Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
1978. OKTOBER 20., PÉNTEK ’xJűúasi Jubileumok jegyében A munkásőrség idei eredményeiről Munkásőreink sikeresen teljesítik a harci kiképzési prog_ ramban meghatározott célkitűzéseket, tovább szilárdult a parancsnokok vezetési és harc- vezetési készsége, a mindennapi munkában is példamutató a munkásőrök helytállása. Erről és a jövő évi tervekről adtak számot a munkásőrség országos és Hajdú- Bihar megye parancsnokai a csütörtökön Debrecenben megtartott sajtóértekezleten. Barta Gyula, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese elmondotta: megkezdték ez év mérlegének összeállítását, s a munkásőrök már készülnek a következő év történelmi jelentőségű rendezvényeire: a párt és a KIMSZ megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára. Feldolgozzák a Tanácsköztársaság, a néphatalom védelmének történetét. A párt megalakulásáról megemlékeznek az év végi alegységi gyűléseken, a pártszervezetek rendezvényein, a Tanácsköztársaság jubileumának tiszteletére ünnepi egységgyűléseket szerveznek. Az országos parancsnokság márciusban központi ünnepséget rendez. Találkozókra hívják meg a Vörös Hadseregben és a Vörös őrségben karcolt veteránokat. Befejeződött a felsőoktatási konferencia Aczél György és Óvári Miklós fogadta a szocialista országok résztvevő minisztereit Az egyetemi-főiskolai hallgató eddiginél jobb felkészítése a tudományos és oktató munkára fontos feltétele a műszaki-tudományos forradalom elörelendítésének: Ezért — mint a szocialista országok felsőoktatási minisztereinek csütörtökön Balatonaligán be_ fejeződött XI. konferenciáján hangoztatták — e tekintetben is tovább kell fejleszteni a baráti országok együttműködését. Különösen fontosnak mondták a felsőoktatási információs rendszer tökéletesítését. Elhatározták, hogy az érdekelt országok szakértőiből szervezett munkacsoportok tovább folytatják az együttműködés tartalmi elemeinek és módszereinek kutatását A konferencián résztvevő mintegy 70 delegátus és szakértő hat témát vitatott meg részletesen. Valamennyi közül a legnagyobb érdeklődést A tudományos és oktató káderek képzésének problémái és útjai a felsőoktatási intézményekben címmel napirendre került téma keltette. Az ifjúsági szervezeteknek a konferencián résztvevő képviselői külön is tanácskoztak a szocialista országok ifjúsági mozgalmai közötti együttműködés időszerű kérdéseiről. A soron következő XII. felsőoktatási miniszteri konferencia megrendezését az illetékes bolgár minisztérium vállalta, 1980-ban tartják meg. A konferencia Polinszky Károly oktatási miniszter zárszavával fejeződött be. ★ Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai csütörtökön a Parlament gobelin termében fogadták a szocialista országok felsőoltta'ási minisztereinek tanácskozásán résztvevő küldöttségek vezetőit. A találkozóin részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Polinszky Károly oktatási miniszter és Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen egyebek között áttekintették a tanácskozás eredményeit, a szocialista országok felsőoktatásának időszerű kérdéseit és az együttműködés további lehetőségeit Halszáz órás társadalmi munka Szenespincéből ifjúsági klub Az ÉVIG ceglédi gyára fiafaijainak Nehéz ráismerni az egykori szenespincére. Eltűnt a rozsdásodó kazán: a helyiségeket átalakították, a falaikat kime- saelték. Tudajdonlkóppen már csak a berendezés hiányzik, ám az sem sokáig: az Állami Ifjúsági Bizottság százezer forintos támoga tásá/vail a közeljövőben megoldódik ez a gond is. Egyöntetű a vélemény: megérdemlik a jelentős támogatást, aikiik kapták. Több kellene Az elmúlt napokban Cegléden az ÉVIG helyi gyára munkásfiataljainak új ifjúsági klubjában jártunk, amit saját erőből, társadalmi munkában alakítottak ki. Kísérőnk, Simon István, a KISZ ceglédi városi bizottságának titkára szemmel láthatóan büszkén vezeti végig az érdeklődőket az üzem fiataljainak frissen elkészült birodalmában. Az előzményeket így elevenítette fel: — A KÖZGÉP, a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Kossuth Gimnázium, valamint a Fórum és a Vasúton Utazók Klubja mellett most már az EVIG- gyári fiatalok is rendelkeznék olyan helyiséggel, ahol mun- .caidő után szabad idejüket Kulturált körülmények között tölthetik eL Szeretném hozzátenni, hogy a város csaknem háromezer ifjúkommunistájá- nak több ifjúsági klubra lenne szüksége, de az előrelépést ezen a területen is csak fokozatosan, közös erővel érhetjük el... Két hónap alatt A városi KISZ-bizottság titkárának ez utóbbi megállapítása miatt érdemel különös figyelmet az ÉVIG fiataljainak ügyes kezdeményezése. Az üzemben — ahol kiváló bar- kácskészleteket, fúrógépéket, centriíugamotorokat készítenek — csaknem nyolcszázan dolgoznak, akiknek több mint a fele 30 éven aluli. így érthető, hogy a korábbi időszakban ifjúsági parlamenten, a fiatalokkal kapcsolatos összejöveteleken rendszerint elhangzott a közös óhaj: klub kellene. Minden érdekelt helyeselte az elhatározást, de időbe telt, amíg megfelelő helyiséget találtak erre a célra. Kellett ehhez a városi KISZbizottság támogatása is; a szenespince ugyanis annak épületében van. S amikor minden előkészületet megtettek, a gyár ifjúkommunisitái vállalták, ■hogy társadalmi munkában elkészítik Iduibjiíkat. S rögvest tegyük hozzá: nemes vállalás volt, hiszen legalább hatszáz órát dolgoztak az egykori sze- nespincóben — természetesen munkaidő után, avagy szabadszombatokon. — Tavasz végén kezdtük el a munkát, s két és fé!l hónap alatt végeztünk az építkezéssel — mondta Ungvári László, az ÉVIG gyári KISZ-bizottság titkára. — KlSZ-szervezetünk védnökséget vállalt a kLub építése felett, de a teljes igazsághoz feltétlenül hozzátartozik, hogy üzemünk párt- és gazdasági vezetőinek támogatása nélkül nehezen boldogultunk volna... Szorgos, segítő kezekben lsedig nem volt hiány. Olyannyira nem, hogy a gyári fiatalok döntő többsége rendszeresen érdeklődött, mikor mehet dolgozni. Az üzemi KlSZ-bizott- ság titkárának elmondása szerint társainak lelkesedésére jellemző példa: olykor né- gyen-öten munkaidő után, minden különösebb teketória nélkül megbeszélték, hogy elmennek a készülő klubba, természetesen szerszámokat is vittek magukkal. Ilyen körülmények között érthető módon nehéz helyzetben volt Ungvári László, amikor a legszorgalmasabbak neve iránt érdeklődtünk. — Legalább harminc fiatalunk rendszeresen dolgozott, bontott, szerelt vagy éppen takarított, a klub mielőbbi megnyitása érdekében. De talán egyikük sem sértődik meg, ha a legjobbak közül is megemlítem Homyák Nándor szerszámkészítő és Farkas János esztergályos nevét, akik az elmúlt hónapok alatt lelkesedésükkel szinte magukkal ragadták a többieket... Hétfőn a nyugdíjasoké S a szorgalmas munka eredményeként nemrégiben megnyitotta kapuit az EVIG-gyá- riak munkásifjúsági klubja. Az egykori szenespincét ma díszes lambéria övezi, s megteremtették a kulturált kikapcsolódás feltételeit Mindezt saját erőből. Rövidesen olyan tartalmas programokkal várják mór fiataljaikat, amelyek minden bizonnyal közérdeklődésre tarthatnak számot S ha rendelkezésükre állnak a szükséges technikai eszközök, a politikai képzés is eredményes lesz. Az új klubban pedig otthonra találnak a gyár nyugdíjasai is — az előzetes tervek szerint hétfőnként. S a jelek szerint a rendszeres összejövetelek még csak ezután következnek, de az ÉVIG fiataljai már űj tervvel álltak elő: jövő tavasszal rendbehozzák a klub udvarát is. Talán felesleges mondani: ezt is társadalmi munkában. F. G. Káderpolitika a gyakorlatban Még fokozottabb figyelemmel „A párt politikájának megvalósulásában döntő szerepe van a káderek helytállásának. A párt és az állam vezető testületéiben, valamint apparátusában, a. gazdasági, a kulturális építőmunka területein különböző szinten dolgozó párttag és párton- kívüli káderek zöme megfelel a követelményeknek, szocialista elvek s normák szerint él és dolgozik, alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására... A kádermunka feltételei jobbak lettek, de még nem kielégítő a káderekkel való foglalkozás ... A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a kádermunka az eddiginél is nagyobb figyelmet kapjon... ” (Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19—20-i ülésének határozatából.) Magánkereskedők Pest megyében Az ellátatlan területeken Megyénkben 850 kiskereskedő, 221 úgynevezett segítő családtag és 70 alkalmazott dolgozik a kis üzletekben. A KISOSZ Pest megyei szervezetének felmérése szerint csaknem hatvan százalékuk a lakosság alapvető ellátását szolgáló területeken tevékenykedik, ötvennyolc a vegyes-, kétszáznegyvennyolc a zöldséges gyümölcs-, huszonhét az egyéb élelmiszer- (tejtermék, élő- és vágottbaromfi-, cukorka-) kereskedők száma. Százhét a trafikos és nyolcvanhét a vendéglátós, tüzelőt és építőanyagot tizenheten, háztartási tüzelőolajat harminckilencen árusítanak. Cegléden van a legtöbb, szám szerint 52 kiskereskedő. Százhalombattán, a fiatal városban például tíz, Érden negyvennégy. A kiskereskedők nem az állami és a szövetkezeti kereskedelem vetélytársai. Nem is tudnának azzal versenyezni. Annál nagyobb szerepük van viszont az állami és szövetkezeti kereskedelem által ellátatlan, vagy csak nagy ráfizetés árán ellátható területeken. Működésüket éppen ez teszi szükségessé, sőt néhány helyen nélkülözhetetlenné. Bizonyára elegendő itt arra utalni, hogy amíg például a Zöldért és az Áfész zöldséggyümölcs boltok kora este bezárnak, a magán zöldség- gyümölcs árusok ilyenkor, de sokan vasárnap és ünnepnap is nyitva tartanak. Természetesen a kiskereskedők is megtalálják a számításukat. Legendásan nagy jövedelmek azonban nincsenek — legalábbis a KISOSZ megyei szervezetén, a megyei tanács kereskedelmi osztályán ilyenről nem tudnak. A szabadáras cikkek kivételével ugyanis minden esetben be kell tartaniuk a szigorú ár- képziési előírásokat. A szabadáras áruk, például a zöldség és a gyümölcs árát pedig a piac alapvető törvénye, a kereslet-kínálat változása szabályozza, de itt is csak a tisztességes haszonkulccsal kalkulálhatnak. Megyénk magánkereskedőinek túlnyomó többsége becsületesen, tisztességesen dolgozik. Ezt állapította meg a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnöksége is szeptember IX—i ülésén, amikor a Pest megyeiek munkáját értékelte. Három és fél év alatt egyéhként. szabálytalan tevékenység miatt mindössze négy kereskedői igazolványt kellett visszavonni. A magánkiskereskedői vásárlók könyvébe (ezt ugyanúgy jól látható és hozzáférhető helyen kell kifüggeszteniük, mint az állami és a szövetkezeti boltoknak) csak elvétve kerül elmarasztaló bejegyzés. Tavaly január óta a vásárlók egyetlen egy írásos panaszt nem küldtek be a kiskereskedők felügyeleti szerveihez. Sz. P. az a káderpolitikai elv, hogy párttisztséget kivéve, párton- kívüli is betölthet vezető funkciót, ha egyébként megfelel a káderpolitikai elvek ál_ tál támasztott hármas köve- i telménynek. A napi munka szerves része a pártszervezeteknél, pártszerveknél olyan munkakapcsolat kialakítása a vezetőkkel, amely erősíti a kívánatos vezetői tulajdonságokat, módszereket, a demokratikus légkör szélesebb , kibontakozását. A pártszervek esetenként a helytelen módszerek bírálatával is elősegítik a vezetők és beosztottak korrekt viszonyának fejlődését, erősödését Megfelel a megye káder- állománya mindazon megnövekedett követelményeknek, amelyeket párt- és állami határozatok végrehajtása megkíván. Párt-, állami- gazdasági vezetők döntő többsége jelentős közéleti tevékenységet folytat. Közülük többen országos és megyei választott testületek tagjai. A politikai apparátusok, a tanácsi és gazdasági vezetők szakmai, noli- tikaí képzése, tudatos beiskolázási politika következtében jelentősen javult. A politikai és szakmai műveltség gyarapodása hozzájárult, hogy a pártapparátus munkamódszere, munkastílusa még jobban megfeleljen a választott pártszervek által támasztott követelményeknek. Jelentősen nőtt a politikai apparátus gazdaságpolitikai, szakmai hozzáértése is. Tovább javult a párthatározatok végrehajtásának helyszíni segítése, ellenőrzése és ennek következtében a párt- alapszervezeti munka színvonala is. A pártapparátus nagyobb, elismert tekintélye folytán is szorosabb a munka- kapcsolata az állami, társadalmi szervek vezetőivel. Fejlődött a politikai apparátusok vezetőkészsége, felelősségvállalása, kezdeményezése, az a képesség, ahogyan az emberekkel foglalkoznak. Kiemelkedő a fejlődés a városi tanácsok tisztségviselőinél. (Egyébként 90 százalékuk felsőfokú iskolai végzettségű.) Figyelemreméltó, hogy nincs mór olyan végrehajtó bizottsági titkár, akinek ne lenne a jogszabályban előírt képesítése. Mindez annak eredménye, hogy a megyei tanács vezetőinek káder-. és személyzeti munkája a határozat szellemében tovább fejlődött, és következetesen valósítják meg a káderpolitikai elveket. A tanácsi dolgozók politikai, szakmai műveltségének növekedése jobb tanácsi munkát eredményezett minden területen. A güzdssági vezetők káderpolitikái munkáját rendszeresen figyelemmel kísérik a megye ipari nagyüzemeiben is. A tíz legnagyobb üzem első számú gazdasági vezetői valamennyien felsőfokú politikai és szakmai végzettségűek. Más helyeken is megfelelő szintű a végzettség. A másik lényeges tényező e téren, hogy a vezetők irányító munkájában dominálnak a demokratikus vezetés elemei, támaszkodnak a pártszervezetekre, szakszervezeti és KlSZ-bizott- ságokra. Egyre kevesebb he_ lyen nehezíti a helyzetet, a közös vállalati szemlélet hiánya,, a szűk ágazati érdekek előtérbe helyezése, a beosztottak munkájához szükséges tájékoztatás elmaradása vagy esetenként a társadalmi szervek jogainak megsértése. A mezőgazdaságban végbement koncentrációs folyamat egyértelműen kedvező. A párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelő eredményeket hozott. A gazdaságok megerősödtek, fejlődésük dinamikus, megfelelően érvényesül a népgazdasági, szövetkezeti és egyéni érdek. Ez a folyamat kedvezőbb lehetőséget teremtett a magasabb beosztású vezetők kiválasztásában, a hármas követelmény egységes érvényesítéséhez is. A termelőszövetkezetekben az egyesülések eredményeként jelentősen javult a vezetés színvonala. Az első számú vezetők többségének nagy a szakmai gyakorlata és tapasztalata. Jellemző, hogy a megye 84 mező- gazdasági jellegű szövetkezete vezetőinek 58 százaléka középfokú politikai végzettségű és 94 százalékuk felső-, illetve középfokú szakmai végzett, ségű. Fejlődött a szövetkezeti elnökök vezetői készsége. Nagy többségük a szövetkezeti demokrácia szellemében látja el vezetői munkáját, magatartásuk megfelel a szocialista vezetőkkel szembeni követelményeknek. Káderutánpótlásra, neve. lésre is megfelelő figyelmet fordítottak a párt-, állami és gazdasági szervek vezetői. A kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a tehetséges, vezetői munkára alkalmas személyeket vezető funkciók betöltésére kiválasszák, képezzék és felkészítsék. Ezt a célt a káderutánpótlási tervek alapján figyelembe veszik. A kádertartalékok 35—40 százaléka fizikai munkás, 15—25 százalékuk nő, 25—30 százaléka 40 éven aluli fiatal. Az arányok, elképzelések összességükben helyesek, tükrözik a közelebbi és távolabbi időszak szükségleteit. (Noha a női kádertartalékok feltárása, számbavétele még mindig elmarad a lehetőségektől.) A káderutánpótlás kérdéseivel való intenzívebb foglalkozást indokolja, hogy a megyében a hagyományosan sok nőt foglalkoztató iparágak (köny- nyűipar, konzervipar) vezető káderállományában aránytalanul kévés a női vezető. A kádermunka demokratizmusa tovább erősödött a határozat megjelenése óta. Ma már általános politikai gyakorlat, hogy a hatáskörbe tartozó vezetőkkel kapcsolatos minden lényeges kérdésben a döntés meghozatala előtt véleményt, állásfoglalást, előzetes egyetértést kémek az arra illetékes vezetők. Ugyanakkor nagyon helyesen: a centrális elemek is erősödtek. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy megkövetelik és segítik az állami rendeletek, utasítások megtartását, végrehajtását. Az arra illetékes pártszervek, beszámoltatják a káderpolitikai munkáról az első számú vezetőket, de megfelelő önállóságot és döntési jogot biztosítanak az egyszemélyi vezetők számára a Káderpolitikái elvek gyakorlati alkalmazásához. Természetesen ebben az arra illetékes testületek véleményét figyelembe veszik. Az Irányelvek végrehajtása során továbbfejlődött tehát megyénkben a választott párttestületek és a döntésre jogo_ sült egyszemélyi vezetők káderpolitikai munkája. További feladataink vannak azonban még, a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i határozatát is figyelembevéve, a káderutánpótlás nevelésében, különösen a gazdasági élet területén dolgozó vezetők bátorításában, a káderpolitikai elvek következetes és gyakorlati végrehajtásában. ARATÖ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Megyénkben az elmúlt időszakban természetszerűen a párt határozatának szellemében folyt a káderpolitikai munka. A megye pártszervei, állami, gazdasági, intézményi vezetői — különösen a Központi Bizottság 1973. november 28-i káder és személyzeti határozatát követően — az addigiaknál is fokozottabb figyelmet fordítottak e tevékenységre. A megyei pártbizottság erre vonatkozó határozatának nyomán tudatosab- bá vált a káderpolitika, az alapelvek gyakorlati érvényesítése és a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. A párt választott testületéiben tudatosult, hogy a kádermunka nélkülözhetetlen eszköze a párt vezető szerepe biztosításának. A politika, a gazdaság és az ideológia területén egyaránt csak felkészült, eszmeileg szilárd, a bonyolult helyzetekben is eligazodni tudó, demokratikus vezetői erényekkel rendelkező emberek oldhatják meg a feladatokat. A pártszervek — a határozatnak megfelelően — éberen ügyelnek arra, hogy a megyében kulcsfontosságú állami, gazdasági, társadalmi vezető posztokra testületi döntésük, vagy véleményezésük alapján, a tömegszervezetek vezető testületé véleményét figye- lembevéve kerüljenek vezetők. Mégpedig olyanok, akik elvi szilárdságuk, gazdag irányító tapasztalatuk alapján helyileg képesek a munkásosztály hatalmának erősítésére. Nem tanúsítanak-e bizalmatlanságot a pártonkívüli vezetőkkel szemben sem. A megyében a gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, a tömegszervezeti vezetőknek mintegy 40 százaléka nem tagja a pártnak. Érvényesül megyénkben
