Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

I . \ V. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ►A ­1978. OKTÓBER 22., VASÁRNAP Az egyesülés előnyei Folytatják a talajjavítást Az őszi munkált hajrájához érkezett a mezőgazdaság, a szántás és vetés mellett já- rásszerte megkezdték az Idén későn érett kukorica be­takarítását is, s azt remélik, hogy a tél beállta előtt min­dennel végezhetnek. Így van ez Mogyoródon is, ahol az el­ső közös év végéhez köze_ lednek a hajdani Arany Já­nos Termelőszövetkezet tagjai, alkalmazottai: január 1-én egyesültek a Rákosvölgyével. A rozs is honos Az eltelt kilenc és fél hó­nap is bizonyította az elhatá­rozás helyességét, ma már mindenki egyetért azzal, hogy érdemes volt összekötni a két közösség sorsát. Mogyoród környéke természeti szépsé­gekben gazdag, jó termőföld­ben viszont szegény, a ho­mokos, gyenge minőségű, ta­lajromlásnak, eróziónak kitett táblákon csak megfelelő meny. nyiségű műtrágyával, talajja­vítással, korszerű gépekkel lehet jobb eredményt elérni. S az egyesülés éppen ezt nyújthatja, s nyújtja is a mogyoródiaknak. A volt Arany János szö­vetkezet központi irodájában most a nagy termelőszövetke­zet egyik növénytermesztési ágazatának vezetősége székel, s itt találhatjuk több más ágazat irányítóit is. A nö­vénytermesztési ágazatvezető Illés Gyula tájékoztatása sze_ rint Mogyoród környékén 800 hektár kalászost, főleg búzát termesztenek, de a homokos talajt kedvelő rozs is honos. Az i«.én 250 vagon gabonát arattak, s betakarítottak több mint százötven Vagon szal­mát is, amiből 50-et a háztáji gazdaságok kaptak. A vetés fele Fontos növényük a kuko­rica is. A Rákosvölgye Ter­melőszövetkezetben sok szarvasmarhát, sertést és ba­romfit nevelnek, a háztájik­ban hizlalt 5—6 ezer sertést a szövetkezeten keresztül érté­kesítik, így hát kell az állat- eleség. Kukoricából az idén 250 hektárnyi a fővétésű. s 300 hektár a silózásra való. Lucerna 150 hektáron termett, szálastakarmány 400-on. A kukorica betakarításához a héten fogtak hozzá, ez a mun­ka teljesen gépesített, a szál­lítás, a morzsolás, a szárítás, emberi fizikai munka nél­kül zajlik. Az egyesülés új távlatokat nyitott a mogyoródiak előtt is. Korábban a munkaigényes kultúrákat kellett előnyben részesíteniük: a paprika, a paradicsom, a spárga ter­mesztéséhez azonban ma már nem elég a munkáskéz. Tő­ke hiányában azonban a gé­pesítésben nem tudtak volna előrelépni. A nagy szövetke­zetnek erre több a pénze. Jó példa: éppen a napokban ér­kezett s állt munkába a 72 so­ros Lajta-Accord vetőgép, amit egy nagy teljesítményű Rába—Steiger traktorral von­tatnak. A vetés mintegy öt­ven százaléka még hátravan, a késés oka elsősorban a szá­razság volt. Most, az új ma­sinával meggyorsíthatják a munkát, hiszen az Accord na­ponta 60—70 hektáron veti el a magot. A mogyoródiak azt remélik, hogy idejében ké­szen lesznek. Ez annál is in­kább elképzelhető, mert a szántani valójuk is gyorsan fogy. Új lendület Híres a mogyoródi borá­szat, italaik országos verse­nyeken is értékes díjakat kap­nak. A szüret is a héten kezdődött, az asszonyok sze­dik a fürtöket, amelyekből jó bort remélnek, jóllehet az idei csapadékos, hűvös időjárás nem kedvezett a szőlőknek. Az egyesülés megnövelte erő te­szi lehetővé a tervet: hama­rosan újabb 150 hektár szőlőt telepítenek. A környék 150 hektárnyi rétje, 30 hektár legelője, s a mintegy 900 hektár erdő, amelynek zöme akác, szin­tén hozzájárul a szövetkezet eredményes gazdálkodásához. A jövőben nagyobb területek­re kívánják kiterjeszteni az öntözést, a talajjavítás is újabb lendületet kap. Mogyo­ród is nagyobb fejlődésnek néz elébe. Valóban nem le­het vitás: itt az egyesülés jó gondolat volt. G. Z. Novemberben gázfűtés Előreláthatólag novemberben már gázzal ffithetnek Gö­döllőn, a Szabadság téren levő lakótelepen. Képünkön: a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat gázsze­relő brigádjának dolgozói a házak bekötő vezetékeit hcgesztik. Barcza Zsolt felvétele Nehezen megszokható méretek Cseregyakorlaton a Szovjetunióban Az egész úgy kezdődött, hogy a tavasszal összeült az évfolyam vezetősége eldönteni, ki mehet gyakorlatra a Szov­jetunióba. Mikor megtudtuk, már csak néhány kérdés ma­radt hátra, például olyanok, hogy mibe kerül mindez, no, meg az, hogyan sikerülnek a vizsgák. Aztán elérkezett a nagy nap. július 9-én reggel szép csendben, fegyelmezetten be­szállt kicsiny csoportunk a TU—154-esbe, amely rövid lé­giót után szerencsésen landolt a moszkvai repülőtéren. Itt már vártak bennünket szovjet vezetőink, Alekszandr Alek- szandrovics Lukasev és Vik­tor Grigorjevics Kozarjov, a moszkvai Gorjacskin Műszaki Egyetem tanárai. Alekszandr Alekszandrovics keltett ben­nünk mélyebb hatást, nem tudtuk még, hogy ez a hatal­mas ember, aki mellesleg né­hány évvel ezelőtt az orosz föderáció súlyemelőinek élvo­nalában küzdött, hatalmas ba­ráti szívet rejteget. Orosz ne­ve nem nagy jövőt ért meg, másnap már mindannyiunk Sanyija volt. Rubin csillagok A kollégiumi elhelyezkedés után az első nap azzal telt el, hogy ki-ki saját belátása szerint sétált egyet a városban és próbálta szemét átállítani a szovjet viszonyokra. Legfő­képpen a méretek azok, ame­lyeket magyar szemmel nehéz megszokni. Kissé furcsa volt, hogy autóbuszunk negyven percet ment Moszkva belváro­sáig, márpedig ennyi idő alatt Budapesttől Lajosmizsé- re érhet az ember. Az is szokatlan volt, hogy egy Nagy­körút szélességű utca már egyirányú, mert szűk. Meg kell tanulni arányok­ban gondolkodni. Átböngész­ve egy útikönyvet, az ember önkéntelenül is a hibajegyzé­ket keresi, mikor azt olvassa, hogy a Kreml öt bástyáját dí­szítő csillagok rubinból ké­szültek, és ötezer watt a meg­világításukhoz szükséges tel­jesítmény. Egy-egy csillag egy- és másfél tonna körüli súlyú, fémvázukat ötmikronos aranyréteg fedi, ami up---' nem is vastag, bearanyozásához még így is 47 kilogramm és 742 gramm arany kellett. No, de ne csábítson el minket az arany csillogása. Ismerkedjünk a Gorjacskin Egyetemmel. Emberek tízezrei Jelenleg öt fakultása van, s mint kiderült, szakosodása közel sem azonos a mi egye­temünkével, sokkal jobban specializált. Az ismertetőt az egyetem állami és tömegszer­vezeti vezetőivel való beszél­getésen kaptuk. Érdekesség­ként említem a tanult szak­mától való elvándorlás mér­tékére kapott választ. Meg­tudtuk, a Szovjetunióban nyolcszáz—ezer körül van a felsőoktatási intézmények szá­ma, melyekből száz mezőgaz­dasági, ezek az intézmények évről-évre kibocsátják a szük­séges számú szakembereket, s ezért más ágazatokban sokkal kevesebben helyezkednek el, mint nálunk, összehasonlítá­sul: a mi egyetemünkön vég­zetteknek 15—20 százaléka, a moszkvain 10—12. Másnap megtekintettük a Lenin Mauzóleumot. Félek le­írni, hogy két órát álltunk sorban, mert tartok tőle. hogy sokan nem hiszik el, de ví­gasztal a tudat, hogy rajtam kívül még húszán a csoport­ból tanúsíthatják. Rendkívüli pontossággal számítják ki a rendezők, hogy hány embert érdemes engedni sorbaállni ahhoz, hogy pontosan, percnyi pontosággal, a zárásra véget árjen a látogatók sorkígyója. Nem csoda, hiszen mindennap emberek tízezrei keresik fel a nagy foradalmár sírját, hogy adózzanak emlékének. Kirándulások Sok érdekességet láttunk még a következő napokban, hiszen Leningrádban is jár­tunk, de két hét elteltével mindenki nagyon kíváncsian várta már, hogy milyen lehet a Szovjetunióban egy falu. A tulajdonképpeni gyakorlat ekkor kezdődött, Leninszkie Gorkiban, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának egyik kísérleti gazdaságában. A falucska a Moszkvát övező, védettnek nyilvánított erdő­zónában van, ahol rengeteg a nyír- és fenyőfa. A gazdaság maga nagyon kicsi, 500 hektáron állati ta­karmányt, gabonát és zöldsé­get termelnek. Az első héten nehéz, esőáztatta terepen gyom­láltuk a karalábét és a ká­posztát. A hét vége felé gyö­nyörű lett az idő, a Pakra fo­lyóban való fürdéssel együtt egész kellemessé vált a mun­ka. A második hét szénabeta­karítással kezdődött. Verseny­ben egy rendfelszedővel rak­tuk a petrencéket, kazlakat. Kilencünknek lehetősége nyílt egy kis szénakaszálásra, is a gépekkel levághatatlan részen. Rövid gyakorlás, no, meg né­hány szerszámtörés után min­denki belejött. Igaz, első nap még akadt, aki reggel 8-tól 11-ig nem fente meg a kaszát, de utána minden a legnagyobb rendbeli ment. Kirándultunk Oroszország egykori fővárosába. Szuzdalba, ahol először egy falumúzeumot néztünk meg, ahol is minden fából készült.. Láttunk egy szeg nélkül épített házikót, aztán egy kulákparaszt házát. Sok, fából készült gazdasági eszköz, szerszám tárta elénk az ország egykori iparát és mezőgazdaságát, egy cseléd­szoba láttán az ősi falu hatal­mi viszonyait is megsejthet­tük. ,A szuzdali Kremlben is jártunk, melynek sötétkék hagymakupoláit aranyozott csillagok díszítik, belül pedig aranyozott ikonosztáz és régi freskók idézik a vallásos múl­tat. A faluban, ahol dolgoztunk, jutott idő arra is, hogy meg­nézzük a Lenin-emlékházat. A nagy forradalmár élete utolsó három évét itt élte le és itt is halt meg. Bokodj Ferenc (Részlet egy nagyobb beszámoló­ból.) Fórum a társadalmi beilleszkedésről Aszód, Domony, lklad pe­dagógusainak rendeznek fóru­mot a vöröskeresztes hónap keretében hétfőn, október 23-án este hat órai kezdettel az aszódi művelődési házban. Az eszmecsere tárgya, hogyan lehetne tovább ösztönözni a kedvezőtlen körülmények kö­zött élő rétegek társadalmi beilleszkedését. A vitanyitó előadást dr. Gulyás Sándor, a Pest megyei továbbképző kabinet tagja tartja. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Harmadszor vesztett az Áfész 'T egnap kölcsönkerékpárral Túráról Hatvanba jöt­tem, s most visszafelé ugyan­csak taposni kell a pedált. A szél újra szembekap. De volt-e valaha is hátszelem? Soha. Mondhatott a rádió északi, déli, keleti vagy nyugati sze­let, az mindig a szemembe vágott. S lám, most is, ahogy igyekszem Túra felé, valóság­gal belémmarcangol az őszi szél. A motorosok is túráztat­ják járművüket, ám alig ha­ladnak. De nicsak, mintegy fél kilo­méterre előttem piros ruhás lányka hajlong kerékpárján. Mint a csodaszarvas Pannó­niát felfedező őseinket, úgy vonz ez a lányka maga után. Akkurátusán pedálozok a nyomába. Végre, pár kilomé­ter után mellé érek. Csomag­tartójára hatalmas bőrönd van kötve. A lány csupa fiatalság. Pi­sze orra alatt vidám arcát apró szeplők hímezik. Amint rámnéz, a küzdelmes út után lihegő, meggyötört külsőmre, felvillantja fékete szemét, hó­fehér fogait. S mintha csak azt szugge- rálnák azok a szemek: hát ér­demes volt nyomni a pedált ilyen ... ilyen ötvenéves fér­finek? Hát bizony érdemes volt, kis A megye sarkában fitos orrú, már csak azért is, mert ötvenévesen meggyő­ződhettem arról, hogy mások a mai fiatalok. íj’ rőlködünk, minden méte- rért meg kell dolgozni. S közben elmondja — mert jó tüdeje van a beszédre is —, hogy Túrához közel, a tanya­világban laknak, apja tsz-tag, de ő — s itt hátracsap a bő­röndjére — hetenként, olykor kéthetenként jár csak haza kerékpárral. Mert a túrái ta­nyavilág nem az isten háta mögött van, hanem még amö- gött is, ahova a vonat, az au­tóbusz nem jár be. Ápolónőnek készül, a hat­vani kórházban dolgozik, köz­ben tanul. S hiába van a ta­nyájukban százával a csirke, pulyka, abból csak így „bő­röndből” ehet, különben bent kosztol a kórházban. — Nem látszik meg magán — mutatok a hetven kilójára. Elmosolyodik: — A mi vidékünkön is azt mondják, hogy minden fiatal lusta, mert elhajítja a kapát, s megy a városba. Nem törő­dünk a közös földdel, az öre­gekkel, s azzal, hogy mi te­rem. Ezek az öregek nem gondolnak arra, hogy minket helyettesít a gép, s mi is hasz­nos munkát végzünk, hiszen ez az ország már nemcsak a mezőgazdaságból él. — Nagyon szeretem a mun­kakörömet. S hiába, a gépnek köszönhetem, hogy nem földet túró ember vagyok, mégis ir­tózom a géptől. Sokan kerül­nek be a kórházba, akik a gé­pek áldozatai Baleset, karam­bol okozza vesztüket. De nagy részük önző, figyelmetlen. — A kórházi ágyon már minden motoros a fejére húz­ná a bukósisakot, csak ne szenvednének. Sok autós es- küdözik, hogy kikerülve vég­leg eldobja a szeszes üveget, csak ne legyen rokkant. Szóba kerül a borravaló. — Csokoládén és virágon kívül nem fogadok el sem­mit. Tudja, mit tapasztaltam?: a legszegényebb, sokszor már nyugdíjban levő beteg odaad­ná az ápolónak az utolsó fil­lérjét is. Nekem 300 forintot akart adni egy kevés pénzű nyugdíjas. Amikor visszadug­tam a százasokat pizsamájá­ba, sírva mondta: fél, hogy kö­nyörögni kell egy pohár ví­zért, mint régen, mert szegény volt. — Érdekes, sem mi, ápo­lók, sem az orvosok nem tud­juk a betegeket ettől a szoká­suktól eltéríteni. Pedig a mi társadalmi rendünkben ezt nemcsak a könyvekből lehet megtanulni. Ott a szenvedő betegek között érezzük, hogy még többet kell tenni gyó­gyulásukért. Százszorta töb­bet ... No de én itt lakom, megérkeztünk. Azzal felvágja a kormányt, s a dű'őúton lekarikázik. — Halló, kislány! — kiáltok utána. — Csak a nevét, a ne­vét mondja meg! — Az hadititok! — kiáltja vissza. jVj ár a hangját se hallom, ■L'J csak fejének mozgásából, keze intéséből érzem, hogy a nevét soha nem tudhatom meg. Üj korunk e huszonéves gyermeke piros ruhácskájá­ban, csomagtartóján bőrönd­jével lassan beolvad az ős ta­nyai táj szürke horizontjába. Balra a hatalmas hatvani kórház felső emeletei fényle­nek az ősz eleji napsütésben. Ez a kislány eltűnt, s talán so­ha nem látom többé. Dénes Géza Hangulatos volt a városi kispályás szövetségi nap, sok érdekességet hallottunk. A szövetkezetiek mintha rossz hajóra szálltaik volna, sorozat­ban harmadik vereségüket szenvedték el, ezúttal a gép­gyáriaktól. A ÍV. kerületi FC ■—Tv. Mikro összecsapáson a Mikro már 4:2-re vezetett, amikor a kerületiek rákap­csoltak és 5—4-re a maguk ja­vára fordították a mérkőzést. A győzelem fő részese Novák Lajos volt, aki öt perc alatt három gólt szerzett. A Járási Hivatal már 6—2-re vezetett, amikor ellenfelük egyik játé­kosát a bíró kiállította. A megfogyatkozott városgazdál­kodásiak annyira összeszedték magukat, hogy nemcsak a hátrányt egyenlítették ki, a vezetést is megszerezték. A hivataliaknak csak az utolsó másodpercekben sikerült meg­menteni az egyik pontot. A vadgazdaságiak a Peda­gógust győzték le. Az utób­biak szakköri és más elfog­laltságok miatt nem mindig állhatnak ki legerősebb csa­patukkal. A HTÜ a MÉMMI ellen már 3—0-ra vezetett, biz­tosak voltak a sima győzelem­ben, a műszakiak azonban két gólt is szereztek, s majd­nem meglepetést okoztak. Jól együtt van a Vegyesipari Szö­vetkezet csapata, jót tett a la­katosokkal való erősítés. A mostani fordulóban 4—0-ra győzték le a KKMV-t. A jövő héten két mérkőzés kezdési időpontja eltér az eredetitől, az ATE. Gm—Áfész találkozó hétfőn délután fél ötkor, a Barátság—Áfész összecsapás szerdán fél hatkor kezdődik az egyetem villanyfényes bi- tumenpályáján. A forduló eredményei; I. osztály: Áfész—Gépgyár 3—4, Barátság—ATE Gm. 5—3, IV. kér. FC—Tv. Mikro 5—4, Sza­badság tér—Erdőgazdaság 1—1, Alsópark—MGl 8—3, Veresegyház—Vízmű 4—6, II. osztály: Pedagógus—Vadgaz­daság 1—3, Vegyesipari Szö­vetkezet— KKMV 4—0, HTÜ —MÉMMI 4—2, Ganz—Szilas- mente 2—3, Városgazdálkodás —Járási Hivatal 7—7, István köz—Elektromos — elmaradt. A bajnokság állása: I. OSZTÁLY: 1. Vízmű 9 6 1 2 35-21 13 2. Barátság 9 5 2 2 37-22 12 3. ÁFÉSZ 9 6 — 3 30-20 12 4. Veresegyház 9 5 1 3 30-26 11 5. Erdőgazd. 9 3 5 1 27-21 11 6. ATE Gm 9 4 2 3 27-27 10 7. Szabads. tér 9 4 1 4 15-27 9 8. Tv. Mikro 9 3 2 4 39-31 8 9. Gépgyár f) 3 2 4 30-31 8 10. Alsópark 9 2 1 6 22-24 f 11. MGI 9 2 1 6 13-39 5 12. IV. kér. FC 9 2 — XI. OSZTÁLY: 7 15-26 4 1. HTÜ 7 7 — _ 25- 7 14 2. Szilasmente 8 G — 2 27-17 12 3. Vadgazd. 9 5 2 2 21-18 12 4. MÉMMI 9 5 1 3 41-26 11 5. Vegyip. Sz. 8 4 2 2 28-12 10 6. Jár. Hív. 8 3 3 2 27-19 9 7. István köz 7 4 — 3 20-12 8 8. Pedagógus 8 3 1 4 23-28 7 9. KKMV 9 2 2 5 12-23 7 10. Ganz SZB 8 2 1 5 18-23 5 11. Elektromos 7 2 1 4 14-27 5 12. Városgazd. 8 1 1 6 16-33 3 13. Ganz 8 1 — 7 10-27 2 CS. J. Megerősítheti helyét a HMSE Megerősítheti vezető helyét a mai, 10. fordulóban a járá­si labdarúgó-bajnokság élén álló HMSE, hiszen otthoná­ban fogadja a kilencedik Val. kőt. A második helyen álló Dány a nyolcadik helyezett Mogyoród otthonába látogat. Érdekes lehet a két pont nél­küli csapat, a Szada és az lsaszeg összecsapása is. A mérkőzést Isaszegen játsszák. A további párosítás: Bag— Galgahévíz, Pécel—GEAC, Tú­ra—Aszód, Hévizgyörk—Veres­egyház. A találkozók 13.30 órakor kezdődnek. A II. osztálybari: Nagy tar­osa—Gödöllő II 11 óra, Kere- pestarcsa—Kartal II 10 óra, örbottyán—Domony 13.30 óra. Az intéző bizottság további időpontváltozásokhoz is hozzá­járult. A Kerepestarcsa—Gö­döllő és a Veresegyház—Ik. lad serdülőmérkőzést délelőtt) fél kilenckor kezdik. i

Next

/
Thumbnails
Contents