Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANÁCS LAPJA | PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Budapest határában, az autópálya 13-as kilométerkövénél tartották az avatóünnepséget. Bozsán Péter felvételei Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára hétfőn a főváros VIII. kerületébe látogatott. A ke­rület párt- és állami vezetői tájékoztatták a kerület életé­ről. munkájáról. Győri Imre ezután a csak­nem 4 ezer dolgozót foglal­koztató Budapesti Távbeszé­lő Igazgatóságot kereste fel, ahol az intézmény párt- és gazdasági vezetői számoltak be az igazgatóság tevékenysé­Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az opszággyűlés elnöke elutazása előtt búcsú­látogatáson fogadta Roberto de Nigri Yberrit, a Mexikói Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki végleg elutazott Bu­dapestről. Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja tegnap Nagykállóba látogatott, ahol részt vett a Szabolcs- Szatmár megyei képviselő- csoport ülésének munkájá­ban. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke és Tim- mer József, a SZOT titkára tegnap Nicosiába utazott, a világszövetség XIX. ülésére. Péter János, az országgyű­lés alelnöke vezeti azt a ma­gyar parlamenti küldöttsé ■ get, amely a képviselőház géről, politikai életéről. A lá­togatás következő állomása a Helyközi Távbeszélő Igaz­gatóság volt, amelynek for­galmát az itt dolgozók — a növekvő számú automata be­rendezés mellett — még szá­mottevő arányban látják el kézikapcsolással. A Központi Bizottság tit­kára délután a kerületi Párt­bizottság aktívaértekezletén a politikai munka időszerű kér­déseiről tartott tájékoztatót. meghívására tegnap Görög­országba utazott. Bíró József külkereskedelmi miniszter tegnap rövid láto­gatásra Varsóba érkezett, ahol a két ország közötti árucse­réről folytat tárgyalásokat. Csikós-Nagy Béla állam­titkár, a Magyar Közgazdasá­gi Társaság elnöke vezeti azt a közgazdász küldöttséget, amely Vilniusba, a magyar— szovjet közgazdasági szimpo- zionra utazott. Molnár Ferenc kulturális államtitkár vezetésével teg­nap küldöttség utazott a Szovjetunióba, a magyar— szovjet kulturális együttmű­ködés időszerű kérdéseinek megtárgyalására. Szakali József államtitkár­nak, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének ve­zetésével hazaérkezett Cseh- szlóvákiából a KNEB kül­döttsége. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes avatóbeszédében hangsúlyoz­ta. hogy az ország legnagyobb útépítkezésében közreműkö­dő vállalatok kiváló munkát végeztek. Az út minősépe ki­fogástalan, hosszú időn át ja-- vitás nélkül győzi a forgal­mat. — Az útépítés ma már nem csupán gazdaságossági meg­fontolás kérdése — mondot­ta. — A régi út már évek óta nem győzte a forgalmat, időn­ként órákig álltak egyhely­ben a kilométernyi hosszú kocsisorok, akadozott a szál­lítás, ami a hazai vállalatok­nak és a külkereskedelemnek is sok kárt okozott. Az út el­ső szakasza, ha még nem is oldja meg, de csökkenti a gondokat. — Kiszámították: a gödöl­lői autópálya minden kilo­métere körülbelül hatvanmil­lió forintba került (hozzáve­tőlegesen 150 családi ház árába). Mégis gazdaságos be­ruházásnak kell ítélnünk, hi­szen lényegesen csökkenti a szállítási költségeket. Folytatás Aszódon A miniszterhelyettes a to­vábbiakban az autópálya-éní- tés további, feladatairól szólt. Beszámolt arról, hogy az út­építők most Aszód térségé­ben dolgoznak, s 1980-ig már Hatvanig elkészül az autó­pálya, amely egyébként kap­csolódik a KGST közlekedési célprogramjához és része lesz az észak-déli európai főút­vonalnak is. Az ünnepség befejezéseként Fock Jenő vágta át az út Gö­döllő felé vezető ágán keresz­tülfeszített nemzeti színű sza­lagot, s ezzel megindult a forgalom hazánk legkorsze­rűbb, s talán legszebb köz- útján. Sávpárok és felüljárók A hét és fél méter széles sávpárokon valóban gyorsan és biztonságosan közleked­hetnek az autók, hiszen az érdesített homolcaszfalt ma­napság a világ egyik legjobb útburkoló anyaga. Huszon­négy felül- és aluljáró keresz­tezi, valamennyi építészeti re­mek. Aki arra jár. valószínű­leg sohasem felejti el a Ba- bati-völgy mellett elvezető szakaszt, ahol a pálya ketté­szeli a hegyoldalt, jobbról 30 méter magas partfal, balról 50 méter mély szakadék ha­tárolja. KOZELET Győri Imre a Vili. kerületben Nagykőrösi export Szezon a konzervgyárban Megkezdődött a karfiol­szezon a Nagykőrösi Konzerv­gyárban. Mintegy 150 vagon­nal dolgoznak fel a hazai konyhákon közkedvelt zöld­ségből, de jut belőle export­ra is. Ezekben a napokban kezdik meg a sűrített almaié gyártását is, melyből mint­egy 600 tonnányit szállítanak a többi között Ausztriába, az NSZK-ba és Svájcba. Eh­hez a mennyiséghez több mint 600 vagon almát kell fel- dolgozniok. Az idén nagyon jó szilva­termés volt, egy héten belül befejeződik a befőttgyártás. Ebből a termékből mintegy 800 tonnát a Szovjetunióba szál­lítanak, 300 vagonnyi jut a darabos savanyúságból — pa­radicsom és uborka — a szov­jet fogyasztók asztalára. Eb­ben az esztendőben egyébként mintegy 30 ezer tonna külön­féle konzervipari terméket szállítanak a Nagykőrösi Kon­zervgyárból a Szovjetunióba. A kedvezőtlen paradicsom- és paprikatermés ellenére a vállalat össztermelése a ter­veknek megfelelően alakult. Az első háromnegyed évben mintegy 30 százalékkal növe­kedett a termelési értékük az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva. Növeli a piaci lehetősé­geket az anyagmozgatás és a csomagolás fejlesz­tése, már működik a kartonba cso­magoló, illetve a zsugorfóliás csomagolóvonal, amely jelen­tős élőmunka-megtakarítást tesz lehetővé. A gyár műsza­ki kollektívájának szabadal­ma alapján már készül az egységrakományt képező és bontó gépsor, amely tovább gyorsítja a feldolgozás üte­mét. Megnyílt a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Hétfőn Berlinben megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres. erői katonai tanácsá­nak ülése. A tanácskozáson a katonai tanács bolgár, cseh­szlovák, magyar, lengyel, ro­mán, szovjet és NDK-beli tagjai vesznek részt. Az ülé­sen Viktor Kulikov marsall az egyesített fegyveres erők fő- parancsnoka elnököl. Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Közpon. ti Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa nevében Kari Heinz Hoffmann hadse­regtábornok nemzetvédelmi miniszter üdvözölte a tanács­kozás résztvevőit. Annak a meggyőződésének adott han­got. hogy a katonai tanács ülése erősíteni fogja a szövet­séges szocialista országok hadseregeinek együttműködé­sét, s növeli harci erejüket és készenlétüket. Az NDK nem­zetvédelmi minisztere a szo­cializmus és a béke védel­mének érdekében eredményes munkát kívánt a tanácskozás résztvevőinek. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és a ka­tonai tanács tagjai ünnepélye­sen megkoszorúzták a német nép felszabadításáért vívott harcban elesett szovjet kato­náik és az antifasiszta ellen» állók emlékművét. A tanácskozás résztvevői az Unter den Lindenen lerótták kegyeletüket a fasizmus és militarizmus áldozatainak em­lékművénél ' A szövetséges hadseregek marsalljsdt és tá­bornokait Karl-Heinz Drews vezérőrnagy, Berlin várospa­rancsnoka üdvözölte. Az em­lékműnél a katonai tanács tiszteletére ünnepi díszőrség­váltást tartottak. A szovjet hősök treptowl emlékművénél a katonai ta­nács tagjai a Berlin felszaba­dításáért vívott harcokban el­esett húszezer szovjet katoná­ra emlékeztek. Autópálya-avatás az M3-an Fock Jenő adta út a forgalomnak a dödölléig húzódó első szakaszt; I Tegnaptól közelebb ke- I rült Gödöllő Budapest- ! hez. Az állítás magyaráza- I ta egyszerű. Eddig ugyan- I is legalább egy órába tel- ! lett, amíg Budapest hatá- I rától Gödöllőig értek a | gépkocsik. Hétfő délelőtt | rövid ünnepség utánmeg- ! indult a forgalom az M3- = as autópálya első. 23 kilo- I méteres szakaszán, melyen | nemcsak gyorsabban, ha- I nem összehasonlíthatatla- 1 nul korszerűbb, kevésbé I balesetveszélyes körülmé- | nyék között járhatnak az | autók. | Nem messze Budapest 1 határától, a 13-as kilomé- I térkőnél, került sor a rövid | avató ünnepségre, melyen | megjelent Fock Jenő, az | MSZMP Politikai Bizott- I ságának tagja, Pullai Ár- ! pád közlekedés- és posta- I ügyi miniszter, Cservenka | Ferencné. az MSZMP Köz- 1 ponti Bizottságának tagja, | a megyei pártbizottság el- ! ső titkára és Mondok Pál, | a Pest megyei Tanács el- I ncke. Határidőre — tervszerűen Hoós László, a Betonútépítő Vállalat igazgatója jelentet­te az ünnepség résztvevői­nek, hogy a későbbiekben Miskolcig vezető autópálya első 23 kilométeres szakasza négy év alatt, határidőre, a tervezett költségeken belül elkészült. A szalag átvágása után. Előtérben Focit Jenő, Pullai Árpád, mögöttük Cservenka Ferencné. XXII. ÉVFOLYAM, 245. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1978. OKTÓBER 17., KEDD D olgozik a megyében oiyan téglagyár, ahol az egy foglalkozta­tottra jutó állóeszközér­ték több mint a hússzoro­sát teszi ki a másik gyár­ban telhetőnek. Az egyik gyár: az őrbottyáni, a má­sik a mendei. A fejlesztés ésszerű megtestesítése, s az öreg berendezések, a min­den tekintetben elavult felszerelések kizsigerelő működtetése néz szembe egymással. Az egyik he­lyen a megengedhetőnél, az ún. tűrt aránynál is ki­sebb a selejt, a másikon olykor a nyersárúnak csak feléből, kétharmadából lesz értékesíthető termék. Nem okvetlen azért, mert az egyik gyárban kitűnően dolgoznak, a másikban vi­szont gyatrán, hanem el­sősorban amiatt, mert el­térőek a technikai, tech­nológiai adottságok. A több évtizede is. elavultnak szá­mító körülmények köze­pette készített tégla nem kélhet versenyre az auto­matákon gyártottakkal. Nem lenne tisztességes a ver­seny, ám még szükség van az özönvíz előtti eszközö­kön, s technológiával elő­állított téglákra is, szük­ség mindaddig, amíg át nem veszik a feladatokat az űj, őrbotityánihoz ha­sonló üzemek. Azok, ahol, miként ebben a gyárban is. negyed-, ötödannyi élő ftnmka-ráfordítással bocsá­tanak ki egymillió téglát, mint az öreg gyárakban. Furcsamód, évtizedek óta a sokat építő országok kö­zé tartozunk, s ugyanak­kor az r építőanyag-ipar fej­lesztésére nagyon kevés jutott. Igazán valaminek nevezhető összeg csak a negyedik ötéves tervtől kezdve, ami azután tovább gyarapodott az ötödik öt­éves tervidőszakban. Most már fölösleges lenne fir­tatni, miért húzódik el eny- nyire az átmenet a tegnap­ból a mába ezen a fontos iparterületen. A hang­súlyt tegyük arra, hogy a hetvenes évek középső har­madától a megyében ész­revehetően meggyorsult'az építőanyag-ipar fejlődése, amit elsősorban a tégla­gyártásban, a kavicsbányá­szatban tapasztalhatunk, hi­szen például a Kavicsbá­nya Vállalat ácsai bányá­ja és osztályozója igazol­ja, lehet ezt a tevékenysé­get is korszerű feltételek közepette folytatni. S okféle mérce kínálko­zik ahhoz, hogy meg­ítéljük az építőanyag­ipar teljesítményének vál­tozását. egy valami azon­ban minden mércénél fon­tosabb. Ez pedig az; hogy magának az iparcsoport­nak a megítélése válto­zott, a gyakran huszad­rangúnak vélt, s mi taga­dás, némelyek részéről le­nézett „ez-az gyártás”, hs lassan is. de megkapja s népgazdasági szerepkö­réhez illő rangot. Az épí­tőanyag-ipar iparosítási nélkül — ami korántserr játék a szavakkal, hanerr kifejezése a mai átmenet helyzetnek — aligha kép­zelhető el magának az épí­tésnek a zavartalan ipa­rosítása. illetve ennek f oly tatása. A kő-, a kavics-. ; cementhiány, a minőség gél összefüggő gondok nen egyetlen inarcsoportbai keltenek hullámokat. ha nem a néogazdaság vala mennyi területén. Amiko tehát „csúszott” a Cement és Mészművek hejőcsaba gyárának építése — az ere deti határidőt már amúgy is meghosszabbították, ezt lépte jóval túl a tény­leges kivitelezési idő —, altkor vele együtt távolo­dott sokféle ipari, mező- gazdasági, kommunális építkezés megvalósításá­nak reménye. Amire persze nem sza­bad, nem lehet megértőén bólintani, csakhogy a vál­tozáshoz a bólintás elma­radása kevés. S most an­nak illenék következnie, hogy a felelősség érvénye­sítése ... Persze, fontos a felelősséget vállaltatás, ám más legalább ennyire lé­nyeges. Az például, hogy sorolásban — fontossági kiemelésben — jó néhány olyan építkezés előzi meg az építőanyag-ipari beru­házásokat, amelyek való­jában a náluk hátrább ál­ló építőanyag-ipari fej­lesztésektől függnek. A sor­rendek következményei a bérezésben azután éppúgy lemérhetők, mint a bér­preferenciák megadásában, a szállítók kijelölésében, s ki nem jelölésében, s ab­ban még inkább, ahogyan a más tárcákhoz tartozó kooperációs partnerek az építőanyag-ipar beruházá­sait kezelik. L ehet persze gyorsan, megfelelően fejlesz­teni, ezt bizonyítot­ta a már említett kavics­bánya és osztályozó, mert Ócsa új ipartelepét mind­össze tizenkét hónap alatt alakították ki, holott 62 millió forintot költöttek el az évi 400 ezer köbmé­teres teljesítmény érde­kében. Arra is van példa, hogy szoros szervezéssel, az érintett kivitelezők kel­lő összefogásával gyorsí­tani lehet az adósság föl­számolását egy-egy fej­lesztésnél, az azonban két­ségtelen, hogy csak maga az iparcsoport nem képes rendet teremteni holnap­ja szilárd megalapozásá­hoz. 'Ehhez az iparcsopor­ton belüli lépések éppúgy elengedhetetlenek, mint az ioarcsoporton kívüliek, s ez utóbbiak a nehezebbek. Korábban azon töpreng­tünk, vajon valóban elke­rülhetetlen-e a hosszúra nyúlt átmenet a tegnap és a ma között az építőanyag- iparban, most ehhez bát­ran társíthatjuk azt a gon­dolatot, vajon a kapcsolat- rendszerekben is, a más tárcák cégeivel folytatott együttműködésben is nem ez az átmenetiség okozza a zavarokat? Az átmeneti­ség, a rendezetlenség egyen­lő a bizonytalansággal. S mint tapasztaltuk, a leg­több építőanyag-ipari fej­lesztésnél. igencsak szen­vednek ettől a bizonyta­lanságtól, attól például, hogy jelentős beruházás­hoz szükséges villamos sze­relési cikkekért egy sor­ban állhatnak szövetke­zetekkel... Az építőanyag­ipar a szocialista ipar brut­tó termelésének csupán három százalékát adta ta­valy, ám ez a számadat nehogy tévútra vezessen, hiszen ez akkora részese­dés. mint a villamosener- gia-iparé. S a hivatkozás, az utalás e másik terület- ■ re azért találó, mert ahogy ■ villamosság híján, úgy épí- ■ tőanyagok híján sem le- i hetne a tervek döntő ré- • szét a népgazdaság bár- i mely terepén megvalósí- i tani. S ez magyarázza, miért ■ ítéljük döntőnek. meddig ■ tart az átmenet, mikor "i- • kerül az építőanyag-ipar- - nak teljesítőképességben i elérnie azt, amit küve'e'!- - menyként számára már - ma megfogalmaznak. 5 Mészáros Ottó Átmenet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents