Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
1978. OKTÓBER 27., PÉNTEK %/Údan 3 Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Az Elnöki Tanács ülése Az új nemzedék nevelésében nélkülözhetetlen az ifjúsági és gyermekszervezetek szerepe. A gyermekek, a fiatalok itt kezdik megtanulni a közösségért végzett munkát, a felelősséget társaikért, saját tetteikért. Eredményes nevelőmunka csiak olyan iskolai közösségben folyhat, amelyben a pedagógusok és a gyerekek egyaránt jól érzik magukat. Az iskolai demokrácia fejlődésével nem vagyunk elégedettek. A demokráciáról csak az, a pedagógus tud hittel és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol véleményére számítanak, szavára adnak. Az iskolai élet demokratikus vonásainak a továbbfejlesztése azért is szükséges, mert nem lehet szocialista demokráciára nevelni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, uta- sítgatáson, parancsolgatáson alapul a vezetés. A szocialista demokrácia fejlődése csakis a jogok és a kötelezettségek egységén alapulhat. A diákok már serdülőkorukban ismerjék meg jogaikat és kötelességeidet társadalmunkban. Ezért átgondoltabb, az életkori saiá- tosságokat jobban figyelembe vevő állampolgári oktatás és nevelés szükséges. A diákok munkája, alapvető kötelezettsége, a tanulás. Az iskolában kell megtanítanunk dolgozni a leendő felnőtteket, mert, akit az iskola nem nevel munkára, nem tanít meg becsülettel, ereje megfeszítésével napról napra tanulni, dolgozni, az felnőtt korában önmagával is, a társadalommal is ellentétbe kerülhet. Az iskola ma már nem önmagába zárkózó közösség. Az oktatás, a nevelés átfogó és mindennapi kérdései a társadalmi érdeklődés előterében állnak. Ez az érdeklődés egybeesik az iskola érdekével. A mind igényesebb, kritikusabb közvélemény pedig jogot formál az iskolai munkába való betekintésre, a véleménynyilvánításra. Győri Imre ugyanekkor felhívta a figyelmet arra is, hoty az iskolát meg kell védeni a felelőtlen bírálgatástól, a körülmények pontos ismeretét nélkülöző, az egyedi esetekből általánosító felszínes beleszólástól. Ez zavarja, nehezíti az iskola munkáját. Az iskola dolgaihoz felelősséggel, csak segítő szándékkal szabad hozzászólni. Azt is tudomásul kell venni, hogy az iskolai munkának vannak olyan területei — például a tananyag kiválasztása —, ahol a döntés és a velejáró felelősség is a pedagógusok, valamint a reális társadalmi igényeket ismerő tudósok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek dolga. Az alkotó viták eredményessége • Nem kell félni az oktatásügyi kérdések nyílt vitáitól. A tartalmas munkán alapuló tekintélyt nem kezdheti ki a meg nem értés, s ehhez a tekintélyhez hozzátartozik az alkotó vitakészség, o javaslatok, bírálatok komoly megfontolása és figyelembevétele is. A viták alapjában jobbító szándékúak, hasznosak, előre visznek, részei a demokrácia kiszélesítésének egy nagy horderejű, .mindannyiun- kat érintő kérdésben.A kötelességüket átlagost nál jobban teljesítő, az új, összetett feladatokra felkészülő,. önmagukat művelő és fejlesztő nevelőket jobban meg kell becsülnünk. Külön is elismerés illeti azokat, akik nehezebb feltételek között is tudásuk, képességük legjavát adják. Mi, kommunisták külön felelősséget érzünk azért is, hogy a kötelességét teljesítő pedagógus minden esetleges zaklatással, helyi kiskirálykodással szemben védve legyen. Ennek biztosításában, ,s az, iskolai tantestületek jó szellemének, alkotó légkörének kialakításában nagy felelőssége, szerepe van az igazgatónak, a tanácsoknak, a munkáltató szerveknek is. A pedagógusoknak is tudniuk kell azonban, hogy éppen munkájuk fontosságát tartja szem előtt a társadalom, amikor az eddiginél is eredményesebb munkát vár tőlük. Egyetlen területen sem viselhetjük el az elszürkülést, nem tűrhetjük meg az idegenkedést az újtól. Az oktatónevelő munkára különösen érvényes ez. A pedagógus csak akkor teljesítheti hivatását, ha napról napra önmagát is megújítva küzd meg a sikerekért, az eredményekért. A pedagógusok munkájának lételeme az új ismeretek, értékek befogadása *és alkotó továbbadása. Enélkül nem őrizhetnék meg hatásuk frisseségét. Mindez önművelést, szervezett továbbképzést igényel. Helyes, hogy az Oktatási Minisztérium ehhez a pedagógus-továbbképzés fejlesztésével a jelenleginél jobb feltételeket kíván teremteni. Ez azonban összetett feladat, amelyet egyedül nem tud megoldani. Segítséget kell, hogy kapjon a tudományos intézetektől, a felsőoktatási és pártoktatási intézményektől, a rádiótól, a televíziótól. Az oktatási miniszter jelentésében felvázolt csaknem másfél évtizedes fejlődés megerősít bennünket abban, hogy az út, amelyen járunk, jó. Erőinket — mind az anyagiakat, mind a szellemieket — még jobban összehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyermekeink szocialista szellemű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk — a fejlett szocialista társadalom építése —, méltó örökösökre találjon. Befejezésül nyomatékosan rámutatott a Központi Bizottság titkára, hogy amikor a parlament fórumán állást foglalunk közoktatásunk időszerű kérdéseiben, tudnunk kell: döntésünkkel társadalmunk holnapját alakítjuk. Az oktatási miniszter beszámolóját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. A Pest megyei képviselők egy csoportja az ülésteremben BARÁT ENDRE: Óvodák, tantermek első helyen a településfejlesztésben — Az iskolapolitikában ma alapkérdés az alsó és középfokú oktatás fejlesztése és az ezzel szoros kapcsolatban lévő pedagógusképzés — kezdte felszólalását Barát Endre. A továbbiakban a tartalmi munka elemzésére térve méltatta az oktató-nevelő munkában az utóbbi években bekövetkezett változások jelentőségét. Rámutatott: az új és bonyolult feladatok megoldásában a pedagógusok nagy többsége lelkiismeretesen közreműködött, vállalva a korszakváltás nehézségeit és magával tudta ragadni azokat is, akik az első pillanatban nem érezték, nem értették a változtatások korszakos jelentőségét. — A változásokra a társadalom érzékenyen reagált — folytatta. — Ezt természetesnek kell tekintenünk, hiszen a tanulók, a szülők, a munkahelyek és a pedagógusok valamennyien érintettek minden változtatásban, közvetlenül, vagy közvetetten. Felelősséggel vette figyelembe ezt is a minisztérium, hiszen az előkészítő munkában a társadalmi szervekkel együtt olyan széles körű konzultációt kezdeményezett, amely egyrészt segítette a koncepciók kimunkálását, másrészt szövetségessé tette az érintetteket a megérett változtatások végrehajtásában. Ezzel a dolog azonban nem fejeződött be. Még szorosabb társadalmi kapcsolatok Tapasztalataink szerint, igényeink szerint folytatni kell tovább a szülők felkészítését, tájeKoztatását, bevonását. Érdemibbé kell tenni a részvételt a tartalmi célkitűzések megismerésében, ennek érdekében még többet tehet a minisztérium is, a tanácsi szervek is és a hírközlő szervek is. Miről van itt szó? Arról, hogy együtt tegyünk többet a gyermekek és szülők megnyeréséért, a szülői munkaközösségek munkájának, a szülői értekezletek tartalmának továbbfejlesztéséért, összességében az iskola és a társadalom kapcsolatainak , bővítéséért, Erősítéséért. Ezután arról szólt Barát Endre, hogy amikor tartálmi változásokról beszélünk, .az egész társadalom részvételére is gondolunk, mert ez nemcsak iskolai ügy, nemcsak pedagógiai feladat. Jól kapcsolódnak megoldásához az üzemek, .hiszen az iskolák és az óvodák szinte testvéri segítőtársat kapnak közreműködésükkel. Mégis tudjuk, valljuk azt, hogy a pedagógusok széles tömegei tehetik mindezért a legtöbbet. Ezért is fontos, hogy közöttük a kiegyensúlyozottság, a nyugodt alkotó légkör tovább szilárduljon. Ennek egyik fontos feltétele a tantestületek egységes munkája, a nevelőtestületi demokrácia kiteljesedése, az iskolai vezetés színvonala. A vezetésben karmesteri szerepet kell vállalniuk az igazgatóknak, akik az esetek többségében jól is végzik ezt a munkájukat. — Mégis megjegyzem — folytatta —, nem jó dolog az, hogy ennek a társadalmilag igen fontos vezetői munkának csökkent a pedagógiai értéke a pedagógusok körében. Miben látom ennek okait? Az igazgatók túlterheltek adminisztratív, munkaügyi, gazdálkodási feladatokkal. Túl sok társadalmi, iskolán kívüli funkciót raknak — vagy rakunk — a vállukra. Még a nagy iskolák többségében sem általános a munkában segítséget nyújtó iskolatitkárok foglalkoztatása. így az igazgatók — illetve a vezető óvónők — a megengedhetőnél kevesebb energiát és időt fordíthatnak az intézmények pedagógiai vezetésére. Kezdeményezéssel, összefogással Hangsúlyozta a képviselő, hogy most elsősorban az oktatási-nevelési reform tartalmi kérdéseiről van szó, ám ezekkel szorosan összefüpn- nek a tárgyi és személyi feltételek is. Valamennyien ismerjük országunk gazdasági helyzetét, de nem lehetünk olyan gazdasági helyzetben, hogy az oktatásügy fejlődését szolgáló feltételeket ne teremtsük elő. — Pest megyében is ennek szellemében dolgozunk a kitűzött célok eléréséért. A megye lakossága, az üzemek, szövetkezetek és társadalmi szervek sokat és sokféle módon segítenek abban, hogy a beruházások határidő előtt és az átlagosnál alacsonvabb költséggel valósuljanak meg. Nyugodtan állíthatom, hogv a tanterem- és óvodaépítés a megye legfontosabb településfejlesztési feladata lett. Gyors munkánk lényege az a kezdeményezés, melynek alapján a toldaléképítkezések és új technológiák bevezetésével az olcsóbb áthidaló megoldásokat alkalmazzuk széles körben. Felépült az első komplett 8 tantermes Forfa-iskola a megye északi részén, Püspökhatvanban. Összköltsége 7 és fél millió forint volt, ebből a lakosság társadalmi munkája és hozzájárulása 2 és fél milliót tett ki. Csaknem száz iskolai tanterem és ötszáz óvodai hely épül így folyamatosan Pest megyében. Ma még vannak, akik vitatják e módszer jogosságát, esetenként lebecsülik ezt a megoldást, azt kérdezik, mi lesz, amikor elavulnak ezek az épületek. Válaszunk a kétkedésekre: a mostani gazdasági helyzetben, amely demográfiai csúccsal is párosul, nagyszerűen átsegítenek bennünket ezek az épületek a gondokon. Központi fűtéses, mindenképpen kulturált körülményeket teremtenek, ma már esztétikailag is kifogástalanok. Amikor eljön az idő, s ezek a helyiségek felszabadulnak, akkor közművelődési és egyéb művelődésügyi célokra is fel lehet használni őket. Gyártójuk, a Soproni Fafeldolgozó Vállalat, hosz- szú évtizedekre garantálja élettartamukat. Nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy kellő számú tanterem legyen a ' megyében, szeretnénk elkerülni a hármas váltást az iskolákban. Anyagi erőink észszerű átcsoportosításával, koncentrálásával, a lakosság társadalmi munkájának támogatásával mindent megteszünk, ehhez kérjük az ösz- szes érdekelt szerv támogatását. Végezetül elmondotta Barát Endre, hogy Nagykőrös, Gödöllő és Fót ma már megfelelő számú képzett óvónőt ad a megyének. A megye egyik büszkesége a zsámbéki tanítóképző, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola itteni kihelyezett tagozata. Itt már százötven Pest megyei tanítójelölt készül a pedagógushivatásra, ezzel több évtizedes tanítógondunk, a későbbiekre vonatkozóan pedig a felsőtagozatos tanárképzés megoldásához kaptunk segítséget. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási területszervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 3Í- ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban lévő ügyekben döntött. Lázár György Moszkvában házár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Alekszej Kcsziginnek, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön Moszkvába utazott. Kíséretében van Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről, fejlesztésének feladatairól. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Lázár György és kíséretének tagjai csütörtökön a kora esti órákban megérkeztek Moszkvába. Lázár György fogadására a vnukovói repülőtéren megjelent Alekszej Koszigin, Nyiko- laj Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Konsztantyin Katusev, a minisztertanács elnökhelyettese és több más hivatalos személyiség. Jelen volt a repülőtéren dr. Szűrös Mátyás, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Pártküldöttségek elutazása A szocialista országok testvérpártjai pártszervezési kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozásán részt vett bolgár, csehszlovák, * laoszi,' lengyel, mongol, NSZEP, román és szovjet pártküldöttség elutazott Budapestről. A delegációkat a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Jakab Sándor, a KB osztályvezetője és Lakos Sándor, a KB Társadalomtudományi-Intézetének igazgatója, a KB tagjai búcsúztatták, jelen voltak a tanácskozáson képviselt pártok országainak budapesti nagykövetei. Elutazott Budapestről a dán miniszterelnök Csütörtökön délelőtt elutazott Budapestről Anker Jorgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyar- országon. Elutaztak kíséretének tagjai: Jörgen Gersing, a miniszterelnöki hivatal államtitkára, Hans Christensen, a külügyminisztérium főosztály- vezetője, Henning Gottlieb, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, William Friis- möller, a külügyminisztérium főosztályvezetője. A vendégeket a dán és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Oláh József, a Magyar Népköztársaság dániai és Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság magyarországi nagykövete. Magyar—NDK pártközi tárgyalások Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 25-én és 26-án baráti látogatást tett hazánkban dr. Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Dr. Günter Mittagot fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Dr. Günter Mittaggal megbeszéléseket folytatott Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Vélemény- és tapasztalatcserét folytattak a szocialista építőmunka időszerű gazdasági feladatairól, áttekintették a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseit. A szívélyes és elvtársi légkörben leI zajlott megbeszéléseken részt vett Günter Ehrensperger, az NSZEP KB póttagja, a KB I terv- és pénzügyi osztályának vezetője, Helmut Koziolek, a KB póttagja, a KB szocialista gazdaságirányítási intézetének igazgatója, Manfred Erm- lich, Klaus Krömke osztályvezető-helyettesek, valamint Hoós János, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Szikszay Béla osztályvezető-helyettes. Dr. Günter Mittag és kísérete csütörtökön elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK magyarországi nagykövete.
