Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ROS RE SZERE 1978. OKTÓBER 1., VASÁRNAP Bemutató, film, előadás Egészségvédelem - neveléssel Jussanak el a lakótelepekre is A közeli községekből autóbusszal Emberek a munkásszállásén Hogyan osztják be idejüket? Gyermekkocsi parkolóhely lett a hét közepén a ceglédi Kossuth Művelődési Központ udvara, óvoda az egyik terme. Itt az ősz, megkezdték a klubfoglalkozásokat. A kismamák, a gyermekgondozási szabadságon levő asszonyok, találkoznak, ezután ismét rendszeresen, csütörtökönként. Zsong a szoba, van, miről beszélgetni Ismerkednek egymással, az újonnan érkezettekkel, szó kerül a klub idei programjáról, mely a tapasztalatok és a közvélemény-kutatás során kapott javaslatok, kéirelmek szerint alaíkul. A szomszéd teremből át- hallatszik a gyerekzsivaj. Arra lehet következtetni a víg rikkantásokból, kacagásokból, hogy jól érzi magát a babasereg. Lehetnek vagy harmincán. Féltő szeretettel viselik gondjukat, foglalkoznak velük, míg édesanyjuk a klubban tartózkodik. Hétről hétre A Kossuth Művelődési Központ és a városi tanács egészségügyi osztálya istápolja e klubot, a törődés most hozza meg majd a gyümölcsét. Kialakul huzamosabb időre a rendszeresen ide járók népes csoportja, otthonosan érzik magukat majd azok is, akik most még zárkózottabbak, meg akiket csak a kíváncsiság hozott ide, mert el sem képzelték, milyen a klubélet. Az idei terv szerint, ismeretterjesztő előadások, kötetlen foglalkozások, beszélgetések váltakoznak majd a csütörtök délutáni találkozókon. Szó esik gyermeknevelésről, a család szerepéről és az okos munkamegosztásról épp úgy, mint a higiéniáról, a főzésről, varrásról, a művelődésről, komzetikáról és sok másról. A segítőtársak Az egészségnevelés az utóbbi időben egyre jobban elnyeri létjogosultságát. Mint a népművelés meghatározott szakterülete, az egészségvédelmet, a művelődést, az ismeretterjesztést foglalja magába. Varga Pálné, a városi tanács egészségügyi osztályának egészségnevelési előadója elmondta, munkájához egyre több segítséget kap a Vörös- kereszt városi, illetve járási szervezetétől, a népfrontbizottságoktól, a művelődésügyi Borszőlőt minden mennyiségben felvásárolunk Ceglédi Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ kereskedelmi főágazata A szőlő átvételének helye: Cegléd, Budai út, volt Táncsics TSZ központja. osztályoktól, művelődési házaktól, a kórháztól, s ha szükséges, a szakszervezetektől, munkahelyektől is. Az őszitéli évad programterve segítőtársakra számítva készül. A munkahelyeken az egészségnevelés jó úton halad, de a lakótéri" leken jobban meg- kellene szervezni. Klubfoglalkozások Város- és járásszerte eredményes volt nyáron az egészségnevelési hét, amelyen kiállítások és neves előadók vonták magukra a figyelmet. Cegléden több százan hallgatták meg dr. Czeizel Endre és dr. Buga László előadását. A szünidőben, a Budai úti napközig táborban a gyerekek ismereteit bővítették. A filmszínházzal kialakult kapcsolatot jelzi, hogy egészségnevelési kisfilmek is műsorra kerülnek esetenként. A tervek szerint, hamarosan 8 előadásból álló ismeretterjesztő sorozat kezdődik, az állami gondozott gyermekek nevelőszüleinek. Szép és becses feladat a cigánygyermekek már működő ceglédi klubjának irányítása, a városi Vöröskeresztszervezettel és a Kossuth Művelődési Központtal közösen. A foglalkozások célja, hogy a gyerekek könnyebben beilleszkedhessenek az iskolai és a társadalmi közösségbe. Mint az egészségnevelési előadó elmondta, amit felsorolt, csak kis hányada az egész évre szóló feladatoknak. Eszes Katalin Olyan embereket kerestem, akik munkásszálláson töltik hétköznapjaikat. Kíváncsi voltam, kik ők, honnan jöttek? Van-e családjuk? Miért kényszerülnek arra, hogy munkásszállóban lakjanak? Hogyan tujdák beosztani idejüket? Kerestem őket, é® alig találtam közülük néhányat. A legtöbb, vidékről Ceglédre járó dolgozót az építőipar foglalkoztatja. Elhelyezésük, re két munkásszálló épült a városban. Egyiket a Ceglédi Építőipari Vállalat, a másikat a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat tartja fönn. Egyenként hatvan-hatvan embernek adhatnának otthont. Adhatnának, most azonban majdnem üresen állnak. Bizonyára azért, mert a távolabbi vidékek lakói már helyben találnak kenyérkereseti lehetőséget, most már többnyire elérik céljukat az emberek akkor is, ha nem hagyják el lakóhelyüket, nem szakad el hetekre férj a feleségtől, családapa a gyerekeitől, nem fáraszt a hetenkénti utazgatás. Félig-meddig üresen Azok a munkások, akik elérhető közelségben laknak, naponta hazautaznak. Jobban esik az étel, jobban esik szervezetekkel. Szeretjük az úttörőkéit. Ok lesznek a jövő munkásai. Újabb fejezet — Most újabb fejezet következik. közös dolgainkban — folytatta a beszélgetési az alapszervezet ifi vezetője. — Eddig rqindgn közös rendezvény . csak 'alkalomszerű' volt, most megfogalmaztuk alapszervezetünk és az úttörő- csapat egész tanévre szóló, közös cselekvési programját — mondta Vári Kálmánná. — Az lesz irányadóju úttörőmunkánknak. S. B. a pihenés, családi körben. Az ember igazi otthona nem cserélhető föl akármilyen jól felszerelt és kényelmes munkás- szállással sem, csak .szükség esetén, ha más lehetőség végképp nincs. Így gondolkodik a legtöbb ember, igazuk van a naponta hazatérőknek. • Mostanában a község, illetve a tanyavilág kijelölt részén minden reggel összegyűlik annyi ember, hogy egy autóbusz megtelik velük. A jármű reggelenként hozza, este visszaviszi őket lakóhelyükre. Szállításukról a vállalat gondoskodik. A félig-meddig üresen maradt munkásszállásra mégis bekopogtam. Az egyikben, a CÉV szállójában, találtam is néhány beszélgetőtársat azok közül, akik a késő délutánt otthon töltötték. Hentes volt Debrecenben Lőrinc János most fejezte be munka utáni tisztálkodását. A fürdőszobából jön, vál- lánra csapott törülközővel. Fiatalember, túl a húszon, de még jóval innen a harmincon. Négy társával együtt vándorolt el Debrecenből, csatlakozott, a ceglédi vállalathoz. Azóta a többiek visszatértek már, ő maradt. — Egyelőre anyagilag megéri. Túl nagy terveim ugyan nincsenek, de sokba kerül a lakás, meg szeretek jól élni. — Család? — Nős vagyok. A feleségem Debrecenben dolgozik, most éppen gyesen van. Nem is tudjuk milyen az, ha mindennap együtt lennénk. Időm nagy részét már akkor is Debrecentől távol töltöttem, mikor megismerkedtünk. Az. tán jött a katonaság, megint csak ritkán találkoztunk. Most már elég sokat vagyok otthon. Műköves vagyok. A rám váró munka körülbelül két hetet igényel, igaz, olyankor majdnem éjjel-nappal dolgozom. Aztán két olyan hét következik rendszerint, amikor a műkövesnek nincs dolga az építkezésen. Olyankor hazamegyek. — Véglegesnek tekinti ezt az életformát? — Semmiképpen. Amíg fiatal vagyok, amíS bírom azt, hogy, hol itt vagyok otthon, hol Debrecenben. — Otthon-e a munkásszál-> lás? — Nem egészen. Van fék-: helyem. Egy szék, egy asztal, ami közös, egy szekrény a folyosón, amelyben a holmimat tárolhatom. A társalgóban tévét nézhetek, a szobánkban szól egy rádió. Ami nagyon fontos, megvan. Keveset vagyok jtt, benn. Nappal dolgozom, este kerülök egyet a városban. Illés Lajos, a szobatárs és munkatárs, nem idegen Lő-i rinc Jánosnak. Nemcsak azért, mert mindketten debreceniek, hanem azért is, mert sógor- ságba kerültek. — Pár hónapja vetettem le a katonaruhát. Tanult szakmámnak semmi köze az építőiparhoz, hentes ■ vagyok. Itt segédmunkásként alkalmaznak. Több pénzt akarok ke-, resni, azért jöttem ide. — Most elégedett? —" Nem egészen így gondoltam. Sok elmegy, ha az ember távol van az otthonától. Debrecenben, mivel a húsiparban dolgoztam, megvolt a napi háromszori koszt bőségesen, moist, ha jót akarok enni, többe kerül Csodálkozom, amikor megtudom, hogy a két testvér Nyársapátról való, Nyársapát naponta elérhető közelségben van, László István és László Sándor mégis a szállót választotta otthonául. — Nem a távolság miatt vagyunk itt, a szülőkkel nem egyezünk. Zene szól. A magnót lehalkítják, hogy szót érthessünk. Közben tesznek-veszsnek, készülődnek valahová. Lehetőségek és igények — Nem sietünk. Csak beug, runk a városba egy kis időre — mondják. — Általában ott töltjük az esténket, a délutánokat,.. Hogy miv.el? Sorolom; Áranysas, Kossuth, Délibáb, disco, esetleg mozi. Nem egyedül, van néhány haverunk, akikkel mindenhova együtt megyünk. Otthon ilyesmire nem lenne módunk. — Én újabban rákaptam az olvasásra — mondja az idősebbik testvér. — Itt, a szállóban, az egyik barátomnak van néhány könyve, tőle kaptam kölcsön egy-Két érdekes regényt. Legutóbb például egy olyat olvastam végig, ami az iskolában kötelező olvasmány volt annak idején. Egyikük huszonhárom, a másikuk tizennyolc éves. Az általános iskola befejezése után, rögtön munkába álltak. Azóta, tizennégy éves koruktól fogva, segédmunkásként dolgoznak. Dobozi Eszter j Segítő vállalat Milliók- óvodaépítésre A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregysége öt és félmillió forinttal járult hozzá a városbeli óvoda építéséhez. Viszonzásul, a megállapodás értelmében, a gyárbeli dolgozók apróságainak elhelyezéséről gyermekintézményeiben gondoskodik a városi tanács. Hálás szívvel mondunk köszönetét rokonainknak, ,1ó barátainknak: és Ismerőseinknek, valamint a ceglédi kórház II. Psychiatrial osztály dolgozóinak, akik szeretett halottunk, Langer Károly temetésén megjelentek és tőle koszorúval, .virággal búcsúztak, ezzel fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a kedves rokonoknak, jó ismerősöknek, szomszédoknak, munkatársaknak, akik kedves férjem. édesapánk, nagyapánk testvérünk, Nyíri János László temetésén megjelentek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Különköszönetet mondunk a csemői November 7. Tsz-nek a küldött koszorúért. A gyászoló család. Gyárlátogatók Közös tervek—egész esztendőre A viszontlátás reményében köszöntek el egymástól Nyitott kapuk napja címmel, gyárlátogatást szervezett a KÖZGÉP KISZ-bizottsága, az áLbala patronált úttörőra- joknak. A pályakezdés megkönnyítése, a baráti szálak erősítése volt e hagyományos, évente ismétlődő esemény célja. A Katona Gyula, a Ságvári Endre és a Dózsa György KISZ-alapszervezetek úttörő- felelősei ■ fogadták és kísérték el a gyár egy-egy műhelyébe a Földváry Károly Általános Iskola úttörőit. Mint a mágnes A csemői általános iskolásokat autóbusz vitte a gyárba, mint jó ismerősöket. A Kilián György KISZ-alapszervezet és a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat kapcsolata már több éves. A közös fclubdélutáno- kon, a farsangi bálokon, ünnepségeken kívül, nagy jelentőséget tulajdonítanak azoknak a tálálkozásoknak is, amelyeken a munkahelyekkel, a szakmával ismertetik meg a gyerekeket. — Jó érzés, amikor kicsit büszkén, rámutathatunk egy- egy fényesen csillogó alkatrészre, nemrég kijavított vagy gyártott, frissen festett gépre, látjátok, ezt is mi csináltuk — mondta Bergendi Endre, az a'lapszervezet titkára. Vele, Vári Kálmánná úttörőfelelőssel és Csizmás Alajos művezetővel, az alapszervezet régi patronálójával együtt kísértük végig a gyárban a gyerekcsapatot. Először a .tanműhelyt keres- ,tük fel, ahol néhány évvel idősebb társaik már féligmeddig kész szakemberekként kezeVidám, zenes est A ceglédi Kossuth Művelődési Központban október 5-én, csütörtökön, este hét órai kezdettel esztrádműisort rendeznek: Feleki Kamill színművész, Cserháti Zsuzsa táncdal- énekes, Weszely Zsuzsa tánc- dalénekes, Liliom Károly pa- rodista, a Gúnya együttes és a Titamic-duó lép a közönség elé. lik az ördöngősen ügyes gépeket, s az általuk készített munkadarabok döntő többsége hasznosításra is kerüL A nagy gyár üzemrészeinek felkeresése, a hidraulika-, az edzőműhely megtekintése után, a patronáló alapszervezet otthonában, a forgácsolomühely- ben tettek látogatást a pajtások. Csizmás Alajos művezető nagy szakmai tudásával, közvetlen emberségével magával ragadta a fiúk és kislányok figyelmét éppen úgy, mint kísérőikét. A megannyi műk előtt formálódó anyag, a forgó, mozgó, zajos gép, asze- készülő munkadarabok látványa, mint a mágnes, vonzotta a gyerekeket. A művezető csak teljesebbé tette a látottakat, oly szépen tudott a munkáról, a kollektíváról beszélni. A jövő munkásai A gyerekek látogatása a lakatosműhelyben fejeződött be, és ott került sor a búcsúzásra is, a legközelebbi viszontlátásig. — Gyakran halljuk — mondta Bergendi Endre —, hogy úttörőmunkánk nagyszerű, s ha a KISZ-munkánkra is legalább annyi gondot fordítanánk, akkor, ég tudja, milyen jő alaipszervezet lehetnénk. Az az igazság, hogy ilyenkor elfelejtjük a fáradságot. Amikor látjuk a gyerekek örömteli arcát s halljuk köszönő szavaikat. Lelkesedésük, örömük közös programjainkon a legnagyobb elismerés számunkra. Az ö érdemük is, hogy a mozgalmi munkában becsült partnereink lettek. Együttműködésünk velük szinte tényleg színesebb és érdekesebb, mint a társalapA főszerepben: Patkós Irma A ceglédi Szabadság Filmszínház október közepén azokat a magyar filmeket tűzi műsorára, amelyekben a városban élő Patkós Irma színésznő játssza a főszerepet: a Gyermekbetegségek, a Hangyaboly, a Sárika, drágám! és A legszebb férfikor című alkotásokat matatja be. Régi mesterség mai mestere A BNV-n, a KISZÖV pavilonjában régi mesterségeket mutatnak be a kiállít jk. Munka közben láthatják az érdeklődők — többek közt —a ceglédi Kápolnási László kosárfonót. Apátt-Tótli Sándor felvétele