Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

Lakások az M3-as építőinek A Betonútépítő Vállalat szakemberei Gödöllőn, a János utcában az M3-as autópálya dolgozóinak 12 lakást építenek. A következő év elején adják át az új otthonokat. Barcza Zsolt felvétele Kutatni a múltat A KMP és a KIMSZ meg­alakulásának s a Tanácsiköz­társaság kikiáltásának 60. év­fordulója alkalmából vetélke­dőt indít az MSZMP, a KISZ, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége járási bizottsága. A Kommunista elődeink cí­mű vetélkedősorozatban 2 út-, töirőből, egy KISZ-tagból és egy párttag szülőből alakult csapatok vehetnek részt. A csapatoknak az eredmé­nyes szerepléshez fel kell ku­tatni a párt megalakulásának körülményeit, környékük párt- szervezetének céljait s mun­kájukat 1918-tól napjainkig. A Tanácsköztársaság eseményeit is ismerni kell, s fel kell dol­gozni a direktóriumok mun­káját, történetét. A vetélkedőt két fordulóban rendezik. Az első fordulóban, november 7-ig a községi párt­szervezetek megalakulásáról szóló dokumentumokat kell felkutatni s a pártszervezet történetét ismerni, össze kell gyűjteni a csapatoknak a he­lyi munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségeiről fennma­radt emlékeket, s az adatokat, fényképeket, írásokat egy al­bumba foglalva kell elküldeni a járási úttörőelnökség címé­re. A kutatómunkához a csapa­tok segítséget kérhetnek a pártalapszervezetektöl is. A második fordulóban való részvétel feltétele a Tanács- köztársaság helyi történetének ismerete. Az erről készített írásműveket március 1-ig kell beküldeni. Irodalmi pályázat az egyetemen Két pályázati felhívással fordult az Agrártudományi Egyetem hallgatóihoz és dol­gozóihoz az intézmény KISZ- bizottsága. A KMP megalaku­lásának 60. évfordulója tiszte­letére irodalmi pályázatot hirdettek, a részvevők műfaji megkötöttségek nélkül, külön­féle írásművekkel szerepelhet­nek, amelyek a párt tevékeny­ségéről, történelmi szerepéről, a párttagok mindennapi mun­kájáról szólnak. Lehet riport­tal, idősebb, fiatalabb pártta­gokkal készített interjúval, önvallomással, a hallgatói pártéletről szóló elemző, érté­kelő írással is pályázni. A Szovjetunióban járt hall- gatók^és fiatal Oktatók a Nagy Októberi Szocialista ’ Forrada­lom 61. évfordulója alkal­mából pályázhatnak irodalmi alkotásaikkál, amelyek a szov­jet emberek, életét, tapaszta­latait mutatják be. A legjobb pályaműveket ér­tékes díjakkal jutalmazzák, s az írásokat az egyetem újság­jában, a Mezőgazdasági Mér­nökben is közlik. A C . •* V. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM MEáLMF&veiiHíRlap különkiadása 1978. OKTOBER 21., SZOMBAT Kereskedelmi ellátás Tovább javul a zöldségellátás Nagy hátrány a vendég! áfásban Ságban nem képesek felven­ni a versenyt a modern üzle­tekkel, de ezekben is ugyan­olyan jogú és igényű embe­rek vásárolnak, mint emezek­ben. Gödöliőp 18 ilyen, a múl­tat idéző kis bolt található, zömük a külső területeken. Jóllehet részesedésük a teljes forgalomból mindössze tíz százalék, vevőkörüknek ez nem vigasz. Sürgető feladatok Aj élelmiszer-forgalom több mint nyolcvan százalékát két- müszakos, korszerű üzletek bonyolítják le, melyekből ki­lenc található városunkban. Észrevehetően javította az el­látást az idén, a Stromfeld sétányon elkészült ABC-áru- ház. A zöldség- és gyümölcske­reskedelemre az elmaradott­ság jell^nző. Az üzletek el­helyezése rossz, elfogadható piac nincs, az áruválaszték szegényes. A mindennapi ter­mékeket ugyan a nagyobb élelmiszerüzletek is árusítják, a területen döntő a kisáru- termelők és a magánke*eske- dők szerepe. Nagyok és sürgetők a fel­adatok. A következő években ki kell építeni a város kor­szerű üzlethálózatát, az el­avult apró boltokat fel kell számolni. A cél: a város köz­ponti íerületén 400, a külső részeken 400—600 méteren beiül legyen található ABC- jellegű üzlet. Olyan boltokat terveznek, amelyekben hűtő­pultokban tárolható áru mel­lett tőkehúst, zöldséget és gyü_ mölcsöt is árusítanak, két műszakban. Az üzleteket le­hetőleg közlekedési csomó­pontokban építik fel. A TIT a járásban Hasznosítható ismereteket adni A ruhakereskedelem fő gazdája a Gödöllő és Vidé­ke Áfész. A Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat a Szabad­ság téren tervezett kisáruház elkészültéig ideiglenes helyen működik. A két cég igyek­szik feladatát jól ellátni, de ilyen körülmények között na­gyon nehéz. Jellemző, hogy az élelmiszer jelentős részét helyben vásárolják a gödöl­lőiek, a ruhaneműnek csupán 35 százalékát. A tervek sze­rint 1985-ig legalább 800 négyzetméterrel kell bővíteni a ruhafélét árusító üzleteket. A vegyesipari cikkeket for­galmazó üzletek elhelyezése megfelelő. A Dózsa György úti toronyházban nyíló új bol­tokkal további javulás várha­tó, itt lehetővé válik az áru_ választék gazdagítása, a még kulturáltabb kiszolgálás. Növekvő igény A vázolt nehézségek ellené­re az üzletek dolgozói felada­taik»» jól ellátják. Az áru- választék általában megfele­lő, noha az igényesebb vevő ennyivel nem éri be. A ter­mékek kiállításával, megjele­nítésével, ^ a teljes áruskála biztosításával, a higiéniával már kevesebbet törődnek. Megnyugtató, hogy az utóbbi vétség miatt legkevésbé az élelmiszerüzletek marasztal­hatok el. A már idézett végrehajtó bizottsági ülésen úgy foglal­tak állást, hogy a városi és a járási pártbizottság közö­sen kezdeményezze, a környe­ző községek termelőszövetke­zetei az eddiginél fokozottab­ban kapcsolódjanak be a város lakosságának, első­sorban zöldséggel és gyü­mölccsel való ellátásába. Ehhez a városnak is meg kell teremtenie a fel­tételeket, mindenekelőtt áru­sítóhelyek létesítésével. A tes­tületi ülésen is megfogalmaz­ták: a növekvő mennyiségi és minőségi igények színvo­nalasabb kielégítésére okvet­lenül létre kell hozni egy be­vásárló központot. Mint ismeretes. Gödöllőt or­szágos agrárcentrummá fej­lesztik. Ennek is lesz hatása a kereskedelmi hálózatra, hi­szen az ország számos mező- gazdasági vállalata létesít majd városunkban mintabol­tot. K. P. Házhoz vitt munka Bővítik a bedolgozol hálózatot A, bedolgozói hálózat bőví­tését tervezik a gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezetben. Az idén csupán tíz embert fog­lalkoztattak ilyen formában, akik műanyag alkatrészeket sorjáztak és csomagoltak. Becslésük szerint azonban a városban körülbelül negyven­ötven olyan személy él, akik különböző okok miatt nem vállalhatják a bejárást, ott­hon azonban szívesen dolgoz­nának. Gyereket nevelő nők­re, nyugdíjasokra, csökkent munkaképességűekre gondol­nak. A házhoz vitt és nem túl nagy felkészültséget igénylő munkával rajtuk igyekeznek .segíteni. — Isaszeg műemlék jellegű történelmi helyeit ismerteti a falumúzeum vezetője vasár­nap, október 22-én, délután három órakor. Szombati jegyzet ^aras Sok bajunk volt eddig az időjárással. Tavasszal fagy­ra, nyáron sok esőre, most ősszel szárazságra panasz­kodtak a mezőgazdászok. Mert mit tagadjuk, magán­emberként csak-csak túl­tesszük magunkat a me­teorológiai furcsaságokon. Azt, hogy c tavasz be kö­szöntét szinte észre se vettük, nyárra elfe-.ijtei- tük. hiszen akkoriban a felhős ég, az egymás után szaporázó zivatarok kötöt­ték le dühöngenivaló ked­vünket. S hogy az ősz szá­raz volt, annak csak örül­tünk. Nem úgy a mező­gazdászok. A földdel, éggel, vízzel dolgozóknak kenyere a ter­mészet. Mit zavarná őket. hogy júliusban esik, ha nem kellene éppen akkor aratni? Melyikük törődne azzal, hogy a szeptember feltördeli a tikkadt talajt, ha nem éppen szántani, vetni lenne muszáj? De, hogy a szeme gyönyörűsé­gére, no és a pénztárcája vastagságára megy a do­log, föltétien szívére ve­szi; magánemberként sem akar mást, mint amit szakmája megkövetel. De elég is ennyi az időjárás ról, hiszen ez cuk apropó Mert mintha a természet felelős manapság sehogyan, sem tudna a gazdászok kedvére tenni. A nyáron az volt a ba. juk, hogy a sok eső <úlsá gosan magasra növesztet te a gabona szá 'áll így aztán nehezen boldogulnak vele a kombájnok. Per­sze ez csak afféle zsörtölő dés volt, hiszen a magas szár nagyobb kalászt érlelt s a kombájnok is bírták volna, ha a nap szárazra süti a túl fejlett növénye­ket. Mert, legalábbis a mi vidékünkön jól fizetett búza meg a többi gabona, mihelyt learathatták. Sokat esett, az egyszer biztos, s miközben járás- szerte szidták az égi ál­dást, kiderült, hogy egy. két növény kivételével mindennek jót tett, a~ gabo­náról már beszéltünk, de ugyanezt mondhatjuk el á kukoricáról, a cukorrépá­ról, a zöldségről is. No és persze a krumpliról, A krumplinak a mi vi­dékünkön álmában sem le hetett volna jobb dolga; megkapta ami kellett, most mégis sok baj van vele. Mert, ugye, jóból is megárt a sok. Persze ez a vélekedés nem a gazdász fejekben született, kereske■ dők találhatták ki, s nem az idén először. Már ta­valy is főtt a feje annak, aki sok krumplit szedett föl a földből; mitévő le gyen, hová adót miként szabaduljon meg tőle. Bezzeg tavalyelőtt még egészen más volt a hely­zet. Földön-égen keresve sem leltük hagyományos élelmünket. De az utóbbi két évben rájöttünk, már nem is olyan xaqyományos. A kérdés nem tőlem származik, hivatásos me­zőgazdász tette fel, s köl­tőinek szánta, tudva; mi­lyen nehezen mozdul a gépezet. S nemcsak az üze­mi konyháké, a kereskede­lemé is. Arról persze őh sem tehetnek, vethetik közbe, hogy jó volt, aka rom mondani rossz vo:,l azaz a jó isten tudja, hogy milyen volt az idő Mert ugyebár, sokat . esett, meg többnyire hűvös is volt. Ez annyit tesz hogy rossz idő járta. De a krumplite més a vártnál jobb lett, tehát ebből a sz? vponlból nézve mégiscsak jó idő volt. Igenám. de annyi c. krumpli, hogy a termelő az árcsökkenés, a kereskedő raktároznivaló termés miatt sopánkodik. Az idő tehát mégsem volt a leg­jobb. Az lett volna a jó, ha nem jó, azaz rossz. Egyetlen biztos mércénk lehet csak, a vásárlóé. S ha az árak követik a kereslet és kínálat szabta mérté­ket, eldőlhet a vita: a jó idő javára. Gáti Zoltán Amikor legutóbbi ülésén a városi párt-végrehajtóbizott­ság áttekintette a város ke­reskedelmi ellátottságának helyzetét, a VI. ötéves tervre való felkészülés jegyében tet­te. Érthető az előretekintés, hiszen ami fejlesztés még eb­ben a tervciklusban várha­tó egyrészt átnyúlik a követ­kező időszakra, másrészt meg­alapozza azt. Az ellátás mindenkori szín­vonala nagymértékben befo­lyásolja a lakosság hangulatát, nem ritkán a kereskedelem­től távoli eseményeket is ezen keresztül értékel. Ezért is, és természetesen a szükségletek minél teljesebb kielégítésének elvéből és követelményéből kiindulva tartja elsőrendű kér­désnek mind a politikai, mind az állami vezetés, a kereske­delmi ellátás milyenségét. Választék, kulturáltság Mindenekelőtt megállapítha­tó, hogy Gödöllő kereskedelmi hálózata nem tartott lépést sem a népesség, sem a lakás- építkezés növekedésének üte­mével. Az eltolódás, árucso- portonkint eltérő mértékben, ma is jellemző. Kirívó arány­talanságot tapasztalhatunk a vendéglátásban. Az ezer la­kosra jutó vendéglátóhelyi alapterület országosan 246, megyei szinten 181, a városo­kat tekintve 276 négyzetméter. Gödöllőn 79! Vegyes képet mutat az üz­lethálózat. Találhatunk ellá- I tatlan területeket, ideiglenesen ! megtűrt üzleteket, és a mai kor technikai színvonalát kép- i viselő boltokat A kicsi, egy- ! személyes üzletecskék sem i választékban, sem kulturált- I gos igény, hiszen a. megye más járásához 'képest a gö- döllőiben több a képzett köz­művelődési szakember. Töb­bet tehetnének az ügy érde­kében a községi közművelő­dési bizottságok is. A nyelvtanfolyamok, az is­kolák tudománybaráti körein kívül a dolgozók gimnáziu­maiban kiegészítő sorozato­kat tartanak a TIT-es elő­adók, különösen az aszódi gimnázium mutat jó példát ebben. Az ismeretterjesztő társulat módszertani segítsé­get tud adni a szakköröknek, a páva-, a rajz- a fotó- és az amatőr csoportnak. Az ehhez szükséges audiovizuális mű­sorokra a járási szervezet 10 ezer forintot kapott a járási közművelődési bizottságtól. Szakmai ankét Hasznos kezdeményezés a szakmai ankétok szervezése is, ezeknek körét is szeretné bő­víteni a járási TIT-szervezet. Tavaly Túrán jól, sikerült a mezőgazdasági gépészeti an­két. Elégedettek lehetünk az agglomerációs környék TIT- életével: Pécelen, Csömörön, Nagytarcsán, Kerepesen a fő­város közelsége is megkövete­li, hogy színvonalas és soka­kat érdeklő programokat kí­náljanak. Ezekben, s a többi községekben is az idén ősszel kezdődő évad nagy témái kö­zé tartozik a környezetvéde­lem, amelyre már felkészül­teik az előadók. Az üzemek­ben, vállalatoknál az üzem- izociológia és pszichológia kérdéseivel szeretnének töb- oet foglalkozni, ' s előadásokat terveznek a nagy évfordulók­kal kapcsolatban is. G. Z. | elmondhatjuk azt is, hogy a tudók közül sokan nem isme­rik azt a szerteágazó tevé­kenységet, amelyet a járásban az eddigieknél jobban ki le­hetne aknázni. E felismerés jegyében ta­valy a járás három áfésze kapcsolódott be a mozgalom­ba: elsősorban a kistermelők­nek kértek, s szerveztek so­rozatokat. A kistermelők ré­tegénél jól jellemezhetjük a TIT-esek egyik célját: ki- nek-kinek az érdeklődési kö­re szerint közvetlenül is hasznosítható ismereteket ad­ni. Az átalános műveltséghez tartozó, világnézeti kérdések­kel foglalkozó, a természet- és a társadalomtudományokkal megismertető elődásokon kívül ezért szerveznek tanfolyamo­kat is. Ezek közül a legsi­kerültebb a három termelő- szövetkezetben megrendezett vezetéselméleti sorozat volt, amelyet az Agrártudományi Egyetem munkaszervezési és munkalélektani intézetének munkatársai állítottak össze. Az új idényben másik három szövetkezet is kérte a tanfo­lyamot. Ez is mutatja, hogy ma már nem a pénz jelenti a gondot, hiszen a tiszteletdíjakat ki tudják fizetni az üzemek, az intézmények, s a legtöbb helyen alkalmas helyiség is található. A művelődési há­zakban is mindenütt van klubszoba, s a felszerelés is jó. A szemléletet kellene megújí­tani, s ez annál is inkább jo­ben vannak ilyenek, s a köz­művelődési törvény megalko­tása óta a gazdasági vezetők is élénkebben érdeklődnek a szervezet iránt. S ez nem vé­letlen, hiszen a közművelő­désben az ismeretterjesztő társulat fontos, ráadásul mér­hető szerepet tölt be. Azt, hogy hány előadást tartottak, hogy hányán ültek a székso­rokban, egyszerűen, s látvá­nyosan lehet dokumentálni, ami önmagában nem baj, hi­szen jó az, ha minél többen látogatják a rendezvényeket. Az előadások hasznát, hatását viszont annál nehezebb érzé­kelni, pedig ennek felderítése is nagyon fontos lenne. Min­denesetre jó úton haladun,k: túljutottunk már azon, hogy kipipálandó dolognak tekint­sük a TIT-et, de azt még nem értük el, hogy mindenütt ké­szüljenek a rendezvényekre, tervezzék meg az előadásokat. T agcsoportok A TIT tagsága is igénye­sebb lett, a községekben élő aktivisták a szervezésben se­gédkeznek. Pécelen, Aszódon, Bagón, Dányban, Csömörön és Veresegyházon tagcsoport mű­ködik, s most szerveznek még kettőt: Túrán és Isaszegen. E tagcsoportok egyik feladata éppen a társulat népszerűsíté­se. Mert ha azt mondtuk, hogy sokan vannak, akik azt . sem tudják, hogy mi a TIT, A járási közművelődési bi­zottság legutóbbi ülésének egyik napirendi pontjaként a TIT helyi szervezetének be­számolója hangzott el: Hajnal Irén, a szervezet járási-váro­si titkára ismertette a bizott­sági tagokkal, hogy az elmúlt időszakban milyen eredmé­nyeket értek el az ismeretter­jesztésben. Lévén a bizottsági ülés időhöz kötött, nem ju­tott elegendő energia a téma megtárgyalására, pedig ez több haszonnal is járhatott volna. Hiszen amint azt Haj­nal Irén elmondta, a .községi közművelődési bizottságokban, az üzemekben, szövetkezetek­ben még mindig sokan van­nak, akik nem tudják, mi is az a TIT, mire használható. Mérhető szerep A válasz egyszerű, de hosz- szú, hiszen a társaság széles tevékenységi körét nehéz né­hány mondatban ‘ összefoglal­ni. A lény rget talán: a tudo­mányok népszerűsítése, elő­adások, sorozatok, tanfolya­mok szervezésével. S a gon­dok rögtön itt kezdődnék. Hi­szen a TIT társadalmi szer­vezet, s nem hason i1 th a pél­dául az Országos Rendező Irodához, amelynek üzleti szervezete van. Ahhoz, hogy a TIT betöltse szerepét, tár­sadalmi munkásokra, pártoló tagokra van • ikségi. Szeren­csére a járásban egyre töb-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents