Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
18. OKTÓBER 18., SZERDA ^uamp Heti jogi tanácsok ♦ Mit jelent a birtokvéde- «1, ha a lakásban jogcím élküli a lakó? lyik olvasónk a minap fellett és előadta, hogy há- áigát a bíróság jogerősen >ntotta. Nem volt saját Iáik, egyik rokonuknál lakakik azonban új lakásba űztek. Ök visszamaradtak kasban. Megilleti-e a jog- nélküli személyt a bdrtok- ;lem? — kérdezi most tő- í olvasónk. edvező választ adhatunk tsónknak. lakás bérlőjét mindaddig íilleti a birtokvédelem, g a lakás kiürítését elren- 5 jogerős határozatot nem tják végre. Ebből követke- hogy a jogcím nélküli lahasználó is igényt tarthat :okvédelemre, amíg a lakás ználata fennáll. Házasságát, it említettük, a bíróság íel- itotta. Férje iszákos magadása miatt kénytelen volt nban elhagyni ezt a volt ;ös lakást, amely jóformán ölükbe pottyant. >zámíthat-e ilyen körülmé- ek között arra, hogy v issza- ttözhet a lakásba, hiszen It férje, aki bennmaradt a rásban, éppen olyan jogcím Lküli, mint ő maga. Véleményünk szerint megil- i a birtokvédelem, mert a tás használatát nem lehet egszűntnek tekinteni, mivel /ásónk — elmondása szelt — kényszer hatására köl- zött ki a lakásból. Bíróság- yz fordulhat, és a lakás kizá- ilagos használatára irányuló «•esetében kérheti a birtok- idelmet. A volt férje — vé- ményünk Szerint — azzal, >gy elvált feleségét a lakás hagyására kényszerítette, irtokháborítást követett eL A Irtokvédelem a közös lakás asználatának a rendezésére i kiterjed, tekintet nélkül ar- i, hogy a felek milyen jogéltén laknak a közös lakásban, ta a bíróság az eset összes örülményeinék gondos mérle- elése és tisztázása után azt llapítja meg, hogy megilleti a lirtokvédelem, egy ilyen dön- és természetesen csak a felek egymás közötti viszonyában ehet irányadó. ♦ Hogyan rendezhető a dolgozó tartozása, ha már nem dolgozik a vállalatnál. Az egyik vállalat két dolgozóját — miután már elkerültek onnan — írásban felszólította bizonyos tartozásuk rendezésére. Jogos-e a vállalat intézkedése? — kérdezi olvasónk. Jogos, ha egyáltalán fennáll az a tartozás. A dolgozó azonban a felszólítás ellen, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat panasz- szaL A panasszal meg nem támadott felszólításnak a jogerős határozattal azonos hatálya van. A vállalat által kibocsátott fizetési felszólítás jogerejét a munkaügyi döntőbizottság igazolja. ♦ A megbízás alapján végzett munkát figyelembe veszik-e a nyugdíj megállapításánál? Egy háztartásbeli olvasónk havonta rendszeresen, megbízás alapján végez takarítási munkát, és az alkalmazó szervtől olyan felvilágosítást kapott, hogy ez az idő is beszámít majd a nyugdíjába. Olvasónk nyugtalan, tőlünk kéj- tanácsot. Olvasónk nincs egyedül, hasonló kérdés nyugtalanít több levelezőnket is. Nem kell azonban aggódniuk. A megbízás alapján munkában töltött időt, szolgálati időként kell figyelembe vermi, ha ez a munka ugyanannál a munkáltatónál a dolgozó részéről rendszeresen és személyesen elvégzett munkának minősül. Rendszeres munkavégzőnek azt kell tekinteni, akinek munkaideje ugyanannál a munkáltatónál eléri az azonos vagy hasonló munkakörre megállapított törvényes munkaidőnek a felét. Ha a munkaidő nem állapítható meg, beszámításra a nyugdíj megállapításánál akkor kerülhet sor, ha a kereset eléri az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított havi munkabér alsó határának a felét. Ha azonban ugyanannál a munkáltatónál elért havi keresete meghaladja az azonos vagy hasonló munkakörre a jogszabályban megállapított munkabér felső határát, akkor azonban nem lehet a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkában töltött időt szolgálati időként figyelembe venni. ♦ A dolgozó elhelyezkedési kötelezettségéről. A dolgozó vitatja a felmondás jogosságát Terheli-e őt elhelyezkedési kötelezettség, és milyen elhelyezkedés várható el t őle. Két olvasónk problémáját kapcsoljuk itt egybe. Az egvik azt írja, hogy betegsége ideje alatt mondták fel munkavi] szonyát, a másikat pedig mun- {kavégzési kötelezettség megsértése miatt, fegyelmi büntetés helyett felmondással küldték el a vállalattól. A Munka Törvénykönyve szerint, ha a dolgozó munka- viszonyát jogellenesen szüntetik meg, meg kell téríteni a dolgozó elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát, kárát. Nem kell megtéríteni azt, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. Ez az a szabály tulajdonképpen, amely, hogy úgymond, előírja a dolgozó elhhelyezkedési kötelezettségét. A dolgozó nem nézheti karba tett kézzel, hogyan dől el ügye, mert az több ok miatt elhúzódhat. Kétségtelen, ha a munkaviszony megszüntetése felmondási tilalomba ütközik, mint annak a dolgozónak, akinek a vállalat betegállománya ideje alatt mondott fel, akkor a felmondás jogellenessége nyilvánvaló. Ez az olvasónk feltétlenül bízhat abban, hogy a felmondást hatálytalanítják, másik esetben azonban nem ennyire egyértelmű a felmondás jogellenessége. Ha már a munkaügyi döntőbizottság is elutasította a panaszt, kárenyhítés terheli és köteles olyan munkahelyre elhelyezkedni, amely nem sérti munkaköréhez, beosztásához, vagy egyéb személyi körülményeihez fűződő jogát. Dr. M. J. MOZIMŰSOR OKTOBER 19-TÖL OKTOBER 25-IG CEGLÉD, Szabadság 19—22: Kalózok Jamaikában 23-25: Délutáni előadáson: Kétéltű ember 23—25: Ménesgazda* CEGLÉD, Mese 19—22: Csizmáskandur 23—25: Gawein és a zöld lovag CEGLÉD, Művész 19—25: Huszadik század III-IV.** GÖDÖLLŐ 19-25: Pokoli torony I—n.* SZENTENDRE 19—22; Délutáni előadáson: 80 huszár I—II. 19—22; Esti előadáson: Az egér és a macska 23—25: Csipkeverő nő 24; Délutáni előadáson: Szinbád*** VÁC, Kultúr 19—22: Félelem a város felett** 23—25; Délutáni előadáson: Bob herceg 23—25; Esti előadáson: San Babila egy napja** ABONY, Szabadság 19—22: Keonia 23—25: Félelem a város felett** ABONY, Mese 21—24: Csikós csikók ABONY, Művész 21-24: A völgy BUDAÖRS 19—20: Elvágyódás* 21: Feldobott kő 22: Holnao lesz fácán .. .*• 23—25: 80 huszár I—II. DABAS, Kossuth 19—21: A dal ugyanaz marad 22: Házasságból elé^éges 23—24: Piedone Hong-Kongban DUNAHARASZTI 18— 20: Fa dó Sándor: Dóra jelenti... 21—22: Elvágyódás* 23—24: Felkavart víz** DUNAKESZI, Vörös Csillag 19— 20: Csipkeverő nő 21-22: Mr. Süket trükkjei 23—25: Félelem a v^ros felett** DUNAKESZI, Rákóczi 19—20: Bob herceg 21—22: Merénylet Szarajevóban 23—24: Péter cár és a szerecsen ÉRD 22: Alfa Rómeó és Júlia 23: Csak egy telefon 24: Fuss, hogy utolérjenek... 25: 2x2 néha 5 FŐT 19—22; Délutáni előadáson: Péter cár és a szerecsen 19—22: Esti előadáson: Police Python 357** 33—24: Különös házasság GYAL 19: Ékezet* 20: Dübörgő csend 21—24: Blöff KISTARCSA 19—22: Pillangó I—TI.*** 22; Délutáni e!Őadáson: Galiba az állatkertben 23—24: Csínom Palkó 24: FBK. Válás olasz módra** NAGYKÁTA 19—22: Keoma 23—25; Délután! előadáson: A Gejzirvögy titka 23—25; Esti előadáson: A bosszú** P1USVÖRÖSVÁR 19—22: Blöff 23—24: Amerikai cigaretta* POMAZ 19—20: Sólyom nyomában 21—22: Klein úr* 23—24: Hajtóvadászat*** RÁCKEVE 19—20: Kísérlet Lublón 21—22: Felkavart víz** 22; Délutáni előadáson: Tótágas 23-24: Radó Sándor: Dóra jelenti. • • 23—24: Az egér és a macska • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felülieknek! A Legfelsőbb Bíróság döntései Mennyi jár a karambol áldozatának? Egy vállalati autóbusz fölszaladt a járdára és egy gyalogost a falhoz szorított, aminek következtében az illető oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hosszú ideig kórházban kezelték, majd táppénzes állományba került, s végül megállapították: keresőképessége véglegesen 50 százalékkal csökkent. Felépülése után a sérült munkahelyén, az egyik étteremben, ahol felszolgáló volt, nem jelentkezett többé, hanem rokkant- nyugdíja megállapítását kérte, majd az Állami Biztosító ellien kártérítés és havi járadék fizetéséért pert indított. A járásbíróság megállapította, hogy a rokkant fizetése 1600 forint volt, de egyik munkatársa szerint borravalóval 4500—5000 forintot is megkeresett. A bíróság azonban a baleset előtti átlagos jövedelmet csak 2000 forintban állapította meg. Számítása szerint betegállománya alatt 30 ezer forintot keresett volna, ebből 20 ezret táppénzként megkapott, tehát még 10 ezer forintra lehet igénye. Á havi járadék iránti követelését azonban nem lehetett megállapítani. mert orvosszakéríői vélemény szerint könnyebb foglalkozást űzhet, viszont munkát nem vállalt. Fellebbezésére a megyei bíróság figyelembe vette, hogy Tíz nap rendeletéiből A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 1030/1975. (XI. 15.) Mth. sz. határozat módosításáról kiadott 1035/1378. (X. 10.) Mt.h. határozat a Magyar Közlöny október 10-i számában jelent meg. A kőműves és az ács kisiparosok tevékenységi köréről szóló 10/1978. (X. 10.) ÉVM rendeletet a Magyar Közlöny 60. száma tartalmazza. Az építő kisiparosnál foglalkoztatható személyek számáról ugyanitt jelenít meg a 11/1978. (X. 10.) ÉVM rendelkezés. Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú, valamint a 35/ 1971. (XII. 17.) PM számú, és az ezeket módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét az érdekeltek szintén a Magyar Közlöny 69. számában találják meg. A sporttevékenységet folytató dolgozók kedvezményeiről a 13/1978. (X. 12.) Mü.M. rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 70. számában jelent meg. Az ösztönző nyugdíjpótlék számításáról, a nyugdíj megállapítása után munkában töltött idővel kapcsolatban szakmai közlemény jelent meg. Társadalombiztosítási Közlöny 8. száma. a felszolgáló nagy forgalmú étteremben dolgozott, ahol borravalót szokás adni. ezért havi jövedelmét 2800 forintban állapította meg és ennek alapján a keresetveszteség összegét is fölemelte. A havi járadékot azonban szintén időelőtti igénynek minősítette. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása is megállapította, hogy a felszolgáló eddigi munkakörének ellátására, amellyel havi 2800 forintot kereshetett, alkalmatlanná vált. Megmaradt munkaerejét azonban hasznosítani köteles és ha ezt elmulasztotta, az ebből eredő kárát a biztosítóra nem háríthatja át. Ez azonban nem érinti azt a jogát, hogy i —: munkaképességcsökkenése arányában — a baleset előtti átlagkeresetének megfelelő havi járadékot követeljen. Ezért ezt az igényét az eljárt bírságok tévesen utasították el. Az igény megállapításához tisztázni kell. milyen munkára alkalmas, a helyi adottságokra tekintettel milyen elhelyezkedésre van lehetősége és ezzel mennyit kereshet. Azt is vizsgálni kell, hogy a rokkantsági nyugdíj iránti kérelmet miképpen bírálták Csak ezután lehet az ügyben megnyugtató döntést hozni. Per a sírbolt miatt A javakorabeli házaspár elvált, majd a vagyonközösség megosztásáért per indult közöttük. Nemcsak azon Vitatkoztak, hogy családi házukból kit mennyi rész illet, hanem a volt férj előadta: régebben sírboltot emeltettek, de most már nem tart1 rá igényt, mert volt feleségével nem hajlandó egy sírban nyugodni. Ezért az erre fordított költségek fele részét visszakövetelte tőle. Az alsófokú bíróságok a ház tulajdonjogát megosztották közöttük, a sírbolttal kapcsolatban pedig az volt az álláspontjuk: figyelembe kell venni, hogy a közösen létesített sírboltban a férj nem fog temetkezni, újabb sírhely szerzése pedig kiadást jelent, ezért a sírhelv- re fordított kiadások fele ősz- szege az asszonyt terhelik. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a volt feleséget a visszafizetés alól mentesítette, — Téves a megyei bíróságnak a sírbolttal kapcsolatban hozott döntése — hangzik a határozat. Nincs jelentősége annak, hogy a volt férj az életközösség megszakadása után ebbe a sírboltba már nem kíván temetkezni. A felek több mint 25 évig éltek együtt. A megyei bíróság nem hagyhatta volna figyelmen kívül, hogy a sírbolt személyes jellegű kegyeleti vagyontárgy, amelynek vétele és az azzal kapcsolatos kiadások felől a felek életközösségük fennállása alatt egyetértésben határoztak, s ami egyébként is a kereskedelmi forgalomnak általában nem tárgya. Döntő súllyal kellett volna értékelni. hogy a házasság felbomlásában a volt férj is közrehatott. Tehát saját felróható magatartása miatt nem hivatkozhat arra; téves feltevésben volt, amikor halála után feleségével közös sírban akart nyugodni. Ezért alaptalanul követelte vissza az ezzel kapcsolatos kiadásait. A megyei bíróság ezeket a körülményeket ítélete meghozatalánál tévesén értékelte. Ezért a méltányosság azt kívánja, hogy a sírbolttal kapcsolatos kiadások elszámolását a vagyonközösség megosztásánál a bíróság mellőzze. GYERMEKEINK VEDELMEBEN Felelősséggel, okos szóval A fiatalkorúak bűnözésének megelőzéséről rendezett ankétokon elhangzó hozzászólásokban sok minden szóba kerül. Egyebek mellett például a lemorzsolódó szakmunkástanulók sorsa iránti aggodalom is. Többen kifejezték: jobban oda kellene figyelni arra, hogy minél többen sikerrel befejezzék tanulmányaikat. Kimarad az iskolából Sokuk ugyanis egy vagy másfél év után a tanulást abbahagyva segédmunkásnak, vagy alkalmi munkásnak áll be. Egy felmérés megállapítása szerint a beiratkozottak 18—20 százaléka képzettség nélkül áll munkába. Az okok, amelyek következtében a fiatalok otthagyják az iskolát, majd nem találván helyüket az életben, esetleg törvénybe ütköző cselekményt követnek el — sokfélék lehetnek. Ezek közül egy néhányra a továbbiakban a bűnügyek tapasztalatai alapján mutatunk rá. Nem egy fiatalkorú bűnelkövető elmondta, hogy nem tanult tovább, mert szülői befolyásra olyan szakmát kezdett tanulni, amit nem szeretett. Elkezdte ugyan a ráerőszakolt szakma tanulását, később azonban abbahagyta, végül képzettség nélkül maradt. Példa erre annak a fiatalkorúnak az esete is, akit ugyancsak szülei erőszakoltak egy számára idegen pályára. Egy idő után sorozatos fegyelmezetlenségei és igazolatlan hiányzásai miatt kizárták az iskolából. Az apja büntetésből megtiltotta, hogy hazajöjjön. A fiú egy munkásszállásra költözött, majd később a munkahelyét otthagyva csavargóit és lopásokat követett el. Régi tapasztalat, hogy az az ember, aki azon területen dolgozik, amelyhez megfelelő adottságokkal rendelkezik, munkájában örömet talál. Az örömmel dolgozó munkás mennyiségileg és minőségileg is többet nyújt, s ragaszkodik szakmájához. Tehát egész szociális magatartására kihat a jó pályaválasztás. Az ellenkezője vezethet a kallódáshoz, az elzüllésihez. Magára hagyatva További tanulsággal szolgálnak a családi háttérrel és a rossz baráti környezettel ösz- szefüggő különböző tapasztalatok. Némely családban ugyanis elhanyagolják a gyerekek tanulmányi előmenetelének számonkérését, szabad idejük, baráti Iförük figyelemmel kísérését. A szülői figyelmetlenség könnyen vezethet a tapasztalatlan fiatalok rossz irányba fordulásához, és a bűn útjára kerüléséhez. A kamasz- korban, amikor ingatagság jellemzi az egyéni, a legnagyobb szükség lenne a felügyeletre. Sajnos, gyakran a szülők magára hagyják a fiatalt, kijelentve, hogy már nem kisgyerek, legyen önálló. Sok kárt okoz a gyermek személyiségének fejlődésében a szülők különélése is. A válás után a gyermekek általában az árnyánál maradnak és reá hárul egyedül nevelésük, eltartásuk, minden súlyos gondja. Még abban az esetben is, amikor az anya igyekszik mindent <'.követni a gyermekei érdekében, nem mindenkor eredményes a gondoskodás. Egy esetben például a fiatalkorú szülei nyolc éve kü- lönváltan éltek, majd elváltak, és azóta az anya egyedül gondoskodott három gyermekéről. Igyekezett szigorúan nevelni fiát, de az többször nem fogadott szót, kimarado- zott, sőt rövid időre el is költözött otthonról. Villanyszerelő-tanuló lett, azonban másfél év után az iskolából kimaradt, segédmunkásként he lyezkedett el. A második munkahelyéről is kilépett rövid idő után és utána nem dolgozott, csavargott. Közveszélyes munkakerülés miatt több napi elzárással sújtották. Ezután rossz társaságba került és lopásokat követett el Rossz társaságban A szakmunkástanulók közül sokan az ország legkülönbözőbb részéből — így Szabolcs- Szatmár és Heves megyéből — Pest megyébe járnak iskolába, kollégiumban vagy albérletben laknak. Igénylik a társaságot és nem biztos, hogy szerencsésen választanak. Sokan olyan felnőttek közé kerülnek, akik rossz hatást gyakorolnak rájuk. Az ilyen alkalmi közösségekben nagy szerep jut a már rutinos, visszaeső bűnözőknek. A társ- talanság és meg nem értés arra készteti a vidéki fiatalokat, hogy keressék a megértő partnert. Mivel nincs emberismeretük, fokozott a káros befolyásolásuk veszélye. Egy tizenhárom tagú társaság például csoportosan követett el bűncselekményeket. Kettőjük kivételével valamennyien fiatalkorúak voltak. Ipari tanulóként dolgozlak, kollégiumban laktak. Egyikük így vallott: „Amit társaim elhatároztak, azt én is megcsináltam, mert nem akartam magamat kizárni a társaságból. A banda bűnlajstromán sorozatos rablás, gépkocsilopás, súlyos testi sértés és más bűncselekmények szerepeltek: Pedig a kollégium nyújtott kikapcsolódási lehetőséget, rendelkezésre állt tornaterem, klubszoba is. Az ital hatására A káros baráti társaság kísérő jelenségeként mondható el a fitalok italozása. Figyelemre méltó annak a vizsgálatnak a megállapítása, amely 1000 szakmunkástanulónál mérte fel, hogyan töltik szabad idejüket. Eszerint elenyésző esetben találkoztak munkaidőben alkoholt fogyasztó szakmunkástanulóval. Annál jelentősebb azonban a szabad időben történő szeszesital-fogyasztásuk. Már az elsőéves tanulók körében a legelső „fizetés” (ösztöndíj) után is 32,7 százalékuk fogyasztott szeszes italt Fokozatosan emelkedik a szeszfogyasztók aránya a 16 életévtől kezdve. A 20 éveseknek már a 66,7 százaléka fogyaszt szeszes italt. A növekedés összefügg a nagyobb zsebpénzzel, illetve ösztöndíjjal, keresettel. A rendszeres szeszesital-fogyasztók 24,1 százaléka volt már részeg; a nem rendszeres fogyasztók 8,6 százaléka szintén. Az elmondottak is igazolni látszanak, hogy az egyén számára valójában a beilleszkedés a lényeg, s ez a gyakorlatban vagy sikerül, vagy nem. Ezért a szülők emberségére és okos szigorára, továbbá az iskolák, a tanácsok, az oktatási intézmények, szülői munkaközösségek, a pályaválasztási tanácsadók, a KISZ- szervezetek közös erőfeszítésére van szükség a fiatalok sikeres beilleszkedésének se* gíté-ében. Dr. Orell Ferenc János ügyész
