Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

1978. OKTÓBER 11., SZERDA Népfronfntunka a mezőgazdaságban Kedden Kállai Gyula elnök­letével, ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöksége. Meghallgatta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a népfront főtit­kárának tájékoztatóját a moz­galom titkárságának a leg­utóbbi elnökségi ülés óta vég­zett munkájáról, a különböző sáritű népfiomtbizottságok mozgalmi tevékenységéről Ezt követően Molnár Fri­gyes előterjesztése alapján — az elnökség beható vitában tárgyalta meg az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15—i, a mezőgazdaság­gal kapcsolatos határozatából adódó népfrontfeladatokat. A mozgalom, sajátos módszerei­vel, alkotóén részit kíván ven­ni a határozatok végrehajtá­sában, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésén, a falu tár­sadalmi felemelkedésén, a fej­lett , szocializmus építésén munkálkodó népünk érdeké­ben. Ezután Szentistványi Gyulá- né, a HNF Országos Tanácsá­nak titkára tájékoztatást adott a IX. magyar békekongresz- szussal kapcsolatos előkészítő munkáról, majd az országos elnökség megválasztotta azo­kat a küldötteket, akik a nép- frontmozgalom képviseletében vesznek részt a békekongresz- szuson. Az ülésen felszólalt Szemők József, Nyíri Béla, Bencsik István, Nánási László, S. He­gedűs László, Asbót Jánosné és Gál László. Előkészületben a pénzügyi törvény A Magyar Közgazdasági Tár­saság elnöksége Csikós-Nagy Béla államtitkár vezetésével kedden megtárgyalta a készülő állami pénzügyi törvény ter­vezetét. A társadalmi vitán részt vett a Jogász Szövet­ség vezetősége is. Madarasi Attila .pénzügyminisztériumi államWkár'- ismertette a • tör! vény előkészítő munkálatai során felmerült tapasztalato­kat, következtetéseket. Az abonyi Új Világ Tsz-ben Megértették, most nagyobb erőfeszítésre van szükség Szokatlanul erősen süti az őszi nap az abonyi határt. Ko­rábban kellett volna, állítják a mezőgazdasági szakembe­rek, és szidják a szeszélyes időjárást, amely idén alapo­san felforgatta az életüket. Különösen igaz ez az abonyi Új Világ Termelőszövetkezet esetében, amelyben megha­tározó a zöldségtermesztés. A szántó területe 1479 hektár, s ebből 6115 hektáron termesz­tenek paradicsomot, gyökér­zöldséget. Paradicsomból jócs­kán termett az idén is, de csak egy hónappal késve foghattak neki a dolgozó^ a betakarí­tásnak. ' Egyéni példával — Idén válóban elhúzódott a betakarítás, a paradicsom­nál is egyhónapos a késé­sünk — szólal meg Rakitovsz- ky László műszaki ágazatve­zető, á közös gazdaságban mű­ködő 52 tagú pártalapszerve- zet titkára. — Ilyen helyzet­ben nagy a felelőssége a ter­melőszövetkezet kommunis­táinak. A gazdaságban 240- en dolgoznak, s így azt mond­hatom: párttagjaink ott van­nak minden munkaterületen. A társaik hallgatnak a sza­vukra, s ezért nagy szerepet kap egyéni példamutatásuk. A gazdálkodásban az 1977- es esztendő kiemelkedő ered­ményeket hozott. Idén azon­ban a dolgozók megfeszített munkatempójára volt és van szükség ahhoz, hogy folytas­sák- a tavalyi sikereket. Az idén például 300 hektáron termesztett búzát a gazdaság, s bár a hozam nem éri el a tavalyi 50 mázsányit hektá­ronként, így, is. mi »Jegy 45, •mázsányi 'SítíígtermlSfe szá­mítanak.' Az idei igencsak csa­padékos időjárás viszont segí­tette a kukorica növekedését; az 515 hektáron elvetett ter­ményből 60 mázsás hektá­ronkénti átlagtermés várha­tó. — Az is segítette a mun­kánkat — kapcsolódik be a beszélgetésbe Mihály József, a termelőszövetkezet elnökhe­lyettese, az alapszervezet párt­vezetőségi tagja —, hogy a dolgozók megértették a fel­adatukat, és az idei sajátos helyzetet. A pártszervezet gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramjába is belefoglalta a fő tennivalókat. Fokozott figyel­met kellett fordítanunk nagy értékű gépeink, géprendsze­reink karbantartására, táro­lására, a beruházások megva­lósítására. A párttagok vállal­ták a fiatal szakembereit be­illeszkedésének segítését is. Tavaly 30—35 ifjú szakember jött hozzánk, szövetkezetünk­ben az átlagéletkor nem ha­ladja meg a 42—43 évet. Óvodához, bölcsődéhez Segítette az is a célok meg­valósítását, hogy a közös gaz­daság tizenhárom szocialista brigádja értékes vállalásokat tett. Erről ismét a pártalap- szervezet titkára beszél: A betakarítás idei körülmé­nyei ismeretesek. KISZ-fia- taljaink és idősebb dolgo­zóink is megértették, hogy most nagyobb erőfeszítésre van szükség. Több dolgozónk volt a kistarcsai kórház épít­kezésén. míg társaik itthon elvégezték az ő munkájukat is. A közös társadalmi mun­kánk közül megemlíthetem a községszépítést, a fásítást, de támogattuk az abonyi óvoda és bölcsőde építkezéseit is,­A szocialista brigádok kö­zül több közösség valóban so­kat tett a gazdaságért. Az el­sők között említhetnők a Vo­lán,‘a Zrínyi Ilona és a Má­jus 1. szocialista brigádok munkáját. * Újítások, javaslatok A Május 1. szocialista bri­gád — fűzi tovább a szava­kat Rakitovszky László — már sok elismerést szerzett ügyes ötleteivel. Számos ja­vaslat, újítás indul el tőlük, amelyeket később a termelés­ben is alkalmazhatunk. Ez­úttal két korszerűsítési javas­latukról szólnék. A paradi­csom betakarítására, techno­lógiájának változtatására tet­tek javaslatot, amelynek be­vezetésével meggyorsulna e termény mesterséges érlelé­sének Ideje a leszedés után. A másik javaslatukkal az áru- szállítást gyorsíthatjuk és könnyíthetjük meg. Házi szer­kesztésű masinával — amely egy átalakított MTZ-traktor — megoldható a paradicso­mos tartályok billentése, azaz ürítése. — A Volán szocialista bri­gád példája a jó közösségi szellemet igazolja — teszi hozzá a pártalapszervezet tit­kára. Egyik tagjuk közúti bal­esetet szenvedett, s a közös­ség vállalta, hogy felépíti az utána maradt család házát. A Zrínyi Ilona szocialista brigád tágjai főként a termelőszövet­kezet dolgozóinak művelő­déséért tettek sokat. Kirán­dulásokat, színházlátogatáso­kat szerveznek. V. F. Szorosabb együttműködéssel Megkezdődött a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek jubileumi tanácskozása Kedden megkezdődött a KGST-tagországok — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Vietnam —bel­kereskedelmi miniszteri ta­nácskozó testületének X. jubi­leumi ülése a Duna Intércon- tinental Szállóban. A tanácskozást a kormány nevében Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte és hangsú­lyozta, hogy azokat a felada­tokat, amelyeket a tagorszá­gok pártjai és kormányai ál­lítottak a belkereskedelem elé, szoros együttműködéssel meg­oldották. Jelentősnek tartotta a mi­niszteri tanácskozás munkáját abból a szempontból is, hogy tovább erősíti az együttműkö­dést, a korszerű szocialista ke­reskedelem fejlesztését szolgá­ló elképzelések összehangolá­sát. Az ünnepélyes megnyitó utáni plenáris ülésen Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter, a tanácskozás elnöke, számolt be a miniszteri testü­let 10 éves tevékenységének eredményeiről, s a KGST ha­tározataiból adódó feladatok­ról. A miniszter utalt arra, hogy a testület 1972-ben vált a KGST szervévé, és ezzel a belkereskedelem is beleillesz­kedhetett a sokoldalú gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés rendszerébe. , Az elmúlt tíz évben a szo­cialista országok gazdaságával együtt jelentősen fejlődött a kereskedelem. A miniszteri testület irányításával kidolgo­zott tanulmányok, javaslatok, ajánlások egy részét sokolda­lúan hasznosították a tagor­szágok. Rendszeressé váltak a miniszteri tanácskozás és a KGST különböző szerveinek állandó bizottságai közötti kap­csolatok. A beszámoló foglalkozott a munkában fellelhető fogyaté­kosságokkal is. Rámutatott, hogy e testület munkáját is hatékonyabbá kell tenni. A tanácskozás munkatervei gyak­ran túl'sok részfeladatot, kö­zös kivitelezésre nem mindig alkalmas témákat tartalmaz­nak, így kevésbé tudják kon­centrálni az- erőket a fő fel­adatokra. Az életszínvonal fo­kozatos növekedésével össz­hangban továbbra is a kiske­reskedelmi forgalom, a kor­szerű szocialista kereskedelem fejlesztésével kapcsolatos ten­nivalók állnak a miniszteri testület munkájának közép­pontjában. Igen lényeges a belkereskedelem -további akti­vizálása a nemzetközi mun­kamegosztásban. Sághy Vilmos végül rövid áttekintést adott a magyar bel­kereskedelem helyzetéről, ke­reskedelempolitikánk céljai­ról, a belkereskedelmi tör­vényből adódó lehetőségekről és kötelezettségekről A KGST-orszáigök belkeres­kedelmi minisztereinek ta­nácskozása ma folytatja mun­káját. A küldöttségek vezetői ked­den meglátogatták a fővárosi áruházakban a jubileumi ülés tiszteletére rendezett bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, ro­mán áruházi hét bemutatóját, és megtekintették a Skála nagyáruházban a KGST-tsgor- szágokból importált fogyasztá­si cikkek kiállítását Kis életek, sorsok Tovább épül a gödi egészségügyi gyermekotthon Magasabb hozamok - rendszerben Kukoricatermesztési tanácskozás és bemutató Cegléden Koppány György felvétele Pest megye mezőgazdaságá­ban hagyományosak az ágazati tanácskozások, amelyekén a szakemberek számot adnak a tudományos eredmények gya­korlati hasznosításáról, átadják azokat a tapasztalatokat, ame­lyek már kiállták a gyakorlat próbáját. Ezt a célt szolgálta az a megyei kukoricatermesz­tési tanácskozás és bemutató is, amelyet tegnap tartottak Cegléden, a Lenin Termelőszö­vetkezet központjában. A megjelenteket Szabó Fe­renc, a szövetkezet elnöke kö. szöntötte, majd Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyette­se mondott megnyitó beszédet. Pest megyében ebben az év­ben az összes vetésterület. 28 százalékán termesztettek ku­koricát. A becslések szerint hektáronként 50 mázsa körüli termés várható. A kukorica egyharmada a termelési rend­szerekhez tartozó taggazdasá­goké. A háztáji és kisegítő gazdaságokban huszonnégy­ezer hektáron termelnek kuko­ricát, a nagyüzeminél jóval alacsonyabb hozamokkal. Ezért a háztáji termelőknek az eddi­ginél több támogatást kell nyújtani. A népgazdaság egé­szének, és ezen belül Pest me­gyének különös érdeke fűző­dik a kukoricatermesztés foko­zásához. A megye állattenyész­tése dinamikusan fejlődik. A tehénállomány 4,2 százalékkal gyarapodott a nagyüzemekben. A tejtermelés is kedvező, vár­hatóan eléri a tehenenkénti évi 3700 liter átlagos tejmennyisé­get. A sertéstenyésztésben a koca létszám már tavaly elérte az 1980-ra tervezett mennyisé­get. Mindez indokolja, hogy magasabb hozamokat kell el­érni ^ kukorica1 és a takar­mánynövények termelésében. Bodor Pál, a bábolnai ipar- szerű kukoricatermelési rend­szer termelési igazgatóhelyet­tese a kukoricatermesztés idő­szerű kérdéseiről tartott elő­adást. Elmondotta, hogy a ta­lajművelésre az eddiginél ma- gyobb gondot kell fordítani, és korszerű tápanyaggazdálko­dásra van szükség. Az IKR (iparszerű kukoricatermeszté­si rendszer) az egész ország­ban kiépíti műtrágyázási szak- tanácsadó hálózatát. A jelenle­gi betakarítási feladatokkal kapcsolatban felhívta a figyel­met, hogy a termény magas víztartalma miatt sok helyen a szárítás gondokat okozhat, ezért a nedves tárolásra is fel kell készülni, az általuk aján­lott módszereket alkalmazva. Józsa István, a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet főagronó- musa saját kukoricatermeszté­si tapasztapasztalataikat is­mertette. Több mint ezer hek­táron jó eredménnyel foglal­koznak ezzel a növénnyel az IKR keretében. A termény gyors és szervezett betakarítá­sa érdekében a közelmúltban együttműködési megállapo­dást kötöttek a ceglédi Magyar —Szovjet Barátság Termelő­szövetkezettel. Gépeiket, szál­lítóparkjukat és szárítóberen­dezésüket közösen hasznosít­ják. Saját munkájukat befe­jezve segíthetnek a megye más gazdaságainak is. A tanácskozást követően a szakemberek kisfilmeken lát­hatták a külföldön sikerrel használt legújabb géptípuso­kat. A Lenin Tsz kukoricatáb­láján az IKR gépeit munka közben tekintették meg. Al- bertirsán, a Dimitrov Termelő- szövetkezetben az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet fajtabemutatója zárta a programot. T. T. A hajdanvolt Felsőgöd — ma már mindhárom község­nek egy a neve — legtávolab­bi zugában, frissen tatarozott kastély kapuján fekete tábla függ: A Pest megyei Tanács Egészségügyi Gyermekotthona. Egy éve épült 21 milliós költ­séggel, a Dunamenti Tsz je­lentős támogatásával. Útravalójl Hetvenhét értelmi fogyaté­kos, illetve mozgássérült gyer­mek él sajátos világban, a mesefigurákkal díszített, le­mosható fehér falak között. Hároméves a legkisebb, tizen- . öt a legidősebb. Van, aki csak szellemileg maradt el a vele egy idős, egészséges társaitól, de akad gyermek — nem is egy — akinek életét mozgás- szervi betegség is nehezíti. Utóbbiaknál a kettő össze­függ: agyi rendellenesség kö­vetkeztében nem fejlődtek ki végtagjaik, koordinálatlan a mozgásuk. Vasárnap késő délután csen­desen vacsorához készülődik a ház. Rendben, fegyelmezetten asztalnál ül már mindenki. Imrét figyelmezteti az egyik gondozónő; evés előtt kezet kell mosni. Imre tehát enge­delmesen — némi segítséggel — a fürdő felé indul. Mozgása nehézkes. Benntartózkodásá- nák öt hónapja alatt többet fejlődött, tanult, mint előző­leg élete tizenkét évében. Tá­voli faluból került az inté­zetbe, úgy találtak rá a ház mellett, egy ketrecben. Ott tartották szülei. Járni nem tudott, enni is csak alig. Ho­zománya egy borosüvegre erő­sített cumi, ezt kötötték a nyakába útravalóul. Ma már többé-kevésbé egyedül eszik, kis segítséggel jár is. Cipőt a mai napig sem tűr a íábán, fél a zoknitól. Szülei néhány hónappal Imre intézetbe köl­tözése után érdeklődtek: meg­tanították-e végre a' gyereket dolgozni, mert szükség lenne otthon a munkájára... Zsuzsa idestova tizennégy esztendeje fekszik egy rácsos ágyban. Feje hatalmas, teste fejletlen, keze-lába, mint egy ötéves gyereké. Semmit sem tud környezetéről, szinte csak az ételt, alvást igényli. A za­jokra, beszédre reagál: fel­emeli fejét és artikulálatlan hangokat hallat Marika is tizennégy éves, kedves arcú, élénk kislány. A sok tompa, fénytelen tekintet után üdítő csillogó szemébe nézni. Teste vézna, betegsége tolókocsihoz köti. Olvasgat, szépen ír, subaszőnyeget ké­szít. Szülei; nem tartották rá igényt, csak nyűg volt a ház­ban, kézenfekvő a megoldás: intézetbe kell adni. Béla egyszuszra mondja ne­vét, életkorát szülővárosát Erős csípőficama miatt járás­képtelen. Amúgy nyilteszű, fogékony gyereknek tartják. Ritkulnak a vizitek Az intézet tavaly december­ben nyílt meg. A csaknem nyolcvan gyerekre körülbelül harmincfőnyi személyzet jut Első hallásra nem tűnik ke­vésnek, de ha figyelembe vesszük, hogy az itteni élet huszonnégy órás készenléti szolgálatot igényel — hamaro­san világossá válik: nagyon is kevés. A gondozónők háromnegyed része szakképzetlen, az ötta­gú műszaki személyzet (fűtő, karbantartó) nemigen kerül betegközeibe. A gyerekek menthális ellátásáról két pszi­chológus gondoskodik. Egyi­kük Pestről jár ki. Az intézet igazgató főorvos asszonya Vá­cott lakik. Telefonon bármi­kor elérhető, éppúgy, mint a gyermekorvos, vagy a mentők, mert bizony néha erre is sor kerül. Ezek között a gyerekek között nem ritka a kéz- és lábtörés, esésből származó sú­lyos sérülés. A hozzátartozók hetente két alkalommal, megadott idő­pontokban látogathatják a gyerekeket. Van, aki rendsze­resen — olykor az engedélye­zett látogatási időn kívül is — jön, a többség viszont eleinte még csak-csak vállal­ja a látogatással járó utazga­tást, költséget és fáradságot, de később egyre ritkulnak a vizitek, majd teljesen elma­radnak. A gyerekek értelmi színvonaluktól függően vagy várják, lesik az ismerős arco­kat, vagy ijedten bújnak any­juk elől a gondozónő köpenye mögé. v Kivétel nélkül minden szülő elismeri, hogy gyerekének itt jobb dolga van, mint otthon volt. A mindennap kiosztott friss fehérnemű, a tiszta fel­sőruházat, a bőséges koszt minden aggodalmat eloszlat — valóban törődnek a kis bete­gekkel. Patyolattiszták az ágyneműk — holott az inté­zet lakói közül méhányan so­ha nem lesznek szobatiszták — ragyog a linóleumpadló, csillog a frissen mosott köve­zet. Gyógypedagógiai oktatás Szemmel láthatóan álakul a játszótér, a park is. Pedig az építkezésnek még nincs vége. Tovább bővül az intézet. A gyógypedagógiai oktatás kere­tében alsó és felső tagozaton tanulhatnak azok a gyerekek, akik alkalmasak az új isme­retek befogadására. Az intézet bővül, a bentlakó gyerekek száma is egyre több. Csák a gondozó kevés... Rossz a közlekedés, nem túl vonzó a kereseti lehetőség. Bár valószínű, hogy aki ezt a teljes embert, határtalan tü­relmet, szeretetet követelő hi­vatást választja, nem az anya­gi szempontokat tartja elsőd­legesnek, remélhetőleg a jö­vő évben felépülő nővérszálló segít majd a gyermekotthon munkaerőhelyzetén is. Láng Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents