Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
1978. OKTÓBER 21., SZOMBAT Az értelmiség helyzete, eszmei-politikai arculata Pest megyében Barinkai Oszkárné előterjesztése a megyei pártbizottság ülésén Az MSZMP Pest megyei bizottsága — mint lapunk 1. oldalán jeleztük — tegnapi ülésén megvitatta Az értelmiség- helyzete, eszmei-politikai arculata Pest megyében című előterjesztést. Ez a napirend fontos állomása annak a politikai irányító munkának, amelyet a pártbizottság az ideológiai munka területén folytat a párt XI. kongresszusának és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása érdekében. Ezért számolhatott be az előterjesztő Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára, hogy három és íéj év alatt hasonlóan áttekintették társadalmunk alapvető osztályainak, rétegeinek helyzetét a megyében. Meghatározták a munkásság, majd a szövetkezeti parasztság körében szükséges eszmei-politikai, kulturális nevelőmunka, továbbá a cigánylakosság, legutóbb pedig a bejáró dolgozók helyzetével kapcsolatos feladatokat. Az értelmiségről szóló írásos előterjesztés és a megyei pártbizottság ' titkárának szóbeli kiegészítése egyaránt széles körű tapasztalatokra alapozódott. A többi között hatvan kis csoportban lezajlott beszélgetésre. Ezeket az idén tavasszal az értelmiség különböző rétegeivel folytatott száznál több megyed aktivista. Hozzájárult a tapasztalatokhoz a járási jogú pártbizottságok munkája is, amely- lyel az elmúlt négy év alatt tizenhárom alkalommal foglalkoztak a területükön élő értelmiségiek körében kifejtett politikai munkával. Az elmúlt hónapokban újabb nyolc járási jogú pártbizottság tűzte ezt napirendre. TársaéaBmi mérefű váBiosások Sokoldalú esimecsere folyt 'kapcsolatban áll a megye értelmiségének több mint egy- harmada. E rétegnél érzékelhető legkézzelfoghatóbban — jelentette ki —, hogy a dolgozó rétegek közelebb kerülnek egymáshoz. Az üzem, a termelőszövetkezet mindennapi életének ritmusa, a szocialista munkaverseny-moz- galmak, az üzemi demokrácia fejlődése, a munkásokkal, a szövetkezeti közösen végzett határozó az értelmiség e csoportjának fejlődésében. Így az üzem, a szövetkezet többségük számára nemcsak munkahely, hanem közéleti mozgástér is. Ahol sikerül kialakítani aktivizálásuk jó módszereit (például DKV, Egyesült Izzó váci gyáregysége, Mechanikai Laboratórium), ott eredményesen vállalnak részt a közös teendőkből. Az agrárértelmiség fejlődése szoros összefüggésben áll a mezőgazdaság korszerűsödésével. Munkájuk meghatározó a mezőgazdasági termelés növelésében, a szakosodásban, a munkaerő hatékony foglalkoztatásában. Ezért is jobb az átlagosnál az anyagi helyzetük, ami viszont kétségtelenül temérdek munkát, energiát követel tőlük. E mellett is sokan vállalnak politikai és közéleti megbízatást. Szerepük, küldetésük a az előkészítés során munkásokkal. termelőszövetkezeti parasztokkal, szocialista brigádok képviselőivel is, mivel az ő véleményük sem nélkülözhető az értelmiségről alkotott kép reális megítéléséhez. Amikor ugyanis az értelmiséggel kapcsolatos kérdésekről szólunk — jelentette ki Barinkai Oszkárné —, mindig abból a társadalmi tényből indulunk ki, hogy az értelmiség megítélését csak az adott társadalom osztályainak helyzetével szoros összefüggésben szabad vizsgálni. A marxizmus szerint ugyanis az értelmiségi rétegek nem osztályok felettiek, hanem osztályokhoz, vagy más társadalmi csoportokhoz kötődd nek. Értelmiségünk a felsza- büdulás óta társadalmunk egyik legdinamikusabban változó rétege. Létszámában hatszorosára nőtt, szakmai struktúrája is gyökeresen átalakult Napjainkban a tudomány, a kultúra és a technika gyors fejlődésével összefüggésben növekszik az értelmiség jelentősége is. A továbbiakban arról adott számot, hogy Pest megyében is társadalmi méretű változásoknak vagyunk a tanúi. Egyik jele ennek, hogy az értelmiség száma több mint harmiincezerrel nőtt másfél évtized alatt. Ugyanakkor értelmiségünk együtt alakúit, változott megyénk iparával, mezőgazdaságával, művelődésügyévéi, egészségügyével, tudományos és művészeti életével. Azt mondhatjuk, hogy új értelmiség jött létre. Ez nemcsak azt jelenti, hogy több mint hetven százalékuk a felszabadulás után szerzett diplomát. Sőt, nem is csak azt, hogy kétharmaduk munkás-, illetve parasztszülők gyermekeiként került az í> telmiség soraiba. Azt jelenti mindenekelőtt, hogy politikánk eredményeként olyan értelmiség jött létre, amelynek megváltozott az eszmeipolitikai arculata és legfő- ként munkájával, tetteivel fejezi ki a szocialista rendszerhez tartozását. — Pártunk elvi politikája, a szövetségi politika gyakorlati megvalósulása tette vitathatatlan, fegyverténnyé, hogy értelmiségünk döntő többsége felsorakozott a fejlett szocializmust építő társadalmi rendszer mellé — mondotta a megyei pártbizottság titkára, majd a továbbiakban elemzőén vette sorra mindazokat a munkaterületeket, amelyeken a Pest megyében élő értelmiség tevékenysége megnyilvánul. Ennék kiindulópontjául szögezte le, hogy azt a szemléletet kell erősíteni, miszerint az ér télmiségi hivatás kiteljesedésének alapvető színtere a munkahely. Közvetlenül a termelésben növekvő szerepet tölt be, dolgozók, vagy azzal szoros de ez nem egyenlő a tárfalvakban kiemelkedő. hiszen a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a községek kinőttek a hagyományos értelmiség keze alóL A kutatómunkában részt vevő értelmiségieknek is nagy szerepe van Pest megye életében. A Központi Bizottság tudománypolitikai irányei- parasztokkal veinek, megvalósítása kedve- munka meg- ző folyamatot indított el, s ennek során a kutatómunka színvonala emelkedett. Mindenekelőtt azzal, hogy erőteljesebben megindult a kutatóhelyek együttműködése az üzemekkel, szövetkezetekkel. A kutatói káderállomány tíz év alatt megháromszorozódott és kiemelkedő eredményeket hozott létre. (Például: numerikus vezérlésű szerszámgépek kifejlesztése a Szerszámgépipari Művek fejlesztő intézetében, számítógépes vállalati termelésirányítás bevezetése üzemekben, a gödöllői Kiséllattenyésztési Kutató Intézetben a nagyüzemi nyúltenyésztés technológiájának kidolgozása.) A tennivalók azon a téren mutatkoznak, hogy más értelmiségi csoportokhoz képest ne legyen zártabb közösség a tudományos kutatók egy része. A lakosság szemléletének, magatartásának • formálásában a legközvetlenebb hatása a művelődésügyben dolgozó értelmiségieknek — Pedagógus. népművelő — van. Felkészültségük politikai, világnézeti állásfoglalásuk, magatartásuk széles körökben hat M eredményesen. Munkájuk* emelkedő színvonalú. Élet- és munkakörülményeik javítását a párt- és a tanácsi vezetés programjának tekinti. Megbecsülés veszi körül a megyében élő 150 hivatásos művészt is. Közöttük országosan is rangos alkotók kötődnek Pest megyéhez. Az ideológiai-politikai munka azonban erősítésre szorul körükben. Követendők a termelő kollektívák, közművelődési intézmények kapcsolatkeresésed, mert a rendszeres találkozások kedvezően befolyásolják a művészi alkotás folyamatát. Megyénk társadalmi, politikai életének fontos tényezői az egészségügyben dolgozók. Többségük szocialista hivatástudatára, politikai elkötelezettségére számítani lehet és döntő többségük magatartása etikus. A-z. etika azonban összetett kérdés. amin elsősorban azt kell érteni, hogy milyen munkát fejt ki az orvos, az ápoló a beteg érdekében. Etikai kérdés a hivatástudattal átfűtött gyógyítás, az orvos és a beteg kapcsolata, vagy az orvos viszonya kollégáihoz, munka társaihoz. Megyénk dinamikus fejlődése nagy feladatok elé állította- a párt-, a tanácsi szervezetekben, a tömegszervezetekben és az igazságszolgáltatásban dolgozó értelmiségieket. akik mindenkor a közvélemény figyelmének középpontjában állnak. Egyre javuló fölkészültségük alapján mindinkább megfelelnek a növekvő követelményeknek. Erősödnek a sxodaSisfa vonások Fölhívta a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében a figyelmet a pályakezdő értelmiségiekre, mivel az első munkahelyen szerzett ismereteknek, tapasztalatoknak döntő szerepük van pályájukon. Helyeslőén szólt a megyei tanács kezdeményezéséről, amellyel fiatal, képesítés nélküli pedagógusokait a képesítés megszerzéséig egy tapasztalt, idősebb pedagógus segíti. E mégyei kezdeményezést az Oktatási Minisztérium felhasználta és általánossá tette a? patroná- lási rendszerben. Az értelmiség eszmei-politikai arculatának, közéleti aktivitásának általános vonásait vizsgálva megállapította beszámolójában Barinkai Oszkárné, hogy a megyeszerte folytatott tanulmányozások tanúsítják: az értelmiség életmódjában, gondolkodásmódjában a kibontakozó és terjedő szocialista vonások erősödnek. Erőteljes igény bontakozik ki az ideológiai, a politikai önképzés iránt. Nagy érdeklődést mutatnak az elméleti összefüggések, társadalmi politikai életünk időszerű kérdései iránt. Többen nem jutottak ugyan túl a szocializmussal való érzelmi ösztönös azonosuláson, de a marxizmus—leninizmus egyre nagyobb tért hódít. Többségük egyetért azzal, hogy a szocialista társadalom építésében az értelmiség Ehhez kapcsolódva azzal a megállapítással zárult a szóbeli kiegészítés, hogy a oárt az az erő, amely a kölcsönös bizalom alapján biztosítani tudja a társadalmi érdekek érvényesülését, az értelmiségi tömegek és a párt kapcsolatának erősítését. A vita felszólalói aktivitásról adtak számot A megyei pártbizottság ülésén, az előterjesztést követően, igen sokoldalú tanácskozás bontakozott ki. Valamennyi hozzászóló egyetértett az elhangzottakkal, s az írásos jelentéssel, és saját munkaterületének tapasztalataival egészítette ki. Az első fölszólaló dr. Zalka Károly, a Pest megyei bíróság elnöke (a megyei pb tagja) a jogalkalmazók, a bírák helyzetéről beszélt azzal, hogy szakmai munkájuk mellett mindinkább általánossá válik politikai műveltségük fokozása is. Ugyanakkor sokan társadalmi munkákban, főként jogpropagandában is részt vesznek. Megoldatlannak látszik azonban a nyugdíjas bírák továbbfoglalkoztatása, aminek lehetőségeit meg kellene keresni. Lengyel Zsuzsa, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa főként a szövetségi politikával kapcsolatos jellemzőkről és tennivalókról szólt. A politikai munkában még nagyobb törődést lát fontosnak az úgynevezett értelmiségi munkahelyekkel. Ugyancsak fontos, hogy az értelmiségiek minden köre fokozatosan elsajátítsa a marxista— lenfnista ismereteket, mert a politikai félműveltség e területen különösen károkat okozhat. Érintette a szocialista demokratizmust is, amelyet az értelmiségiek gyakran igényelnek, de magúknak is többet kell tenni érte. Simon János, a szentendrei városi pártbizottság első titkára az ott élő képzőművészek közérzetéről, közéleti helyéről adott számot, hangoztatva, hogy többségükben aktív részesei a város társadalmának. Kedvező visszhangot váltott ki a megyei pártbizottság 1972-ben hozott művészetpolitikai határozatának átgondolt, folyamatos végrehajtása. Évin Sándor vezérőrnagy (a megyei pb tagja) a fiatal tisztek pályakezdéséit, a néphadseregben folyó szellemi képzés helyzetét ismertette az értelmiséggé válás szemszögéből. Képet adott aspiránsképzésükről, tudományos kutatásaikról is, amely szép eredményeket mutat föL Földes István, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei titkára kétezernél több értelmiségi részvételéről adott számot az évi mintegy 8000 rendezvényt kitevő társulati tevékenységben. Ez — noha számuk növelhető — széles körű aktivitásra mutat A társulat vezetése arra törekszik, hogy minél több fiatal értelmiségit is bevonjon köreibe. Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára (a megyei pb tagja) nagy elismeréssel hangoztatta o pedagógusok részvételét a társadalmi munkában, a közélet területein. Indokoltan vetik azonban föl, hogy más rétegeknél több ilyen teher hárul rájuk. Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára is az arányok kialakítását vetette fel, nemcsak az értelmiségi rétegek közösségi munkavállalásában, hanem napi munkájukon belül is a szakmai és közéleti tevékenységben. Örömmel szólt arról, hogy az 1972-es oktatáspolitikai határozat óta erősödtek az iskolák társadalmi kapcsolatai (pl.: Egy üzem — egy iskola), amellyel megteremtődtek az ifjúság társadalmi nevelésének formái, miközben a pedagógusok maguk is formálódnak. Dr. Gulyás Ilona, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára főként az értelmiség közéleti részvételét elemezte és az egyelőre még távolmaradók, visszahúzódók befolyásolásának módjait vizsgálta. Többekben is megvan a készség, ha minden területen határozottan fogalmazzák meg számukra az igényeket, a konkrét teendőket. Dr. Kovács Mária, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára e hozzájuk tartozó növekvő létszámú réteggel szembeni nagyobb társadalmi igény megnyilvánulásait fejtegette. Körükben a szakszervezet sajátos eszközeivel segítenek problémáik megoldásában éppúgy, mint annak előmozdításában, hogy szilárd eszmeipolitikai megalapozottsággal lássák el feladataikat. A felszólalásokban elhangzottakat — mint Barinkai Oszkárné összefoglaló válaszában mondotta — a megyei pártbizottság vezetése megvizsgálja. Ezt követően mind az írásos, mind a szóbeli előterjesztést, a tennivalókkal együtt a megyei pártbizottság egyhangúan elfogadta s határozattá emelte. Határozat a főbb feladatokról vezeteknek figyelemmel kell kísérniük, hogy a munkahelyi vezetés miként biztosítja a kísérletező, az önálló munka feltételeit, a demokratikus légkört. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a pályakezdő értelmiségi fiatalok szakemberré válására, hivatástudatuk szilárdítására. © A társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták feladata, hogy emelkedjék az értelmiség különböző csoportjaiban folytatott munka színvonala, szétesedjen tömegbázisa. A továbbfejlődés alapfeltétele, hogy az értelmiségi fiatalok többsége vegyen részt az ifjúság körében folyó mozgalmi, KISZ-munkában, s közülük a legjobbakat tudatosan neveljék a párt tagjaivá. A szakszervezeti szervekkel és a népfrontbizottságokkal is kellő munkakapcsolat kialakítása szükséges az értelmiség különböző csoportjainak bevonásához a munkaverseny- mozgalmakba, a lakóhelyi munkába. © Az értelmiségieket tömörítő szervezetektől a megyei pártbizottság mindenekelőtt tevékenységük politikai, ideológiai jellegének erősítését várja. A TIT, az MTSZ, a Jogász Szövetség, a Vöröskereszt, az Agrártudományi Egyetem, a zsámbéki Tanítóképző Főiskola tegyen többet az értelmiség szakmai összefogásáért, szellemi kapacitásuk jobb kihasználásáért. Az oktatási igazgatóság a politikai tudományok területén koordinálja az elméleti munkát. © A szervezeti intézkedések terén úgy határozott a megyei pártbizottság, hogy — egyebek között — a járási, városi, nagyközségi és nagyüzemi pártbizottságok a jövő év első felében megtárgyalják a saját területükön adódó ten^ nivalókat az értelmiségi, munkában. Az egységes értelmezés érdekében jövőre városi-járási aktívaüléseket is szerveznek. A tavasszal lezajlott hatvan kiscsoportos beszélgetésben elhangzott javaslatokat, észrevételeket eljuttatják az illetékes megyei és helyi szer-, vekhez. i sadalmd vezető szereppel, amely a munkásosztályé. A még fellelhető helytelen, torz nézetekkel szemben viszont továbbra is elvi vitákban kell küzdeni, amely nem gyengíti, hanem csak erősíti a szövetséget az értelmiséggel. Minden olyan nézettel és szemlélettel is vitatkozni kell, amely akár lebecsüli, akár tűibe.Juli az értelmiség szerepét. Hangsúlyosan helyet kapott a beszámolóban az is, hogy az értelmiség iránt megnyilvánuló bizalom, bevonásuk a munkába, a tervezésbe, alkotó energiákat szabadít fel. A legtöbben örömmel vállalják a megbízatásokat. Ennek példája, hogy a helyi szervek megkeresésére négy év alatt közel 20 millió forint értékben készültek társadalmi munkaként óvodák, bölcsődék, iskolák tervei. Érintette az előterjesztés az értelmiség feladatvállalásainak, közügyekben, közművelődési munkában tanúsított részvételének mértékét is. Kifejtette, hogy pártszervezeteink felelősek érte: ne fulladozzanak egyesek a sofc feladattól, miközben mások csak az úgynevezett szakmai tudományos munkásságuknak élnek. Társadalmunknak az az érdeke, hogy a szakember ne magántudós. ne szakbarbár legyen. hanem felelősnek érezze magát a közösségért, szocializmust építő hazánkért. Az értelmiség helyzetéről szóló előterjesztés feladatmeghatározó része leszögezi, bogy az MSZMP Pest megyei Bizottsága a társadalmi viszonyok szocialista fejlesztésében, a XI. kongresszus határozatainak következetes végrehajtásában, a megye előtt álló feladatok megvalósításában továbbra is épít az értelmiség alkotó munkájára, elkötelezett közéleti magatartására. A körükben folytatott további politikai munka erősítésére fontosnak tartja: © A pártszervek rétegpolitikai tevékenységüket javítva erősítsék a párt és az értelmiségiek kapcsolatát. Ehhez tartozik egyebek között,, hogy javítsák az értelmiség politikai, ideológiai tájékoztatását; tűzzék napirendre az értelmiségi pártszervek tevékenységét; erősítsék párttaggá nevelésüket, és ugyancsak erősítsék körükben a marxista—leninista eszmék térhódítását. 1‘öbb alkalmas értelmiségit válasszanak meg a testületekbe is. © Az értelmiségi hivatás ki- teljesedésének alapvető színtere a munkahely. A pártszer-
