezetéssel, a ceglédi Bem SE II. csapata megérdemelten nyert a helyzeteit kihasználni nem tudó abonyiak ellen, 3:2 arányban. Az abonyiak gólját N. Szabó és Makói szerezte. TÖMEGSPORT. Cegléden, a kisipari termelőszövetkezetek kézilabdaversenyén az abonyi építőipari szövetkezet második helyezést ért eL D. L. ■I—I—mniuMHi n Mnimmmnn i turol Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, Maczelka Tibor temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, mély fájdalmunkban együttérzéssel voltak. Maczelka Tibomé és gyermekei. vrwsNiiiH iii mn ~rrnwir— tto—*i Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen fiam, drága édesapánk, nagyapánk. Oláh Gyula temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Fájó szívvel köszönjük mindazoknak. akik felejthetetlen halottunk. Koncz Mihálynak a temetésén megjelentek és akik mélységes fájdalmunkban velünk együtt éreztek. Hálás szívvel köszönjük azoknak, akik a kegyelet virágával megemlékeztek. Édesanya özv. Koncz Mihályné. gyermekei, testvérei: Koncz István és Koncz Ferenc családjával együtt. nak hozzá az intézmények otthonosabbá tételéhez, a jó munkaiéi tételek megteremtéséhez. A Kossuth Művelődési Központ közös fenntartása ismét jelentős határkő a város művelődésügyének történetében. Érzékelhetően nemcsak egy határozat végrehajtásáról van szó, hanem arról a szocialista emberre jellemző magatartásról, amely a minid színvonalasabb, igényesebb művelődés szükségletéhez igazodik. Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője Lenin a kisgrafikákon A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója tiszteletére, október 30-án, holnap délután négy órakor, a ceglédi pártszékház előcsarnokában, a Lenin a kisgrafikákon című kiállítást Mucsányi Józsefné, a városi pártbizottság osztályvezetője nyitja meg. A tárlatot Nagy László Lázár rendezte a Poór Ferenc gyűjtötte és válogatta anyagból. Törtei Politikai fórum A tört éli művelődési ház klubtermében október 30-án, holnap este hat órai kezdettel, a politikai könyvnapok rendezvényeként, Róbert László külpolitikai újságíró részvételével, fórumot tartanak. Finomszeszt főznek az iparnak Borsöprűből — ipari célra — naponta 20—24 hektoliter finomszcszt készítenek a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi szeszfőzdéjében. Képünkön: Lábát Ferenc és Nagy Lajos a középpárlatot fokolja. Apátl-Tóth Sándor felvétele Kölcsongépek — segítségül Biztonságban a termés java A zöldséget főként konzervgyári felhasználásra A ceglédi járásban mindenütt meglátszik a földeken a szorgos munka nyoma, kint vannak a gépek, az emberek, kihasználják a csapadék- és a fagymentes napokat. Ahol paprika, paradicsom, zöldség termesztésével foglalkoztak és van betakarítani való, ott mentik, ami menthető, a termés utolját, főként konzervgyári felhasználásra. Az október 24. után készült felmérés szerint, gyökérfélét még 90 hektárról kell felszedni az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezetben, legalább akkora területről sárgarépát, a nagykőrösi Arany János Tsz-ben. Akad még szcdetlen zöldség a kocséri határban és a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben Is. Ezen az őszön a két város és a járás közös gazdaságainak földjeiről 1657 hektárról kellett zöldséget betakarítani. A gyümölcsösökben is lassan befejeződik a munka. Szeptember vége óta 591 hektárról vitték fedél alá a téli almát, a szilvát és a körtét. A 977 hektár szőlőből csak alig 70 hektárnyi őriz még fürtöket. Közepes a termés, cukorfokával sem lehet dicsekedni. A kukoricaföldeken is dolgoznak a gépek, az emberek. Az értékes terményt 15 ezer 700 hektárról kell betakarítani, a termelőszövetkezeti, a háztáji, éts az illetményföldek, a zártkertek termését. A termelőszövetkezeti kukoricaterület 9 ezer 712 hektárnyi. A szükséges gépekből van elegendő, a gépek kihasználása jó. A közös gazdaságok kölcsönzéssel segítenek egymásnak, hogy hamarabb végezhessenek. Jól áll a kukoricatöréssel | az abonyi József Attila és j ceglédi Lenin, a jászka- j rajenői Árpád tsz. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a hibrid kukoricával kezdték, a 370 hektárnyiból már biztonságban több mint 220 hektár termése. A kocséri Petőfi Tsz- ben a kukorica víztartalma miatt panaszkodtak. Elmaradás tapasztalható a két nagykőrösi termelőszövetkezetben, ahol most kölcsön gépekkel segítenek meggyorsítani a munkát. A silókukorica sok helyen' még lábon, apránként szedik s etetik a jószággal, amíg az időjárás a betakarításait nem sürgeti. E. K. Szolgafán lógott a bogrács Nem volt szüret birka nélkül A legutolsó vágó elbeszélése A HÜSPIAC a Halász Vazul görög boltos házánál kezdődött, ahol most az úgynevezett Nagytarék, a hűvös oldalon eltartott a Hirsch boltjáig, amelynek helyén a Központi Kávéház áll. Elsőnek a mészárosok sátrai sorakoztak, azután a hentesekéi, a húsvágók középkori céheiben kijelölt rangjuk szerint, még távolabb a birkavágók árulták a húst, kedden és pénteken a XVIII. század óta. A húspiac sorát a szerencsétlen állatok, lábatört, megsérült, kényszerből levágott jószágok gazdái zárták le, ők azonban már az Eklézsia kamra utca, mai nevén Kazinczy utca után voltak találhatók, A Szolnokról hozott hallal a halaskofák csatlakoztak hozzájuk. A mészáros és hentes mesterséghez képesítés szükségeltetett, ellenben a juhvágás paraszti foglalkozás volt, nem kellett hozzá inasnak lenni, különben sem űzték eeész évben, hanem csak ősztől tavaszig. A vágók zsellérekből kerültek ki, kapások voltak a más földjén, szölőmunkások a gazdák és az uradalom szoléin, nyáron aratók, cséplők és nyomtatók. A juh és a birka egyet jelent. Azóta mondjuk az ősi magyar juhot cseh szóval birkának. amióta behoztuk a nyugati fajtákat, az elsőket Csehországból. Ezrével tartottak juhot Cegléden minden időkben, a klarisszáknak híres számadóik voltak, a majorokban álltak a hodályok. A jobbágyok is jelentős számú birkát tartottak, melyekből tizedet és kilencedet dézsmáltak tavasszal az uradalom katonái, akik sorra járták az aktokat, kiválasztani a bárányokat, a legszebbeket. Ám a gazdák megszelídítették a lovon járó, kardos, csákós, hetyke legényeket, jól tartották őket. etették, itatták, és mindjárt nem a legszebb bárányt jelölték ki, hanem a leghitványát. azért tartja mind a mai napig a ceglédi nép, ha rossz bárányt lát, „olyan, mint a dézs- mabárány!” Bőven volt és olcsó volt a birkahús, szerette is mindenki, gazda, zsellér egyaránt. A nagyföldű gazdák, a Lengyelek, Ságiak, Magyarok lejártak a Délvidékre, onnan ezrével hajtották föl a juhot, kü- lön-külön kétszázat, háromszázat. Mások, a Kádasok, Herczegek, Fülék, Farkasok, a közeli Jászságból, megint mások, mint a Sinkáék, a Pálinkások, a maguk nyáját hizlalták föl aratás után a tarlókon. A fölhízlalt juhokat tiz birkavágó — helyi nyelven vágó — vásárolta föl, vágta tavaszig és mérte ki a húspiacon, vagy a portáján. A LEGUTOLSÓ VÄGÖ Cegléden Borsos János, kilencven évesen, húsz évvel ezelőtt, így beszélt az ősi munkafolyamatról : — Apám negyvennyolc előtt béres volt Csizmadia Gergő jobbágynál, jószággal bánó, istállóban háló, télen tanyán telelő zsellér. Negyvennyolcban a jobbágyok mind megkapták a kilencvenhárom holdas telkeket, egyik napról a másikra földbirtokosokká váltak, a zsellérek semmit se. Apám, amikor megházasodott, engedélyt kért a várostól bürgevágásra. Megkapta. Én már belenőttem ebbe a foglalkozásba, tizenkét éves koromban önállóan vágtam, mert a két bátyám katona volt. — A bürge lábát a rágóistállóban összekötöttük, úgy akasztottuk föl a gerendára, valaki a családból gyertyát tartott, odavilágított, ahol a kés járt, mert a juhot éjszaka vágtuk. A jószág fületövin van az élő-ér, jobbra-balra egy- egy, azt szúrtuk keresztül, éles, hegyes késsel, megindult a vére. Az átlát addig tartottuk, míg ki nem vérzett, mikor már egy csöpp se jött, akkor döglött meg. Szegyig fölhasítottuk, elkötöttük a bárzsin- got, nehogy fölbüfögjön a ga- né, nehogy elkeverje, besározza a fejik Majd a két lábát fölhasítottuk a faráig. A hátuljához kés nem , kellett, az ember a kézivel tömködi le is, föl is, kézzel tömködtük a fejiig, a fejnél, már késsel kellett nyúzni. Nyúzás után kihasítottuk, fölvágtuk, kifordult a bele, kivettük. Utána a zsigeri, májat, tüdőt, szívet, lépek A májról az epét rögtön levettük. így lógott reggelig. Melegen nem lehet szépen bontani, mert összeráncolódik. Hajnalban hasítottuk kettébe a girincvelejin, mielőtt a piacra vittük. Bárddal, is, karddal is, mikor hogyan, karddal, kalapáccsal, bárddal, jó szemmel. A húst a konyhában a kis- katlanon főzték meg, vagy a padkára állított vashárom- lábon ülő lábasban, ha sokan voltak, akkor a nagykatlanban. Nyáron a szabad ég alatt. Legjobb volt a birka- paprikás. Szolgafán lógott a bogrács, a hús alá kevés vizet öntöttek, annyit, hogy megfőjön, azután már sült, csör- gős lett, ha kihűlt, már nem melegítették föl, hidegen ették. A pörkölt alatt pirított hagyma van. Az öregek szerették a juh- húsos kását, külön főtt a hús, külön a kása, mikor tálaltak, ebből is, abból is szedtek. Halotti torra birkapörkölttel várták temetés után a halottasházba visszatérőket, rokonokat, szomszédokat, sírásókat. A birkalábat forró vízben kopasztották, leszedték a körmöket, és kocsonyát főztek belőlük télen. A combja húsát fokhagymával sütötték meg, vékony szeletekben. SZÜRET NEM VOLT birka nélkül. Két egyholdas szőlősgazda vett egy birkát, a két- holdas egymaga. Egy birkában tizennyolc-húsz kiló hús volt, A bográcsot nem keverték, hanem forgatták, mint a juhászok. A tavaszi bárányt, toklyót, ürüt a juhászok a vásárokon árulták. Ha mind elkelt, beültek a lacikonyhákba. Ittak, énekeltek, táncoltak, összeverekedtek. A kampósbotot a ga- mónál fogták, úgy ütöttek vele. Hídvégi Lajos
