Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

1978. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK «** «r V Tisztségviselőket választottak- KÉT ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN Szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés jogi-igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának javaslata alapján elő­terjesztést tett dr. Gonda Györgynek, a bizottság elnöki tisztségéből történő felmenté­sére — mivel az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökévé nevez­ték ki — és az új elnök meg­választására. Méltatta dr. Gon­da György, e tisztségben ki­fejtett több mint egy évtize­des tevékenységét. A testület — érdemeinek elismerése mellett — dr. Gonda Györgyöt felmentette elnöki tisztségé­ből és dr. Gajdócsi Istvánt, a bizottság tagját választotta meg elnökké. A bizottság ezután dr. Gaj­dócsi István elnökletével foly­tatta munkáját és megvizsgál­ta az október 8-i időközi or­szággyűlési képviselői válasz­táson megválasztott Herczeg Károly (Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye, 13. vk.), dr. Má­tyás Gábor (Bács-Kiskun me­gye 14. vk.), Mészáros István (Békés megye. 10. vk.), és Szurdi István (Budapest, 2. vk.) megbízóle­velét. A bizottság megálla­pította, hogy a megbízóleve­lek a törvényes előírásoknak megfelelnek, az őszi üléssza­kon javaslatot terjesztenek az országgyűlés elé a négy képvi­selő igazolására. A tanácskozáson felszólalt dr. Gajdócsi István, dr. Gon­da György és dr. Nezvál Fe­renc. ★ Gyenes András, elnökleté­vei ülést tartott az országgyű­lés külügyi bizottsága is. A bizottság a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javasla­tára Nagy Miklósi (Pest me­gye, 28. váci választókörzet), — más fontos megbízatására tekintettel, munkásságának el­ismerése mellett, saját kéré­sére — felmentette bizottsági titkári tisztségéből, s a bi­zottság új titkárává Darvast Istvánt választotta meg. Ezt követően a tanácskozás résztvevői Garat Róbert kül­ügyminiszter-helyettesnek, a közel-keleti helyzetről szóló tájékoztatóját hallgatták meg. Az ülésen felszólalt Barcs Sándör, Csillik András, Dar­vast István, Gyenes András, dr. Káldy Zoltán, Kállai Gyu­la, dr. Lukács János, Nánási László, dr. Németh Pál, No- vics János. Pethő Tibor, Rad­nóti László, Sebesi Lárzlóné, Stock János, Tausz János (Pest megye, 22. budakeszi vá­lasztókörzet) és Zolnai László képviselő. Tudományos tanácskozás Az akadémiai könyvkiadás jubileumán Az Akadémiai Kiadó meg­alakulásának másfélszázados jubileuma alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémián szerdán tanácskozást rendez­tek. Az ülésszakot Szentágothai János akadémikus, az MT.A el­nöke nyitotta meg, majd a tudósok, a kiadói szakembe­rek, a könyvszakma képviselői értékelték az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás sze­repét a társadalom- és ter­mészettudományok fejlődé­sében, szóltak a kiadó eddigi eredményeiről. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese egyebek között rámutatott ar­ra, hogy a másfélszázados ju­bileumát ünneplő könyvmű­hely, 1950-től napjainkig a világ 17 nyelvén megjelente­tett, mintegy kétezer kötet közreadásával tette ismertté a magyar tudomány legjelentő­sebb eredményeit. Kongresszusra készülve Pest megyei felszólalások a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének országos választmányán módosításokat Réger Antal főtitkár szóbeli kiegészítőjé­ben ismertette. A vita során a Pest megyé­ben élő országos választmányi tagok közül felszólalt Pappert Ádám (Solymár), elemezve azt a szerepet, amelyet a Röpülj páva vetélkedősorozat a Pest megyei németek hagyomány- őrző munkájában játszik. Ko­vács Lajosné (Szigetújfalu), a küldöttválasztó gyűlések ta­pasztalataival foglalkozott. Krauth János elnök zárszavá­ban elmondta: a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége a nemzetiségi poli­tika, a IV. kongresszus hatá­rozatainak szellemében, a párt- és az állami szervekkel, társadalmi és tömegszerveze- teklíél együttműködve fejtette ki tevékenységét. A november 4-én összeülő V. kongresszuson a Magyaror­szágon élő 220 ezer németajkú lakos képviseletében 303 kül­dött veszi számba óártunk nemzetiségi politikájának ered­ményeit, a magyarországi né­metek helyzetét. Ezenkívül azt is megvizsgálják: a német nemzetiségek mit tettek anya­nyelvűk, nemzetiségi kultúrá­juk, hagyományuk megőrzé­séért. Önállóan, nagyobb felelősséggel Dunabarasztiban ülésezett a pedagógusszakszervezet megyei bizottsága nvelés oktatása. A művelődé­si ház nagytermét eddig nem kapták „kölcsön”. Feltétlenül szükséges, hogy új tantermek épüljenek mielőbb. Ha a váltott műszak nem is szűnik meg, rövidesen eny­hül ez a gond, mert épül már Dunaharasztin a harmadik ál­talános iskola — 24 millió fo­rintért, s 8 tantermes lesz —; átadását a jövő tanév kezde­tére tervezik. Életkörülmények A Budapest* környéki tele­pülésekre jellemző, általáno­sítható tapasztalatokat össze­geztek itt a pedagógusok élet- körülményeivel kapcsolatosan is. Nem annyira a pedagógus­hiány, mint inkább a gyakori munkahelyváltozás a gond. Papp János, a Pedagógusok Szakszervezete ráckevei járási bizottságának titkára mondot­ta el, hogy idén főiskolát, egyetemet végzett 21 pedagó­gus és 44 képesítés nélküli ne­velő kezdett munkához a tan­év elején a járás iskoláiban. Letelepedésük a lakások hiá­nya miatt nehéz. Erre jó pél­da Dunaharaszti, ahol a 188 pedagógusra öt szolgálati la­kás jut, míg a hét orvosra hat hasonló. Hasznos kezd eményezések A Pedagógusok Szakszerve­zete nagyközségi bizottsága évente öt alkalommal ülésezik, s a tanácskozások tárgya jól tükrözi szerteágazó tevékeny­ségüket. Csupán néhányat az ülések témái közül: az iskolai és tantestületi demokratizmus helyzete, az oktatási intézmé­nyek dolgozóinak és tanulói­nak egészségügyi ellátása, a szakszervezeti politikai okta­tás vizsgálata, a bérfejlesztés kérdései, a szakszervezeti jo­gosultságok helyzete. Mindezekről nem lehetett szó a tegnapi beszámolóban, de említést érdemlő eredmé­nyekről adtak számot a szak- szervezeti felelősök. így pél­dául elmondták, hogy kölcsö­nös óralátogatásokat, bemuta­tó foglalkozásokat, munkakö­zösségi megbeszéléseket kezde­ményeztek az új tantervi kö­vetelmények az oktatási mód­szerek ismertetésére, segítet­ték az iskolák átállását a 11 napos oktatási ciklusra. ★ Sorolhaltnánk még a peda­gógusok gondjait, szakszerve­zeti tevékenységük eredmé­nyeit. Bizonyára sok tanulsá­got kínálnának. A legfőbb azonban — ahogy a tanácsko­zást összefoglaló szavaiban Kiss Béláné, a Pedagógusok Szak- szervezete Pest megyei titkára mondotta —, hogy a megnöve­kedett önállóság a szákszerve­zeti élet gyarapodásához, a nevelők egységesebb szemléle­téhez, jobb helyi kapcsolatok­hoz vezetett Dunaharasztiban. V. G. P. Minőség és gazdaságosság KPVDSZ-NAP VÁCOTT Lakásszerviz Monoron A lakosságnak építenek, tataroznak Barkácsműhely, szerszámkölcsönző ezermestereknek Alig másfél éve, hogy meg­alakult, a Pest megyei Lakás- szerviz — a KISZÖV és a Pest megyei Tanács kezdeménye­zésére és támogatásával — ti­zenhat megyei szövetkezet társulásaként. E szerviz egyik tagja a Monori Építők Ipari Szö­vetkezete. Hírnevüket elsősorban olyan új létesítményekkel szerezték, mint a vecsési OTP-lakótelep, a Budalakk Műgyanta—III. elnevezésű gyáregysége; vagy az alig öt hónap alatt épített vecsési Kun Béla téri nyolc- tantermes, és a monori, Mun­kásőr úti ugyancsak nyolc­tantermes iskola; a vasadi óvoda — hogy csak a legis­mertebbeket említsük. Tavaly január óta a lakás- szerviz tagjaként a monori járás területén szolgáltatással, lakáskarbantartással is foglal­koznak. S ahogy a számok ta­núsítják, nem is eredményte­lenül: 1977-ben csaknem egy­millió 230 ezer forint terme­lési értéket értek el csupán a lakossági igények kielégítésé­vel. Az idei tervük számsze­rűen ugyan kisebb, mindössze 900 ezer forint, csakhogy ezt a tavalyi ötven helyett mindössze húsz szakmun­kással kívánják elérni. — Egyelőre a környéken is csak kevesen ismerik a szö­vetkezet új profilját — tájé­koztatott Gellér Nándor elnök. — Mi is a „lakossági szolgál­tatás”? Elsősorban olyan szakipari, gépészeti, építőmes­teri karbantartó jellegű mun­ka, ami egy vállalatnak kicsi, magánszemélynek vagy kis­iparosnak viszont túl nagy munkát jelentene. — Kik veszik igénybe a szervizszolgáltatást ? — Elsősorban a vidéki ker­tes házak tulajdonosai, de már tervezzük, hogy a vecsé­si 500 lakásos lakótelep kar­bantartására is átalánydiias javítási szerződést kötünk. Te­vékenységünk bővítésére csak­nem kétmillió forint juttatást kapunk a megyei tanácstól és a KISZÖV-től, ugyanis elnyer­tük az általuk kiírt lakásszol- gáltatás-fejlesztési pályázatot. Ebből az összegből eddig már csaknem 800 ezer forintért kisgépeket és felszerelést vá­sároltunk a szolgáltató szak­emberek részére. A lakosság sürgetésére Mo- nor központjában felvevő iro­dát létesít a Monori Építők Ipari Szövetkezete. S az iro­da mellett helyet kap egy barkács­műhely és egy szerszám­kölcsönző is, sőt ugyanitt barkácsolásra használható fa- és fémhulla­dékanyagot is árusítanak majd. A vecsési építkezés a végé­hez közeledik, már csak 48 lakás átadása van hátra. A következő nagy lakásprogram Monorra szólítja a mestereket, akik — a tervek szerint — a Németh Ágoston úton, illetve a Deák Ferenc utcában ösz- szesen 1979 decemberéig. 109 lakást építenek. Néhány hó­nap múlva megkezdik a Mo­non Járási Rendőrkapitány­ság új épületének alapozását és hozzákezdenek a sülysápi ABC áruház építéséhez is. — Ez a széles körű terv csak megbízható és jól kép­zett szakmunkásgárdával vál­hat valóra — mondja Gellér Nándor. — Ezért szövetkeze­tünk a szakmunkás-utánpót­lás biztosítása érdekében, részben saját költségéből, rész­ben a Pest megyei Tanács tá­mogatásával, egy 100 diák képzésére al­kalmas iparitanuló-képző központi tanműhelyt épít, ahol az építőipar valamennyi ágában képeznek majd szak­munkásokat, már 1979 szep­temberétől. W. G. A KPVDSZ Pest megyei bi­zottságának rendezvényén a megyei társadalmi és függet­lenített tisztségviselők mel­lett ott voltak az szb-titkárok, a tavalyi munkájukért kitün­tetett szocialista brigádok ve­zetői, több szakszervezeti bi­zalmi és a mozgalom veterán­jai. A szakszervezeti nap előadó­ja, Kiss Tibor a KPVDSZ 1975-ben megtartott XXXII.’ kongresszusa óta eltelt időszak munkáját értékelte, majd is­mertette a soronkövetkező leg­fontosabb tennivalókat. El­mondta, hogy a KPVDSZ köz­ponti vezetősége legutóbbi ülé­sén megállapította: a XXXII. kongresszus határozatait idő­arányosan teljesítették. A kongresszus óta sokat fejlő­dött a testületi vezetés, meg- alapozottabbak a döntések. Beszélt a továbbiakban a kereskedelmi, vendéglátóípari dolgozók élet- és munkakö­rülményei alakulásáról, majd bérpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Az elmúlt két év­ben 2,9 százalékkal emelke­dett a kereskedelemben a reál­kereset, s ezért egyre sürge­tőbb az általános béremelés. Ennek a feltételeit azonban elsősorban a kereskedelmi dolgozóknak, a vállalatoknak és szövetkezeteknek kell meg­teremteniük. A munkavédelmi és a szo­ciálpolitikai kérdések elem­zését követően — a feladatok­ról szólva — kiemelte, hogy a mai szigorú gazdasági fel­tételek között csak kiváló mi­nőségű munkát és produktu­mot lehet elfogadni. A keres­kedelemben sem szabad fel­halmozni a készleteket. A szakszervezet elsődleges feladata most a gazdasági munka segítése. Az alapszer­vezetek kövessék nyomon a gazdálkodás minden mozzana­tát, azzal a céllal, hogy ha­tékonyan segíthessék a gaz­dasági célok megvalósítását. Ipacs László, a KPVDSZ megyebizottságának elnöke, a Budapestkörnyéki Tüzép Vál­lalat vezérigazgatója a Pest megyei feladatokat elemezte. Az ezt követő műsorban Zá- chaliczky Tamás orgonamű­vész, a váci zeneiskola tanára ismertette a híres váci orgona történetét, maid XVIII, szá­zadi zeneműveket adott elő. Sz. P. Tegnap Budapesten, a Fé­szek Klubban tartotta kong­resszus előtti utolsó ülését a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének or­szágos választmánya. A testü­let tagjai megvitatták a tit­kárság beszámolóját a szövet­ség IV. kongresszusa — 1973 — óta Végzett munkáról -és a szövetség alapszabályának módosítására tett javaslatot. A Teljes értékű emberként HATVANÉVES A LÁTÁSSÉRÜLTEK ÉRDEKVÉDELME Í Ez év őszén számos rendezvényen emlékeznek meg a Vakok és Gycngénlátók Országos Szövetsége megalakulásának 60. évfordulójáról. Az eseménysorozatot a budapesti ünnepi küldött- evfílés zárja decemberben. HAZÁNKBAN 1901-bén ka­ritativ szervezet alakult, amely a vakok életkörülmé­nyeinek javítását tűzte ki cél­jául. Az első világháborúban látásukat vesztettek közül kü­lönösen nehéz helyzetben vol­tak a közkatonák, akik igen csekély támogatást kaptak az államtól. A hadirokkant va­kok olyan egyesület alapítását kezdeményezték, amely követ­kezetesen képviseli a látássé­rültek érdekeit. Így jött létre 1918 őszén a Vakok Szövetsé­ge. A felszabadulás alapvető változást hozott a szociális gondoskodás e területén is. Fontos feladat lett az addig szegényügynek tekintett, jó­részt karitativ- jellegű gon­doskodás színvonalának javí­tása, minőségének megváltoz­tatása. 1949-ben rendelet je­lent meg, amelyben leszögez­ték: a vakokról való gondos­kodás — állami feladat. Még abban az évben megalakult Budapesten a Vakokat Fog­lalkoztató Nemzeti Vállalat. Az üzem azóta új épületbe költözött. Utódjánál, a Fővá­rosi Kefe- és Seprűgyártó Vál­lalatnál jelenleg mintegy 3C0 vak és gyengénlátó talál biz­tos keresetet, jó megélhetést. Vas megyében és Szegeden is dolgoznak látássérültek nagy­üzemi körülmények közt. So­kak számára nyújt elfoglalt­ságot a kosár)onó, a kárpitos, a könyvkötő szakma. A táv­beszélő-forgalom lebonyolítá­sában mintegy 900 látássé­rült telefon-alközpont kezelő­ként vesz részt. Sokan tevé­kenykednek értelmiségi mun­kakörben: vak, gyengénlátó tanárok, jogászok vívják ki mindenütt munkájukkal a társadalom elismerését. A lá­tássérült gyógymasszőrök' szá­ma ma már megközelíti a két­százat. A példákat még sorol­hatnánk. A szövetség segítsé­get nyújt abban is, hogy a vak és gyengénlátó gyerme­kek mielőbb megfelelő speciá­lis képzésben részesüljenek, maid munkát vállalhassanak. Államunk mindent megtesz azért, hogy ezek az emberek a társadalom teljes értékű tag­jaivá váljanak. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetségének feladata: kimun­kálni a lehetőségeket a habili- táció, a rehabilitáció megva­lósításához. A szövetségnek több mint 18 ezer tagja van, Valamennyi megyében 1966- tól helyi szervezet működik, ezek munkáját a budapesti központ irányítja, segíti. A hetvenes évek elején még ki­sebb egységek, ún. körzeti cso­portok is alakultak (ezek szá­ma jelenleg 37). A FÉL ÉVSZÁZADA mű­ködő, országos hírnévre szert tett Homérosz Kórust ismerik, elismerik. Egyre-másra ala­kulnak a megyékben is ének­karok, hangszeres együttesek, színjátszó csoportok. A vakok számára kiírt nemzetközi versenyekről, sporttalálko­zókról sem hiányoznak a ma­gyar résztvevők. Ott voltak például az 1977-ben Prágában rendezett nemzetközi zenei versenyen; az osztrák főváros­ban többször szerepeltek szó­listák. Részt vettek a szövet­ség sportolói a Lengyelország­ban 1977-ben megtartott köny- nyűatlétikai, úszó és csörgő­labda EB-n, a sakkozók — ugyancsak tavaly — sikerrel szerepeltek a Krakkóban, majd a csehszlovákiai Podle- siban megrendezett nemzet­közi csapatversenyen. Több megyében tágas klubhelyiség, a fővárosban, a szövetség köz­pontjában pedig 250 szemé­lyes, kitűnő akusztikájú elő­adóterem, több száz kötetes hangos könyvtár s mintegy 11 ezer kötetes pontírású könyv­tár áll a tanulni, szórakozni vágyók rendelkezésére. 1964-ben a szövetség tagja lett a Vakok Jóléti Világszer­vezetének, s e szervezet Euró­pai Regionális Bizottságának. AZ ÉVFORDULÓ, úgy vél­jük, alkalmat ad arra, hogy a közvélemény jobban megis­merhesse az érdekvédelmi szervezet munkáját, sok ezer nem látó ember életét, tevé­kenységét. Szeretnénk elérni, hogy mindenki a társadalom egyenrangú tagjaiként kezelje és becsülje a látássérülte­ket. Amikor 1900-ban megala­kult a kereskedelmi szervezet, a követelések között már ak­kor szerepelt, hogy szüntes­sék meg a boltok vasárnapi nyitvatartását. Három éve bevezettük a 44 órás munka­hetet. De csak akkor van jo­gunk ragaszkodni hozzá, ha a hét más napjain biztosítjuk a vásárlás megfelelő feltételeit — mondta Kiss Tibor, a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősé­gének titkára szerdán Vácott a zeneiskolában tartott szak- szervezeti napon. Rövidesen két esztendeje lesz annak, hogy Dunaharasz- tin önálló a pedagógus-szak­szervezet helyi bizottsága. Pest megyéiben mindössze még két településen, Érden és Abony- ban tevékenykedik hasonló nagyközségi bizottság. Az új­szerű lehetőségekkel így meg­nőtt a pedagógus-szakszervezet felelőssége, feladatainak köre. Milyenek az iskolai nevelők munka- és életkörülményei, mit tesz ezeknek javításáért a szakszervezet? Ezek a kérdé­sek vártak válaszra a Pedagó­gusok Szakszervezete Pest me­gyei bizottságának tegnap dél­előtti ülésén, amelynek szín­helye Dunaharasztiin a Baktay Ervin Gimnázium és Szakkö­zépiskola volt. Két műszakban A település négy óvodájá­ban ötszáz, két általános isko­lájában 1700, középiskolájában pedig 300 gyermeket, fiatalt nevel Dunaharasziti 188 okta­tásügyi dolgozója. A nagyköz­ségi szakszervezeti bizottság a négy óvoda bizalmijainak s a három iskolai szakszervezeti bizottságnak munkáját koor­dinálja. A ráckevei járás 19 községe közül Dunaharaszti a legna­gyobb település Budapest szomszédságában, 16 ezer az az állandó lakosok száma — kezdte beszámolóját Nagy Im- réné, a nagyközségi pedagó­gus-szakszervezeti bizottság titkára. — A lakók többsége ipari munkás, 70 százalékuk Budapesten dölgozik. Az ok­tatási intézmények jó része korszerűtlen, a pedagógusok lakáshelyzete pedig korántsem kielégítő. — Az agglomerációs hely­zetből adódó sajátos gondok ezek. A következmények közül a nagyfokú pedagógusvándor- lás, az ingázó nevelők magas száma, az oktatási körülmé­nyek hiányosságai, a tanterem­gond a legsúlyosabbak. Néhány problémát érdemes tüzetesebben is szemügyre venni. A vitában Tillinger Imre, a 2. számú Általános Iskola igazgatója mondotta el, hogy iskolája 12 tantermében s a két szükségteremben 26 ál­talános iskolai és négy kise­gítő iskolai csoport tanul. így csak váltott műszakban lehet­séges az Oktatás, de gondot okoz például a szükség­tornaterem beosztása, hiszen itt heti 90 óráiban folyik a test- |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents