Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
A tettek ideje következik | Néhíny évtizede az emberiség rádöbbent: a technikai fejlő= désért, kényelmesebb életünkért nagy kincset adunk cserébe: kör- ! nyezetünk tisztaságát. Az iparosodás, az urbanizáció ugyanis oda- ! vezetett, hogy éltetőink a viz, a levegő, a talaj és a fáj tulajdonságai r ölyan mértékben megváltoztak, mondjuk ki megromlottak, hogy | alkalmazkodó képességünk kezd csődöt mondani. Az élővizekben | úszó olaj, és más szennyeződés, a gyárak pöfékelő óriás kéményein = kitóduló füst, a települések határában gombamódra szaporodó | illegális szeméttelepek bűze, a varosok fülsiketítő zaja mind sür- i getőbben figyelmeztetnek, nem késlekedhetünk tovább a tettekkel. | Jó tízévé» hogy Magyarországon is a figyelem középpontjába került i a környezetvédelem. Azóta hol drámai túlzásokkal, hol szigorú | tárgyilagossággal és tudományossággal beszélünk az életünket fe- = nyegető káros hatásokról, jószándékú tenniakarássad mondunk I véleményt, olykor csak a divat kedvéért. Törvényadta alap Az 1976-ban megalkotott 'környezetvédelmi törvény egységes keretbe foglalja azokat a követelményekét, amelyeket az emberi élettér megóvása és fejlesztése valameny- nyiőnktől miegja'ván. A tennivalók irányítására, összehangolására hozták létre tavaly az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. A törvény, s a különböző jogszabályok megalapozták az< egységes és hatékony fellépés lehetőségét, s mégis nap mint nap tovább romlik az amúgy sem rózsás kép. Ha környezetvédelmi szempontból veszélyeztetett tájaink között sorrendet kellene felállítani, az első helyek egyike minden bizonnyal Pest megyét illetné meg, elsősorban a főváros, ez esetben káros közelsége miatt. Sokat mondó, hogy a megye területének több mint ötven százaléka tartozik a főváros agglomerációs övezetébe. A 44 település 470 ezer lakosát érinti ez a cseppet sem jó hatás. !i ' Az ország íhás vidékeihez viszonyítva kevés a jó minőségű vizet adó kút, még kevesebb a csatorna, de a drága pénzen megépült szennyvíztisztító telepek működése is sok gondót okoz. Dunakeszin, Szigethalmon, Százhalombattán, Diósdon, Budakalászion, s még jó néhány helyen a helyi üzemek is fertőzik az élővizeket, a talajt, a levegőt. Ha csak vázlatosain soroljuk az átlagnál jobban veszélyeztetett területeket, akkor is hosszú a lista. Olajat visz a víz A legsúlyosabb talán a vizeik szenny3z;dá:e. Megyénkben a szennyvizek többsége közvetlenül a patakokba, folyókba, tavakba ömlik, de már a talajvízbe is jut belőlük. A legfőbb ok, hogy a közműves vízellátást nemi követte ugyanolyan mértékben a szennyvízcsatornák és tisztítótelepek építése. De ezekről a gondokról sókkal szemléletesebb képet adhat a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízminőség-védelmi csoportja, ahol napi feladat élővizeink védelme. — Meg tudja-e óvni vizeink tisztaságát a csoport? — Még szakmai berkekben sem tisztázott teljesen, meddig is terjed hatáskörünk — mondja Ránki Ernő csoportvezető —, új terület a vízminőség-védelem. Talán ez az oka. hegy erőfeszítéseink ellenére siem érünk él olyan eredményeket, amilyeneket szeretnénk. — Beleszólhatnák-e egy-egy új üzem épílésébe, ha annak működése veszélyezteti majd a vizek tisztaságát? — Már a tervezés időszakában van erre módunk, később az építésnél, az átadásnál is. Az eredmény sokszor mégis elmarad. Képzelje el, megterveznek egy üzemet, hozzá a megfelelő kapacitású tisztítót. jó néhány év beletelik, míg fel is épül. Közben többször módosítják a tervet, s végül, s ezért a tisztító már nem felel meg a követelményeknek. — Mi a megoldás? — Sokan ma meg a szennyvíztisztítást csak szükséges rossznak tekintik és nem mindig a beruházás szerves részének. Munkásokat is nehéz találni ezekre a telepekre, éppen a szenny miatt. Ha azonban a technológiai folyamat részeként, ahhoz szorosain kapcsolódva tisztítanák az üzemeik a szennyvizet, a munka jellege is megváltozna, emberibb lenne. Csere a folyóban — Építsünk tehát több szennyvíztisztító telepet? — Ez sem lehet cél. hiszen a telepeken keletkező, visszamaradó dúsított szennyvíziszap elhelyezése sem megoldott. Vácott eredményes kísérletek folynak. Vagy az általuk alkalmazott berendezést kell elterjeszteni, vagy egy megyei szennyvíziszap-gyűjtőt építeni. — A bírság ösztönzi-e az üzemeket a helyzet' megváltoztatására? — Bármennyire szeretnék is a korszerűsítést, többnyire nincs rá pénzük. Nem tudnak olyan gyorsan technológiát váltani, beruházni sib., hogy akár egy éven belül is megoldják a kérdést. Nincs más választásuk, minthogy kifizetik a jogos bínságot. — Csak az ipari üzemiek szeny- nyezik a vizet? — Korántsem. A községekben lakók még hajlandók anyagi áldozatot hozni, társadalmi munkát vállalni, hogy jó minőségű ivóvizük legyen, de arra már nehezebben lehet rávenni őket, hegy a szennyvízelvezetésbe is besegítsenek. A gyakorlat most az, hogy a szennyvizet bevezetik a régi ásott kútba, nem törődve azzal, hogy saját ivóvizüket is veszélyeztetik. A vízparti kocsimosásrói, olajcseréről már szólni sem érdemese — Jogos tehát ez ügyben a gyakran tapasztalható pesszimizmus? Nem! Már a megyében is van arra példa, hogy egy-egy különösen veszélyes gócot sikerül felszámolni. Örkényben például bevált a eal- vánápari szennyvizek tisztítására készült telep, a váci Forte-gyárban a fotc'emulziós eljárás során keletkező szennyvízből olyan mennyiségben tudják kivonni a káros ezüstöt, amire még a világon sehol nem volt példa. Cement a levegőben Akik megfordultak arra, tanúsítják, hogy Vácott és környékén a vidék holdbéli tájhoz hasonlatos a ce- mentportóL A megyében a DCM-en kívül 300 légszennyező helyet tartanak nyilván. Az ilyen por akár több száz ■kilométerre is eljut, ment a magas kémények alkalmazásával azt érték el a gyáraik, hogy nem kis területre, s veszélyes sűrűségben szórják szét a port, hanem nagy területre, de kevésbé koncentráltan. Dr. Pálvölgyi János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium jogi osztályának vezetőije borúsnak látja a helyzetet. — Megalakult ugyan az a szervezet, amely országosan irányítja a légszennyezés illeni védekezést, létrejöttek a helyi, s az ellenőrzési szervezetek is. így sincsenek meg azonban a fel tételek, ahhoz, hogy a jogszabályok előírásait maradéktalanul megvalósíthassuk. A gazdasági kényszer miatt azonban még a környezetre különösen ártalmas üzemeket sem zárhatjuk be. A bírság sem ösztönzi á vállalatokat, a levegő tisztaságát megóvó fejilesz- tésekre. Pest megyében a legnagyobb légszennyező a Dunai Cement- és Mész- mű. Évente 8—10 millió kiló szilárd szemnyezőanyagot pöfékelnek ki kéményei Vácra és könnyeikére. A szennyezés csökkentését szolgáló rekonstrukció csak nagyon lassan halaid. Ugyancsak a váciaknak okoz gondot a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár helyi üzeme. A további felhasználásra alkalmatlan, és kémiai úton megsemmisíthetet- len mérgező anyagokat a szabad téren égetik el. A telep hatósági engedélyek nélkül üzemel Vác ivó- vízkúijainak közelében, s nagymérvű víz- és talajszennyezést is okoz a levegő károsításán kívül. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál viszont kedvezőre fordult a helyzet. Több milliós rekonstrukció eredményeként megszüntették a budai malom légszennyezését, felújították a ferencvárosi malmot, s még idén befejezik a ceglédi tárház portalanítását. Csak elméletben A Pest megyei Tanácson Balázs István erdészeti, vadászati és természetvédelmi felügyelő reszortja a környezetvédelem: — Arra kíváncsi, , mit tehetr^ek a községek, várcs«^ tásztaségáétt'a hes- lyi tanácsok? Az a'lt@nag.robb báj, hogy a környezetvédelemmel, mint fogalommal sem vagyunk még teljesen tisztában. Mi a közvetlen emberi környezetre és a természetvédelmi területékre is gondolunk, amikor környezetvédelemről beszélünk. Munkánk hatékonyságát eleve meghatározza, hogy még nem jelent meg a környezetvédelmi törvény végrehajtási utasítása, feladataink, jogkörünk maglha'tarozása sem tisztázott. így egyelőre az általános szabálysértési és a szakmai jogszabályok alapján van csak módunk a közbelépésre. — Kik ellen indítottak eddig eljárást? — A százhalombattai Dunamenti Kőolajipari Vállalat olajat engedett az erdőbe, természetesen felelősségre vontuk. Nem engedélyeztük az egyik szövetkezetnek a sörösüvegmosó melléküzemágat, mert a mosólevet tisztítás nélkül élővízíalyásba vezették volna. ASzi- lasmenti Termelőszövetkezet hagymái eldolgozó jának építésekor elfelejtkeztek a szagelszívó berendezésről. — A megye 180 településének mindössze 30,5 százalékában van intézményes szemétgyűjtés. Nem véletlen tehát, hogy sok az illegális szemétlerakóhely. — Ez év májusában 32 helyen tartottak szemlét a megyében az illetékesek. hd lehetne újabb telepeket kialakítani. Nehéz erre alkalmas helyet találni, de a gyakorlat is az, hogy mindenhová, csak épp a szeméttelepre nem viszik a hulladékot a lakók. A fővárosi vállalatok is sokszor használják szernét- lerakóhelynek a megyét, s a tetteseket a mai szemlélet mellett még elég nehéz lefülelni. Talán, ha a környezetvédelmi törvénynek a gyakorlati életben nagyobb ereje lenne... — Nincs tehát ellenszer? — Ha kiépül a helyi tanácsoktól a környezetvédelmi hivatalig a hozzáértő szakemberek láncolata, már többet tehetünk. Ha a feladatokat konkrétan is megjelöljük, még toVízparton Mohácsi Regős Ferenc tusrajza Akiket a Székely Bertalan-díjas festőművész munkássága behatóbban érdekel, azok október 23-tól megtekinthetik alkotásait Budapesten, a Rákóczi út 30. szám alatti Fényes Adolf-teremben rendezett tárlaton. vább léphetünk. Sakkal többet te- hárnenk. ha mind nagyobb számban nyilvání;t.ánáhk -értékes jyidé- keinket természetvédelmi. területié. Itt fokozottabban megvan a lehetőség a közbelépésre, a bírságolásra, a felelősságrevonásra. A megyében 39 ezer 742 hektár védett terület van, s 1980-:g 54 ezerre szeretnénk növelni, hogy meg tudjuk védeni környezetünk még meglévő értékeit. Megelőző intézkedésekre most is van .lehetőségünk. A ceglédi szennyvíztisztító .telep környékére például védőfásítást irtunk elő, s ha a telepet üzemeltetni akarják, ennek eleget is kell tenniük. Mérgezzük magunkat i ....... ....... Pe st megye környezetvédelmi heiv- zetéről konkrét példákkal alátámasztott felmérést készített a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya. Frits István, az osztály vezetője magyarázattal szolgál, miért foglalkozik e kétségkívül fontos kérdéssel a szakszervezeti mozgalom is: — Ügy érzem, eleget beszéltünk már arról, hogy mit tegyünk, most már valóra is kell váltani, az elképzeléseket. Az anyaggyűjtés során meglepődtünk, hogy milyen mértékben mérgezzük magunkat, világunkat. A tanulmányt eljuttatjuk a járási, a városi pártbizottságokhoz, tanácsokhoz, a KÖJÁL illetékeseihez, az érintett szakszervezeti bizottságokhoz. Ha a környezetvédelemmel keményebben foglalkoznánk, s ha csak egyes területeken lépnénk is élőbbre, már eredményt érnénk el. Tudom, hogy a népgazdaságtól nagy anyagi erőfeszítéseket igényel e súlyos gond megoldása, de. ha meglévő erőinket körülte- kinltőbben használnánk ki, s nem elégednénk meg fél megoldásokkal, máris javulna a helyzet. Sajnos, a különböző szennyeződéseket csökkentő gépek sem mindig a legjobbak, ez felveti a tervezők felelősségét is. A mezőgazdaságban megoldatlan a növényvédő szerek szakszerű tárolása, felhasználása, de még a megsemmisítésük is. Elég, ha csak a nagykőrösi Mészáros János Tsz-t említem, ahol kéttonnányl vegyszer került a talajvízbe a hely telein, tárj. raids miatt. ....................^nyrr •- •"* ’ ■ 1 ••• Egészségtelen gócok — Mit tehet a szakszervezet a környez® tvédeismért ? — A SZOT elnöksége idén április 26-i ülésén irányelveket fogadott él a környezetvédelemben adódó feladatainkról, s az év végéig valamennyi megyei szakszervezeti tanács és bizottság meghatározza saját tennivalóit. — Például a Chinoin váci gyáregységének ügyében, milyen megoldásra gondolnak? — Szemlét fogunk elrendelni, melynek során az illetékesek 'donié bében, velük együtt meghatároztuk, hogy mikorra kell felszámolni a veszélyes gócot. Átfogó környezetvédelmi ellenőrzéseket is tartunk, s a gazdasági egységek vezetőit beszámoltatjuk arról, mit tettek saját területükön. A vállalati bizottságok abban segíthetnék, hogy mindenki magáénak érezze a környezetvédelem ügyét. Az új beruházásoknál is fokozottan figyelünk arra, hogy eleget tegyenek a szennyeződést gátló előírásoknak. Még nem késő * VI. Alapvető lételemeink, a víz, a levegő, a talaj, a táj állapota napjainkra nagymértékben megromlott. Tetteket sürgető helyzetről adhatunk számot, a vészharangok kon- gatására azonban nincs szükség. A környezetvédelem valamennyi területén a romlást akadályozó, a helyzetet stabilizáló, vagy megjavító intézkedések sorát tervezik a VI. ötéves terv feladatainak meghatározásakor. Az ország gazdasági erejéhez mérten milliárdokat fordítanak arra, hegy megóvják környezetünk szépségét, értékeit. A ma miég gyakran tapasztalható, a környezet tisztaságát sokadlagos kérdésként kezelő szemléleten sem késő változtatni. Az emberiség életképességének próbája: meg tudja-e óvni a mérgezésitől életterét. GÁSPÁR MÁRIA
