Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

1978. OKTÓBER 21., SZOMBAT CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL 99 „Csörög a motor A hazai benzinkútnál je­lenleg háromféle minőségű, 85 92 és 98 oktánszámú mo­torbenzin kapható. Az egyes minőségek között a gyakor­lati felhasználásnál a különb­ség a kompressziótűrésben van, amit az oktánsizám jelez. A nagy autógyárak konst­ruktőrei jó ideig az egyre növekvő teljesítményeket a fordulatszám és a sűrítési arány emelésével „préselték ki” a motorokból. Bebizo­nyosodott ugyanis, hogy mi­nél magasabb a kompresz- szióarány. annál nagyobb a teljesítmény és a gazdaságos­ság. A sűrítési arányt 8:1-ről 10:l-re növelve az üzem­anyag-fogyasztás 10 száza­lékkal, 12:1 arány esetén fje­dig 18 százalékkal csökken. A kompre&szióarány növelé­sének persze határt szab a benzin kompressziótűrése (ko­pogás): a 10:1 arány elérésé­hez már körülbelül 100-as ok­tánszámú benzin szükséges. A benzin oktánszáma két­féleképpen növelhető: adalé­kolással (ólomalkil) és ké­miai eljárással (reformálás). Gyakori a kétféle módszer kombinációja. A 100-as ok- tánszám eléréséhez minden­képpen adalékolásra van szük­ség, a benzin oktánszáma ugyanis a reformálás után is legfeljebb 93—95 szokott len­ni. Az autóhoz mindig olyan minőségű (oktánszámú) ben­zint kell használni, amilyen a gyári előírásban szerepel. Ellenkező esetben alacsony fordulatszámnál, illetve hir­telen felgyorsulás esetén a motor „csörögni” kezd, és. ha ez rendszeresen előfordul, ká­rosodást szenved. Az előírt­nál nagyobb oktánszámú ben­zinnel való járás fölösleges luxus. A nagyobb óktánszám- nak ugyanis a kopogással szemben tanúsított ellenállá­son kívül semmi más előnye sincs a motor kímélése szempontjából. Tehát szó sincs a motor kíméléséről, még kevésbé arról, hogy a magasabb oktánszámú ben­zinnél nagyobb végsebesség lenne elérhető, de még ben- zinimegtakarításrói sem. Persze, szólni kell a másik végletről is: olcsóbb, alacso­nyabb oktánszámú benzin­nel sem ajánlatos járni — még ha óvatos vezetéssel kí­méljük is a motort a „fél- csörgésektől” —, kockáztat­va a szelepek beégését, a du­gattyúk, a hajtórudak, a fő­tengely esetleges sérülését, idő előtti elhasználódását. Előfordulhat, hogy egy nor­málbenzinnel működő motor olykor-olykor „fel csörög”. Ilyenkor a szuperbenzinnel való járatás helyett inkább meg kell vizsgáltatni a gyűj- tásbeállítást. Lehet ugyanis, hogy csupán a motor nagy előgyúitása okozza a kopo­gást. Ha viszont nem erről van szó, a robbanótér- koksz­lerakódása is oka lehet a„csi- lingelésnék”. A nevelés — alkotás Amit otthon lát a gyerek A gyermek elsődleges kör- I követelnék, s ha a gyermek nyezete a család, innen viszi magával az iskolába (az élet­be) magatartásának alapvo­násait. Ambíciója, teherbírása attól függ, hogy milyen mo­dellt lát otthon, s hogy mi­lyen kapcsolata van szülei vei, milyen nevelésben része­sül. Sokéves tanári pályám alatt sokféle tanítványom volt, de az egyszerűsítés kedvéért most két nagy csoportba so­rolom őket. Az egyik csoport­ba azok a diákok tartoznak, akiknek magatartására az „ahogy esik, úgy puffan” alapállás volt jellemző, a má­sik csoportba a törekvő, kö­telességüket jól végezni aka­rók tartoznak. Csak számonkérték A gyerekek nem születnek rossznak, közömbösnek, tö­rekvőnek,/ szorgalmasnak. Minden szülő azt szeretné, ha ^érméké jó, szeretetre­méltó, szorgalmas lenne, de sokan csak számon kérik eze­ket a tulajdonságokat, csak nem tesz eleget a követelmé­nyeknek, akkor büntetnek. Észre sem veszi sok szülő, hogy gyermeke számára az otthon nem a melegséget, a vé­dettséget. a biztonságot jelen­ti, hanem az utasítások, a számonkérések, az elégedetlen­kedések forráshelyét. A so­rozatos negatív élmények pe­dig rossz irányba terelhetik a fejlődő személyiség alakulá­sát. ­Elég gyakran találkozik a pedagógus olyan anyával, apával, aki a gyermekével kapcsolatos problémák forrá­sát mindenhol keresi csak magában nem, nevelési mód­szerében nem. Legtöbbször hibás a gyerek, a rohanó élet­mód, a pedagógus, a másik szülő, csak ő nem. „Tessék el­hinni, én folyton szidom, bün­tetem, de nem ér semmit. Hiába beszélek neki, hiába korholom”. Türelemmel, szeretettel Bizony Hiába. Ha gyerme­keinktől szépet, jót várunk, akkor türelmesen, szeretettel, A szőlő téli takarása Az utóbbi évek enyhe idő­járása miatt sok esetben el­hanyagolják a szőlő téli fe­dését. így azután a téli és a kora tavaszi fagyok is nagy károkat okozhatnák a szőlős- kertekben. A mínusz 15—20 fokos hideg — amennyiben tartós — nem csak a rügyeket károsítja, hanem a vesszőket és a tőke idősebb részeit is. Sáros vagy fagyos talaj nem alkalmas a tőkék fedésére, mert így a rügyek könnyen befüllednek, illetve kipállhat­nak. Különösen fontos az ala­csony művelésű tőkék takará­sa. A fedést kapával — na­gyobb szőlőben pedig fogatos fedőekével végezzük. Azokat a vesszőket feltétlenül takarjuk, amelyekre a következő évben metszeni fogunk. Idősebb szőlőben bakháta- san takarjuk a szőlőket. A rö­vidcsapos metszésű tőkék vesszőit 4—5, a hosszúcsapo­sokat 6—8 alsórügyig szüksé­ges takarni. A magaskor dón-művelésű szőlőben feltétlen fedni kell a biztosítócsapot, illetve a biztosító szálvessaőt. A Quyot-művelésű szőlőben Az új és fiatal szőlőt is vé­deni kelL Ez esetben azonban elegendő, ha a tövek fölé kis földkupacot húzunk. A téli fagyok nemcsak az Alföldön tehetnek kárt, ha­nem a domibvidéki szőlőkben is. Itt azonban csak kisebb károkat szokott okozni. Az aljszőlőkben és a mélyfekvésű völgyekben azonban a fagyká­rok okozta veszéllyel feltétlen számolnunk kell. Az ilyen helyeken a fedéses művelés­ről, illetve a lehúzott szál­vesszőkről feltétlenül gondos­kodnunk kelL sok figyelemmel kell nevel­nünk őket Olyan, kapcsolatot kell kialakítanunk velük, amelyben a pozitív érzelmek dominálnak. Hideg nevelési módszerrel nem lehet a gye­rek személyiségfejlődését po­zitív irányba terelni. A fel­nőtt is igényli a jó szót, a barátságot. A bensőséges kapcsolatból erőt merít, a dorongolás elkedvetleníti. A gyerek még inkább igényli a pozitív érzelmeket, mert gyengébb, mint a felnőttek, és anyjában, apjában, nevelői­ben segítőtársakat keres (nem „csendőrt”). Nevelni nehéz. Sok türelem, fantázia, hit, felelősségérzet kell hozzá. Nem ártana több_ szőr tudatosítani magunkban, szülőkben, *azt, hogy a neve­lés alkotás. Bár az iskolának is feladata a személyiségfor­málás, mégiscsak a család a gyermek elsődleges közössége. A szülők nem lehetnék külső szemlélői gyermekük szemé­lyiségfejlődésének, nem vé­lekedhetnek úgy, mint az az anya, aki fia osztályfőnökének a következőket mondta: „Én tudom, hogy a fiam lusta, ha­zudik, meg verekedős, Nem kell mondania. És az apjá­nak sem. Az apja úgyis na­gyon sokszor megveri. De ez ilyen. Ki tehet róla?” Kevesebb a probléma A szülő tehet arról is, ha gyermeke derék, meg arról is, ha ennek ellenkezője. Szeren­csére a problémás gyerekek vannak kevesebben, de a de­rék gyerekek szüleinek sem árt többször gondolni arra, hogy a gyerek szomjazza a de­rűt, és minél több pozitív él­ménye van a felnőttekkel kapcsolatban, annál bizako- dóbban nézi a világot, annál jobb a teherbírása. Dobiné Mónus Erzsébet A korszerű divatról A DIVATTERVEZŐK ma már orvosok és pszichológu­sok segítségével próbálják úgy Irányítani a női öltözködést, hogy az ne csak divatos, ha­nem egészséges és célszerű is legyen. A Korszerű divat cí­mű könyv — amely a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban nemrég jelent meg — eb­ben kíván segíteni az olvasó­nak. XJresch Zsuzsa, a kötet írója és egyben rajzolója sok hasznos tanácsot ad fiatalok­nak és időseknek, városban és falun élőknek ahhoz, hogy a legkülönbözőbb alkalmakkor — otthon, társaságban, mun­kahelyen, üdüléskor — milyen praktikus, divatos és egész­séges ruhadarabokat viselje­nek. A jólöltözöttséghez bármily furcsa, elsősorban önismeret­re van szükségünk. Tudnunk kell például, hogy mi felel meg egyéniségünknek, ala­kunknak. Ismernünk kell a ruhadarabok valóságos ren­deltetését és tájékozódnunk kell alapanyagukról, helyes ápolásukról. A szerző, rövid divattörténeti visszatekintés után ezért mindezekről rész­letesen szól Foglalkozik a mit, mikor kérdésével, megis­mertet a sportos, a klasszikus és az avantgarde stílus jel­lemzőivel, s amiről ritkán esik szó; a megfelelő, egész­séges alsónemű-viselettei, va­lamint a különböző ruhák szabás, stílus és rendeltetés kis árokba és ezeket teljes hosszban takarjuk. Lugasmű­velés esetén is védjük a meg­hagyott biztosítócsapokat. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a földréteg csakis a szükséges magasságig érjen. A magas földkupac ugyanis növeli a kápáilás veszélyét. Fésüljünk görögö koníyot Bár a mai frizuradivatot a rö­vid haj uralja, mégis sokan van* nak — főként harmincon felül — akik nem válnak meg hosszú hajuktól és szívesen viselnek kon- tyot. Nekik mutatjuk be, ho­gyan készül a klasszikus, elegáns görögös tartókonty. A hajat középen elválasztjuk, Egy-egy vastagabb tincset jobbra és balra a halánték mel­lett csigába tekerve Ideiglenesen megtűzünk. A többi hajat össze­fogjuk és hátul, mélyen a tarkón, gumival összefogva lófarokba köt­jük. Most a lófarkat két azonos vastagságú részre osztjuk. A felső fonatot magasra emeljük és jó erősen feltupírozzuk. Ezt a feltupírozott hajat lazán ráhajtjuk a kéz hátára és a fül mögött bal felé hozva — a fonat alatt — láthatatlanul meg­tűzzük, a tincs végeit pedig jó szorosan rögzítjük. Ugyanez történik a másik __ fonattal is: alaposan feltupí­rozzuk, a kézháton felcsavarva jobb oldalra visszük és megtűzzük a fent leírt módon. Vé gezetül a két homloktincset tupírozás nélkül — lazán hátravisszük és a két nagy rolni fölött megtűzzük, de a tincsek végeit szabadon hagyva két lokni- ba, illetve csigába tekerjük. Kü­lönösen erős szálú, sűrű hajból nagyon szép, látványos kontyot fé­sülhetünk ily módon. BK. szerinti formáival. Külön fe­jezetet szentel a célszerű és kényelmes, de csinos otthoni öltözködésnek. A MUNKAHELYI öltözködé­si szokások, minit tudjuk, ma még nem felelnek meg a kor­szerű követelményeknek. A könyv szerzője többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkaruhák esetében nemcsak a védelmi szerep a fontos; ha csinos, színét és formáját jól megválasztják, a munkahelyi hangulatot is ja­vítja. Ezért azt javasolja, bát­ran viseljünk színes, virágos anyagból készült köpenyeket. Külön is a gyári, a mezőgaz­dasági, a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozó nők viseletéről, az ápolónők, a fod­rászok, a kozmetikusok, az irodai dolgozó nők, valamint az Iskolások helyes öltözködé­séről. A szabad idő gondtalan el­töltése, az utazás öröme attól is függ, célszerűen vagyunk-e felöltözve, számba vettük-e, hogy hová megyünk, miért és mennyi időre, gondoltunk-e a változékony időjárásra? A könyv ebben is segítségünkre siet. LEGÉRDEKESEBB része azonban a Hogyan? című fe­jezet, amelyben az öltözködés összhangját, az egyéniség, a testalkat és a kor szerepét boncolgatja a divat követé­sében. Rajzaival is bemutat­ja, milyen a szép és elegáns viselet, ami nem teszi nevet­ségessé a nőt, hanem előnyö­sen változtatja meg a külsőt, illik korához, alakjához. A kiegészítők megválasztásához szintén sok hasznos tanácsot ad. Uresch Zsuzsa munkáját elsősorban azért ajánlhatjuk minden nőnek, mert a mai öl­tözködés legfontosabb kérdé­seire ad választ. Szénási Éva HÉTVÉGI KALAUZ Kiállítások Nagykőrösön az Arany Já_ nos Múzeumban a Hej Nagy­kőrös híres város című komp­lex helytörténeti és irodalom­történeti kiállítás látható. A rendezők főleg az általános és a középiskolás diákoknak ajánlják e kiállítás megtekin­tését, mivel ezek a fiatalok a magyar irodalom és történe­lem tanulmányaikat kiegészít­hetik az itt látottakkal. Cegléden a Kossuth Mú­zeumban a Ceglédi évszáza­dok című állandó kiállítás várja az érdeklődőket. Aszódon a Húsz éves a Pe­tőfi Múzeum című kiállítás­nak az évfordulóját ünneplő múzeum ad otthont. Vácott a Vak Bottyán. Mú­zeumban állandó kiállítás is­merteti a város történetét a honfoglalástól napjainkig. A múzeum törökkori pincéjében a kőtár látható. B A kőtárban (lapidáriumban) elhelyezett kövek nagyobb ré­sze épületplasztikai töredék. Az első csoportba néhány Vác kör­nyéki római kori feliratos kő tartozik, a másodikba azok a maradványok —- a román kor­tól a váci vár 1074 körüli ala­pításától a vár lebontásáig, 17lö-ig —, melyek a vár te­rületén kerültek elő, nagyobb részt ásatások alkalmával. Ki­emelkednek közülük a tatárjá­rás utáni újjáépítés gótikus kövei, és néhány épülettöre­dék Báthori Miklós rene­szánsz építkezéseiből. Végül a harmadik csoportba azok a barokk épülettöredékek és sír­kövek tartoznak, amelyek a város különböző helyein ke­rültek elő, vagy melyeket műemlék épületek helyreállítá­sa, kiegészítése alkalmával szállítottak be a múzeumba — írja a kiállítást rendező Kő­vári Klára régész. A Ledniczky Gyula fest­ményeiből rendezett kiállítás ma látható utoljára a Csepel Autógyár művelődési köz­pontjában. A penci falumúzeumban a Penc és környéke az ősziró­zsás forradalomban és o Ta­nácsköztársaság idején cím­mel rendezett kiállítás várja a látogatókat. Maglódon a községi könyv­tár ad otthont annak a kiál­lításnak, melynek anyagát műszaki könyvekből válogat­ták a rendezők. Szentendrén a képtárban a Pest megyei tárlat látható, melyen a megyében élő és al­kotó hatvanhét művész mint­egy 200 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. Ugyancsak Szentendrén még egy megyei tárlat várja a látogatókat: a művelődési központban Pest megyei kép­zőművész pedagógusok alko­tásai tekinthetők meg. Vecsésen a József Attila Művelődési Házban Bányász Béla festőművész és Brindzik László szobrászművész alkotá­saiból rendezett kiállítás ok­tóber 23-ig tart nyitva. A Nagy István képzőmű­vész csoport kiállítását a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz_ pontban ma délelőtt 10 órakor nyitja meg Losonci Miklós művészettörténész. A tárlatot, melyet Miklosovits László rendezett, október. 31-ig lát­hatja az érdeklődő közönség. Bemutató újabb eredményei az utóbbi évtizedek ásatásainak megfi­gyelése alapján címmel. Gyékény és fűzfavessző Holnap a szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban — mely már csak a hónap végéig tart nyitva — külön­leges bemutatót láthatnak as idelátogatók. Fél tizenegytől a nábrádi Szikra Tsz tart be­mutatót, a kenderfeldolgozás­sal ismertetik meg a néző­ket. Ezután a gyékény és fűz­favessző feldolgozását mutat­ja be Jakus Erzsébet, Fonotékn A váci Madách Imre Műve­lődési Központ folyóiratolva­só helyiségében minden szom­baton reggel nyolc órától dé­li 12 óráig a zene iránt ér­deklődő közönség csaknem 300 lemez és nagyon sok magnó- felvétel között válogathat. A komolyzene kedvelői Bach, Beethoven, Kodály, Bartók, Carl Orff felvételeit is meg­hallgathatják. Hetvenkedök Tápiószecsőn ma délután fél négykor kezdődik a már ha­gyományosnak nevezhető het­venkedök találkozója, ami nem más, mint az öregek délután­ja. ^ Az idős emberek szórakoz­tatására a rendezők színes és főleg hasznos programot ál­lítottak össze. Ez utóbbt Jel­ző egyebek között különösen arra az előadásra vonatkozik, amelyen a biztonságos közle­kedésre kapnak tanácsot a hallgatók. Este hat órakor a helyi ötventagű táncegyüttes ad műsort, ezután táncház kö­vetkezik, melyen „tanulhatják unokáink, hogy táncoltak nagyanyáink”. Ugyancsak az idős embere-: két köszönti az a műsor, mely holnap három órakor kezdődik a pomázi művelő­dési házban. Csodaszer Csodaszer a címe annak a Rátonyi és Rodolfó show,nak, mely ma este hét órakor kez­dődik a váci Madách Imre Művelődési Központ színház- termében. Rátonyi Róbert éa Rodolfó mellett fellép Lelkes Péter, valamint Nyerges Fe­renc. Az előadásra jegyek a művelődési központ pénztárá­ban válthatók. Hagyományőrzők Hagyományőrző népi együt­tesek találkozójának színhelye lesz holnap a bagi Dózsa György Művelődési Otthon. A délután négy órakor kezdődő műsoron a bagi, a hévízgyör- ki, a galgamácsai, a túrái, va­lamint a zsámboki hagyo_ máfiyőrző együttes lép fel. Oporott A nagybörzsönyi múzeum­ban az Országos Ere- és Ás­ványbányák történeti gyűjte­ményét láthatják az érdeklő­dők. Már n. Endre uralkodása alatt élénk bányászat folyt ezen a vidéken, mint azt a Magyar Tudományos Akadémia kiadványa hírül adja. Az 1400-as években virágzásnak indult ez az iparág, mely még a XIX. században is élt. Sel­mecbánya részlegeként műkö­dött és aranyat, ezüstöt, man­gánt, valamint bizmutércet fejtettek itt. A fejlett bányá­szati múltról a múzeumban látható szerszámok, valamint okiratok tanúskodnak. Emel­lett még a község ősi erdé­szetének és bortermelésének dokumentumait is láthatják a látogatók. Operettest lesz holnap a monori művelődési ház nagy­termében. A nyolc órakor kez­dődő műsorban a művelődési ház esztrád zenekarát Somo­gyi Lajos karnagy dirigálja, közreműködik Kele Éva, Szentesi János énekesek. Túra Az elmúlt vasárnap sztara- vodai munkatúra indult Szent­endréről, amit holnap megis­mételnek. A résztvevők reg­gel nyolc órakor találkoznak a szentendrei Volán-pálya­udvaron. A túrát Kiss Imre és Arszenievits Sándor veze­ti. Tánc, disco A középkori építészetről Solymáron az Apáczai Cse­re János Művelődési Házban vasárnap délután fél négy­kor kezdődik Kozák Károly- nak, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos fő­munkatársának előadása. Kö­zépkori építészeti kutatásunk Ma este hat órától a mono­ri művelődési házban ax Apostol együttes ad koncer­tet. Mendén ma este hat órakor kezdődik a discoműsor a mű­velődési házban. Disco lesz ma este nyolc órai kezdettel a nagykátal mű­velődési házban, a lemezlovas Tóih Zoltán. összeállította: Koífán Év» f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents