Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

1978. OKTÓBER 20., PÉNTEK %M*av Társadalmi összefogás az iskolákért Szentiőri nckátán Kétmilliót ad a közösség Szentlörinckátán évszáza­dos, földszintes ház az iskola. Elavult, több helyütt aládú­colt, néhol 1 ©dőléssel fenyege­tő épületét négy esztendeje életveszélyessé nyilvánították. Kétszáztíz gyerek tanul öt termében, váltott műszakban. A szertár, a tornaterem ma még tizenhárom pedagógus vágya csupán... Szabad napon Alig néhány száz méternyi­re a régi „iskolától új épület alapját rakják, tizenheten dol­goznak. Közülük Nagy Fe­rencnek munkahelye az Egye­sült Lenin Tsz vágóhídja: — Ma még szabadságon va­gyok, két napom maradt. Itt az építkezésen ez a második munkanapom, de lesz vagy még kettő — mondja, miköz­ben vizet önt a betonkeverő­be. — Két lányom van, egyi­kük már férjhez ment, a má­sik, a kisebbik most ötödik osztályos. A tizenhét ember­ből tizenhárom társadalmi munkában épít. Ma 15 köb­méternyi betont kevertünk az alaphoz. Talán elkészül az új iskola 1980-ban, s a kisebbik már itt tanulhat. A 'többiek­nek is iskolás a gyereke. De dolgozott az építkezésen olyan ember is, aki nem szülő. Pél­dául Bede András, a. postás, három napig. Biztosan szereti a gyerekeket... Cementport lapátol Hájas József. Tenyereit összeütögetó, hogy elszálljon a por, mielőtt kezét nyújtja. — Ma éppen szabadnapos vagyok én is, javítják a kot­rógépet A Mátraaljai Szén- bányászati Vállalat ecsédi üze­mében vagyok kotrómester. Itthon is megillet a munka: két lányom közül az egyik harmadikos. Volt egy gyűlés az iskolában, ott mondta az igazgató, hogy mintegy két­millió forint értékű társadal­mi munkával meggyorsíthat­nánk az építkezést. Az egész falu tudja, elfoglaltság ide, vagy oda, napi tíz ember kell a betonozáshoz. Olyan nép la­kik itt, amelyik komolyan ve­szi a társadalmi munkát. Ma­gam húsz órát vdialtam, s ez most a huszonnegyedik. De biztosan jövőre is elkel majd a segítség. — Ha elkészül az iskola, ez lesz az első emeletes középü­let a faluban — mondja Har- math János, aki szintén sza­badnapját tölti itt, a nagyká- t-i rendőrkapitányságon dol­gozik. A kisfiam már itt fog tanulni. Fontos ez az iskola, mert nincs igazi mozi, kul- túrház, ez nyújt majd vala­mit ... Szabó László mentőgépko­csi-vezető, pihenőnapos: — Emberségesebb munkakörül­mények kellenek, mert a régi iskola elavult. Szülői értekez­leten már beszéltek róla a ne­velők — a feleségemtől tu­dom —, hogy milyen lesz, amit építünk. Szép, nagy vi­lágos tantermek, kémiai fel­szerelések, gyakorlati műhely fiúknak, s a lányoknak is, ahol sütni, varrni tanulhat­nak. Még tornaterem is lesz. Akár a kubikosbrigád Brindzik Gyula, a Ceglédi Építőipari Vállalat művezető­helyettese, ács: — A tápiő- hajtai víztársulat előregyártóit betoncölöpöket vert a földbe, a CÉV pedig szeptember 16-, én vonult fel. Most az alap zsaluzása, betonozása folyik. A vállalattól csak négyen jöt­tünk, két ács, a betonkeverő­gép kezelője és jómagam. Mégis elkészül az alapozás október végére. Kétszáznegy­ven köbméter beton. Eddig jó tempóban ment a munka, tartjuk az ütemtervet. — Hogyan lehetséges? Na­ponta tiz-tizenkét ember se­gít a községből. Társadalmi munkában vállalták, de dol­goznak úgy, mint másutt a kubikosbrigád. Érthető per­sze, mert maguknak építkez­nek ... — Nyolctantermes lesz az iskola, s ha továbbra is ekkora segítséget kapunk, aligha lesz gond a befejezése. Balázs Kálmánná, a szent­lőrinckátai községi tanács gaz­dálkodási előadója: — Község­fejlesztési alapon kétszáz­ezer forint évente. Ebből alig­ha futná az iskolaépítésre. Két esztendeje 13 millió forintot kaptunk a megyei tanácstól, de a teljes építési és beren­dezési költség ennek a két­szerese lesz — mai árakon számítva. Ebben az évben egymillió forint ára anyag és munka „épül be”. A terve­ket a Budapesti Műszaki Egyetemen készítették, s az idei munkák java kész. Száz­nyolc betoncölöpöt vertek a tőzeges talajba, hamarosan befejezik az alapot. Az isko­lának vizet adó kutat is meg­fúrják ebben az esztendőben. Egy hetet - önként A társadalmi munkát a ta­valyi falugyűlés nyomán kezd­tük szervezni. Akkor Imre Sándor iskolaigazgató hozzá­szólása után kétezer-ötszáz- húsz órát ajánlottak Szentlő- rinckáta lakói, a szülőiki — Az idei falugyűlésen már mozgalom indult Egy hetet az iskoláért címmel. Minden itt élő és dolgozó felnőttet meg­próbáltunk bevonni. A kivite­lező, a CÉV szabja meg, mi­kor, hány munkáskézre van szüksége, az iskolában pedig statisztikát készítettek, ki, mi­kor hívható társadalmi mun­kára. így elértük, hogy há­rom hét óta naponta legalább tízen az iskolát építsék. Ha valaki nem tud jönni, akad helyett,se. — Ez idáig ezerkétszáz órá­nyi társadalmi munkát szá­moltunk össze, de jóval több lesz: a járda- és kerítésépítés, a 'parkosítás, takarítás hátra van. — Az iskolai tanulók létszá­ma ma 210, de a következő években még növekedni fog. Szeretnénk, ha határidőre, 1980. szeptemberére készen állna az új iskola. Ügy ter­vezzük, hogy ez lesz a köz­ség kulturális centruma is, mert szűkös a könyvtár, az if­júsági klub. A gyűléseket ta­lán a tornateremben fogjuk tartani. — De fontosabb, hogy a korszerű oktatás feltételeit megteremtsük: csak a szabad­ban tarthatnak ma testneve­lési órát, esetleg az osztály­ban, a padok közt A tisztál­kodási lehetőségeket jobb ha nem is említem. S hiába elegendő a szemléltető eszköz, ha nincs hol tárolni, mert hiányzik a szertár... Vasvári G. Pál Biatorbágyon ló kapcsolat az üzemekkel Három éve épült az új, korszerű biatorbágyi általános iskola. Eredetileg nyolc tan­teremmel és kabinetekkel, műhelyekkel rendelkezett, az egyre növekvő létszám azon­ban itt is szükségessé tette, hogy az úttörőszobát, műhelyt, szinte minden helyiséget a napi oktatás céljaira kell föl­használni. Az iskola tanulója jelenleg 303 gyerek, nyolc al­sós, öt felsős osztály van, ide tartozik a kisegítő iskola helyi tagozatának húsztagú csoport­ja is — tájékoztat Hompót Sándorné igazgatóhelyettes. A szakköröket az iskola ve­zetősége és úttörő szervezete közösen irányítja. Vöröske­resztes-, bélyeg-, fafaragó-, sportszakkörök működnek — mondja Bánáti Géza iskola­igazgató. A fafaragószakkör jó kapcsolatban van a helyi asz­talos kisipari szövetkezet rész­legével. A bélyeggyűjtők az Országos Filatéliai Szövetség­gel dolgoznak együtt. A szö­vetségből előadók jönnek, tá­jékoztatják a gyerekeket a bé- lyegújdonságokról. Az úttörő- és kisdobosélet idén a Mi világunkért prog­ram jegyében kezdődött. A csapat első idei közös bemu­tatkozása a fegyveres erők napján történt, a Katalin-he- gyi akadályversenyen. Játé­kos, érdekes vetélkedőkön mérték össze erejüket az úttö­rők és a kisdobosok Pongrácz Sándorné és Bánáti István csapatvezetők irányításával. Nagyon jó ifivezetőket küldött az iskolának a budapesti Kos­suth Zsuzsa Gimnázium. Az iskolában jelenleg há­rom napközis csoport műkö­dik. Égetően fontos problé­májuk, hogy harmincegy gye­reket nem tudnak napközibe fölvenni. Az iskola a felső ta­gozatban megpróbálja tanuló­szoba formájában elhelyezni délutánra a gyerekeket, de a két műszakot váltó tanítás — megnehezíti a beosztást. A konyha kapacitása túlterhelt, de az új gyermekélelmezési központ a régi és az új iskola élelmezési gondjait is meg­oldja hamarosan. Épül a pedagógus szolgálati lakástömb. amelyet egy-két hónap múlva átadnak. Benne két otthon az iskola tanárai­nak rendelkezésére áll. Jó a kapcsolatuk az üzemekkel. A Csepel Vas- és Fémművek hír­adástechnikai részlegével szo­cialista szerződést kötöttek. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár eddig tízezer forint értékű szemléltető eszközt ajándéko­zott az iskolának. Az ISG KISZ-szervezetével a kapcso­lat intenzív, gyakoriak az üzemlátogatások. Nagyon sok végző tanuló pályaválasztási gondját megoldják az ottani műhelyek. Két évfolyam négy osztá­lyában bevezették már az új tantervet, elkezdődött a ciklu­sos oktatás. ,A munkatervet a tantestület közösen állítja ösz- sze. Munkacsoportos iskolave­zetés-rendszerre térnek át eb­ben a tanévben, ezt a munka- módszert a pilisvörösvári ál­talános iskola tantestületének munkacsoportja dolgozta ki. Pósa Zoltán Mérlegkészítés után Dunakeszin (4.) Többletre is futja a házgyárban Szovjet és magyar technoló­giai tervek alapján a 43. számú Állami Építőipari Vál­lalat házgyárát hazánk fel- szabadulásának 25. évforduló­ján, 1970-ben helyezték üzem­be. A IV. ötéves tervben a gyár nem tudta teljesíteni terveit. Ebben szervezési, személyi hiányosságok, és objektív té­nyezők is közrejátszottak. Évek óta nehezíti a folyama­tos, tervszerű munkát a lét­számhiány is. Összehangolt intézkedések Látva a házgyár problémáit, a 43. számú Állami Építőipari Vállalat, a dunakeszi városi és az üzemi pártbizottság ösz- szehangolt intézkedéseket ho­zott a munkaerőgondok eny­hítésére. Az V. ötéves terv első évé­re 3709 családi jUhjn épület­elemeinek elkészítését tervez­ték. A tervidőszak első évé­ben a tervezettnél mégis 215 lakással kevesebb épületelem készült el. Még mindig sok baj volt a munka- és techno­lógiai fegyelemmel A legna­gyobb problémát mégis az okozta, hogy a tervezett lét­számnak csak 87 százalékát sikerült alkalmazniuk. A pártszervezet aktivistái­nak munkája, a cselekvési programban is rögzített telje­sítménybérezés kiterjesztése azonban már eredménnyel járt. A termelési tanácskozá­sokon, brigádgyűléseken ’ a munkaidő hatékony kihaszná­lása, a technológiai előírások betartása, az ésszerűbb ter­melés-szervezési intézkedések végrehajtása került előtérbe. Igaz, hogy az éves tervektől jelentősen elmaradtak, de 1975-ben egy lakás falelemei­nek elkészítési idejét 363 órá­ról 316 órára csökkentették. A pártvezetőség, a pártalap- szervezetek negyedévenként értékelték a cselekvési program végrehajtását, beszámoltatták az üzemegységek gazdasági vezetőit, s közösen hoztak ha­tározatokat a legfontosabb tennivalókról. A pártszerveze­tek többször nehezményezték, hogy a 43. számú Építőipari Vállalat év közben többször is változtatta a gyártási prog­ramokat. Túl a bűvös határon Tavaly a gyár brigádjai az üzem fennállásának történeté­ben először lépték túl a négy­ezer lakásos bűvös határt, túl­teljesítették tervüket. A korábbi években négyfé­le lakástípust gyártottak, most a választék is szélesebb lett. Sikeres együttműködés alakult ki a gyár és a néphadsereg alakulatai között, katonák is segítették a dunakeszi üzem előtt álló feladatok végrehaj­tását. Javult a munkások hangu­lata, mérséklődött a munka, helyi fluktuáció. Igaz, hogy a létszámhiány továbbra sem szűnt meg, de a félszáznyi hiányzó munkáskezet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára kibon­takozott munkaverseny során a 44 szocialista brigád pó­tolni tudta. A cselekvési prog­ramok célkitűzései elsősorban a gyár gazdasági feladatai­nak megvalósítására irányul­tak. Tavaly a termelés ki­egyensúlyozottabb, egyenlete­sebb is lett. Rövid egy év alatt ezer la­kással termelt többet a ház­gyár munkáskollektívája, mi­közben az üzem gépi beren­dezései rohamosan romlot­tak. Ezért termékeik minősé­ge ellen egyre több lett a ki­fogás. A gyártósablon dZ, a szerelőcsarnoki berendezések idei tervszerű megelőző kar­bantartását az év elején sike­rült időben elvégezni. Az anyag- és energianormák szi­gorú betartásával csökkentet­ték az egy elem előállítására fordított időt. Az egy mun­kásra jutó termelési érték el­érte a 685 ezer forintot. Egy lakás előállításának elő­állítási ideje 28 órával lett kevesebb. A házgyáriak társa­dalmi munkában segítséget nyújtottak a dunakeszi 1. és 2. számú óvoda felújításához is. Növekvő hatékonyság Több éves házgyári hagyo­mány szerint az idei gazdasá­gi évet is munkásgyűléssel kezdték a dunakeszi üzemben. Ezen az elmúlt év gazdasági eredményeinek értékelésén túl ismertették az idei feladato­kat, megvitatták a közösség gondjait. A gyár brigádjainak az idén minden korábbinál . több, mintegy négy és fél ezer I lakás épületelemeit kell el- j készíteniük. A 43. számú Épí­tőipari Vállalat, az Építési és | Városfejlesztési Minisztérium­mal közreműködve a tárcához tartozó vidéki vállalatoktól há­rom hónapra küldött segítsé­get. Ezt követően o honvéd­ség ismét az üzem segítségé­re sietett, de így is jelentős volt az első féléves terv tel­jesítéséhez szükséges létszám. Az első negyedévben mégis jó eredményeket ért el a vál­lalat. A brigádok becsületes munkájának, a szerelőcsamo- ki gépi berendezések és az alapanyag ellátás javulásának köszönhető, hogy az első félév során kétezer forinttal nőtt az egy főre eső termelési érték, s tovább csökkent az egy ház­gyári lakás előállítási ideje. Tekintettel a tervezett üze­mi rekonstrukcióra, műszaki fejlesztést sem a gyártmányok, sem a gyártási technológiák­ban nem terveztek a 43. szá­mú Építőipari Vállalat duna­keszi házgyárában. Dunakeszi lakótelepi épít­kezéséhez két 128 lakásos épür let elemeit készítették el a brigádok, s ezzel eredménye­sen segítették a helyi város- palitikai, településfejlesztési célkitűzéseket. A tervszerű megelőző karbantartás haté­konyságának fokozása érdeké­ben az üzem és munkaszer­vezési előírásoknak megfele­lően átszervezték a tmk üzem­egység munkáját. Gulyás Miklós, az MSZMP dunakeszi bizottságának reszortvezetője Alkatrészek kombájnokhoz X ecfi^cn ózerencóem • f Akár elhiszik, akár nem: nekem a lekto­rokkal nincs sze­rencsém! Pedig úgy köszönök nekik: van szerencsém! No, per­sze ők is tudják, hogy ez csak afféle szokás, elavult, múlt­beli csökevény, eset­leg nagyképűség, ki­vagyiság, ecetera. Ha meglátnak, már a tekintetűk elárulja: nem lesz szerencséd! Hiába mondod. kí­vánod, óhajtod ides­tova harminc esz­tendeje! Te, amíg mi lektorok leszünk, nyugodt szívvel nem dicsekedhetsz, hogy: van szerencséd! Mert a szerencsé­hez más is kell; nem ­csak írás, hanem va­lami más, az írásnál is több. számokban ki sem fejezhető, vagy éppen kifejez­hető, no, de ne fir­tassuk. Az író ír, a lektor olvas, aztán mintha elvágták vol­na! El is vágták. A spárgát is olyan rö­vidre, hogy a postás részletekben hozza a kéziratlapokat. Hol­ott én egy összegben fizetem ki neki a portót, plusz a kü­lön ötöst — a moso­lyáért. Napokig azzal szó­rakozom, hogy össze- pásszítom az oldala­kat. Már nem is azon mérgelődöm, hogy visszaküldték! Sót, ez még jó is. Legalább nem kell mégegyszer legépel­nem, ha netán más címmel, máshová ugyanazokat a lapo­kat beadnám. Az azonban már elkese­rítő, hogy sorra le­szedik a gém kapcso­kat a kézirataimról! A gémkapocs — mi­óta a szerkesztősége­ket messze elkerü­löm —, nekem is pénzemben van. Most, hogy egyre több a szó a takarékosságról, ma már gémkapcso­kat se lehet szerez­ni, csak úgy, bele­markolva, a hamu­tálcákba, ha éppen magamra hagynak a szobában. Két hétig nem Ír­tam, nem olvastam keserűségemben! Amiket korábban ír­tam, azokat sem ol­vastam el. Tudom én olvasás nélkül is, hogy mi van azok­ban. Bár a lektorok olvasták volna el olyan sokszor és olyan megelégedéssel, mint én! Ehelyett azon tűnődöm: mi módon juthatnék a kegyeikbe? Előre köszönök — ebből is láthatják, hogy ud­varias vagyok. Eb­ben tehát nem lehet hiba. Szimplát iszom, vállalva a pincérek lekezelő mosolyát — ebből is láthatják, hogy nem vagyok dőzsölő természetű. Előre kifizetem a szimplát, mielőtt va­laki az asztalomhoz ülne, mutatva, hogy nem vagyok lesipus- kás. Két, hétig — írás helyett — gondol­kodtam. Mert az írás­hoz az is kell. De nem újabb történe­teken törtem a fejem, mert úgyis tudom, előre, hogy azokkal sem lesz szerencsém. Vettem az Ápiszban két csomag gémkap­csot. Elvégre befek­tetés nélkül nincs üzlet. Elhatároztam: legközelebb gém­kapcsokkal tűzdelem tele a kézirataimat. Nemcsak a bekezdé­sekhez teszek egyet- egyet, — minden la­pot külön körbegém- kapcsozom. Tudom előre, azt is mind le­szedik, és csak a részleges szerencséig jutok el. Holott ne­kem totál szerencse kellene. Éppen most, amikor a béka nyak- szirtjénél is alább vagyok. Változtatok a kö­szönési módomon is. Legközelebb így: le­gyen szerencsém! Drukkoljanak ne­kem. És ha netán megjelenne ez az írás a Pest megyei Hír­lapban, hadd köszön­hessek így: van sze­rencsém! Kopté József Havonta 400 mezőgazdasá­gi gépláncot gyártanak a Kéziszerszámgyár hernádi te­lepén, a tavaly átadott új üzemcsarnokban. A láncok a CK 5-ös kombájnok tartalék alkatrészei. Az üzemben még idén elkészül egy 13x19 méte­res alapanyagraktár is, mely­re gyártmányszerkezet-bővítés miatt van szükség. Cukorrépa-gépesítés Együttműködve a gépkísérleti intézettel A cukorrépa-termesztés gé­pesítése a vetéstől a betakarí­tásig megoldott, de a gépi be­takarítás további fejlesztésére van szükség. Az iparszerű cukorrépa-ter­melés következtében jelentő­sen megnőtt az átlagtermés és a cukorrépa-betakarító gé­pekre háruló követelménye­ket a jelenleg hasizmait eszkö­zök nem tudják kielégíteni. A' nagy teljesítményű erőgépek­kel üzemeltethető cukorrépa­betakarító gépek kifejlesztése során a Szekszárdi Mezőgép Vállalat 1977-ben elkészítette a Rába erőgépre felszerelhető cu­korrépát fejező és kiszántó gé­pet. A további fejlesztésben szorosan együttműködnek a Győri Magyar Vagon- és Gép­gyárra!, valamint a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézettél /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents