Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m ________________________________________________^2 Z** • AZ MSZMP PEST MEGYE! BÍZQJTSÁG'aJS. A MEGYEITAN ÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM AHA «0 FEIXEII 1978. OKTOBER 19., CSÜTÖRTÖK Életformáló vitával ír [ emrégiben érdekes per foglalkoztatta az ame­rikai közvéleményt. Egy 39 éves volt haditenge­rész feljelentette az Uni­versity of California egye­temet, mert száz orvostan­hallgató között tizenhat né­gert is felvett, és mint Al­lan Bake, volt tengerész hadnagy állította, a nége­rek miatt utasították el az ő, a fehér ember felviteli kérelmét. A kétlépcsős ka­liforniai bíróság, majd az USA Legfelsőbb Bírósága elmarasztalta az egyetemet és ítéletében kötelezte a felperes felvételére. Annak ellenére, hogy az University érvelése nagy igazságot tar­talmazott: a szerencsétlen helyzetben élő faji kisebb­ségek mind több olyan or­vost kívánnak, akik közü­lük származnak, mert ők megkülönböztetett gonddal, lelkiismeretesen törődnék társaikkal. A Wa'tergate- ügy óta nem volt olyan jog­vita, amely az amerikai közvéleményt ennyire fog­lalkoztatta, felkavarta vol­na. Egy másik amerikai al­kotmányi vita tengeri kí­gyóként vonaglik évtizedek óta: legyen vagy ne legyen több joga Amerika őslakói- nak, az indiánoknak?! A jogbiztosítás ellenzői éppen a személyi jogokra, a de­mokráciára hivatkoznak, s ugyanezt teszik azok, akik tapsodnak a tengerész had­nagy javára tett bírósági döntésnek. Az egyetemi vi­táinál azt mondják a de­mokrácia nevében: még egy szerencsétlen, elmara­dott helyzetben levő ki­sebbség sem jogosult ki­emelt segítségre, mert az sérti az emberi egyenlőség jogát. Az indiánok joghoz juttatása szintén hátrányos helyzetbe hozná az indián rezervátumok területén élő fehér embereket és ez an­tidemokratikus lenne. Szenzációk? A demokrá­cia, az alkotmányosság szenzációi? A lapok szerint valószínűleg, hiszen elsőol­dalas eseményként tálalták azokat. Számunkra szokat­lanok, sőt ismeretlenek azok az alapokok, amelyek kiválthatnak négervitát, in­diánvitát olyan hamis hangvétellel, minit az idé­zett eseteknél az uralkodó nézeteit hangvétele: nem lehet a bajba jutott embe­reiken segíteni, mert az ilyen magatartás sérti azok személyi jogait, akiknek nincs semmi bajuk. Sajátos érvelése és jogi agressziója az egy olyan társadalom­nak, ahol azok a kevesek a hangadók, akiknek „nincs semmi bajuk”. A baj nél­küli élethez való alapvető jogukat éppen azáltal ga­rantálják, hogy csinján bánnak e jogosultságok ki­terjesztésével. A jelenségek lényege megmagyarázható olyan statisztikai adatokkal, ame­lyek nem önmagukban való számsorok, matematikai bű vészi«', advány ok, hanem társadalmi, politikai tölté­sű mutatók. A mi társadal­munkban például a több­ség a hangadó és nyilván­valóan ezt fejezik ki azok a parlamenti százalékos mutatók, amelyek a 352 képviselő foglalikozásbeii megoszlását jelzik: munkás 44,6 százalék, paraszt 13,6 százalék, értelmiségi 41,5 százalék, egyéb foglalkozá­sú 0,3 százalék. Az olasz pardameinOnek jelenleg több mint 900 tagja van: 150 ügyvéd, 5 ügyész, 10 bíró, 171 tanár, 80 újságíró, 36 orvos, 19 mérnök, 160 tiszt­viselő, 27 vállalkozó, 3 tá­bornok és mindössze 23 munkás, akik közül 17 a kommunista párt jelöltje­ként került a parlamentbe. Ami pedig a vitákat il­leti, aligha kell nyárspolgá- roknak neveznünk magun­kat azért, m:.-t örülünk an­nak, hogy túljutottunk a hatalmi harcok izgalmain, messze vagyunk a volt uralkodó osztályok parla­menti manipulációitól, s nagy értéknek tartjuk ki­egyensúlyozott, megrázkód­tatások nélküli belpolitikai életünket, amelyben a bé­kés munka hétköznapi gondjaival foglalkozhatunk. E gondok körül folynak a legnagyobb dialógusok: ho­gyan lehetne zavarmente­sebben előrehaladni?! E cikk születésének heté­ben a háromféle parla­menti eseménysorozat nem jelent különleges állapotot. Az országgyűlés állandó bi­zottságai a közelgő, a hu- szoinhatodikán kezdődő őszi ülésszakra készülve vitat­ják a napirendre kerülő oktatásügyet, közlekedéspo­litikát; megkezdődött egy későbbi ülésszak napirend­jére kerülő pénzügyi tör­vénytervezet állam-polgári vitája, s az országgyűlé­sünk küldöttsége Görögor­szágba utazott parlamenti tapasztalatcserére. Ez alkalommal is az al­kotó dialógus, az életfor­máló vita jellemzi majd bizonyára az országgyűlés munkáját. Gondolati, szel­lemi ütközések, mert mind­két napirendi pontnál sok­ágú, szövevényes a feladat- rendszer, s egyáltalán nem mindegy, merre haladunk tovább. Csak néhány vá­laszt kívánó kérdést az oktatásügyi vitával kapcso­latban : van-e túlképzés Magyarországon vagy nincs? Hogyan lehet a kép­zést hozzáigazítani a nép- gazdasági igényekhez, s hogyan lehetne felhagyni azzal a szimpla szülői, tár­sadalmi gyakorlattal, hogy felduzzasszuk a divatos szakmák létszámát, de más területen kirívó munkaerő- hiány borítja fel a munka rendjét? Alig van olyan állampolgár, akit ne érinte­nének közvetve- vagy köz­vetlenül a válaszok. Amint a közlekedéspolitika alakí­tásában, alakulásában is milliók érdekeltek. A szocialista demokrá­cia fejlődése meg­újította az alkotmá­nyos életet, amely teljes érdeklődéssel fordul a leg­fontosabb: az ember felé. Ez a minden korábbinál teljesebb humánum jellem­zi a hazánkban folyó par­lamenti munkát. S. L osz­VII. ÁPRILISBAN Úttörővezeték konferenciája A jövő év áprilisában szeül az úttörővezetők országos konferenciája — hangzott el a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsá­nak szerdai ülésén. Az úttörő- vezetők legmagasabb fórumát az ország 350o úttörőcsapatá­ban, valamint a járásokban, városokban, kerületekben, majd a megyékben végzett számvetés előzi meg; ez év decemberétől három hónapon át több ezer úttörővezető vi­tatja meg a gyermekszerve­zet utóbbi 3 esztendőben vég­zett munkáját, s véleményt alkotnak a további feladatok­ról. Nemes Péternek, az úttörő­szövetség titkárának elnökle­tével a VI. országos konferen­cia óta végzett munka ered­ményeit elemezték az orszá­gos tanács tagja is. S azokat a dokumentumokat — Szűcs Istvánnénak, az úttörőszövet­ség főtitkárának előterjeszté­sében — amelyeket hamaro­san országos vitára bocsáta- , nak. Az ülésen jelen volt Bara­nyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Részt vett és felszólalt Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Vízmíírercdsz©r a Dunakanyarban Kiegyensúlyozott ellátást biztosit ez épülő hálózat Néhány év alatt nőtt nagy vállalattá a Dunakanyar Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat. A gyors ira­mú fejlődést a szervezési meg­gondolásokon kívül az is in­dokolta, hogy a Dunakanyar bal partja, s a környező Pest megyei települések Jélekszá- ma Is gyarapodik. De még en­nél nagyobb a fejlődés a víz­ellátás és a szennyvízelveze­tés területén. E két, ugyancsak költségigényes ágazat fejlesz­tését több dolog is szüksé­gessé teszi. Pest megye sok területén egyáltalán nem lehet már a kutakból egészséges ivóvizet nyerni, de a vezeté­kes vízellátás manapság már amúgyis az alapvető emberi igények közé sorolható. A szennyvíz tisztítása szintén az ember egészségét védő in­tézkedés. A Dunakanyar, a Vác és Gödöllő közötti terület vízve­zetékeinek és szennyvízcsator­na inak az év elejétől gazdája a Dunamenti Regionális Víz­mű balparti üzemigazgatósá- áa. Prohászka László üzemigaz­gató arról tájékoztatott, hogy 29 település, ezen belül két város tartozik hozzájuk. Víz­müveik egyelőre még nyáron is képesek annyi vizet ter­melni, ami, ha szűkösen is, de kielégíti az igényeket. De föltétlenül fejleszteni kell a hálózatot és víznyerőhelyeket is. Egyrészt azért, mert az igények egyre nagyobbak lesznek, mind több község szeretne egészséges, vezetékes vizet kapni, másrészt mert a régi kutak közel jó néhány kimerülőben van. Mindenekelőtt az ellátás kiegyensúlyozottsága ér­dekében egy Gödöllő és Vác közötti regionális rendszert hoznak létre. Ez többek között azt a célt szolgálja majd, hogy a kimerülőben levő gödöllői ku­tak termelését pótolják. A re­gionális rendszer része lesz Szokolya, ahová Verőcema­Költöztetik a ssgártearetőt A fővárosi KÖJÁL radioak­tív hulladéktemetőjét Soly­márról Püspökszilágyra köl­töztetik. Tavaly — mint hírül adtuk — elkészült Püspökszilá­gyon a korszerű, tökéletes biz­tonságot nyújtó új telepük, ahol a sugárzó anyagokat el­helyezhetik. A „költöztetés” kö­rültekintő munkát kíván, vár­hatóan 1980-ig bonyolódik le. Hatalmas hordót helyeznek el a püspökszilágyi izotóptemető egyik betonkádjában rősről juttatják el vezetéken a vizet, később pedig Kóspal- lagot is bekapcsolják a háló­zatba. Vezetékes vizet kap Sződ és Szödliget is, s több községben folynak még előké­születek a vízműtársulat meg­alakítására. Vácott és Gödöllőn csator­narendszer és szennyvíztisztí- tóteiep is működik. Mindket­tő nehezen birkózik meg fel­adatával. Ezért Vácott re­konstrukciót terveznek, s kí­sérletekbe is kezdtek. Lénye­ge, hegy olyan berendezést próbáljanak ki a gyakorlat- baci, amelyik a 3—4 százalé­kos szárazanyag tartalmú iszapot képes vízteleníteni, s így könnyen szállítható­vá tenni. A szennyvíztisztító telepek munkáját országosan hátrál­tatja, hogy nem győzik elszállí­tani a nagy mennyiségű szennyvíziszapot. A közepes nagyságú váci telepről eddig például naponta 70—80 köb­méternyit kellett, eltávolítani, s olyan helyre fuvarozni, ahol a szennyeződés nem tehet kárt, például nem veszélyez­teti a kutakat. Az az NSZK-beli berende­zés, amelyet Vácott próbáltak ki, a 70—80 köbméter iszap­ból 4—6 köbméter száraz anyagot von ki, amelyet már lapátolni is lehet. A kísérletek ezzel azonban nem fejeződte.!: be, mert a berendezést min­denfajta ipari szennyezés fel­dolgozására kell alkalmassá tenni. Ezért az ország külön­böző részeiből hoznak mintát, melyet Vácott feldolgozva hasznos adatokat nyernek ar­ról: milyen technológia sze­rint kell majd üzemeltetni a berendezést, melyet egyébként már hazánk­ban is gyártanak. Ezzel egy időben tudomá­nyos intézetek azt is vizsgál­ják, hogy milyen hatással van az Uy módon feldolgozott iszap a szántóföldi kultúrák­ra. Az eddigi tapasztalatok sze­rint tőzeggel vegyítve kiválóan megfelel például gyepek trá­gyázására, a virágkertészetek­ben a talaj tápanyag-után­pótlásának biztosítására. Cs. A. Hazánkba érkezik a dán minisztereinek Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Anker Jörgensen, a Dán Királyság miniszterelnö­ke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. Kooperálva a szövetkezetekké! KORSZERŰBB KISMOTOROK IKLADRÓL A Hajdúsági Iparműveknek mosógép- és porszívómotoro- kat gyártanak, a Jászberényi Hűtőgépgyár az Egri Finom­szerelvény Gyár közvetítésé­vel kapja innen a hűtőgépek kompresszormotorját. De nem­csak háztartási gépeinkben, a hazai gyártmányú magnóké- szüiákekben működnek az Ik- ladi Ipari Műszergyárban ké­szült motorok, hanem a me­zőgazdasági üzemek szellőző- berendezéseiben is. Tavaly még ezemégyszáz féle típust készítettek az Ikladi Ipari Mű­szergyárban. Ez azt jelenti, hogy bármelyik típust, bármi­lyen cég megrendelhette az ikladiaktól, s ők a megrendelést teljesítet­ték is. F.zernégyszáz féle motor gyár­tására berendezkedni nem a leggazdaságosabb vállalkozás. Élezték ezt a gyárban is, ezért idén már felére csökkentették a motortípusok számát, s jö­vőre még kevesebb típusit ké­szítenek. — Nem könnyű feladat a termékek választékának csök­kentése — tájékoztatott Lő- nncz László üzemgazdasági főosztályvezető. A gazdasá­gossági követelményeknek csak úgy tudunk megfelelni, ha termékeink munka- és anyagigényesságát csökkent­jük. Ezért a korszerűtlen tí­pusok helyett új, jobb moto­rokat ajánlunk megrendelő­inknek. Így szeretnénk átala­kítani a termékszerkezetet. Az a megrendelőnk, aki évtize­dek óta használ egy adott mo­tortípust, természetesen nehe­zen barátkozik ' meg az újjal, nem beszélve arról, hogy ez esetleg a megrendelőnél is technológiai változtatást kö­vetel. Vannak azonban olyan típusaink is, amelyeknek gyártását annak ellenére sem hagyhatjuk abba, hogy gaz­daságtalan. Ha nem lenne, fontos exportkötelezettségek teljesítését akadályozná. — Melyek a legkorszerűbb termékek? — Istálió-szellőzőberendezé- sekhez gyártunk motorokat, s ez mintegy 150 miiííós programja a gyárnak. Az éves termelési értékünk várhatóan 1 milliárd forint lesz. Szeretnénk elkezdeni egy teljesen új motorcsalád gyár­tását is. — A sokféle motort, sok he­lyen is készítik. Miért van erre szükség? — Berceli gyáregységün­ket most korszerűsítettük, saz anyagyárban is lezajlott egy rekonstrukció. Mindez — a magasfokú gépesítés — azon­ban nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi megrendelőnk igényét ki tudjuk elégíteni. Kapacitás hiányában idén több milliós megrendelést kel­lett visszautasítanunk. így az­tán szövetkezetekkel koope­rálva bérmunkába adjuk ki a motorok tekercselésének egy részét. — Ez anyagilag is érinti a gyárat? — Kétségkívül többletkölt­séget jelent. Körülbelül 300 ember munkáját teszi ki ez a tevékenység. Míg korábban, adtuk az anyagot, s kifizettük a munkabért, addig most szá­munkra kedvezőtlenül meg­változott az elszámolás rend­je. Az anyagáras rendszerben mi eladjuk az anyagot a bér­munkát vállaló szövetkezet­nek, ők pedig eladják nekünk a kész motort. Természetesen úgy, hogy az eddiginél jobban járjanak. G. M. KÖZÉLET i. A dolgozók védőruhában rakják a csomagokat Kuzsonyi Gábor felvételei Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap magyar küldöttség élén Prá­gába utazott, a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság 15. ülésszakára. Szerda délután megkezdőd­tek a tárgyalások. Bidzsu Patnaik indiai acél- és bányaügyi miniszter és Mantos Szondhi acélügyi ál­lamtitkár tegnap befejezte bu­dapesti tanácskozásait és es­a magyar fővá­te elutazott rosból. Molnár János rektorhefyet- tes vezetésével tegnap Hanoi­ba érkezeit az MSZMP föli- tikai Főiskolájának három­tagú küldöttsége. Dr. Misur György, hazánk­nak a Kongói Népi Köztársa­ságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízólevelét Joachim Opango tábornoknak, a köz­társaság elnökének. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents