Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CÉG XXII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1978. OKTÓBER 20., PÉNTEK Önkiszolgáló napközis étterem Ezer adag ebéd, tízórai, uzsonna Ha délidéiben nézelődik a vendég Cegléd városk'központ- jában, sietős embereket lát, akik munkaköpenyben vagy sebtiben vállukra vetett kabátban valamelyik közeli étterem felé igyekeznek. Mind jegyes kasztosok, fél óra alatt térülnek-fordulnaik, ezért a nagy sietség. A gyermekcsapat is szapo- rázza lépteit, amint az iskola felől a központi napközibe tart, virgoncán, kedvesen, zajosan — a jó ebéd reményében. Tegnap húsleves volt, utána tejberizs és kompót, uzsonnára foszlós kalácsot kaptak, ma málnaízes kenyér volt a tízórai. De mi lesz az ebéd? Könnyítő gépek A napközi tágas éttermében egy kis csoport már illedelmesen kanalazza az étket. Tojás- leves fogy a tányérokról, csirkepörkölt lesz a második fogás. Van, aki örül neki, van, aki nem. A konyhai dolgozók, bizony, a fejüket csóválják, amint a tányérokon maradt csibecomb- és szárnydarabokat, galuskaadagot látják. Az ebéd jó, de akadnak válogatósak, ragaszikodnak az otthon megszokott ételfélékhez, izekhez. Ha például lebbencs-, ceglédiesen laskaleves kerül az asztalra, csepp sem marad belőle. Ha tejberizs az ebéd, jó előre gondolhatnak a repetát kunyerálókra. Az aranygaluskát is szeretik a gyerekek, meg a bablevest, kolbásszal. A főzelék már lassabban fogy, hasonlóan a húsféle is. Meglehetősen konzervatív étlap alakulna ki, ha nem az életkori sajátosságok és a gyermek- élelmezés szabta szabályok szerint készítenék az ebédet. A központi napközi konyhájában, mely vagy ezer gyermekre főz, huszonhármán dolgoznak, többen régi törzsgár- datagok, akik kitartottak jó- ban-rosszban, hiszen igen mostohák voltak a körülményeik és szociális ellátottságuk is változtatást sürgetett. Az öltözőhelyiségben például összesen tizenkét négyzetméter területen kellett megosztozniuk. A helyzet már javult. Ügyes gépek könnyítik meg egy idő óta a borgonyahámozást, a tésztadagasztást. A szeptemberi tanévkezdet óta önkiszolgáló lett a napközis étterem, gördülékenyebben zajlik az ebéd. A gyerekek hamar megszokták és kedvelik az önkiszolgálást. A tálcán ki-ki maga viszi az asztalhoz az ételt, műanyag tálban a leves, rozsdamentes az evőeszköz. Gyümölcs — módjával Az élejmezésvezető Kardos Bélánénak a nyersanyagra jutó pénzösszeggel ügyesen kell Sport A legjobb hat közé jutottak BIRKÓZÁS Dorogon rendezték meg az NB Il-es birkózó csapatbajnokság első fordulóját. A csoportokból az első három jutott tovább a legjobb hat közé, s majd az NB I-be jutásért küzd. A ceglédiek mind továbbjutottak. Eredmények: Ceglédi VSE— Esztergom 8:2, CVSE—Debreceni Bocskai 6:2. A meglepetést Sipos Győző szolgáltatta, aki a voit válogatott Rádit tussal győzte le. CVSE—Szegedi VSE 5:4 A találkozó sorsa Kecskeméti mérkőzésén dőlt el, aki a taktikai utasítást követve, az I. osztályú minősítéssel rendelkező Fodort legyőzte. A végén két döntetlen következett: CVSE—DVTK 5:5, CVSE— Dorog 4:4. A csoportelsőség volt a tét. A hazaiak — bírói segédlettel — Jurászikot - és Szűcs Sándort is győztes helyzetben léptették le, ellenfelükkel együtt; az egyik pontot meg tudták szerezni, s jobb tusaránnyal, az első helyen végezték. A csoport végeredménye: 1. Dorogi Bányász 8 pont (31— 17), 2. CVSE 8 (29—17), 3. Szegedi VSE 7 pont. I A Vasutas színeit Kecskeméti István, Berkes György, Vasas Ferenc, Sárosi Tibor, Talapka Mihály, J urászik Béla, Lengyel János, Győr János, Szabó József, Szőcs István, Botos Pál, Soltész János, Sipos Győző és Szűcs Sándor képviselte. Mindenki tudása legjavát nyújtotta, Kecskeméti és Sárosi valamennyi mérkőzését megnyerte. Nagykátán a Pest megyei Birkózó Szövetség országos úttörőversenyt rendezett, 130 indulóval. A Ceglédet, képviselek közül Schaffanberger szerepelt a legjobban. 41 kg-ban az első helyen végzett. TORNA Szegeden, a területi ifjúsági II. és III. osztályú egyéni bajnokságon, a továbbjutást az országos vidéki bajnokságra három ceglédinek sikerült elérnie. A legértékesebb Fehér teljesítménye: Fehér most is megszerezte a II. osztályú szinthez szükséges pontokat. II. osztályban: 1. Fehér Éva 67,55, 2. Gyarmati Erika 57,55 ponttal. III. osztályban: 1. Dúsa E. (Túra) 34,85, 3. Csip- kó Anikó 34,00 ponttal. U. L. bánnia. Nem könnyű néha beszerzés, bár a termelőkkel, értékesítőkkel kötött szerződés sokat segít, biztonságot ad. Inkább a valasztéickai .van baj. Egy alsó tagozatos gyerek tízóraiját, ebédjét, uzsonnáját tíz forintból kell előteremteniük, a felsősre hatvan fillérrel jut több. Ebédre hat forint nyolcvan fillér fordítható, a maradék összegért kell a többit beszerezni. A napközi iskolatejről nem gondoskodik. Aliik déiutáno sok és a délelőttöt a napköziben töltik, tízóraira kapnak ugyan kakaót, kávét, citromos teát a hét néhány napjan, de azoknak, akik iskolában vannak, száraz kasztot visznek ki. Panaszkodik az élelmezésvezető, a sütőipar, hivatkozva a munkaerőhiány miatti gondokra, nem tud elegendő töl- telékes vajastésztát adni a napközinek, pedig ezer gyerek várná. Igaz, megeszik a fonott kalácsot, kakaós kalácsot, kuglófot, a brióst, puffancsot, a pogácsát, sós stanglit, a kií lit, zsemlét, de ezek a készítmények szépszerivel csak küllemükben, méretükben térnek el egymástól. Gyümölcs — alma — is csak módjával jut tízóraira, uzsonnára. Időnként kompóttal, gyümölcslevessel, mártással igyekeznek kiegészíteni. Még szerencsésebbek azok a gyerekek, akik otthonról vihetnek magukkal szőlőt, szilvát, körtét, ha terem a kertbem Egy kis illemtan Jó vélemény alakult ki a sok éhes szájra főző napközis konyháról Pénzzel, nyersanyaggal, a lehetőséghez mérten, ügyesen gazdálkodik, rendszerint nem rajta múlik, hogy ebéd után a gyerekek tányérján a főtt ételiből több vagy kevesebb marad, sem pedig az, hogy miből kérnek szívesen repetát. A helyes étkezési szokásokat otthon is ki kellene alakítani, kezdve az evőeszközök használatának megtanításával, azzal, hogy mit s hogyan illik a tányéron otthagyni, ha már semmiképp sem csúszik le az utolsó falat. Segítené a helyes étkezési szokások 'kialakítását az is, ha a gyerekek nem tömnék tele zsebüket édességgel az iskolába menet, cukorkára, csokira váltva a zsebpénzt, a gyűjtögetett forintokat. Eszes Katalin A fanyavilág története Felszabadulás, gyökeres változás A mezőgazdasági termelést folytató népesség telephelyei időben és térben igen változatos formákat mutatnak. A munkamegosztás és a termelés fejlődésével változatos településtípusok jöttek létre. A legalapvetőbb elválás már az ókorban létrejött: város — falu. A szórványtelepülések kialakulásának sokféle földrajzi, termelési, jogi, politikai feltétele, oka van. Ezeket az összefüggéseket figyelembe véve vizsgálhatjuk, és érthetjük meg a mi vidékünkön ismeretes mezővároshoz kapcsolódó tanyás határ történelmi változásait, az ott kialakult életmódot. Továbbélés A tanya ma lakóhely és termelőüzem. Mint lakóhely csak nagyon nehezen és költségesen szüntethető meg, viszont .termelőüzemként nagy szükség van rá. Kialakulásának földrajzi feltételei már a tatárjárás után jelentkeztek, amikor az apróbb falvak elpusztultak, és Kőrös határa jelentős mértékben megnőtt, idekerült a későbbi tanyás területek jó része. Hogy milyen módon gazdálkodtak ezeken a területeken? Ilyen korai adataink arról nincsenek. Valószínű, hogy nagy területeket borítottak erdők, és sok volt a kaszálással hasznosított rét. Ahhoz, hogy a tanyás gazdálkodás kialakulhasson, a föld birtoklásában olyan jogi viszonyoknak kellett meglenniük, amelyek lehetővé tették a föld kötetlen használatát. Politikai feltételként szükség volt egy szilárd belső nyugalomra, amely lehetővé tette, hogy a lakosok huzamosan a város falain kívül tartózkodjanak. Igaz, hogy másrészt viszont sokszor a szilárd állam- hatalom, a belső biztonságot féltve, akadályozni igyekezett nehezen ellenőrizhető külső telephelyek létrejöttét. A tanyás termelés feltételei napjainkig sokat változtak a mi területünkön is. Velük együtt változtak a tanyák, az ott élő, dolgozó emberek, és életmódjuk is. Időben egymásután, és egymás mellett, a változatos történelmi, társadalmi és földrajzi feltételek között, sok típus alakult ki. Éppen ez adta e termelési rendszer, és a hozzá kapcsolódó életmód szívós továbbélését napjainkig. Tüzelős istálló Mint említettük, a tanyás települések először nem mint lakóhelyek, hanem mint mezőgazdasági üzemhelyek je- entkeztek. A mi vidékünkön a már említett mezei kertek, szállások voltak ilyenek, valószínűleg már a XVI. században. Ezeken a határbeli, főleg kaszálókhoz kapcsolódó, kerített helyeken gyűjtötték össze a lekaszált szénát, és tartották az állatoknak azt a részét, amelyekre a munkában éppen nem volt szükség, de a nagy rideg gulyákra sem hajtották őket. Ezeken a szállásokon már volt valamiféle karám a jószágoknak, és egy kunyhó az éppen kint tartózkodóknak. Több ember csak a takarmány begyűjtésének idején tartózkodott itt, állandóan csak a jószágokra ügyelő béres, általában egy rideg legény volt kinn. Árokkal és korláttal, vagy sövénnyel körülvett helyek voltak, sokszor egy kis erdő közelében, távol a szántóföldi művelés alá fogott területektől. A XVIII. század első harmadáig a tanyás települések fejlődésében a következő szakaszt a szántóföldi növénytermesztés előretörése jelenti. A szántóföldi művelés területei kiterjedtek a távolabbi földekre. A kaszálók egy részét feltörték, a mezei kertek átalakultak, újak keletkeztek, amelyek már az állattartás mellett növénytermesztő üzemek is voltak. Az elkerített helyeken istállók emelkedtek, szérűket döngöltek a nyomtatáshoz, kutakat ástak, kamrákat építettek a terményeknek. Jobban benépesültek emberekkel is ezek az akkor már tanyáknak is nevezett telephelyek. A gazdák családtagjai és cselédei több időt töltöttek kint. Először a tüzelős istállókban, majd megjelentek az istállókhoz ragasztott lakószobák is. Családi erő A vetés és a betakarítás időpontjában szinte teljesen itt zajlott a családok élete. A kapások szántóföldi termelésének elterjedésével még inkább megnőtt ez az időszak. A családok egy része, vagy az ideállított cselédek a mező- gazdasági évet egészen kint töltötték. A tanyákon végzett munkák megszaporodásával, a kint töltött idő növekedésével az ottani életben is változások jöttek létre. A vagyonosabb polgároknál továbbra is a fogadott cselédek élnek a tanyán, de az ő életükben is változást hoz, hogy a nőtlen béreseket kezdik felváltani a családos kertészek, mivel a nagy jószágok mellé egyre in- káDb kikerülnek a baromfiak, sertések is. No, meg a kapásművelésben is kell az asszo- nyi munkaerő. A tanyás gazdálkodás terjedésével nő azoknak a gazdaságoknak a száma is, amelyekben családi erőre támaszkodva folyik a munka. Ebben a rendszerben a család kisebb vagy nagvobb része a munka idején kint él és dolgozik a tanyán. Ám a gazdálkodás és a családi, társadalmi élet központja továbbra is a városi ház. Az életmód megreked A tanyák, ha jól meggondoljuk, igazán a kapitalista gazdálkodásnak felelnek meg. Nem véletlen, hogy a feudalizmus viszonyai között a fejlődés progresszív, a kötöttségekből kibontakozó szakaszéban levő területeken jelennek meg, és a kötöttségek fokozatos megszűntével városunkban is általános gazdálkodási formává válnak. A tanyasi életmód problémái viszont éppen a kapitalista szakaszban jelentkeznek egyre erőteljesebben. Addig, amíg a tanyák csak a gazdálkodás színterei voltak, és csak időszakosan tartózkodtak kiint az emberek, sok nehézség nem jelentkezett. A városi élet minőségének növekedésével, az állandóan kintlakók számának gyarapodásával egyre nőtt a különbség a benti és a kinti életmód között. Felvetődött az is-; koláztatás, művelődés, köz igazgatás, áruellátás, egészség-; ügy kérdése is, a tanyák típusai is elkülönültek. Az adott kapitalista keretek között keresték a megoldást a felmerülő gondokra, addig, ameddig az adott rendszer érdeke, a munkaerő újraterme-; lésének fenntartása megkír vánta. Tanyai iskolákat, orvosi rendelőket, boltokat létesít tettek, felvilágosító előadásokat szerveztek. Ebben a korszakban, aho-; gyan fokozatosan elvált a tanyai és a városi népesség, úgy vált el a két réteg életmódja is. A tanyákon élők életmódja egy korábbi, alacsonyabb szinten rekedt meg, a változások szinte nyom nélr kül múltak el felettük. Terhes örökség Ilyen örökséget vett át tár? sadalmunk a felszabadulás után. Egy időszakban a tanyák adminisztratív felszámolásával próbáltak megoldást keresni. Ez azonban a kisparaszti gazdálkodás termelési és technikai keretei között nem volt lehetséges. Fordular tot a termelőszövetkezetek megszervezése hozott, megmu? tatva a megoldás irányába vezető ,utat: a tanyai életmód szelektív felszámolását. A tanyán élők vagyoni helyzetének gyarapodásával, a fiatalok elvándorlásával a ta? nyák fokozatosan felszántó, lódnak, vagy az anyagi lehe-r tőségek növekedésével a ha- gyományos értelemben vett tanyai életmód szűnik meg. Fekete István muzeológus la elromlik, hamar megjavítják CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó egy db üvegfal, egy ablak, 2 db függönykarnis. egy db redőnytok. Cegléd VII., Nádor utca fT. szám. Elcserélném 2 szoba, fürdőszobás lakásomat 1 szobás összkomfortosra. Cegléd, Rákóczi út 20. _________ Bé rbe vennék 5—10 hektoliteres boro- hordókat, csak jó állapotban levőek érdekelnek. Kerekes, Ceg- léd. Felház utca 50. Csemő, Hornyák dűlő 9. szám alatt üres tanya lebontásra való, sürgősen eladó, részletre is. Irányár: 20 ezer Ft. Érdeklődni le- ■ hét egész nap: Cegléd, Bezerédi utca 14. Ványiné. _____________ Ela dó jó állapotban levő gyermekkocsi. Cegléd, Marx Károly utca 8. III. 8, Házhelyek eladók beépített területen, négyszögöle negyven forint. Érdeklődni lehet: vasárnap 14—16 óráig. Cegléd, Örkényi úti keresztnél. Hanga Lászlónál.__________ Ela dó megosztott porta. Cegléd IX., Bokor utca 11. szám,______ Tö ltésföld ingyen elhordható. Cegléd. Kátai út 29. szám.______ Ela dó fél ház Hold utca 7. Érdeklődni lehet: Cegléd, Kossuth Fe- renc utca 44. Hetyeiék. Eladó Cegléd II. kér. Virág utca 42. számú ház, két részben is, külön bejárattal. Hasas anyadisznó és egy kézi kocsi is ugyanott eladó._______________ Angol-német nyelvet tanítok, főleg gyermekeknek. Ceg'.éd, É'->ze Tamás utca 1. Központi fűtéses bútorozott szoba, fürdőszoba-használattal igényes személy részére kiadó. Érdeklődni 17 óra után: Cegléd, 10— 868-as telefonon. 305 négyszögöl építési telek eladó a Téglagyár dűlőben. Érdeklődni: Cegléd, Szív utca 7/a. II. em. 9/a. Horváth Gyula. , Hizlalásra alkalmas helyiséggel beköltözhető ház eladó, Árok utca 18. Érdeklődni: Cegléd, Malomtó-szél 4. sz. ______________ 80 0 négyszögöl szőlő lakóépülettel, villanynyal hobbitelken eladó. Érdeklődni: Ceg- léd. Könyök utca 12. Kétszobás beköltözhető családi ház eladó. Cegléd X.. Szól utca 23. sz. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat gépparkját a ceglédi Pesti úti üzemben tartják karban. Bújdosó Ambrus és Miskolci Tibor, a Petőfi szocialista brigád tagjai, egy rakodógép hidraulikarendszerét javítják. Apáti-Tótn Sándor felvétele Író—olvasó találkozó Molnár Gábor Csemőben Csemőben, a községi könyvtárban, vetítéssel egybekötött író—olvasó találkozó lesz ma, október 21-én, délután három órai kezdettel. A vendég Molnár Gábor író, alkinek kalandos regényei, útleírásai a településen is közkézen forognak, szívesen olvassák felnőttek, gyerekek egyaránt. Moziműsor Cegléd. Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap: Kalózok Jamaicában (angol film). Szombaton éjszaka: Keserű csokoládé. Vasárnap délelőtt: A bosszúállók újabb kalandjai. A mesemoziban délutánonként: Csizmás Kandúr (japán rajzfilm). A művészmoziban: Huszadik század, III— IV. (olasz film). Abony, szombaton és vasárnap: Keoma (olasz film). Vasárnap délelőtt: Lúdas Matyi (magyar rajzfilm). A mesemoziban, délutánonként: Csíkos csikók (mesesorozat). A művészmoziban: A völgy (magyar film). Albertirsa, vasárnap: Bizalmi állásban (amerikai film). Ceglédbercel, vasárnap: A vadember (francia fílmvíg- játék), Jászkarajenö, szombaton és vasárnap: A fekete rák ollójában (zenés szovjet film). Törtei, szombaton és vasárnap: Foto Háber (magyar bűnügyi film).