Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
1978. OKTÓBER 25., SZERDA %Xnfc& 3 Megesnlékexés u Komszomol gubileumáról Exporfnövelő beruházások Határozat szervezeti kérdésekben Ülést tartott a KISS Központi Bizottsága Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Az első napirendi pont keretében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ifjúsági szövetség központi bizottságának első titkára tájékoztatta a megjelenteket az MSZMP Központi Bizottságának október 12-i üléséről. A testület ezután megtárgyalta és elfogadta a XI. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának a világifjúsági és diák találkozóról, a magyar delegáció tevékenységéről és a fesztivál hazai előkészítéséről szóló jelentését. Megállapította: a havannai VIT a világ haladó ifjúságának, a béke erőinek Az ifjúság a Az ENSZ október 31-ig tartó leszerelési hete kapcsán sajtónyilatkozatot adott Budapesten Barabás Miklós, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára. — A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tevékenységének egyik fő területe a békéért, a biztonságért és a leszerelésért vívott harc —mondotta. — Ennek megfelelően a DÍVSZ kezdettől fogva felkarolta az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának kezdeményezését, amely 1978. október 24-e és 31-e között felhívást tett közzé a kezdeményezés támogatására és kör- lévéllel fordult tag- és baráti szervezeteihez, amelyek számos kezdeményezéssel járulnak hozzá a leszerelési * "'hét sikeréhez. A Világ "haladó és demokratikus ifjúsága — amelynek legkülönbözőbb irányzatai az európai földrészen már számottevő sikereket értek el a békéért és a leszerelésért indított akcióik összehangolásában —, további konkrét lépéseket vár annak érdekében, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés is kövesse. Ezért sürgetik a SALT—II egyezmény mielőbbi megkötését, ezért ítélik el Carter elnök legutóbbi döntését, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy megkezdjék a neutronbomba lényeges alkatrészeinek gyártását. A háború utolsó évére mind a harctereken, mind pedig az országiban elviselhetetlenné vált a helyzet. Az oroszországi forradalmak példája egyre inkább a kiutat jelentette Európa meggyötört lakosságának. A fronton erősödött a szembenállók barátkozása, az úgynevezett fraternizálás, idehaza sztrájkhullám öntötte el az országot. A breszt-litovszki béketárgyalások hírére 1918 januárjában Szovjet-Oroszor- szágot támogató politikai tömegsztrájk robbant ki a monarchia területén. Munkástanácsok alakultak, de a szociáldemokrata pártvezetőség a kormányzat első gesztusára mindenhol leszerelte a mozgalmakat. Mégis, a munkás- mozgalom erre az időre már túlfeszítette a hagyományos, az általános választójog elérését abszolutizáló politikai kereteket és ki-kicsapott a szociáldemokrata párt kereteiből is. A forradalmi hullám tovább rombolta az ancien regime, a régi rend düledSző épületét. A júniusi újabb általános sztrájk pedig már az érlelődő szociális forradalom előszele volt. A hadseregnél szaporodtak a szökések. Különösen a nemzetiségi katonák tömegesen adták meg magukat. Februárban a flottánál (Cattaro), májusban Pécsett volt jelentős zendülés. A breszti béke után Oroszországból hazatérő hadifoglyok tovább erjesztették, tették egyértelműbbé a helynagyhatású, sikeres rendezvénysorozata volt, a magyar küldöttség eredményesen teljesítette feladatait, méltó módon képviselte hazánkat, ifjúságunkat. A jövő évi értékelő és vezetőségválasztó, illetve a mozgalmi évet indító taggyűlések, s a munkahelyi, tanintézeti, a fegyveres erőknél és testületeknél soron következő küldöttgyűlések megtartására szóló javaslatot Deák Gábor, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő. A testület úgy határozott, hogy 1979. tavaszán tartsák meg szerte az országban az értékelő-vezetőségvá- lasztó, és az új mozgalmi évet indító taggyűléseket és küldöttgyűléseket. A tanintézeti, kollégiumi alapszervezetek tervező taggyűléseiket ősszel tartják meg. A KB meghatározta a szervezeti élet e fonleszerelésért — A béke és a leszerelés azonban nem lehet az európai földrész kiváltsága. Az enyhülés légkörét ki kell terjeszteni a többi világrészre is. Ennek szellemében tett javaslatot a DÍVSZ éppen a havannai VIT-en egy olyan ifjúsági világtalálkozó összehívására, amely az enyhülés, a béke és a leszerelés kérdéseit ,vitatná meg. A javaslatot a VIT-en részt vevő több mint 2000 ifjúsági szervezet képviselői kedvezően fogadták. Várható, hogy a DÍVSZ soron következő végrehajtó bizottsági ülése, amely 1979. február elején ül össze Dort- mundban. kiemelkedő helyen foglalkozik majd a leszerelés" kérdéseivel. Még a végrehajtó bizottság ülése előtt, az idén november 18- án és 19-én Budapesten szeminárium keretében találkoznak a DÍVSZ és a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége (IUSY) tagszervezetei, hogy közösen vitassák meg: mit tehetnek együtt a leszerelés előmozdítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy ez a szeminárium is. mint minden közös kezdeményezés, előbbre viszi a tartós béke, az általános és teljes leszerelés megvalósítását a világ egész ifjúságának érdekében — fejezte be nyilatkozatát Barabás Miklós. | tos fórumainak időrendi üte_ * mezősét és napirendi pontjait is. A KISZ Központi Bizottsága az Össz-szövetséigi Lenini Komszomol fennállásának 60. évfordulója alkalmából levélben köszöntötte a Komszomol Központi Bizottságát. Üdvözletében a Központi Bizottság hangsúlyozta: a Komszomol hatévtizedes története a tapasztalatok gazdag tárháza, amelyből a békéért, az emberiség boldog jövőjéért, a népek felszabadításáért küzdő fiatalok bizalommal meríthetnek. Ez az évforduló nemcsak a szovjet nép, a szovjet ifjúság, hanem a haladó fiatalok. a haladó nemzetközi ifjúsági mozgalom ünnepe is. A magyar ifjúság internacionalista örökségének tekinti a magyar és a szovjet nép, a magyar és a szovjet fiatalság, a testvéri ifjúsági szövetségek igaz barátságát. A KISZ Központi Bizottsága a 60. évforduló alkalmából további sikereket kívánt a szovjet fiataloknak, a komszomolisták- nak, az SZKP XXV. és a Komszomol XVIII. kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásában, a kommunizmus építésében. ★ A Komszomol jubileuma alkalmából tegnap a Barátság Házának színháztermében ünnepi gyűlést rendeztek. Az elnökségben foglalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Grósz , Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Hunya István, a Pest megyei pártbizottság tagja, valamint László Aladár■ és Úszta Gyula, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosai, továbbá a fővárosi párt- és állami szervek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. Az elnökség tagja volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. A gyűlésen Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Pjotr Balakin, a lenini Komszomol moszkvai bizottságának tagja, a moszkvai Gránit gyár Kom- szomol -b i zot tságá nak titkára mondott beszédet. zetet: a hazainál tudatosabb forradalmi szellemet terjesztettek és egy jelentős részük gyakorlati forradalmi tapasztalatokkal is rendelkezett A nemzetiségek szakítása A monarchia nemzetiségeinek vezetői az összeomlás láttán csatlakoztak azokhoz az antantországokban tevékenykedő emigráns politikusokhoz (ilyen volt például a későbbi csehszlovák köztársasági elnök, Masaryk), akik a közép- kelet-európai pemzeti kérdést a Habsburg-monarchiától való elszakadással, a történelmi képződmény felbomlásával kívánták megoldani. Az egyes nemzeti burzsoáziák erre az időre már úgy vélték, hogy az utódállamok kereteiben nemcsak korlátozott szociális és nemzeti-függetlenségi céljaikat érhetik el teljesebben, de hatásosabban szerelhetik le a belső osztályharcot, az érlelődő szociális forradalmat is. Mindebben felfogásuk találkozott az antant vezető köreinek álláspontjával. A párizsi antant-nagyok a széteső monarchia újbóli összetákolá- sa helyett Németországgal és Szovjet-Oroszországgal szemben hatásosabb ellensúlyt éreztek fiatal, dinamikus nemzetállamok kialakításában. A helyzetet Magyarország szempontjából még súlyosbította, hogy a végzetesen vak hazai uralkodócsoportok folytatták az addigi politikát: semmi engedmény a nemzetiségeknek! S ha 1917 folyamán még lehetőség volt különbékére, tárgyalásokra, 1918-ra az amerikaiak tényleges és tömeges háborús részvételével az antant is a katonai megoldás mellett döntött. A bolgár front 1918. szeptember végi összeomlása és Bulgária kapitulációja után felgyorsultak az események. A vég nyilvánvaló lett. Az október 16-i elkésett császári ma- nifesztum már csupán az események után kullogott Ausztriának szóló föderációs ígéreteivel. A magyar uralkodórétegek azonban még erről sem akartak hallani. Október- ben sorra alakultak az egyes nemzeti tanácsok — Zágrábban a délszláv, Krakkóban a lengyel — a már korábban működő csehszlovák és román egység nemzeti tanácsai mellé. Ezeket a nemzeti tanácsokat az antant önálló hadviselő félként ismerte el — ezzel az Osztrák—Magyar Monarchia megszűnt létezni... Hogyan reagált a magyar politika a fejleményekre? Voltak-e olyan erők, amelyek alkalmasnak bizonyulhattak arra, hogy az ország szekerét a kátyúból kivezessék? A következőkben erre igyekszünk választ adni. Dérer Miklós Következik: Őszirózsás katonasapkák Az eredmények ígéretesek „Előrehaladásunknak alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelelnek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. A termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal, és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez, növeli a társadalmi munka hatékonyságát, és a dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek jelentős forrása...” (Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19—20-i ülésének határozatából.) Pest megye ipari termelésének egyre nagyobb hányada Ikerül exportpiacra. Mező- gazdasági üzemeink termékeinek sorában is számos exportcikk található, többek között búza, kukorica, zöldség, gyümölcs, sertés- és marhahús, baromfi, nyúl és galamb. A gazdaságos export további növelése, a hatékonyan termelhető, az igényeknek megfelelő minőségű, korszerű, magas műsizaki színvonalú termékek körének bővítése a megye gazdaságának is fontos feladata. Vállalataink és szövetkezeteink, élve az exportbővítés lehetőségével, az V. ötéves terv időszakában 4 milliárdos hitel igénybevételével 6,5—7 milliárd értékű exportberuházást hajtanak végre. Ennek várható eredménye 1981-től évente 2,5 milliárd értékű nettó többletexport. A Pest megyei pártbizottság mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság a minap tekintette át e fejlesztések helyzetét, a vállalt feltételek időarányos teljesítését. A munkabizottság elé került jelentésből kitűnik, hogy az exportfejlesztések nagyobb hányadára — több mint 80 százalék — az iparban, másik részére a mezőgazdaságban kerül sor. A hitelkeretből tizenkét iparvállalat, egy ipari szövetkezet, és nyolc mezőgazdasági termelő- szövetkezet részesült A fejlesztéseket a vállalatok, szövetkezetek 42 százalékban saját alapból fedezik. A megkezdett beruházások zöme, 70—80 százaléka az idén befejeződik. Indokolt tehát, a tapasztalatok áttekintése, s a folytatás lehetőségeinek feltárása. A valamennyi piacon értékesíthető termékek gyártását, előállítását serkentő hitel fel- használásának feltételei éppen a gyors, hatékony igény- bevétel érdekében szigorúak. Ezek egyike az exportképesség, a biztonságos értékesíthetőség. A Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtott és elfogadott pályázatok jelentős hányada az exportpiac próbáját kiállt termékek mennyiségének és minőségének fokozását, hatékonyabb termelését tűzte ki célul. A Ganz Műszer Művek gödöllői áram- mérőgyárában a mérő- és a kapcsolóórák korszerűbb, gazdaságosabb tömeggyártására készültek fel. Az Ipari Műszergyár az elektromos motorok minőségének javítását, a gyártás gépesítettségének fokozását vállalta. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában a tíz éve megkezdett konténergyártás növelése a cél. A Váci Kötöttárugyár az export volumenét és minőségét egyaránt befolyásoló festő, kikészítő és konfekcionáló részlegeit kívánta bővíteni. Az Egyesült Izzó váci gyárában a fénycsőgyártás fellendítése, a hazai buragyártás megteremtése a cél. A Dunai Kőolajipari Vállalat a kőolaj feldolgozásának technikai feltételeit javítja. A mezőgazdasági üzemek egy része is a már meglevő ágazatok gépesítését, bővítését határozta el. Az Örkényi Béke Tsz a juhászatot, a hernádi Március 15. Tsz a baromfifeldolgozó rendszerét, a ráckevei Aranykalász Tsz a búza és kukorica termeiését, szárítását, tárolását óhajtja fejleszteni. A Csepel-szigeti Duna Tsz a megtermelt nagy mennyiségű zöldség feldolgozására, a Monori Állami Gazdaság sertéstelepének bővítésére és annak rekonstrukciójára vállalkozott. Nagyobb exportlehetőséget jelent a gödi Dunamente Egyesült Tsz számára a most épülő broi- lertelep, a ráckevei Aranykalász Tsz-ben pedig az idén betelepítésre kerülő 1200 férőhelyes szarvasmarhatelep. Fejlesztéseink másik nagy csoportja új, eddig nem termelt, de a világpiacon keresett, korszerű, a gazdaságos exportot biztosító termékek előállításának felkészítését szolgálja. Ezek a fejlesztések magukban hordozzák a nemzetközi kooperációba való bekapcsolódás, a világszínvonalon álló technológia átvételének igényét. A Csepel Autógyár, a svéd Volvo gyárral kötött kooperációs megállapodás értelmében tavaly és az idén a terepjáró kiskocsik szerelését, alkatrészeinek gyártását fejlesztette. A Mechanikai Művek, a svájci Wagner cégtől, szovjetunióbeli partnerével közösen, vette meg a nagynyomású festékszóró licencét, teremtette meg ez évre a gyártási feltételeket A Lenfonó és Szövőipari Vállalat a len teljesebb körű hasznosítása érdekében a pozdarjabútorlap gyártását, s lenkócból, zsineg előállítását kezdi meg jövőre. A Pest-Nógrád megyei MÉH Vállalat Budaörsön üzembe állított bálázó gépsora már az idén nagy mennyiségű papírhulladék exportját ered- nyezte. A Fűrész-, Lemez-, és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában, finn gépeken rétegelt lemez és székalkatrészek gyártása kezdődik a jövő évben. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár osztrák licenc alapján jövőre már korszerű pil- langósszelepeket állít elő. A mezőgazdasági jellegű, exportnövelő fejlesztések újdonságai közé tartozik az ócsui Vörös Október Tsz csincsillatelepe és a húsgalamb- tenyésztésnek a kistermelők szervezett bevonásával történő növelése is, a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz csaknem 90 ezer férőhelyes hibrid nyúl- telepe. Gyors megtérülés — ez a fejlesztésekkel szemben támasztott fontos feltétel. A Pest megyei vállalkozók megfelelnek ennek a követelménynek is. Az invesztálások 3—5 év alatt, várhatóan 1982- re megtérülnek. A már korábban felsorolt példák közül e tekintetben kiemelkedő a I Ganz Áramérőgyár és az Ipari Műszergyár eredménye. Vállalt exportkötelezettségeiket jelentősen túlteljesítve gyorsították a megtérülés idejét. Az európai tőkésországoknak, exportunkkal szembeni diszkriminatív intézkedései viszont a tervezettnél csak kisebb növekedést tettek lehetővé, például a Váci Kötöttáru- gyár esetében. A hitelnyújtás alapvető feltétele az export gazdaságossága. A devizakihozatal mutatója fejlesztéseink mindegyikénél kedvezőbb, mint az iparági, ágazati átlag. A Dunai Kőolajipari Vállalat 32— 34 forint ráfordítással állít elő egy dollár értékű kőolaj- terméket. Az árammérők, kapcsolóórák átlagos deviza- kitermelési mutatója 50,8 forintról a fejlesztés eredményeként 30,28 forintra csökkent. A Magyar Hajó- és Da- rugyár váci gyárában a konténer gyártása dolláronként 37—38 forint ráfordítást igényel. A mezőgazdasági fejlesztések közül a leggazdaságosabb a csincsilla és a húsgalamb exportja, valamint a növénytermesztés. A meglevő elmaradások még behoz- hatók, például az Ipari Műszergyár a gyártás összehangoltabb, termelékenyebb átszervezésével, a dunavarsányi Petőfi Tsz a sajátos betanítási, honosítási gondok leküzdésével akarja csökkenteni a jelenlegi ráfordításokat. Az export-árualapokat nővelő fejlesztéseket nehéz beruházási feltételek között valósították meg a termelő üzemek. Meg kellett küzdeniük a szűkös tervezői, kivitelezői kapacitásból, a beruházási szervezetlenségből adódó gondokkal. Népgazdaságunk igényeinek megfelelően, a problémák ellenére az átlagosnál gyorsabban, szervezettebben valósultak, illetve valósulnak meg a beruházások. Ebben jelentős szerepe van a társadalmi figyelemnek. A fejlesztést elhatározó egységek gazdasági vezetői, párt- és tömegszervezetei jól együttműködtek a megvalósításban. Az üzemi, járási, városi cselekvési programokban kiemelt helyen szerepeltek az exportfejlesztés tennivalói. A legtöbb üzemben már az előkészületek során mindenre kiterjedő, pontos, operatív végrehajtási tervet készítettek. E tervekben a szükséges üzemibe helyezési határidőtől számolták vissza a feladatokat, a ráfordítható időt, az eszközöket. Az ócsai Vörös Október Tsz például még a beruházás befejezése előtt képezte ki dolgozóit, s ideiglenes körülmények között oldotta meg a csincsilla és a húsgalambok törzsállományának időigényes honosítását. A vállalatok többsége már a fejlesztés kezdetén tájékozódott az értékesítés további lehetőségeiről. A piaci helyzet folyamatos figyelése, a naprakész információk fontos feltételei a hatékony, gazdaságos exportnak. Az Egyesült Izzó váci gyárában így vált lehetővé, hogy már az üveghuta próbaüzeme során előállított fénycsőburák szükségtelenné tették a drága importot, csökkentették a ráfordításokat. A Pestvidéki Gépgyárban viszont éppen a megfelelő piaci informáltság hiánya késleltette az exporthitel fel- használását. Usszegezve elmondható, hogy a Pest megyében megvalósuló exportfejlesztések korszerűsítik a termékszerkezetet, javítják a vállalati, szövetkezeti gazdálkodás színvonalát és hatékonyságát. Az exportáruk műszakilag, minőségileg színvonalasak, gyártási, termelési feltételeik korszerűek, fejleszthetők. Az eddig eltelt időben a gazdasági vezetők, a párt- szervezetek és a tömegszervezetek jól dolgoztak. Remélhető, hogy kezdeményező készségük, találékonyságuk, összehangolt, következetes munkájuk eredményeképpen maradéktalanul elkészülnek az exportnövelő hitelekkel megkezdett beruházások. Érdemes újabb akciókon is gondolkodni. PAPP ISTVÁN, HERCZENIK GYULA, az MSZMP Pest megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársai
