Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

1978. OKTOBER 28., SZOMBAT Üef@iezőc3öfff ®s országgyűlés őszi ülésszaka gáért, hanem társadalmi cél­jaink érdekében, a Magyar Szocialista Munkáspárt prog­ramnyilatkozatának szelle­mében kell fejleszteni. Meg­tisztelő feladatunk, hogy min­den erőnkkel e nemzeti prog­PETÄK TIBOR: ram megvalósításán munkál­kodjunk. Kérem á tisztelt országgyű­lést, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és támogassa a kormánynak a közlekedés jövőjét formáló törekvéseit. Nagy a zsúfoltság az utakon, it jármüveken Budapest környékén — A közlekedés valameny­nyiünk életében fontos szere­pet játszik, mindennapjaink részévé vált — kezdte felszó­lalását Peták Tibor. Rámu­tatott arra, hogy a közleke­déspolitikai koncepcióban a kormány időben és — amint azóta beigazolódott — alap­vetően helyesen fogalmazta meg a fejlesztés irányelveit. A továbbiakban érintette azt is, hogy a szállítási ágazatok közötti munkamegosztás ará­nya a motorizáció térhódítá­sának megfelelően megválto­zott a közúti szállítás javára, ennek ellenére a vasút sze­repe nem csökkent. A gazda­ságos teherforgalomhoz nem elegendő azonban csak a szál­lítási ágazatok összehangolt együttműködése, a lánc az árut megtermelő gazdasági üzemekben kezdődik. Az egy- ségrakománylcépzésnek, a rakodásgépesítésnek különö­sen a kombinált fuvarozásban van óriási jelentősége. — A közlekedéspolitika céljainak valóra váltása nem nélkülözheti a háttérben meg­húzódó szolgáltató ipar, a járműjavítás színvonalának emelését sem — folytatta a képviselő —, a járművek üzemkészségét, menetbizton­ságát, kulturáltságát tartósan csak a fejlett karbantartó és javító ipar garantálhatja. Az elmúlt tíz év fokozott jármű­beszerzési programja előreve­títi a jövőben várhatóan meg­növekvő javítási igényeket is. Szükségesnek tartom megvizs­gálni — a közlekedési ágazat részéről —, hogy adottak-e ezen kívánalmak kielégítésé­nek feltételei. Ezek között elsősorban azokra a műszaki és gazdasági tényezőkre gon­dolok, melyek a mennyiségi és minőségi követelmények összhangját hivatottak meg­teremteni, valamint a mind­ezekhez szükséges személyi feltételekre. Szólt arról Peták Tibor, hogy a közlekedésnek igen fontos területe a személy- szállítás. Pest megyének a közlekedésben is különleges szerep jutott, mivel körülöleli a fővárost. A megyében több száz ezer ember utazik na­ponta Budapestre és vissza, ezenkívül a fővárosba irányu­ló egyéb forgalom is itt ha­lad át. Sokat javított a vas­úti közlekedésben a villamo­sítás, ennek ellenére nem so­kat növekedett a vonatok át­lagsebessége, nagy a zsúfolt­ság, különösen a nagykátái, ceglédi és a váci vonalakon. Az új HÉV-szerelvények be­szerzése jelentős javulást eredményezett, de például a gödöllői és a ráckevei vona­lakon még mindig zsúfoltság tapasztalható. Indokolt lenne a csepeli vonal meghosszab­bítása Szigetszentmiklósig, különös tekintettel arra, hogy a közeljövőben bekapcsolódik a metróhálózatba. A közút- hájózat fejlesztése, a jármű­park cseréje révén az utóbbi tíz évben az autóközlekedés­ben következett be a legna­gyobb előrehaladás, a növek­vő forgalom lebonyolításához azonban a nagyobb csomópon­tokon korszerűbb pályaudva­rok kellenének, mint Gödöl­lőn, Cegléden és Vácott. — Az egyéni közlekedés­ben, egyáltalán a gépjármű- forgalomban az autópályák építése hosszabb távon jelent majd megoldást — hangsú­lyozta —•, fel kell azonban vetni az M 2-es — a jelen­legi 2. számú, közismertebb nevén váci út építésének kér­dését. Ezen gyakran Buda­pesttől Gödig tart a jármű­oszlop. Kormányszintű meg­állapodás jött létre a nagy­maros—gabcsikovói vízlépcső építése tárgyában, a közeljö­vőben kezdődő építkezés bi­zonyára tovább növeli az egyébként is túlterhelt út for­galmát. Szükséges volna meg­vizsgálni, lehetséges-e egye­lőre ezt az utat négysávosra szélesíteni. Végül — érintve Pest me­gye egyéb útjainak állapotát is — felhívta a figyelmet a képviselő arra, hogy ha a kö­vetkező tervidőszakban nem teszünk az edidgieknél töbDet, a lemaradás fokozódik. — A felvázolt problémák természetesen nem csökkentik azokat az eredményeket, me­lyeket a közlekedés korszerű­sítésében a tárca az utóbbi tíz esztendőben elért. A fejlesztés további iránya, a közlekedés- politikai koncepció kiegészíté­se bizonyára elősegíti az előt­tünk álló további feladatok megoldását — fejezte be fel­szólalását Peták Tibor. Interpellációk és válaszok SCHNITZLER JÓZSEF, (Hajdú m. 16. vk.), a Deb­receni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikájának igazgatója ar­ra kért választ; mit kíván tenni a kormány a környe­zetvédelemről szóló tör­vény eredményesebb vég­rehajtásáért? GONDA GYÖRGY, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy mivel a kör­nyezetvédelem egyes rész­területein rendezetlenek a hatáskörök és tisztázatlan a felelősség kérdése, a közel­jövőben előterjesztést készíte­nek a Minisztertanácsnak, egyértelműen megfogalmaz­va az irányítás és a felelősség kérdéseit. Tervezik az érvé­nyes jogszabályok egybefog­lalását, kiadását, hogy azok, akik a napi munkában eze­ket alkalmazzák, pontosan és gyorsan eligazodjanak. A hivatal a jövőben átfogó kör­nyezetvédelmi ellenőrzéseket tart. SIMON ERNÖNÉ (So­mogy m. 11. vk.), a Nagy­atádi Cérnagyár munkása azt kérdezte az építésügyi és városfejlesztési minisz­tertől, hogy a közeljövőben terveznek-e jogszabálymó­dosítást az üdülőhelyeken kívüli zártkerti ingatlano­kon emelhető építmények nagyságát illetően. Jelen­leg 12 négyzetméter alap­területű létesítmény épít­hető. ABRAHAM KALMAN mi­niszter egyetértett azzal, hoigy indokolt a szabályok módo­sítása, mégpedig differenciál­tan. Figyelemmel kell lenni arra, hol, mekkora területen helyezkedik el a zártkert, és miként művelik meg a földet. A tények ismeretében — a he­lyi tanácsok véleményét is fi­gyelembe véve — az építési szabályzatban területileg dif­ferenciált módosítást fogal­maznak majd meg. SZABÓ JÓZSEF (Bara­nya m. 10. vk.), a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a közüzemi szolgál­tatások mérésének, lakossá­gi számlázásának és díjbe­szedésének korszerűsítését sürgette, mivel a jelenlegi elszámolási és befizetési rendszer elavult. SIMON PAl nehézipari mi­niszter válaszában elmondta, hogy több helyütt már kor­szerű módszerrel dolgoznak. A somogyi, a veszprémi és a zalai fogyasztók egy része villanyszámláját például áta­lánydíjas fizetéssel, kétha- vonként egyenlíti ki. A buda­pestiek a különböző szolgál­tatások számláit összesítve kapják kézhez. A Nehézipari Minisztérium gyűjti a tapasz­talatokat, keresi, kutatja a korszerű módszereket, ame­lyek közül a legjobbakat vá­lasztja majd ki, s teremti meg azok országos bevezetésének feltételeit. Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki Alekszej Kosziginnek, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének meghívására tett látogatást Moszkvában, pénteken hazaérkezett a szov­jet fővárosból. Vele együtt megérkeztek kíséretének tag­jai: Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkára és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszé­léseket folytattak a két or­szág közötti sokoldalú együtt­működés időszerű kérdései­ről, fejlesztésének feladatairól. Alekszej Koszi'gin pénteken ebédet adott Lázár György tiszteletére. Az ebéden, amelyen magyar részről Huszár István, Havasi Ferenc, Marjai József és Szű­rös Mátyás, szovjet részről pedig Konsztantyin. Ruszakov, Nyikolaj Tyibomov, valamint a Minisztertanács elnökhelyet­tesei, miniszterek és más hiva­talos személyiségek vettek részt, Alekszej Koszigin és Lázár György pohárköszöntőt mondott. A kormány elnökét a Feri­hegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke és Varga Jó­zsef, a Minisztertanács Titkár­ságának vezetője fogadta. Je­len volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Közlemény a látogatásról A találkozón magyar rész­ről részt vett Huszár István. Havasi Ferenc, Marjai József és Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Szovjet részről részt vett Konsztantyin Rusza- kov, az SZKP KB titkára. Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állaim! Tervbizottság elnöke, Konsz­tantyin Katusev, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­*nötohelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST- ben és Mihail Kuzmin, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese. A szívélyes, baráti légkör­ben megtartott megbeszélésen a felek kifejezésre juttatták megelégedettségüket azzal kapcsolatban, 'hogy a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvein alapuló testvéri magyar— szovjet kapcsolatok politikai és gazdasági téren egyaránt sikeresen fejlődnek. A sokol­dalú magyar—szovjet együtt­működés, a két ország közöéü gazdasági kapcsolatok mindéi téren történő elmélyülésé; mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretébe« fontos tényezője a fejlett szo­cialista, illetve a kommunista társadalom építéséből adódé azon feladatok sikeres telje­sítésének, amelyeket aft MSZMP XI. és az $ZKP XXV. kongresszusa jelölj S3. A kormányfők áttekintették a magyar—szovjet gazdasági együttműködés további elmé­lyítésének és tökéletesítésé» nek, valamint hatékonysága növelésének kérdéseit. K ülő- hős figyelmet szenteltek a Ká­dár János, az MSZMP KB el­ső titkára és Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke között, ez év nyarán a Krim félszigeti találkozón létrejött azon megállapodás megvalósí­tásának, amely a termeléá szakosítás és kooperác ióffej­lesztés hosszútávű távlataináíe közös kidolgozására vonatko­zik. Megvitatták a KGST-tag- ál'lamok közötti együttműkö­dés hosszútávú célprogramjai­nak megvalósításával kapcso­latos konkrét kérdéseiket is. A találkozón a felek meg­erősítették : lankadatlanul ar­ra törekszenek, hogy mindén lehetséges módon szélesítsék és tökéletesítsék a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió közötti együttműködőt. A palesztin küldöttség látogatása Az Országos Béketanács meghívására október 19—27- ig hazánkban tartózkodott a Palesztin Béke és Szolidaritá­si Bizottság küldöttsége: Ab­dul Karim al Karmi alelnök, író, a Palesztin Nemzeti... Ta­nács tagja, Abdel Razak al Jahya, a Palesztin Felszaba- dítási Szervezetek Politikai Irodájának helyettes vezetője. A küldöttség tagja volt Abdul­lah Hijazi, a PFSZ Budapesti Irodájának vezetője. A küldöttséget fogadta Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, Dar. vasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, Zsigmond Zoltán, a Külügy­minisztérium főosztályvezető­je. A küldöttség tárgyalásokat folytatott az Országos Béke­tanács vezetőivel: Sebestyén Nándorné főtitkárral, Réczei László és Mondok Pál alel- nökökkel, Sütő Gyula tit­kárral. Találkoztak a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Partizán Szövet­ség, a Magyar írók Szövetsé­ge, Cegléd város párt-, taná­csi és társadalmi szerveinek vezetőivel. Cegléden a Közúti Gépellátó Vállalatnál szoli­daritási gyűlésen vettek részt. A vendégeket tájékoztatták a magyar békemozgalomnak a közel-keleti népek, a palesz­tin arab nép iránti szolidari­tási tevékenységéről, a Haza­fias Népfront mozgalomról, a hazánkban folyó szocialista építőmunka eredményeiről, az országgyűlés külügyi bizott­ságának és a Magyar írók Szövetségének tevékenységé­ről. A tárgyalásokon vélemény- cserét folytattak a magyar és palesztin békemozgalom kö­zötti együttműködés fejlesz­téséről, a közel-keleti helyzet­ről, a palesztin-arab nép har­ca iránti szolidaritás erősítő» sének feladatairól. Megvitat­ták, hogyan támogassák a Béke-világtanács december­ben Athénban- sorrakerülő nemzetközi palesztin szoli­daritási konferenciájának elő­készítését. A küldöttség látogatása to­vább erősítette a két béke­mozgalom kapcsolatait, ’a magyar nép szolidaritását a Közel-Kelet népeinek, a pa­lesztin-arab népnek impería- lisfaellenes küzdelmével. jA küldöttség pénteken elutazott hazánkból. Borbándi János Mongóliába utazott Pénteken magyar küldött­ség utazott Ulánbátorba, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XII. ülésszakára. A delegációt . Borbándi János,'M Minisztertanács elnökhelyet­tese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Elutazott a kubai küldöttség ; A szocialista országok test- i vett kubai pártküldöttség vérpártjai pártszervezési kér- I . , . , , .. . désekkel foglalkozó KB-tit- penteken e,utazott ban­kárainak tanácskozásán részt I bői. /• Határozottan fel kell lépni a nemtörődömség eHen — javasolja a népfront kornyesetvédelml bizottsága Ma körülbelül ötször annyi vegyszert, ^műtrágyát, gépet és egyéb ipari berendezést használnak a mezőgazdaság­ban, mint 1960-iban. A termés növeléséhez elengedhetetlen a technikai-műszaki színvonal javítása, ám többek között az erősebb hatóanyagok vagy a mind jelentősebb repülőgépes növényvédelem magában hor­dozza az élővizek szennyezésé­nek és a környezet károsítá­sának más veszélyeit is. A mépfrontbizottságokra vá­ró mezőgazdasági környezet­védelmi feladatokat vették számba a HNF Országos El­nöksége környezetvédelmi bi­zottságának pénteki ülésén. Dr. Oller Mihály, a bizottság alelnöke beszámolójában hang­súlyozta: nagyon sok múlik a mezőgazdaságban dolgozók tu­datának helyes alakításán és magatartásuk formálásán. Ma még ugyanis a nemtörő­dömség, a felületesség és a gondatlanság a legnagyobb „környezetszennyező”. Megol­datlan a mezőgazdaságban fe­leslegessé váló mérgező anya­gok megsemmisítése is. Olyan közhangulatot kell te­hát kialakítani, amelyben az állami, a gazdasági és a társa­dalmi szervezetek határozot­tan fellépnek a nemtörődöm­ség, a felületesség ellen. Az előadó, majd később a vitában felszólalók is aláhúzták: a me­zőgazdaság korszerűsítése és az eredményesebb környezet­védelem nem zárja ki egy­mást. Nem elég a hibákat bírálni, a környezetvédelemiért tenni is kell — mondotta több hoz­zászóló. A mezőgazdasági te­rületeken tevékenykedő kör­nyezetvédelmi társadalmi . őr­ségek segítséget adhatnak as állami gazdaságok és vezetőinek. A népfrontaktlyáík és a lakosság pedig fatelepí­téssel, a lakóterület megtisztí­tásával járulhat hozzá a .me­zőgazdasági vidékek egészsé­gesebb és szebb környezetének kialakításához. Ezt követően a bizottság tagjait dr. V. Nagy Imre, ,& bizottság alelnöke tájékoztat­ta a KGST-tagországok kör­nyezetvédelmi társadalmi szervezetének nemrégiben be­fejeződött várnai tanácsko­zásáról és az ott elhangzott javaslatokról. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents