Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ROS RE SZERE 1978. OKTÓBER 1., VASÁRNAP Bemutató, film, előadás Egészségvédelem - neveléssel Jussanak el a lakótelepekre is A közeli községekből autóbusszal Emberek a munkásszállásén Hogyan osztják be idejüket? Gyermekkocsi parkolóhely lett a hét közepén a ceglédi Kossuth Művelődési Központ udvara, óvoda az egyik terme. Itt az ősz, megkezdték a klubfoglalkozásokat. A kisma­mák, a gyermekgondozási sza­badságon levő asszonyok, ta­lálkoznak, ezután ismét rend­szeresen, csütörtökönként. Zsong a szoba, van, miről beszélgetni Ismerkednek egy­mással, az újonnan érkezet­tekkel, szó kerül a klub idei programjáról, mely a tapasz­talatok és a közvélemény-ku­tatás során kapott javasla­tok, kéirelmek szerint alaíkul. A szomszéd teremből át- hallatszik a gyerekzsivaj. Ar­ra lehet következtetni a víg rikkantásokból, kacagásokból, hogy jól érzi magát a babase­reg. Lehetnek vagy harmin­cán. Féltő szeretettel viselik gondjukat, foglalkoznak ve­lük, míg édesanyjuk a klub­ban tartózkodik. Hétről hétre A Kossuth Művelődési Köz­pont és a városi tanács egész­ségügyi osztálya istápolja e klubot, a törődés most hozza meg majd a gyümölcsét. Ki­alakul huzamosabb időre a rendszeresen ide járók népes csoportja, otthonosan érzik magukat majd azok is, akik most még zárkózottabbak, meg akiket csak a kíváncsi­ság hozott ide, mert el sem képzelték, milyen a klubélet. Az idei terv szerint, isme­retterjesztő előadások, kötet­len foglalkozások, beszélge­tések váltakoznak majd a csütörtök délutáni találkozó­kon. Szó esik gyermekneve­lésről, a család szerepéről és az okos munkamegosztásról épp úgy, mint a higiéniáról, a főzésről, varrásról, a művelő­désről, komzetikáról és sok másról. A segítőtársak Az egészségnevelés az utób­bi időben egyre jobban el­nyeri létjogosultságát. Mint a népművelés meghatározott szakterülete, az egészségvé­delmet, a művelődést, az is­meretterjesztést foglalja ma­gába. Varga Pálné, a városi ta­nács egészségügyi osztályának egészségnevelési előadója el­mondta, munkájához egyre több segítséget kap a Vörös- kereszt városi, illetve járási szervezetétől, a népfrontbi­zottságoktól, a művelődésügyi Borszőlőt minden mennyiségben felvásárolunk Ceglédi Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ kereskedelmi főágazata A szőlő átvételének helye: Cegléd, Budai út, volt Táncsics TSZ központja. osztályoktól, művelődési há­zaktól, a kórháztól, s ha szük­séges, a szakszervezetektől, munkahelyektől is. Az őszi­téli évad programterve segí­tőtársakra számítva készül. A munkahelyeken az egész­ségnevelés jó úton halad, de a lakótéri" leken jobban meg- kellene szervezni. Klubfoglalkozások Város- és járásszerte ered­ményes volt nyáron az egész­ségnevelési hét, amelyen kiál­lítások és neves előadók von­ták magukra a figyelmet. Cegléden több százan hall­gatták meg dr. Czeizel Endre és dr. Buga László előadását. A szünidőben, a Budai úti napközig táborban a gyerekek ismereteit bővítették. A film­színházzal kialakult kapcsola­tot jelzi, hogy egészségnevelé­si kisfilmek is műsorra kerül­nek esetenként. A tervek sze­rint, hamarosan 8 előadásból álló ismeretterjesztő sorozat kezdődik, az állami gondozott gyermekek nevelőszüleinek. Szép és becses feladat a ci­gánygyermekek már műkö­dő ceglédi klubjának irányí­tása, a városi Vöröskereszt­szervezettel és a Kossuth Mű­velődési Központtal közösen. A foglalkozások célja, hogy a gyerekek könnyebben beil­leszkedhessenek az iskolai és a társadalmi közösségbe. Mint az egészségnevelési előadó elmondta, amit felso­rolt, csak kis hányada az egész évre szóló feladatoknak. Eszes Katalin Olyan embereket kerestem, akik munkásszálláson töltik hétköznapjaikat. Kíváncsi vol­tam, kik ők, honnan jöttek? Van-e családjuk? Miért kényszerülnek arra, hogy mun­kásszállóban lakjanak? Ho­gyan tujdák beosztani idejü­ket? Kerestem őket, é® alig ta­láltam közülük néhányat. A legtöbb, vidékről Cegléd­re járó dolgozót az építőipar foglalkoztatja. Elhelyezésük, re két munkásszálló épült a városban. Egyiket a Ceglédi Építőipari Vállalat, a másikat a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat tartja fönn. Egyenként hatvan-hatvan em­bernek adhatnának otthont. Adhatnának, most azonban majdnem üresen állnak. Bi­zonyára azért, mert a távo­labbi vidékek lakói már hely­ben találnak kenyérkereseti lehetőséget, most már több­nyire elérik céljukat az em­berek akkor is, ha nem hagy­ják el lakóhelyüket, nem sza­kad el hetekre férj a fele­ségtől, családapa a gyerekeitől, nem fáraszt a hetenkénti utazgatás. Félig-meddig üresen Azok a munkások, akik el­érhető közelségben laknak, naponta hazautaznak. Job­ban esik az étel, jobban esik szervezetekkel. Szeretjük az úttörőkéit. Ok lesznek a jövő munkásai. Újabb fejezet — Most újabb fejezet kö­vetkezik. közös dolgainkban — folytatta a beszélgetési az alapszervezet ifi vezetője. — Eddig rqindgn közös ren­dezvény . csak 'alkalomszerű' volt, most megfogalmaztuk alapszervezetünk és az úttörő- csapat egész tanévre szóló, kö­zös cselekvési programját — mondta Vári Kálmánná. — Az lesz irányadóju úttörő­munkánknak. S. B. a pihenés, családi körben. Az ember igazi otthona nem cse­rélhető föl akármilyen jól fel­szerelt és kényelmes munkás- szállással sem, csak .szükség esetén, ha más lehetőség vég­képp nincs. Így gondolkodik a legtöbb ember, igazuk van a naponta hazatérőknek. • Mostanában a község, illet­ve a tanyavilág kijelölt ré­szén minden reggel összegyű­lik annyi ember, hogy egy autóbusz megtelik velük. A jármű reggelenként hozza, es­te visszaviszi őket lakóhe­lyükre. Szállításukról a válla­lat gondoskodik. A félig-meddig üresen ma­radt munkásszállásra mégis bekopogtam. Az egyikben, a CÉV szállójában, találtam is néhány beszélgetőtársat azok közül, akik a késő délutánt otthon töltötték. Hentes volt Debrecenben Lőrinc János most fejezte be munka utáni tisztálkodá­sát. A fürdőszobából jön, vál- lánra csapott törülközővel. Fiatalember, túl a húszon, de még jóval innen a harmin­con. Négy társával együtt ván­dorolt el Debrecenből, csatla­kozott, a ceglédi vállalathoz. Azóta a többiek visszatértek már, ő maradt. — Egyelőre anyagilag megéri. Túl nagy terveim ugyan nin­csenek, de sokba kerül a la­kás, meg szeretek jól élni. — Család? — Nős vagyok. A feleségem Debrecenben dolgozik, most éppen gyesen van. Nem is tudjuk milyen az, ha minden­nap együtt lennénk. Időm nagy részét már akkor is Debrecentől távol töltöttem, mikor megismerkedtünk. Az. tán jött a katonaság, megint csak ritkán találkoztunk. Most már elég sokat vagyok ott­hon. Műköves vagyok. A rám váró munka körülbelül két hetet igényel, igaz, olyankor majdnem éjjel-nappal dolgo­zom. Aztán két olyan hét kö­vetkezik rendszerint, amikor a műkövesnek nincs dolga az építkezésen. Olyankor haza­megyek. — Véglegesnek tekinti ezt az életformát? — Semmiképpen. Amíg fia­tal vagyok, amíS bírom azt, hogy, hol itt vagyok otthon, hol Debrecenben. — Otthon-e a munkásszál-> lás? — Nem egészen. Van fék-: helyem. Egy szék, egy asztal, ami közös, egy szekrény a fo­lyosón, amelyben a holmimat tárolhatom. A társalgóban té­vét nézhetek, a szobánkban szól egy rádió. Ami nagyon fontos, megvan. Keveset va­gyok jtt, benn. Nappal dolgo­zom, este kerülök egyet a vá­rosban. Illés Lajos, a szobatárs és munkatárs, nem idegen Lő-i rinc Jánosnak. Nemcsak azért, mert mindketten debreceniek, hanem azért is, mert sógor- ságba kerültek. — Pár hónapja vetettem le a katonaruhát. Tanult szak­mámnak semmi köze az épí­tőiparhoz, hentes ■ vagyok. Itt segédmunkásként alkalmaz­nak. Több pénzt akarok ke-, resni, azért jöttem ide. — Most elégedett? —" Nem egészen így gon­doltam. Sok elmegy, ha az ember távol van az otthoná­tól. Debrecenben, mivel a húsiparban dolgoztam, meg­volt a napi háromszori koszt bőségesen, moist, ha jót aka­rok enni, többe kerül Csodálkozom, amikor meg­tudom, hogy a két testvér Nyársapátról való, Nyársapát naponta elérhető közelségben van, László István és László Sándor mégis a szállót válasz­totta otthonául. — Nem a távolság miatt vagyunk itt, a szülőkkel nem egyezünk. Zene szól. A magnót lehal­kítják, hogy szót érthessünk. Közben tesznek-veszsnek, ké­szülődnek valahová. Lehetőségek és igények — Nem sietünk. Csak beug, runk a városba egy kis időre — mondják. — Általában ott töltjük az esténket, a délutá­nokat,.. Hogy miv.el? Sorolom; Áranysas, Kossuth, Délibáb, disco, esetleg mozi. Nem egye­dül, van néhány haverunk, akikkel mindenhova együtt megyünk. Otthon ilyesmire nem lenne módunk. — Én újabban rákaptam az olvasásra — mondja az idősebbik testvér. — Itt, a szállóban, az egyik barátom­nak van néhány könyve, tőle kaptam kölcsön egy-Két érde­kes regényt. Legutóbb például egy olyat olvastam végig, ami az iskolában kötelező ol­vasmány volt annak idején. Egyikük huszonhárom, a másikuk tizennyolc éves. Az általános iskola befejezése után, rögtön munkába álltak. Azóta, tizennégy éves ko­ruktól fogva, segédmunkás­ként dolgoznak. Dobozi Eszter j Segítő vállalat Milliók- óvodaépítésre A Fűrész-, Lemez- és Hor­dóipari Vállalat ceglédi gyár­egysége öt és félmillió forint­tal járult hozzá a városbeli óvoda építéséhez. Viszonzásul, a megállapo­dás értelmében, a gyárbeli dolgozók apróságainak elhe­lyezéséről gyermekintézmé­nyeiben gondoskodik a városi tanács. Hálás szívvel mondunk köszöne­tét rokonainknak, ,1ó barátainknak: és Ismerőseinknek, valamint a ceglédi kórház II. Psychiatrial osztály dolgozóinak, akik szeretett halottunk, Langer Károly temeté­sén megjelentek és tőle koszorú­val, .virággal búcsúztak, ezzel fáj­dalmunkban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak a kedves rokonoknak, jó ismerősöknek, szomszédoknak, munkatársaknak, akik kedves fér­jem. édesapánk, nagyapánk test­vérünk, Nyíri János László teme­tésén megjelentek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Különköszönetet mondunk a csemői November 7. Tsz-nek a küldött koszorúért. A gyászoló család. Gyárlátogatók Közös tervek—egész esztendőre A viszontlátás reményében köszöntek el egymástól Nyitott kapuk napja cím­mel, gyárlátogatást szervezett a KÖZGÉP KISZ-bizottsága, az áLbala patronált úttörőra- joknak. A pályakezdés meg­könnyítése, a baráti szálak erősítése volt e hagyományos, évente ismétlődő esemény cél­ja. A Katona Gyula, a Ságvári Endre és a Dózsa György KISZ-alapszervezetek úttörő- felelősei ■ fogadták és kísérték el a gyár egy-egy műhelyébe a Földváry Károly Általános Iskola úttörőit. Mint a mágnes A csemői általános iskoláso­kat autóbusz vitte a gyárba, mint jó ismerősöket. A Kilián György KISZ-alapszervezet és a II. Rákóczi Ferenc úttö­rőcsapat kapcsolata már több éves. A közös fclubdélutáno- kon, a farsangi bálokon, ün­nepségeken kívül, nagy jelen­tőséget tulajdonítanak azok­nak a tálálkozásoknak is, amelyeken a munkahelyek­kel, a szakmával ismertetik meg a gyerekeket. — Jó érzés, amikor kicsit büszkén, rámutathatunk egy- egy fényesen csillogó alkat­részre, nemrég kijavított vagy gyártott, frissen festett gépre, látjátok, ezt is mi csináltuk — mondta Bergendi Endre, az a'lapszervezet titkára. Vele, Vári Kálmánná úttö­rőfelelőssel és Csizmás Alajos művezetővel, az alapszervezet régi patronálójával együtt kí­sértük végig a gyárban a gye­rekcsapatot. Először a .tanműhelyt keres- ,tük fel, ahol néhány évvel idő­sebb társaik már féligmeddig kész szakemberekként keze­Vidám, zenes est A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban október 5-én, csütörtökön, este hét órai kez­dettel esztrádműisort rendez­nek: Feleki Kamill színmű­vész, Cserháti Zsuzsa táncdal- énekes, Weszely Zsuzsa tánc- dalénekes, Liliom Károly pa- rodista, a Gúnya együttes és a Titamic-duó lép a közönség elé. lik az ördöngősen ügyes gépe­ket, s az általuk készített munkadarabok döntő többsé­ge hasznosításra is kerüL A nagy gyár üzemrészeinek felkeresése, a hidraulika-, az edzőműhely megtekintése után, a patronáló alapszervezet ott­honában, a forgácsolomühely- ben tettek látogatást a pajtá­sok. Csizmás Alajos műveze­tő nagy szakmai tudásával, közvetlen emberségével magá­val ragadta a fiúk és kislá­nyok figyelmét éppen úgy, mint kísérőikét. A megannyi műk előtt formálódó anyag, a forgó, mozgó, zajos gép, asze- készülő munkadarabok látvá­nya, mint a mágnes, vonzotta a gyerekeket. A művezető csak teljesebbé tette a látottakat, oly szépen tudott a munkáról, a kollektíváról beszélni. A jövő munkásai A gyerekek látogatása a la­katosműhelyben fejeződött be, és ott került sor a búcsú­zásra is, a legközelebbi vi­szontlátásig. — Gyakran halljuk — mond­ta Bergendi Endre —, hogy úttörőmunkánk nagyszerű, s ha a KISZ-munkánkra is leg­alább annyi gondot fordíta­nánk, akkor, ég tudja, mi­lyen jő alaipszervezet lehet­nénk. Az az igazság, hogy ilyenkor elfelejtjük a fáradsá­got. Amikor látjuk a gyerekek örömteli arcát s halljuk kö­szönő szavaikat. Lelkesedé­sük, örömük közös program­jainkon a legnagyobb elis­merés számunkra. Az ö érde­mük is, hogy a mozgalmi mun­kában becsült partnereink let­tek. Együttműködésünk velük szinte tényleg színesebb és érdekesebb, mint a társalap­A főszerepben: Patkós Irma A ceglédi Szabadság Film­színház október közepén azokat a magyar filmeket tű­zi műsorára, amelyekben a városban élő Patkós Irma szí­nésznő játssza a főszerepet: a Gyermekbetegségek, a Han­gyaboly, a Sárika, drágám! és A legszebb férfikor című al­kotásokat matatja be. Régi mesterség mai mestere A BNV-n, a KISZÖV pavilonjában régi mesterségeket mutatnak be a kiállít jk. Munka közben láthatják az érdeklő­dők — többek közt —a ceglédi Kápolnási László kosárfonót. Apátt-Tótli Sándor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents