Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-13 / 242. szám
1978. OKTÓBER 13., PÉNTEK %füri(W Divattörténet Kiállítás Budapesten Letűnt századok öltözékei, a német Balduinus céhmester 1711-ből származó latin nyelvű cipőtörténeti könyve; 1800- as évek végén készült díszes magyaros ruhaderék és I. Erzsébet angol királynő szarvasbőrből remekelt topánkája — ilyen és hasonló érdekességek láthatók azon a divattörténeti kiállításon, amelyet a műszaki könyvnapok alkalmából nyitottak meg a Magyar Divat Intézet bemutató- termében. Az Iparművészeti Múzeum, a szombathelyi múzeum és a Sabaria Cipőgyár múzeuma által kölcsöinzött divattörténeti különlegességeken kívül csaknem 400 reprodukció, könyv és folyóirat érzékelteti azt a fejlődést, amely az elmúlt korok divatjától napjainkig végbement. A Divat és dokumentáció címmel megnyitott kiállítás október 22-ig naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Ésszerűen, takarékosan Energia 50 milliárdért Modern gazdaság nem létezhet energia nélkül — a növekvő termeléshez természetesen egyre több energiára is szükség van. De nemcsak az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás — hanem az ember mindinkább korszerűsödő életformája is egyre több energiát igényel. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel többet. Ebben az évben a népgazdaság energiaigényeinek kielégítése — beleértve a termelés, az import, a feldolgozás és a szállítás költségeit Is — körülbelül 50 milliárd forintba kerül. Ha ez a tetemes költség csak egyetlen százalékkal emelkedik, az is 500 millió forint. Egyre többe kerül ez a számítás még mindig nem jelzi elég pontosan a Hogyan gazdálkodnak? Tanácsi bevételek, kiadások a ráckevei járásban A ráckevei járásban az ötödik ötéves pénzügyi tervek kidolgozásakor az volt az alapelv, hogy a települések és az intézmények megfelelően fejlődjenek és tovább mérséklődjenek az ellátásban a községek közötti különbségek. Adótartozások E feladatok megoldására évről évre több pénz áll a tanácsok rendelkezésére. 1976- ban. az ötödik ötéves terv első évében 150 millió, tavaly már 166 millió forint volt a járás községeinek költségvetése, az idén 178 millió forint. A tanácsi fejlesztésekre szánt ösz- szeg — 533 millió forint — kétszerese annak, amit az előző ötéves tervidőszakban a községek fejlesztésére fordíthattak. Amikor a tanácsok megtervezték saját bevételeiket, jobban igazodtak a realitásokhoz, mint az előző években. A lakossági adóhátralék évről évre csökkenő tendenciát mutat; de a járásban az elmúlt év végén még mindig ötmillió forintos adótartozást tartottak nyilván a tanácsok. Arányaiban nagyobb a működési bevételek hátraléka, nagyobb, mint a megelőző években. Legtöbben a szemét- szállítás díjával tartoznak. Sokan tartoznak állami gondozási díjjal is. Ez, ha érthető is, nem elfogadható. Érthető azért, mert az a szülő, alti otthon nem sokat törődött a gyerekével, miért törődne akkor, amikor az állam már átvállalta nevelési kötelezettségeinek tetemes részét. Hiányzott az összhang A helyi tanácsok a tervezett fejlesztés többségét megvalósították. A legfontosabb volt a lakosság kommunális, egészségügyi és szociális ellátásának javítása, az intézményekben az ellátási színvonal növelése. Alapvető volt eddig is a lakás- és közműellátás fejlesztése, valamint a gyermekintézmény-hálózat bővítése. Az ötödik ötéves tervidőszakban 4800 lakás felépítését tűzték ki célul. A lakások nagyobb része összkomfortos. Kiemelt feladatnak tekintik a járásban a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását, valamint munkáslakások építését. A bölcsődei helyek száma 165-tel, az óvodai helyeké 325-tel nő a járásban, s a tervidőszak végére 80 újabb helyet teremtenek az öregek napközi otthonaiban. Gyorsabb ütemben növelik az általános iskolai tantermek számát. mert a tanulók száma gyorsan nő. A közműhálózat fejlesztésére 114 millió forint áll a járás rendelkezésére, ezt elsősorban Szigetszentmiklóson és Ráckevén használják fel. Az idegenforgalom növekedése kényszerítő körülmény; üdülőtelepek fejlesztésére, tej-, zöldség-gyümölcs elárusító helyek, autóparkolók építésére, strandfejlesztésre húszmillió forintot irányoztak elő. A tervidőszak első évében a tanácsok nem teljesítették fejlesztési terveiket. Ennek oka. hogy nem volt meg a kellő összhang a tervezés, a bonyolítás és a kivitelezés között, elhúzódtak a területelőkészítések és szűkös volt az építő kapacitás. Az elmúlt évben felgyorsult a munka az áthúzódó építkezéseken, ugyanakkor tervszerűbbé vált az induló beruházások előkészítése is. Az 1976. évi alig 59 százalékos teljesítéssel szemben 1977-ben a tervezett 166 millió forintos összegből 142 milliót használtak fel a községek. A társadalmi munka értéke a két év alatt 53 millió forintot tett ki. Gyorsult a kivitelezés Az idén az első félévben a ráckevei járás községeinek költségvetése 178 millió forint, fejlesztésekre 191 milliót fordíthattak. A tanácsok a bevételi terveiket minden eddiginél jobban, 60,4 százalékra teljesítették. A bevételek jelentős hányadát a lakossági adók képezik; adóbevételi tervüket az első félévben valamelyest még túl is teljesítették a tanácsok. Ami a tervezett fejlesztést illeti, az első félév végén úgy látszott, hogy veszélyben v<m négy nagyobb kommunális beruházás. De — mint nemrégiben beszámoltunk róla — a megyei és járási párt- és tanácsi Szervek közbelépése után a második félévben meggyorsult a kivitelezés, s így van remény az idei fejlesztési tervek teljesítésére. H. E. helyzetet. Jelenleg ugyanis teljes energiaszükségletünknek csaknem felét importáljuk. És bár a hazai energetikai ágazatok nagy erőfeszítéseket tesznek termelésük növelésére, erre — akár a szén-, akár a kőolaj- és földgázbányászatot nézzük — a természeti körülményeket is figyelembe véve csak korlátozott mértékben van mód. Az energiaigények túlzott növekedése tehát az import növekedését vonja maga után. A kérdésnek azonban ez még mindig csak az egyik oldala. A növekvő energiaigények kielégítéséhez ugyanis beruházásokra is szükség van. A negyedik ötéves tervidőszakban például az összes ipari beruházásoknak 33 százalékát fordították energetikai célokra, ez az arány az ötödik ötéves tervidőszakban már 43 százalék. És minél nagyobb befektetéseket igényel az energiaigények kielégítése, annál kevesebb pénz jut más ágazatok fejlesztésére. A cél tehát az, hogy úgy növekedjék az ipar, a mezőgazdaság termelése, úgy elégítsék ki az állandóan emelkedő szállítási igényeket, hogy közben az energiafogyasztás ne, vagy csak igen kis mértékben emelkedjék. Ennek a célnak érdekében azonban még igen sok a tennivaló — jól mutatják ezt az idei adatok is. Nagyobb fogyasztás Az első félév eredményeire támaszkodó előrejelzések szerint ugyanis az ország összes energiahordozó felhasználása körülbelül 2 százalékkal meghaladja a tervezettet. Természetesen vannak ennek objektív okai is — például a túlságosan hosszúra nyúlt fűtési idény, vagy a mezőgazdaságnak az esős aratás miatti nagyobb energiaigénye. De jelez ez a magas energiafogyasztás még valamit: minden jelentékeny eredmény ellenére a vállalatok- tevékenységében még mindig nem kapott helyet az energiával való ésszerű gazdálkodás, a takarékosság. Természetesen vannak ezen a téren eredmények is. Példa erre a rendszeresen megfigyelt 250 nagyvállalat csaknem egymilliárd forint értékű megtakarítása, vagy azok az energiaracionalizálási beruházások, amelyek az elmúlt években valósultak meg, s energiahordozó megtakarítást eredményeztek. Csakhogy ezek az eredmények elsősorban a nagy energiafogyasztó vállalatoknál születtek, azoknál a vállalatoknál, ahol az energia- költség kis arányú, kevesebb figyelmet fordítanak a takarékosságra. Elpocsékolt kalóriák Pedig bőségesen vannak olyan lehetőségek, amelyek kihasználásával csökkenthető a Jobb szervezés — gyorsabb szállítás Szervezettebb rakodással és a közúti szállítás arányának növelésével enyhült a Dunaújvárosi Papírgyár fuvargondja. Az utóbbi hetekben ugyanis megteltek a dunaújvárosi gyár raktárai, és kényszerűségből néhány napig tíz százalékkal csökkenteniük kellett a napi termelést is. A fuvarozó vállalatok jobb együttműködésével az eddiginél több vasúti kocsit kapnak és naponta négy pótkocsis tehergépkocsival tudták növelni a közúti szállítóeszközök számát. Fokozták a hét végi szállítás arányát is, ehhez további tíz teherautót biztosít az 1-es Volán Vállalat Saját fuvareszközzel segített néhány megrendelő, így több konzervgyár s baromfifeldolgozó vállalat a megrendelt hullámpapírtermék gyors elszállításával könnyített a raktározási gondokon. A késztermék-kiszállítás gyorsítására tett közös intézkedés hatására lehetőség nyílt a Dunaújvárosi Papírgyár termelési lemaradásának behozására. Ez azért jelentős, mert az idén Dunaújvárosban gyártott 43 ezer tonna hullámdoboz teljes egészében importhelyettesítő termék, és számos hazai exportcikk keresett csomagolóanyaga. A FŐVÁROST SEGÍTVE Szervetlenhulladék-gyűjtő Diósd és Érd határában Még egy kis karéj hátra van az esztendőből, de máris tudom: miről marad számomra emlékezetes 1978. Egy valaha elképzelhetetlennek tűnő rekordról. öt éve, 1973-ban, mindössze 9600 köbméter lom gyűlt össze Budapesten a Fővárosi Köztisztasági Hivatal ingyenes lakossági lomtalanítási akciója során. E mennyiség tízszerese jó fél év alatt fantasztikusnak tűnt. Még tavaly sem lehetett sejteni, mi készül '— egész évben 54 ezer köbméter feleslegesnek ítélt háztartási eszköz-gép került a főváros kilenc lerakóhelyére. Nyáron viszont már határozottan kirajzolódtak a bűvös százezer köbméteres határ átlépésének lehetőségei: az első hat hónapban 61 ezer köbméter lom gyűlt össze ... És nemrég elkészült az ösz- szesített statisztika a fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat szemétszállítási és elhelyezési főosztályán. Az eredmény: március 1. és szeptember 16. között 100 ezer 570 köbméter lim-lomot vittek el a kapuk elől, a járdákról a tömörítős és platós szemétszállító járművek. Mivel a kirakott hulladékmennyiség még az utolBúzavetők. búza vetéséhez. A szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezetben befejezték az őszi árpa vetését, és hozzákezdtek az ötszáz hektárnyi Király Krisztina (elvétele A dabasi járás öregjeiért Napközi, gondozás, segély Világszerte növekszik az idős korúak aránya a népességben. A gyakran egyedül élő idősekért tenni, róluk gondoskodni — az egész társadalom feladata. Nincs ez másként a dabasi járásban sem ... Csaknem 10 ezer 500 idős korú lakost számlál a járás. Két- ezer-hétszáznál is több közülük a magányosan élők, s négyezernél a kis jövedelműek száma. Miként gondoskodnak róluk? Több mint 3 millió Csupán az év el6ő felében 246 rászorulónak juttattak 1 millió 200 ezer forint szociális segélyt, ennek összege havonta átlagosan 940 forint volt. De az anyagi támogatásnak más formája is van. Például a rendkívüli — alkalmankénti — segély, amely 31 száznyolcvanán kaptak, s átlagosan 580 forint volt. A szociális étkeztetésből ötvenhatan részesednek, s ennek anyagi kihatása sem csekély: az év első hat hónapjában több mint 55 ezer forintot tett ki. A pénzben! juttatások körül van némi gond. Például az, hogy egyes tanácsok az e célra szánt összegeket tartalékolják az év végére. Az esetenkénti segélyek néhol alacsonyabb összegűek a szükségesnél. Ennek oka az ügyintézők keret- szemlélete. Általános jelenség, hogy a gondozottaknak a nagyobb ünnepek előtt utalják ki csak a segélyt. Talán, ha a kérelmek elbírálásakor jobban érvényre jutna a szociális bizottságok véleménye, ha alaposabbak lennének a környezettanulmányok ezeken a problémákon is lehetne változtatni. Mégis figyelemre méltó a fejlődés: 1976-ban 3 millió 19 ezer, tavaly 3 millió 230 ezer forintot fordítottak az idősek támogatására, s az idei összeg sem lesz kevesebb az elmúlt évinél. Kell a jó szó is A házi szociális gondozás a családot hivatott helyettesíteni. pótolni. A gondozók olyan eiesett időseket látogatnak otthonukban, akiknek nemcsak a ház körüli teendők ellátására — takarításra, főzésre, mosogatásra — nagy az igénye, hanem legalább annyira a jó szóra, magányuk feloldására, a külvilággal való kapcsolatuk fenntartására. Negyvenhat egyedülállót látogatott az év első felében negyvenhárom szociális gondozó. Áldozatos munkájáról hű képet alkothat magának az olvasó egyetlen adatból: míg országszerte átlagosan 5,3 alkalommal látogatják a gondozók az időseket, a dabasi járásban ez a szám évente 27. A házi gondozottak döntő többsége idősebb 70 évesnél, sokan közülük mozgásukban korlátozottak, munkaképtelenek. S bár mindannyian okkal hálásak gondozóiknak, ma még 240 azoknak a száma, akik bevonhatók a társadalmi támogatásnak ebbe a rendszerébe. A gondozók zöme lelkiismeretesen oldja meg önként vállalt feladatát, de a Vöröskereszt új segítőkre vár ,.. Az öregek napközi otthonaiban hasznos időtöltést, szórakozást találhatnak az odalátogató idősek. Gondoskodnak egészségükről, étkezésükről is. S ami talán ennél fontosabb: nem töltik napjaikat egyedül. Sajnos a járásban eddig csak két helyen létesült ilyen napközi, Dabason és Örkényben, húsz-húsz öregnek. Az Örkényi otthonban állandóan táblás ház van. Olyannyira, hogy huszonhatan most is kérik felvételüket Ugyancsak sokan várják, hogy megépüljön az öregek napközije Bugyin, Gyá- lon és Öcsán. Több mint 200 idős ember ügyéről van szó. Dabason más a gond: alig néhányan járnak az öregek napközijébe. Amikor megkérdezték azokat, akik otthon maradtak; a válasz többnyire így hangzott: nem megyek a szegényházba... Szegényház? Furcsa nézet. A ház maga aligha nevezhető szegénynek, hiszen könyvek garmadája, rádió, tévé, magnó, társasjáték várja, hogy a magányos embereket szórakoztassa. S a régi értelemben sem igaz a szegényház kifejezés, mert a napközi nem a szegények háza: nem szükségképp szegény, aki idős és magányos ... Az lendítené fel a dabasi napközi forgalmát, ha sikerülne a település távoli részeiből, néha öt kilométernél mesz- szebbröl, busszal vinni napközibe az időseket. A dabasi Fehér Akác Tsz már fel is ajánlott egy buszt, csak azt kellene még összeírni, kiért menjen. A társadalmi munkára, ösz- szefogásra pedig a járásban másutt is nagy szükség lesz a jövőben. Mert ahol az idősek kérik, ott fel kell építeni a napközit. Ma több mint kétszázukért, holnap talán még többjükért... V. G. P. k l fogy &$z tás. És korántsem csak a feleslegesen égő villanykörtékről, az üresen járó gépekről, az üzemek kitört ablakain a levegőbe kiengedett melegről van szó. Sok helyen elhanyagoltak a kazánok, nincs megfelelő műszerezés, nem fordítanak figyelmet a tüzelőberendezések hatásfokának növelésére. Sok még az üresen futó gépkocsi, pedig ezek jobb kihasználása korántsem csak az energiafogyasztást csökkentené. De van az energiatakarékosságnak közvetett útja is. Gondoljunk például arra, hogy ha egy építkezésen egy kiló cementet szétszórnak, 900 kalória energiát is elpocsékolnak. Ha 100 kiló műtrágyát feleslegesen, rossz időpontban vagy nem a megfelelő helyen szórnak a földekre, csupán az elpazarolt energia költsége 70— 80 forint. És végül még egy tényező: kétségtelen, hogy nemcsak az energia előállítása, hanem megtakarítása is pénzbe kerül, hiszen az energiafogyasztás jelentékeny csökkentése beruházásokat igényel. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a takarékosságot célzó fejlesztések olcsóbban termelik az energiát, mint a bányák és az erőművek. Sajnos, a vállalatok ezt nem mindig érzékelik, mert olcsóbban jutnak az energiahordozókhoz, mint a népgazdaság, s ezért alig-alig kezdeményeznek energiafogyasztást racionalizáló intézkedéseket és fejlesztéseket. Pedig ezekre mindinkább szükség van az energiafogyasztás mérséklése, a népgazdaság kiadásainak csők-' kentése, egyensúlyi helyzetének javítása érdekében. K. X só napokban is sok volt, ráadásul még utólag is kiraktak (!), a lomtalanító brigádok három nappal a tervezettnél később fejezték be munkájukat. A szemét növekvő mennyisége — világjelenség. Nincs ez másként Budapesten, a kétmilliós városban sem. A lerakóhelyek feltöltődése láttán már régebben határozat született egy budapesti szemétégetőmű felépítésére. Az állami nagyberuházás 1981-re készül el. Ám ez sem old meg majd mindent. Ezért nem meglepő, hogy a közelmúltban a főváros házmester vállalata új hulladéklerakót avatott. Mégpedig túl a város közigazgatási határán, negyven kilométerre Budapesttől, Pest megyében. Mégpedig Diósd és Érd határában, ahol a szakemberek csakis szervetlen eredetű hulladék — föld, sitt, törmelék — elhelyezését en- ! gedélyezik. Pest megye tehát segített a fővárosnak. A hulladék meglepő ütemű gyarapodását látva nem kizárt: az ilyesfajta segítőkész- ssgre a jövőben is szükség lesz... Üjházy György
