Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-13 / 242. szám
1978. OKTÓBER 13., PÉNTEK %#niav Prizma helyett Automata raktár burgonyának Zöldért-beruházások Pest megyében A vártnál jóval több burgonya termett. Jó közepes volt a termés, csak a Zöldért nem készült fel a felvásárlására. A gazdaságok és a felvásárlók (áfészek, Zöldért) a biztonság kedvéért a szükségesnél többet szerződtek le, arra számítva, hogy úgyis kevesebb terem. Tévedtek, több termett. Sokféle lehet az indoklás, az azonban tény, hogy nem megy zökkenőmentesen a burgonya értékesítése és tárolása. Számos gazdaság például saját maga tárolja a Zöldértnek már eladott termést Van, de hová tegyék? — Miért nem tudja a Zöldért a szerződésben vállalt mennyiséget saját telepein raktározni? — kérdeztük Horváth Mihálytól, a Pest megyei Zöldért igazgatójától. — A mezőgazdaságban a gépesítés, az agrotechnika olyan gyorsan fejlődött, hogy most már rövid idő alatt nagy mennyiségű árut tudnak felszedni és átadni. A forgalmazók, az áfészek, a Zöldértek viszont lemaradtak. Sőt; húszhuszonöt éve jóformán semmit sem változott az értékesítési forma. Nincs elegendő tárolóhely és korszerűtlenek vagy egyáltalán nincsenek gépeink. Három éve még csak az ősi módszerrel rakták el télre a burgonyát. Vermet ástak, prizmába egyengették, földdel letakarták, s reménykedtek, hogy majd csak nem lesz nagy fagy. De a remény nem segített, s több éves átlagban a termés 30 százaléka veszendőbe ment. A válogatást és a rakodást sem lehetett géppel végeztetni, és ráadásul a szabad ég alatt, szélben, esőben kellett az embereknek dolgozniuk.- A Pest megyei Zöldértnél tavaly gyors fejlesztésbe kezdték. Tárolókat építtetnek Monoron, Dunaharasztin, Gödöllőn. s ha a terveket jóváhagyják, Vácott is. Bontakozik a jövő képe A Zöldért monori kirendeltségén egymás mellett van a múlt, a jelen, s már határozottan kibontakoznak a jövő tárolási, csomagolási módszereinek körvonalai. Kezdjük a Toldi utcában levő ősi és ósdi telepen. Kovács János raktárvezető panaszáradattal fogad. — Húsz éve dolgozom itt, s azóta itt semmi sem változott. Szűk a hely, nem férnek el a targoncák, de még az udvarra is csak két teherautó tud beállni. Ha újabb árut hoznak, akkor a raktárban levőket át kell csoportosítani. És mindent kézzel, emberi erővel... Naponta csaknem száz helyre szállítunk zöldséget és gyümölcsöt. Néha akkora a kavarodás, a tumultus, hogy azt hiszem, belebolondulok. A rakodóknak is elegük van, hiába fizetik meg őket. (Bár kérdéses, hogy megfizetik-e? Endrődi Ferenc például 256 órára 3646 forintot, Gulyás András ugyanennyi órai munkáért 3207 forintot kapott, s ők még a jobbak közé tartoznak.) Ha tudnak, elmennek máshová dolgozni. — Űj telepünk, ahová tavasszal kiköltözhetünk, az ország egyik legkorszerűbb Zöl- dért-bázisa lesz — bizakodik K. Nagy György kirendeltségvezető. A nyolc hektárnyi terület hátsó sarkában, még ott szégyenkeznek a használaton kívül helyezett régi raktárak. Őszintén szólva, erős túlzás azokat a gödröket és földkupacokat így nevezni... A jelenlegiek azonban már megütik a mértéket. Ezekbe a szerfás, halmos tárolókba, nagy teljesítményű ventillátorok fújják a szárító levegőt. Ezen a telepen hármat építettek belőlük, 90 vagon burgonyát raktározhatnak bennük. De talán még ezeket is kiselejtezhetik, ha elkészül az új, az igazán korszerű burgonyatároló. Már az idén fogad — Mikor adják át? — kérdezem Lovas Istvántól, a monori építőipari szövetkezeti közös vállalat főmérnökétől. — Már elkezdtük és az év végéig szeretnénk végezni. Az összesen 360 vagonos burgonyatároló négy hajóját, ahogy sorra elkészülnek, szakaszosan használatba is veszik. Az első nemsokára fogadja a termést. Az építkezésre és a berendezésre több mint 27 millió forintot költ a Pest megyei Zöldért. S ezért kap egy teljesen gépesített, sőt félig automatizált tárolót, koptatót és csomagolót. A terveket eleve úgy készítették, hogy később mélyhűtő részt is építhetnek hozzá. A hajónként! négy ventillátor óránként hatvanszoros légcserét tud biztosítani. A mennyezetről speciális hőérzékelők lógnak be a burgonyába, s kint az ajtó mellett a vezérlőszekrényen leolvashatják külön-külön mindegyik hőérzékelő által mért hőfokot, s a burgonya átlaghőmérsékletét is. Egy írószerkezet pedig folyamatosan regisztrálja a hőmérséklet változását. — A burgonyát itt 4—5 fokon tartjuk. Ez megfelelő, mert a korai burgonya 8—10, az őszi 10—12 foknál kezd csírázni — magyarázza a kirendeltségvezető. A már elmondottakon kívül étkező, melegítőkonyha, mosogató, fürdő, öltöző, s természetesen több iroda is lesz a telepen. S a monorihoz hasonló ütemben építik a dunaharasz- ti — 270 vagonos — tárolót. Ezzel is elkészülnek idén. Az első hajó — Tavaly novemberben kezdtük az előkészítő földmunkákat, és az idén márciusban a tényleges építkezést — mondja Mikó Géza, a 3-as számú építőipari szövetkezeti közös vállalat építésvezetője. — Mi is szakaszosan dolgozunk, s az első hajóval előreláthatóan október végére készülünk el. A késői átadás miatt sem marad azért üresen; zöldséget, gyümölcsöt, de még burgonyát is fogad. Szerencsére egyik terményből sem szűkölködünk. Szente Pál A KGST-országok miniszteri fóruma Ma: záréülés A tömegétkeztetés mennyiségi és minőségi színvonalának fejlesztése a következő évek kiemelt társadalompolitikai célja — hangoztatták a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek csütörtöki tanácskozásán. amelyen egyebek között — magyar előterjesztés alapján — a tömegétkeztetés racionalizálásával foglalkoztak. A téma jelentőségét aláhúzza, hogy a vizsgált országokban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban 1980-ig további 10—15 százalékkal növekszik például a munkahelyen étkezők, és 8—13 százalékkal — a Szovjetunióban 23 százalékkal — az iskolai étkeztetésben részt vevők aránya. A miniszterek állás- foglalása szerint a tömegétkeztetésnek segítenie kell az egészségesebb táplálkozást, amelyben kívánatos az állati eredetű fehérjék, a tej- és tejtermékek, a tojás részarányának növelése. A tanácskozás foglalkozott a tömegétkeztetés technológiai és felszerelési követelményeivel. A KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek 10. tanácskozása pénteken záró plenáris üléssel és a jubileumi ülés jegyzőkönyvének ünnepélyes aláírásával fejeződik be. Megvalósult a közlekedési koncepció Parlamenti bizottság javaslata a vízi szállítás fejlesztésére Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója jelenti: 1968: jóváhagyták az új közlekedéspolitikai koncepciót, s egyidejűleg a közúti jármű- gyártás kiemelt kormány- programját. 1978: az áru- és személyszállításban a tíz év-( vél korábbinál jóval körszé- rűbb ,a jártúúpiark, á' telepü-: lések döntő többségét elérték az autóbuszhálózat vivőerei, s megszűntek a gazdaságtalanul üzemelő kisforgalmú vasútvonalak. Valóra váltak tehát a közlekedési koncepció legfontosabb elképzelései, amit döntően a közúti járműgyártás fejlesztése tett lehetővé. Tíz év alatt „nemzeti iparrá” vált Magyarországon az autó- buszgyártás, s korszerű technológiával készíti a motorokat, a hátsó futóműveket, a szervokormányt és a sebességváltót a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a szigethalmi Csepel Autógyár. Tömören így vonták meg az országgyűlés ipari bizottságának csütörtökön, a Ganz-MÁ- VAG gyárban megtartott kihelyezett ülésén a közlekedési eszközök gyártásának eredményeit a közlekedéspolitikai koncepció tükrében. Gdcsi Miklós kohó- és gépipari miniszterhelyettes a számokkal is alátámasztható fejlődést egy további megállapítással toldotta meg: eredményeit tekintve a közúti járműgyártás fejlesztése a szelektív ipar- politika egyik első sikeres programja lett. Az egykor drágán gyártható és nehezen eladható termékek helyett hosszú távon is jól értékesíthető, biztonságot adó autóbuszok, alkatrészek és főegységek fémjelzik a járműiparban dolgozók munkáját. Az egyenletes, a töretlen fejlődés a szocialista országokkal létrejött szakosodásnak is köszönhető. A járműgyártás fejlődése» — hozzászólásában több képviselő is megerősítette — a mindennapi életben is kedvező változásokat hozott. A távolsági személyforgalomban az egykori 21 százalékról 40- re nőtt az autóbuszközlekedés részaránya — mondotta Herk- ner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes. Az elismerő szavak mellett számos feszítő, megoldásra váró gondot is szóvá tettek a képviselők. Gyakran hiába keresik például az alkatrészeket a 200-as családhoz tartozó Ikarus-buszokhoz — mutatott rá Kangyalka Antal. Kovács Károly ágazati intézkedést, ösztönzést javasolt annak érdekében, hogy a külföldön futó Ikarusokhoz mindig időben megkaphassák az alkatrész-utánpótlást. A téma kapcsán Karászy György, az Ikarus fejlesztési igazgatója azzal érvelt, hogy a buszokhoz sok gyár szállít részegységeket Hozzátette: Magyarországon az Autóker, külföldön a Mogürt a gazdája és a felelőse az alkatrész-utánpótlásnak. Több más észrevétel után Gorjánc Ignác zárta rövidre a különvélemények áramkörét: mindegy, hogy ki gyártja a buszok javításához elengedhetetlen kellékeket, ha ugyanis késik az utánpótlás, annak kárát a márka, a válVöröpkeresi t-műnka terv Cél: az egészséges életmód A Vöröskereszt a következő években megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermek- és ifjúságvédelemre, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók egészséges életmódra nevelésére, a balesetek megelőzésére és a fiatalok családi életre nevelésére. Egyebek között ez kapott helyet a Magyar Vöröskereszt öt évre szóló munkatervében, amelyet csütörtökön fogadott el a szervezet országos vezetősége. Kaposvári Júlia főtitkárhelyettes az előterjesztett javaslathoz fűzött szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy hatékonyabbá válhat az egészségnevelés, ha a különböző intézmények, társadalmi szervezetek egyesítik erőiket, támogatják egymást az egészségügyi ismeretek terjesztésében. ★ Csütörtökön a Magyar Vöröskereszt székházában leleplezték Henry Dunant emléktábláját. Születésének 150. évfordulója alkalmából Hantos János főtitkár méltatta a neves svájci humanista, a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítójának érdemeit. lalat, végső soron a népgazdaság látja. Weiszböck Rezsőné és Jávorkai István egyaránt a munkásszállítás fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Még mindig túl sok teherautó viszi a bejáró dolgozókat, Azért lassú az őket szállító járművek kicserélése, mert a kis autóbuszok sok helyütt csak gazdaságtalanul hasznosíthatók. A mezőgazdaságban például reggel kiviszik, este visszaviszik a munkásokat, napközben állnak az Ikarusok. A vitában több hozzászóló is sürgette az olcsó, gazdaságos vízi szállítás fejlesztését: a Duna és a Tisza nagy lehetőségeket kínál. A bizottság együttes javaslatot fogadott el: a Közlekedés- és Postaügyi, valamint a Kohó- és Gépipari iMnisztérium — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal együtt — vizsgálja meg a vízi szállítás növelésének lehetőségét, mérjék fel a vontatók, az uszá lyok gyártásának, a kikötők építésének ipari, gazdasági hátterét, és dolgozzanak ki egységes fejlesztési koncepciót. FRISS ISTVÁN (1903-1978} Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy október 11-én szívroham következtében elhunyt Friss István elv- társ, pártunk, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom régi harcosa, kiemelkedő személyisége, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének^ tagja. Friss István elvtárs temetése október 16-án (hétfőn), 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 14.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia „A valóságban a társadalmi-gazdasági történés, fejlődés, hatalmas folyamatában az egymással összefonódó, egymást kölcsönösen meghatározó ösz- szefüggések sokasága kapcsolja össze a gazdaságpolitikát a politikával — mondotta tavaly egy beszélgetés során Friss István akadémikus. Valójában életének szálait fogta e gondolatba, hiszen munkásságában szétválasztha- tatlanul összefonódott a párt szolgálata elméleti és gyakorlati tudományos tevékenységével. Az 1903. május 21-én született Friss István 14—15 éves korában kezdett megismerkedni Marx—Engels írásaival, hogy aztán a politikai gazdaságtan művelése végigkísérje Termékeny munkásságát. Az érettségi után a kereskedelmi főiskolát Berlinben végezte, ahol a tanulás mellett az ifjúmunkás csoportoknak tartott előadásaiban kamatoztatta már széles körű ismereteit. A Kommunisták Magyarországi Pártjának ' 1922-ben lett tagja, és 1924 őszétől a következő év nyaráig Londonban á párt egyik sejtjében tevékenykedett. Hazaérkezése után 1925-ben az MSZMP-ben végzett munkát, s részt vett á három évvel később megjelent, sokszorosított pártiap, a Kommunista előkészítésében, majd szerkesztésében is. A haladó politikai és munkásmozgalmi megmozdulások egyik élesztője volt, többek között részt vett az országos bányászsztrájk szervezésében is. A hatalom birtokosai 1927-ben három és fél évi fegyházra ítélték. 1933-ban újból letartóztatták, de a munkásmozgalomtól nem tántoríthatták el. Életében újabb szakaszt jelentett 1935, amikor Friss István Moszkvába került, majd ezt követően 1937-től Prágában tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártja háromtagú ideiglenes felső vezetésnek. 1939. tavaszáig a Dolgozók. Lapját szerkesztette, Csehszlovákia német megszállása után Svédországba menekült. A Szovjetunióbán' üdvözölték élv- társai 1940-ben, s a második világháború kitörése után a Kossuth Rádió szerkesztőségi tagjaként dolgozott. A felszabadulás után as MKP osztályvezetője, egyik kidolgozója volt a hároméves tervnek, részt vett az üzemek államosításának előkészítésében. 1954-ben megszervezője volt a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének. Tudományos kutatói munkássága mellett egy évig szerkesztette a Társadalmi Szemlét, majd az ellenforradalom után az MSZMP Központi Bizottságának államgazdasági osztályát vezette. Rövid ideig a Népszabadság szerkesztőségének vezetője. 1956 előtt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, majd — egészen, haláláig — az MSZMP Központi Bizottságának volt a tagja. A Magyar Tudományos Akadémia 1956-ban levelező, 1960-ban rendes tagjává választotta, s tagja volt az Akadémia elnökségének. A szocialista gazdaság tervezéséről, irányításáról, a KGST-országok együttműködésének törvényszerűségeiről számos maradandó alkotást vetett papírra. Elméleti és gyakorlati munkásságát, politikai tevékenységét állami és tudományos kitüntetések sora, tiszteletbeli doktori címek fémjelzik. A Szocialista Hazáért Érdemrend, a Magyar Nép- köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, A Magyar Szabadság Érdemrend, a Kossuth Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem és más magas kitüntetések, valamint az Állami díj I. fokozatának tulajdonosa volt. Kapjanak mandátumot a közösségért tenni akarók A lakóbizottságokban tevékenykedő hetvenezer társadalmi aktivista megbízatása az idén lejár; újjáválasztásukra idén október és jövő év márciusa között kerül sor. Lesz-e változás, illetve milyen szempontok érvényesülnek a lakóbizottságok újjáválasztásában? A Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa illetékesei adtak választ a kérdésre. — Az 1973-ban megjelent együttes irányelvben foglaltak továbbra is érvényesek, alapul szolgálnak a lakóbizottságok újjáválasztásának megszervezéséhez, működésük segítéséhez — mondta Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. A lakóbizottságok ötévenkénti újjáválasztása jelentős társadalmi esemény, a lakó- területi demokratizmus megnyilvánulásának egyik közvetlen formája. — A csak papíron létező lakóbizottságok a demokratizmus helyi kibontakozását is lassítják formális működésük megengedhetetlen. Az ilyen társadalmi testületek közül nem kevesen még mindig fájlalják a hatósági jellegű tevékenységet. jelképező bélyegzők megszüntetését, pedig tevékenységük, nem azáltal lesz érdemibb, hogy bélyegzőt vagy döntési hatáskört kapnak. A lakóbizottságok működéséért a népfronttal közösen érzünk felelősséget. — Az elmúlt 5 év tapasztalatainak összegzése, a tanulságok hasznosítása hozzásegíthet ahhoz, hogy az újonnan életre- hívott lakóbizottságok a lakó- területi közéletnek ne csak fontos, hanem eredményes fórumai is legyenek — mondotta Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A közösségi számvetésre jó lehetőségeket kínálnak a választások, amihez csak annyit: sok helyütt hiányzott még a kezdeményezőkészség. az öntevékenység, és a politizáló munkastílus. — Nyomban hozzá kell tenni: nem a jogok szűkösek! A tanácstörvény, valamint. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával közösen kiadott irányelveink tág teret kínálnak a lakóbizottságoknak áz érdekvédelmi munkához, a politikai tevékenységhez. — A helyi és a körzeti népfrontbizottságok hamarosan hozzákezdenek a munkához, a választási javaslatok kidolgozásához. — Szeretnénk, ha a választások nyomán az eddiginél több nyugdíjas jutna közéleti feladathoz, a lakók pedig érdekeiket szívén viselő képviselőhöz, A fiataloknak jó iskolát, tartalmas tevékenységet jelenthet a megbízatás.
