Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

1978. OKTÓBER 17., KEDD Ezrek pihenője Épül az Omszki park Ég felé tör az emlékmű A 11-es műút mentén Buda­kalász határában 52 hektárnyi területen lázas munka folyik. Az első kapavágást a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom. 60. évfordulóján tették, s azóta az Óbuda Tsz beruházá­sában sorra válnak valóra az Omszki park létesítményei. A fővárosi és a Pest megyei dol­gozók pihenőjéül szolgáló park építése legalább öt évig ad munkát az Óbuda Tsz-nek és az alvállalkozóknak. Ötezer óra önként A hegykoszorú övezte terü­leten már az ég felé magaso­dik a Ligeti Károly emlékmű­vének talapzata, a négy méter hetven centiméteres mészkő háttér. A műútról nézve is monumentális a vasbetonszer­kezet. Szenczy Károly, az Omszki park beruházásának irányítója, az Óbuda Tsz mű­szaki osztályának vazetőhe- lyettese ottjártunikkor éppen a nagykovácsi Rozmaring Tsz párttitkárával, Karsics László­val beszélgetett az építmény tövében. Arról tárgyaltak, leg­alább 50—100 műkő virágtartó kellene a parkba. Ha megren­deli a beruházó, a Rozmaring Tsz a télen elkészíti. A háttér­ben tíz billenős teherautó és két markoló hordja a húsz­hektáros tó mellől a földet az emlékmű köré. Legalább húsz­ezer köbméternyi kell, mire kialakul a terv szerinti tér- pl ászt fka. Nem véletlenül tájékozódott a helyszínen a Rozmaring Tsz párttitkára, tizenharmadikán a nagykovácsi tsz-tagok és gépek dolgoztak társadalmi munkában az Omszki parkban. Nyolcszáz köbméter földet mozgattak meg, kiásták a csó­nakázótó melletti felesleges talajt és elszállították az em­lékmű alá tervezett négy mé­ter magas építmény köré. — A hatalmas tereprende­zésben naponta más és más vállalat, tsz segédkezik, köl­csön ad egy-egy műszakra embert és erőgépet. A durva tereprendezésben Pest megye valamennyi városa, járása se­gédkezik, ezenkívül sokat segí­tett a KÉV Metró Vállalat, a Volán Tröszt 21. Vállalata és az ÉPFU. A társadalmi munka értéke kilenc hónap alatt meghaladta az 1 millió 800 ezer forintot — tájékozhatott Szenczy Károly, aztán napló­ját mutatta, ahová szép sorjá­ban felírta a soron következő talajegyengetéshez az önkén­tes munkavállalókat: a KISZ Pest megyei Bizottsága, Kossuth Lajos Katonai Főis­kola, Budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a szent­endrei járás MHSZ-tagjai... Ebben az évben a fővárosiak és a Pest megyeiek körülbelül ötezer óra társadalmi munkát végeznek. Barátságot szimbolizál A parkban eddig 20 ezer fát ültettek el, egyelőre még ta­karja őket szemünk elől a Minden harmadik Pártoktaiás a Csepel Autógyárban Érdekes számadat: Pest me­gye legtöbb embert foglalkoz­tató üzemében, a Csepel Au­tógyárban minden harmadik dolgozó tanul. Ki szakmai. to­vábbképző tanfolyamokon,' ki a szakszervezeti, a KISZ-ok- tatásban gyarapítja ismere­teit. Így van ez a pártéletben is. A pártoktatás különböző formáiba bekapcsolódva 1283- an szereznek olyan ismerete­ket, amelyeket később a poli­tikai munkában hasznosíthat, nak. Ez az utóbbi adat rend­kívül kedvezőnek számít, hi­szen azt bizonyítja, hogy az autógyári kommunisták 82 százaléka rendszeresen képzi magát. Figyelemre méltó az is, hogy ez a helyzet 1975-től hasonló képet mutat. A kétéves marxista—leni­nista középiskolára az idei ok. tatási évben 97 dolgozót isko­láztak be, s az egyéves to­vábbképzésben húszán a ma­gyar munkásmozgalom rövid történetével, tizenkilencen pe­dig a marxista világnézet alapjaival ismerkednek. A marxista—leninista esti egyetem általános tagozatán 142-en, a szakosítón 19-en, a különböző speciális kollégiu­mokban 57-en tanulnak. Az 1978—79-es oktatási évben két kihelyezett speciális kol­légiumot szervezett az MSZMP Pest megyei bizottsága Okta­tási Igazgatósága a Csepel Autógyárban, a gazdaságpoliti­ka, illetőleg a pártvezetés, a pártélet kérdéseiről. A káderképző tanfolyamok­ban részt vevő dolgozók össze­tétele is tükrözi az arányo­kat. A résztvevők több mint fele párttag, közülük 78 száza­léknyit tesz ki azoknak a szá­ma, akik valamilyen tisztsé­get vállaltak a mozgalmi, vagy a tömegszervezeti munkában. A tanulásba bekapcsolódók közül 27 százalék a nők és 39 százalék a fiatalok aránya. Meg kell említenünk az alapfokú továbbképző tanfo­lyamok munkáját is. Ide 559- en jelentkeztek a mostani ok­tatási évben. Az üzem párt­vezetése különös figyelmet fordít olyan kérdések megtár­gyalására, amelyek a gazda­ságpolitikával foglalkoznak, de érthetően e tanfolyamok kö­zéppontjában állnak a párt- é’et és a pártirányítás témái is. Ugyancsak nagy érdeklődés tapasztalható az alapozó tan­folyamok iránt, amelyeken 370-eu tanulnak idén. Végül szólnunk kell a más­fél éve működő autógyári propagandisták módszertani központjáról. E központ éven­te 3—4 alkalommab-tart fog-- lalkozásolcát, állal á pártpro­paganda módszertani kérdé­seivel foglalkoznak a jelenlé­vők. E munka célja az, hogy a propagandisták megfelelően elsajátítsák az ismeretek to­vábbadásának módját. Ezért kiemelten foglalkoznak a be­mutató előadásokon a szem­léltetés módszereivel, a tech­nikai eszközök kezelésének módjával. V. F. földhalmok sokasága. A ter­vező, Szenczy Károly ügyesen használta ki a terep kínálta adottságokat, és ügyesen föld­be süllyesztette a mosdó, wc- épületet, amelyre a pénzt a Dunakanyar Intéző Bizottság adta. Lassan kibontalkozilk a Fő­városi 2. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak keze nyo­mán a szovjet—magyar barát­ságot szimbolizáló emlékmű. A vasibetonszerkezetet fagyálló sárgás mészkővel burkolják, a hátteret fehér gránitlapokkal rakják ki. Ez elé kerül majd a 3 méter 40 centis szoboralak, amely a mártírhalált halt Li­geti Károly költő- és újságíró­nak állít emléket. A vasból öntött, színesfém felületkeze­léssel készült alkotást Fjodor Bugajenko szobrászművész ha­marosan útnak indítja Omszk- ból Budakalászra. Akad még elegendő munka a már csaknem kész két gép- kocsípairkolónál is, hátra van még a burkolás, füvesítés, fá­sítás. A három méter széles, összesen 5500 négyzetméter út­felületet a szigetcsépi Lenin Tsz és a Vác Városi Tanács Költségvetési Üzeme készíti ugyancsak társadalmi munká­ban. Hamarosan hozzákezde­nek a talaj tömörítéséhez, majd bányakavicsot hintenek rá és 40-szer 40 centiméteres piros-szürke színű burkolóla­pokkal terítik be. Népi vendégfogadó Az Óbuda és a Rozmaring Termelőszövetkezet vezetői a napokban Moszkvában és kör­nyékén jártak, tanulmányoz­ták a régi orosz éttermek épí­tésmódját, berendezésé^ díszí­tőelemeit. A parkban ugyanis: a tanulmányúton szerzett ta­pasztalatok felhasználásával orosz vendéglő is épül. Ezt is Szenczy Károly tervezi ezer személy befogadására alkal­masra. Érdekességként megje­gyezzük, hogy az épületben körülbelül 12 speciálisan be­rendezett és különféle nem­zetiségű ételeket kínáló kis vendégszoba is készüL Udvardi Gyöngyi A külkereskedelem jogi kérdései Az exportszerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogi problémákról tartott konzultá­cióval egybekötött előadást hétfőn a Magyar Jogász Szö­vetségben Gyárfás Kálmán, a Technoimpex külkereskedelmi vállalat jogtanácsosa. A külkereskedelmi vállala­toknál dolgozó jogászoknak megnőtt a szerepük, bizonyos fokig maguknak is külkeres­kedőknek kell lenniük — mondotta az előadás után Gyárfás Kálmán. — Jártasnak kell lenniük a többi között a nemzetközi pénzügyek, a ke­reskedelem, a szállítmányo­zás kérdéseiben, ismerniük kell az úgynevezett külkeres­kedelem-technikát, tisztában kell lenniük a külkereskedel­mi koncepciókkal, a pénzügyi elgondolásokkal. Az utóbbi évékben a korábbinál lénye­gesen bonyolultabbá váltak a külkereskedelmi szerződések: sokkal gyakoribbak a licenc­szerződések, a szabadalmak, a know-how-k vétele-eladása, a kooperáció. Egy egyszerű adás-vételi ügyletnél még elég volt, ha a jogász csak a szo­rosan vett jogi kérdésekkel foglalkozott, ma áttekintésé­nek kell lennie a szerződések minden egyes vonatkozása fö­lött. Ha a ma jogásza nem felel meg ezeknek a követel­ményeknek, inkább kerékkötő­je, mint előmozdítója a haté­kony külkereskedelmi mun­kának. Az export fokozása pe­dig napjainkban kulcskérdése gazdálkodásunknak, s ez min­den közreműködőtől magasabb színvonalú munkát követel meg. A magyar külkereskedelmi jogászok képzése lépést tart a követelményekkel. A Jogi To­vábbképző Intézet szervezet­ten készíti fel a szakembere­ket, a tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy indokolt lenne még tovább bővíteni a képzés körét. Helyes lenne például meghatározott életkor alatt kötelezővé tenni a külke­reskedelemben dolgozó jogá­szok számára — az egyébként a kereskedőik kénzésére előírt lelsöfolxi külkereskedelmi szakvizsgák letételét is. Végső búcsú Friss Istvántól Családtagjai, barátai, mun­katársai, elvtársai, a magyar tudományos élet képviselői kí­sérték utolsó útjára hétfőn Friss István akadémikust, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját. A Mező Imre úti temető díszravataloiójá- ban, a vörös drapériával be­vont. koszorúkkal övezett ra­vatalnál párt- és állami éle­tünk, a Magyar Tudományos Akadémia vezetői, tudomá­nyos életünk jeles képviselői álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vett bú­csút az elhunyttól. — Friss István halálával pártunk nagyszerű, nemzet­közileg is elismert harcosát veszítette el. Olyan elvtár­sunk szíve szűnt meg dobog­ni, aki kommunista szenve­délyességgel, széles tudósi lá­tókörrel. a gyakorlati élei problémái iránti fogékony­sággal élete végéig hűsége­sen szolgálta népünk felemel­kedésének ügyét. Életútja küzdelmes, de nyílt és egye­nes volt. Kora ifjúságában az első világháború, a proletár­forradalmak, a Tanácsköztár­saság formálta magatartását, alakította világnézetét El­szántan harcolt a Horthy- rendszer sötétsége ellen, esz­méink diadaláért. Élete utol­só napjáig kiemelkedő mun­kása volt új életünknek. — Friss István elsősorban mint gazdaságpolitikus írta be nevét a magyar párt tör­ténetébe. Éveken keresztül a párt Központi Bizottságá­ban dolgozott, az államgazda­sági, illetve a gazdaságpoli­tikai osztály vezetőjeként ka­matoztatva tudósi felkészült­ségét, politikusi adottságait. — Aktív részese volt a párt gazdaságpolitikája kidolgozá­sának és végrehajtásának. Ki­emelkedő szerepet játszott a stabilizáció, az államosítások, a szocialista tervgazdálkodás előkészítésében és megvaló­sításában. A Magyar Tudo­mányos Akadémia Közgazda­ságtudományi Intézetét is ő szervezte meg 1954-ben. Az ellenforradalom után — mi­közben rövid ideig a Népsza­badság főszerkesztője is volt — Újból a Központi Bizott­ság osztályvezetője. Aktívan bekapcsolódott a gazdaságpo­litika korábban elkövetett hi­báinak következetes felszá­molásába. a gazdasági kon-' szolidáció megszervezésébe. Ré­szese minden jelentős gazda­ságpolitikai határozat előké­szítésének és végrehajtásá­nak. A marxista közgazda­ságtudomány nemzetközileg is elismert tudósaként számos tanulmányt írt a szocialista gazdaság tervezéséről. — Friss István életútja: egy rendkívül dinamikusan változó, átalakuló, gazdag korszak, amelyben 5 mind­végig elvhű kommunistaként, tehetséges gazdaságpolitikus­ként, tudósként, szerény és példamutató emberként tevé­kenykedett és dolgozott. — Elvhű kommunistától bú­csúzunk, akit a magyar és a nemzetközi kommunista moz­galom nagyra becsült, tisz­telt és szeretett. S őrzik mun­kásságát szocialista hazánk, pártunk eredményei, s őriz­zük emlékét mi, ügyének, harcának folytatói — mond- ta^Huszár István. A Magyar Tudományos Aka­démia, a tudóstársak, vala­mint az akadémia közgazda­ságtudományi intézete dol­gozóinak nevében Erdős Pé­ter akadémikus, a családta­gok, barátai nevében Fodor Zoltán nagykövet búcsúzott a tudóstól. Friss Istvánt a Munkásmoz­galmi Panteon sírsétányán helyezték örök nyugalomra, sírjába elhelyezték a közel­múltban elhunyt feleségének hamvait tartalmazó urnát ís. A temetést., az . Internacionáié hangjai zárták. Az 19G5-ÖS, az országgyű­lésnek adott miniszteri beszá­moló óta élteit 13 esztendő Kézi munka helyeit — gépesítés Mi lesz a kismamákkal? Munkaerőinséges korsza­kunkban nincs könnyű hely­zetben az a gyár, ahol évek hosszú során át több száz, közvetlenül a termelésből hiányzó, gyermekgondozási segélyen lévő kismama mun­káját kell pótolni. Ikiadón, az Ipari Műszer- gyárban, ahol a dolgozók több­sége nő. régóta birkóznak ezzel a gonddal. 1971-ben 589, az idén 407 kismamát tar­tottak nyilván. S ebhez hozzátesszük, hogy a gyári dolgozók száma egyébként is egy, másfél százalékkal csök­ken évente. A tervek pedig egyre magasabbak. Vajon, mit tettek a gyárban, hogyan pó­tolták a gyermekgondozás miatt kieső több száz mun­kaerőt? Lőrincz László üzemgaz­dasági főosztályvezető így válaszol: — Idejében érzé­keltük, hogy tennünk kell va­lamit. Láttuk, hogy megoldást csak az üzem intenzív fejlesz­tése hozhat. A mintegy öt esztendeje folyó rekonstruk­ció eredményeként, 400 mi' lió forintos költséggel a gyár megújult, technikai -berende­zései korszerűsödtek. A leg­inkább kézimunka-igényes munka a gyárban az elektro­motorok tekercselése. Auto­mata és félautomata gépso­rokat állítottunk be, s ezek nemcsak pótolják a hiány­zó embereket, hanem nagyobb teremtményre is képesek. Az­előtt huszonhárom kézi te­kercsbe rakó sor működött, most hét automata sor he­lyettesíti őket. Már csak a berceli gyáregységben van ,~4- ziberakó-sor. Szövetkezetek­kel kooperálva bérmunká­val is pótoljuk a hiányzó munkásokat. — A kismamák közül há­rom év letelte után hányán jönnek vissza a gyárba? — Sajnos, csak fele any- nyian, mint ahányan elmen­nek. Sokan nem tudják el helyezni óvodás kort elérő gyermeküket. Igaz, az aszó­di, a kartali, a galgamácsai, a hatvani, a gödöllői és a ber­celi óvodákat szocialista szer­ződés alapján anyagilag is tá­mogatjuk. A gyárnak saját óvodája is van, de a hely így is kevés. A legtöbb községi óvoda nyitvatartása pedig nem egyezik a gyári munka­idővel. Ezért a legtöbb kis­gyermekes anya csak egy műszakban tud dolgozni. Igyek­szünk segíteni, de ez nem mindig sikerül, hiszen a gé­peknek is üzemelni kell. Gon­dot okoz, hogy sok a bejáró, s Balassagyarmat felől külö­nösen rossz a közlekedés. — A korszerűsítéssel, az át­szervezéssel az üzem is át­alakult, egy üzemrész meg­szűnt. Nyilvánvaló, hogy nem mindegyik visszatérő anyát tudják korábbi munkaköré­ben foglalkoztatni. — Igyekszünk a régi mun­kahelyre tenni őket. de elte­lik néhány hónap, amíg meg­szokják az új gépeket, a ko­rábbinál korszerűbb techno­lógiát. Természetesen bérük nem lesz alacsonyabb, mint azelőtt. Arra egyébként is ügyelünk, hogy valamennyi gyesen lévő anya megkapja minden évben az átlagos bér­emelést, s ha munkakörében az átlagnál magasabb volta bérfejlesztés, amikor ismét munkába áll, ez a többlet is megilleti. — Ez nem mindig megy simán — fűzi hozzá Kiss Fe­renc, a szakszervezeti bizott­ság titkára. — Szervezett formában se­gítik-e, hogy a kismamák megismerjék a gyárban tör­tént technológiai változáso­kat? — Sajnos, csak kevés kis­mama képezi tovább magát, a gyes idején. Igaz, mi sem szorgalmazzuk eléggé a ta­nulást — válaszol ismét a szakszervezeti titkár. Egyéb­ként nem szakadnak el a gyár­tól. mert a vállalati újságot rendszeresen eljuttatjuk hoz­zájuk. s ők is gyakran felke­resik munkahelyüket. Ettől függetlenül szeretnénk, ha a kapcsolat még szorosabb len­ne, kismama-találkozókat aka­runk szervezni, hogy így is jobban a gyárhoz kössük őket. A gépesítés ellenére is nagy szükség van arra, hogy a gye­sen lévő anyák visszatérjenek a gyárba, újból bekapcsolód­janak a termelőmunkába. G. M. legfontosabb eredményeit, a jelenlegi helyzetet és a még meglevő gondokat vették számba hétfői ülésükön az országgyűlés kulturális bizott­ságának tagjai. A Parlament­ben lezajlott tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai Sa­rolta, az országgyűlés aielnö- ke —, Polinszky Károly okta­tási miniszter mondott beve­zetőt. Hangsúlyozta, hogy a közoktatás fejlesztése eddig is a Központi Bizottság 1972-es határozata alapján folyt. Je­lenleg a középtávú feladatok megvalósítása áll a figyelem középpontjában, s ugyanakkor már kialakultak a fejlődés távlati irányelvei. A hosszú távú célok között szerepel a középfokú tanulás általánossá tétele. Az általános iskolától az egyetem befejezéséig tartó képzési idő nem nő majd, csak éppen az arányok változ­nak; emelkedhet az egységes, általános tanulás időtartama, azt azt követő iskolai szak­képzésé pedig rövidülhet. A változás sejteti, hogy az oly gyakran szorgalmazott speciá­lis és szakmai képzésből mind­inkább részt kell vállalniuk a leendő munkahelyeknek. S vi­szont: a közoktatás folyama­tos fejlesztése során az isko­láknak mind jobban keil al­kalmazkodniuk a népgazdaság szüntelenül változó szakember­igényeihez. A vitában felszólaló 13 kép­viselő egybehangzó elisme­réssel méltatta a közoktatás fejlődését, a valóságot tükrö­ző helyzetelemzést és a meg­alapozott fejlesztési elképze­léseket. A még megoldandó feladatok között említették: a tanulók egyenlő esélyének megteremtése társadalmi fel­adat. Az iskolaigazgatók hely­zete, feladatai körül élénk vi­ta bontakozott ki. Szorgal­mazták: vissza kell térni a kulcsfontosságú nevelési mun­kához, ritkítva az egyéb bok­ros teendőket. A hozzászólók a munkahelyi demokrácia ki­alakítását, erősítését tartották a jó pedagógusi közérzet alappilérének, ám ehhez el­engedhetetlen, hogy az isko­laigazgatók valóban a nevelő- testület ügyeivel foglalkozza­nak. Barát Endre (Pest megye, 29. szobi választókörzet) a té­mához rögtön egy javaslattal kapcsolódott: a nagy figyelmet és túlzott adminisztrációt igénylő iskolai közétkeztetés feladatait fokozatosan minde­nütt át kellene adni a ven­déglátó vállalatoknak és az áfészeknek. A képviselők az oktatás több részterületéről szóltak, többek között szorgalmazták a csa­ládi életre nevelés, valamint a testnevelés jelenlegi helyze­tének felülvizsgálását. Utal­tak a sok helyütt vakvágá­nyon futó szülői értekezletek­re is: az iskola és a család kapcsolatának e fontos fóru­mai sok helyütt már csak a kirándulások, az ünnepségek megbeszélésére korlátozódtak. A tanácskozás Géczi János zárszavával ért véget, akit a hétfői ülésen választottak meg a kulturális bizottság el­nökének. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke méltatta az e tisztet sok éven át betöltő Ortutay Gyu­la érdemeit, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak java1'' a alapján válasz­tották meg a bizottság új el­nökét. A nevelés elsődlegessége Pest megyei javaslat az országgyűlés kulturális bizottságának ülésén

Next

/
Thumbnails
Contents