Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 243. SZÄM Áll A 80 FILLÉR 1978. OKTÓBER 14., SZOMBAT Központi Bizottságának 1978. október 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának, gazdaságpolitikai osztályának, valamint az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztériumnak a vezető munkatársai és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról. Friss István elvtársróL A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: O Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; O Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az építő- és építőanyagipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentésit; O Ha vasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a lakásépí­tés- és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelvei­A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzetet és jóváhagyta a párt- és állami vezető szerveknek . a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. 4 Párt- és állami kapcsolataink a szocia­*• lista közösség testvérpártjaival, orszá­gaival tovább erősödtek, eredményesen fej­lődtek. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Ká­dár János és Leonyid Iljics Brezsnyev elv tár­sak júliusi találkozója a Krím-félszigeten. A találkozó újólag megerősítette pártjaink, or­szágaink egységét, népeink közös elveken és azonos célokon alapuló történelmi barátsá­gát4, eredményesen járult hozzá sokoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, együttműködé­sünk további elmélyítéséhez. A megbeszélé­seken kifejezésre jutott, hogy napjainkban, amikor az enyhülési politika folytatása az imperializmus fokozódó ellenállásába ütkö­zik, pártjaink a békéért és a társadalmi ha­ladásért vívott harcban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a szocialista kö­zösség egységének, minden imperialistaelle­nes erő összefogásának. A Központi Bizottság megelégedéssel ál­lapította meg, hogy párt- és kormánykül­döttségünk júniusi látogatása a Lengyel Népköztársaságban tovább erősítette kapcso­latainkat. A teljes egység és egyetértés szel­lemében folytatott tárgyalások jól szolgál­ták a két párt, a két ország sokoldalú együtt­működését, a magyar és a lengyel nép ha­gyományos barátságát. A testvéri szolidaritás és az őszinte barát­ság jegyében vett részt a magyar párt- és kormányküldöttség Kuba nemzeti ünnepén,- a Moncada laktanya ostromának 25. évfor­dulóján. Pártunk és kormányunk képviseltette ma­gát a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 30. évfordulója tiszte­letére rendezett ünnepségeken. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a közelmúltban Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakát fontos állomásnak tekinti a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítésében. A magyar népgazdaság további fejlődésének szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít az energia- és nyersanyagtermelés, a mező- gazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar fejlesztése érdekében elfogadott hosszú távra szóló célprogramoknak. O A Központi Bizottság megállapította: a nemzetközi enyhülési folyamat az impe­rializmus szélsőséges erőinek fokozódó akti­vitása miatt lelassult. Ennek ellenére az em­beriség számára nincs más ésszerű alternatí­va, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Az enyhülési folyamatot mindenekelőtt az fékezi, hogy a monopoltőkés csoportok ag­resszív körei fokozzák a fegyverkezési ver­senyt. A világ népeinek alapvető érdekeit sértő törekvéseiket saját közvéleményük előtt azzal akarják igazolni, hogy újraélesztik a szovjet katonai fenyegetésről szóló régi ko­holmányokat. Az agresszív imperialista kö­rök akadályozzák a meglevő válsággócok fel­számolását és új feszültségeket teremtenek; sorozatosan megpróbálnak beavatkozni a szocialista országok belső ügyeibe; politikai, gazdasági nyomás különféle eszközeivel igye­keznek meggátolni az önálló nemzeti fejlő­dés, a társadalmi haladás útjára lépett né­pek törekvéseit. A szélsőséges imperialista körök politiká­ját egyre nyíltabban támogatja a kínai veze­tés. Pártunk, népünk határozottan elutasít­ja a maoista vezetők nacionalista, hegemó­niára törő külpolitikáját, amely súlyos ká­rokat okoz a szocializmus, a. haladás és a béke ügyének. Elítéljük a kínai vezetés dur­va provokációit és beavatkozásait a Vietnami Szocialista Köztársaság belügyeibe. Szolidá­risak vagyunk a vietnami néppel, támogat­juk a hazája függetlenségének megvédésére, a szocialista építés sikeres folytatására irá­nyuló erőfeszítéseiben. A Szovjetunió, a szocialista közösség or­szágai hathatós erőfeszítéseket tesznek az enyhülés vívmányainak megőrzéséért és ki- szélesítéséért. A haladó és békeszeretó erők világszerte fellépnek az enyhülés mellett A nemzetközi realitásokkal számoló polgári politikusok szintén hozzájárulnak az enyhü­lés folytatásához. Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának alap­kérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt mindent meg­tesz a fegyverkezési verseny lefékezéséért, a nemzetközi fórumokon határozottan fellép a leszerelési intézkedések előmozdításáért Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mielőbb megegyezés szülessen a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Európa békéjének és biztonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös bizton­ság elvének megfelelő, konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak leg­utóbbi javaslatára a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mel­lett élés politikájának megfelelően fejlessze együttműködését a más társadalmi rendsze­rű országokkal Európában és földrészünk határain túl is. Ezt a célt szolgálták azok az államközi tárgyalások, amelyek a legutóbbi hónapokban hazánk és Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Hollandia, Norvégia, Irán és Ausztrália képviselői kö­zött folytak. ö A Központi Bizottság megállapította, hogy az amerikai közvetítéssel létreho­zott izraeli—egyiptomi különmegállapodás fi­gyelmen kívül hagyja az arab államok több­ségének és a palesztin népnek az érdekeit, akadályozza a közel-keleti válság tartós, igaz­ságos rendezését. A Központi Bizottság ismét megerősítette, hogy a közel-keleti válság átfogó, igazsá­gos rendezéséhez nélkülözhetetlen az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi meg­szállt arab területről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam alapítása biztosításának jo­gát is. Csak ily módon szavatolható a térség valamennyi országának független és bizton­ságos állami léte. A közel-keleti béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tár­gyalásokon, a Palesztinái arab nép képvise­lőjének, a Palesztinái felszabadítási szerve­zetnek az egyenjogú részvételével teremthető meg. A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar néo szolidáris a közel-keleti térség haladó erőivel és mozgalmaival. Két­oldalú kapcsolataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejeztük ki Muammar al-Kadhafi líbiai államfőnek hazánkban tett látogatása alkalmából, párt- és kormányküldöttségünk­nek az Iraki Köztársaság jubileumi ünnep­ségein való részvételével, valamint Jasszer Arafattal, a Palesztina; felszabadítási szer­vezet vezetőiével és a szíriai Baath-pá-t kép­viselőivel folytatott budapesti tárgyalásain­kon. A Az afrikai földrész több országa a rend­**’ kívül nehéz körülmények, az imoeria- lizmus és a faiüldöző rendszerek állandó pro-' vokációi ellenére tovább halad előre a társa­dalmi feilődés maga választotta útián. Pár­tunk, a magyar nép támogatia küzdelmüket a nemzeti függetlenség megvédéséért, a gyar­mati múltból örökölt elmaradottság felszá­molásáért, népeik nemzeti-társadalmi fel- emelkedéséért. Egyre bővülő kapcsolatainkat és együttmű­ködésünket, kölcsönös szolidaritásunkat fe­jezte ki és erősítette meg a Samora Machel elnök vezette mozambiki párt- és állami kül­döttségnek a Benini Népi Köztársaság párt­ós kormányküldöttségének magyarországi lá­togatása, valamint párt- és kormányküldött­ségünk részvétele az etióp forradalom ne­gyedik évfordulójának ünnepségein. 5 A Magyar Szocialista Munkáspárt a * Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki. A Központi Bizottság képviselői megbeszé­léseket folytattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a csehszlovák, a dán, a finn, a francia, a guyanai, az iraki, az izrae­li, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz, az osztrák, a panamai, a portugál, a szene­gáli, a szír, az új-zélandi és a vietnami test­vérpártok vezetőivel, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az ausztrál, a cipru­si, a finn, a görög, az indiai, a jugoszláv, a spanyol, a Sri Lanka-i és a svájci kommu­nista párt kongresszusán. A találkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétol­dalú kapcsolatok elmélyítéséhez és a testvér- pártok összefogásának erősítéséhez. Pártunk képviselői tárgyalásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Japán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt hazánkba érkezett küldöttségeivel, részt vettek a Jamaikai Né­pi Nemzeti Párt és az angol munkáspárt kongresszusán. A megbeszélések elősegítet­ték egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együtt­működés további lehetőségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdí­tásáért, az egyetemes emberi haladásért foly­tatott tevékenységben. /I Hazánk külpolitikai céljait, az enyhü- lés és a társadalmi haladás ügyét az el­múlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Népfront, a békemozgalom, a magyar szak- szervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és más társadalmi, tömegszervezetek és mozgalmak széles 'körű, aktív nemzetközi te­vékenysége. Jelentős esemény volt a havan­nai világifjúsági találkozó,, amely előmozdí­totta a társadalmi haladás, a béke, a népek közötti barátság és az imperializmus elleni harc ügyét. A találkozón a magyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képviselte ifjúsá­gunk, népünk törekvéseit. A Központi Bizottság áttekintette az épí­tő- és építőanyag-ipar helyzetét, meghatá­rozta továbbfejlesztésének feladatait. Megál­lapította, hogy az építőipar munkájáról szóló 1964. évi határozata elérte célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítmények­re képes építő- és építőanyag-ipar jött létre, amely növekvő arányban járul hozzá a nem­zeti jövedelemhez, a nemzeti vagyon gyara­pításához. •4 Az építőipar termelése I960 óta meghá­“ romszorozódott. Az utóbbi években a termelés növekedése a munka termelékeny­ségének emelkedéséből származott. Ipari és mezőgazdasági üzemek százai épültek fel, köztük olyan jelentős létesítmények, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai Timföldgyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejőcsabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Fel­javult és bővült az ország úthálózata, meg­kezdődött az autópályák építése. A már ki­épült metróvonalak lényegesen javították Bu­dapest tömegközlekedését. Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakásépítési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kulturális és sportin­tézmények bővülő hálózata és sok más, a la­kosság életkörülményeit javító létesítmény. A nagyarányú építkezés nyomán városaink fejlődtek, nagy részük korszerű városközpont­tal és lakótelepekkel gazdagodott. Több új szocialista város született. Sokat változott a községek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosí­tása, emelkedett műszaki színvonala. Széle­sebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat és technológiákat. Az építőipari gé­pek teljesítménye négyszeresére nőtt. Tíz házgyár létesült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Meg­kezdődött a könnyűszerkezetes építési prog­ram végrehajtása. Építőanyag-ipari üzemek rekonstrukciója és új üzemek létesítése lehe­tővé tette a népgazdaság és a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését. ő A Központi Bizottság megállapította: a XI. kongresszus határozataiban, a párt programnyilatkozatában kitűzött célok meg­követelik az építőipar teljesítőképességének jelentős növelését, az irányítás, a szervezett­ség színvonalának emelését. Az építő- és az építőanyag-iparnak az eddiginél tervszerűb­ben, hatékonyabban, jobb minőségben kell kielégítenie a gazdaság fejlesztését és az élet- körülmények javítását szolgáló építési igé­nyeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az exportárualapok bővítését szolgáló beruházások meggyorsítá­sára, a lakások és a hozzájuk kapcsolódó lé­tesítmények felépítésére kell összpontosíta­ni. Ezzel egyidőben nagyobb figyelmet kell fordítani az épületfenntartási, -felújítási munkák meggyorsításához szükséges feltéte­lek biztosítására. Folytatni kell az építés iparosítását. Hazai adottságaink és a szoctalista nemzetközi mun­kamegosztás lehetőségeinek jobb kihasználá­sával javítani szükséges az építő- és építő­anyag-ipar technikai felszereltségét, műszaki színvonalát, anyag- és alkatrészellátását, ösztönözni kell a korszerű építési módok gyorsabb és nagyobb arányú elterjedését. Alapvető követelmény a vezetés, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelése, a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő ésszerűbb felhasználása. Az építőipar terme­lésének a növekedése a jövőben is a munka termelékenységének emelkedéséből származ­zék. Halaszthatatlan teendő a munkaerő- gazdálkodás javítása, a tervszerű foglalkoz­tatás biztosítása,1 A szakmai képzés és to­vábbképzés, a közép- és felsőfokú szakokta­tás igazodjék méginkább a gyakorlati köve­telményekhez. Az építő- és építőanyag-ipar fejlődésével egyidejűleg javultak az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedett a szakmai hozzáértésük, politikai és általános műveltségük. < A Központi Bizottság elismeréssel állapí­totta meg. hogy az építőipar jelentősen hoz­zájárult társadalmi, gazdasági és település­fejlesztési céljaink megvalósításához. Az eredmények fő forrása az építő- és építő­anyag-ipar dolgozóinak mintegy a felét kite­vő törzsgárda, valamint a szocialista brigá­dok helytállása, példamutatása. A Központi Bizottság az építő- és építő­anyag-ipar nagy eredményeinek elismerése mellett rámutatott arra is, hogy objektív és szubjektív okok miatt az ágazat fejlődése nem volt egyenletes, és elmaradt az igények nö­vekedésétől. A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a közművesítési, a mélyépítési és az épület­fenntartási tevékenységben mutatkozik. Az építőipari gépek sokfélesége miatt nehéz az alkatrészellátás. A munka szervezettsége nem igazodik kellően az építés iparosodásának kö­vetelményeihez; nem megfelelő a gépek és a munkaidő kihasználása, még sok a jogos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű teljesítését, a beru­házások programszerű megvalósítását hát­ráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beru­házások előkészítése, az építésben részt ve­vő vállalatok együttműködése. A rendelke­zésre álló építőipari kapacitáshoz képest még mindig sok a megkezdett beruházás. Az in­dokoltnál hosszabb a kivitelezési idő, gyak­ran túlléoik az előirányzott költségeket. A lakásépítés tervszerűségét, folyamatosságát nehezíti a hiányos területeiőkészítés. A la­kosságnak sok gondot okoz. hogy a lakásépí­tés ütemével nem tart léoést az iskolák, az egészséeügyi és a szolgáltató létesítmények megépítése. Az anyagi és erkölcsi elismerés az eddi­gieknél jobban fejezze ki az elvégzett mun­ka minőségét, a kiemelkedő teljesítményt. Szélesebb körben kell alkalmazni a teljesít­ménybérezés olyan formáit, amelyek a szer­vezettebb, a jobb minőségű és a hatékonyabb munkára ösztönöznek. Lényegesen javítani kel; a munkafegyelmet, a munkaidő kihasz­nálását. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents