Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-11 / 240. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ÁllA UO FILLÉR 1978. OKTOBER 11., SZERDA Tollvonás jrj am volt több, csupán j^j egy tollvonás, aláírás a termelési program papírjának alján, s mégis, rövidesen országosan hallani lehetett a visszatetszést bizonyító kommentárokat. A tollvonás ugyanis apró, nem alapvető, de mégis keresett cikk termelését szüntette meg a mák- és dióőrlőkét. Amik nélkül persze nem dől össze a világ, de amik nélkül a háziasszony nem jut semmire, már csak azért sem, mert a valamikor természetesként tartott üzleti darálók nagy többsége eltűnt, leszerelték azokat, nincsenek. Csipetnyi bosszúság abból a sokféléből, melyet a termékváltás, a termékösz- szetétel korszerűsítése okozhat, ha ... ha kellő körültekintés nélkül hagynak fel valamilyen áru kibocsátásával, úgy. gondolkodva, valahogyan majd megoldódik az ellátás, ez a kereskedők, vagy bárki más, de nem a termelők dolga. S mert az ilyesfajta tollvonások meghökkentően gyarapodtak, a felügyeletet ellátó termelőágazati tárcák bevezették az un. előzetes bejelentési kötelezettséget, azaz az érintett irányító hatóságoknak tudniuk kell arról, hol minek a gyártásával kívánnak fölhagyni, s ha szükséges a termék az ellátásiban, honnét teremthető elő. Az ügynek csak egy bökkenője van, mégpedig az, hogy gyakran maguk a termelők sincsenek tisztában azzal — legalábbis hosszú távon —, mit vonnak ki a termelésből, mikor, milyen feltételek közepette. Erre a tapasztalatra jutott a Ceglédi Városi Pártbizottság, amikor fölmérte, elemezte a termékszerkezet korszerűsítésének helyzetét a város ipari üzemeiben. Egyszerűbben s egyúttal nyersebben fogalmazva: rövid távra még úgy ahogy fölmérik a megteendő utat a gyártók, hosszabb időszakra még úgy-ahogy, főimé - meg ezt. Ami akkor is igaz, ha a városban vannak kivételek, olyan termelőhelyek, melyeken a tervező- munkának egyre természetesebb alkotóeleme a hosz- szabb távú előretekintés. F igyelmet érdemel például az említett vizsgálódásnak az a megállapítása, mely a termelés anyagigényességét tárta fel, s ehhez kapcsolódva a hibás gyakorlatot, a fajlagos anyagigények alakulásának adott huszadrangú szerepet. Ami azért is lényeges kérdés, mert általában sok a gond a fölös anyagfelhasználás miatt, s azért szintén törődést követel az ügy, mert itt hatalmas tartalékok rejlenek, nemcsak forintban kifejezhető megtakarításokban, hanem műszaki értelemben ugyanúgy. Ehhez azonban korántsem elegendőek a megszokott költségelemzési modellek, az tehát, hogy lényegében a ceglédi üzemekben — s persze, nemcsak ott, hanem másutt is — az utókalkuláción alapul mind a gyártás-, mind a gyártmányfejlesztés, a termelők akkor látnak tiszta képet maguk előtt a költségek alakulásáról, amikor már a valóságban teszik azt, amit a papíron kellett volna megtenniük. Példaként állítható, de sajnos korántsem általános ma még az a következetesség, amellyel az Egyesült Villa- mosgépgyár ceglédi gyárában már a tervezés kezdeti szakaszától nyomon követik az újdonság — legyen az termék vagy technológia — megkívánta ráfordítások várható mértékét. Nagy haszna ennek a módszerességnek, hogy van idő közbeavatkozni, más megoldást keresni, ha valami túlzottan költségesnek bizonyul, s mert mindez papíron történik, a lépések köny- nyebbek, gyorsabbak, mint amikor valahol a már készített termék részműveleti terveit dolgozgatják át új s még újabb formákra. \ j isszaiérve a városi pártbizottság említett fölmérésére, lényeges pozitívumnak tarthatjuk, hogy egyetlen esetben sem kellett közbelépni az ellátást sértő döntések miatt, igaz viszont, annál inkább szorgalmazták és szorgalmazzák a . politikai felvilágosító munka eszközeivel a gyorsabb cselekvést, a hosszabb távú előretekintést Indokoltnak látszik a kérdés, vajon e nagyon bonyolult feladatcsoporttal szükséges-e, hogy ilyen megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzon a Városi pártbizottság? Végül is a termékszerkezet korszerűsítése gazdasági teendő, bízzák tehát a dolgot az érintett szakmai vezetőkre, s majd csak azt kérjék számon, mi történt. A termékszerkezet korszerűsítése valóban gazdasági feladat, ám úgy, hogy az is szócskával megtoldjuk, mert legalább annyira politikai, társadalmi teendők hordozója is. Az új termék gyártására történő áttérés, a korszerű technikát megtestesítő termelőberendezések üzembe helyezése — ami például folyamatosan zajlik a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat itteni gyárában — formailag elintézhető ugyanúgy egyetlen tollvonással, mint ahogy valamilyen áru előállításának megszüntetése. Amint azonban utóbbinál nem megoldás a tollvonás, úgy előbbinél sem az Mert seregnyi miértre kell megadni a választ, s elsősorban azoknak, akik a gépek mellett állnak, akik pontosan látni akarják, mi áll egy- egy tollvonás mögött. A városi pártbizottság figyelmét, folyamatos törődését tehát az indokolja, hogy tiszta képet csakis akkor alkothatnak az iparfejlesztés e legfontosabb feladatáról, ha tudják azt, mi, s még inkább azt is ismerik, ez a mi hogyan történik. Hiszen a termékszerkezet korszerűsítése valójában az ipar holnapjának a meghatározása, s éppen ezért e holnap elképzelhetetlen azok értő, alkotó, segítő támogatása nélkül, akik az árukészítési lánc végén állnak, akik keze alól kikerül a gyártmány. A tollvonás könnyed mozdulat. Ami megelőzi, az a nehéz. Mégis, elengedhetetlen ahhoz, hogy a tollvonás könnyed, mert jó lelkiismerettel megtett legyen. Mészáros Ottó Jövő héten SALT-tárgyalás Warnke lemondását elfogadták Paul Warnke nagykövet, az amerikai SALT-küldöttség vezetője a hónap végével megválik hivatalától. A Fehér Ház — kedden kiadott közleménye szerint — sajnálkozással vette tudomásul Warnke lemondását Ugyancsak washingtoni kormányforrásból származó keddi értesülés szerint Cyrus Vance külügyminiszter (az eddigi tervek szerint) amerikai küldöttség élén október 21-én érkezik Moszkvába, hogy újólag a SALT-megállapodásról és a kétoldalú kapcsolatok más kérdéseiről tárgyaljon Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Takarékosan, több energiát Nem fűtik a levegőt a DHV-ban Tallér József, a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat munkaversenyfelelő- se mondja: — Nálunk a verseny célja nem lehet a többlettermelés, az áram minősége sem lehet jobb, vagy rosszabb. Ezért amikor terveinket összeállítottuk, a vállalati tervek teljesítésén túl a takarékosság lett a fő szempont. Ajánlásainkat úgy készítettük el, hogy mind a 63 brigád vállalása testreszabott legyen, olyan, ami mind a 690 brigádtagot mozgósítani tudja. Így születtek meg azok a brigádfelajánlások, amelyeknek legfőbb jellemzője, hogy az erőmű gazdaságosabb, takarékosabb üzemeltetésére vállalnák többletmunkát a dolgozók. Csepp a tengerben, de a takarékosság szempontjából fontos például, hogy á portások, amikor ellenőrző- kőrútjuk során végiglátogatja!? az üzemet, eloltsák a feleslegesen égő villanyokat. Az üzemeltetők pedig szervezettebb, figyelmesebb munkával sokat tehetnek azért, hogy a fűtőanyag-felhasználás minél hatékonyabb legyen, a drága olajjal, vagy gázzal ne a levegőt fűtsék. A gépek fogyasztásának csökkentése is segít a gazdaságos üzemelésben. A karbantartó brigádok egy-egy ésszerűsítéssel, bizonyos alkatrészek lecserélésével és hibák esetén a gyors javítással biztosíthatják a folyamatos üzemeltetést. Az üzem termelési sajátosságaiból adódik, hogy akár egyetlen óra alatt is meg kell duplázniok az energiamennyiséget, s ez állandó készenlétet igényel a dolgozóktól. — Csökkentek-e a formális vállalások a brigádok felaján. lásaiban? — Sikerült megküzdenühk azzal a szemlélettel, hogy a munkaversenyben csak ■ a számmal mérhető eredmény az igazi, s &z általánosságok is háttérbe szorultak. Ma már azt is megértik a brigádok, hogy ami egyéblcént is kötelességük, nem lehet a vállalások része. Elsősorban a munkafegyelem megszilárdítására gondolok. — Hogyan értékelik a brigádok teljesítményét? — A brigádok most készítik a negyedéves beszámolót munkájukról, készülnek a hagyományos őszi kommunista szombatra, s szeretnénk még e hónapban megtartani a brigádvezetői tanácskozást. Meg kell említenem, hogy az utóbbi időben erősödött a brigádtagok tulajdonosi szemlélete, jobbam magukénak érzik az erőmű gondjait, s ez a munkaversenyre is hat. Mindig szerveznek valamit, ami a jobb munkát segíti, s a megvalósítással sem késlekednek. E. HL Megkezdődtek a magyar—norvég parlamenti tárgyalások Korszerűsítik Pest megye iparcikküzleteit Ismét a természetes alapanyag a kelendő Pest megye kiskereskedelmi forgalma az utóbbi nyolc év alatt, több mint duplájára emelkedett. Leggyorsabban, a vegyes-iparcikk, s legkevésbé a ruházati forgalom nőtt. Pest megyei sajátosság, hogy egy-egy lakos — legalábbis a helyi üzletekben —-, kevesebbet költött az országos átlagnál. Tavaly a vegyesiparcikk-for- galom személyenként az országban 9692, Pest megyében 7306 forint volt. A ruházati cikkekből az országos átlag 3519, a Pest megyei 1437 forint. Az úgynevezett vegyes-iparcikkek iránti kiugróan nagy kereslet az életszínvonal emelkedésével függ össze; vagyis az embereknek több pénzük jut például lakásépítésre, és berendezésre, bútorokra, mosógépre, most már sokaknak a színes tévékészülékre, tehát a tartós fogyasztási cikkekre. Tavaly háromszor annyi személygépkocsit és kétszer any- nyi bútort vásároltak megyénkben, mint nyolc évvel ezelőtt. A Pest megyei forgalom pedig a fogyasztói szokások miatt alacsonyabb az országos átlagnál. Évtizedek óta a tartós fogyasztási cikkeket a vidékiek közül nagyon sokan, még az ország legtávolabbi megyéiből is. a fővárosban vásárolják. Különösen igaz ez Pest megye lakosságára. Sokan úgy vélik, hogy Budapesten, nagyobb a választék, Ráadásul a fővárosban, ha egv keresett árucikket az egyik boltban nem kapnak meg, akkor azt néhány perces út után megnézhetik a másikban, majd a harmadikban. S ezt csak úgy lehetne ellensúlyozni, ha az adott település például egyetlen ruházati boltjában nagy választék lenne. Ezért is , indokolt Pest megye kereskedelmi hálózatának az országos átlagnál gyorsabb fejlesztése. A megyei tanács kereskedelmi osztálya megvizsgálta a fogyasztói szokások utóbbi években tapasztalt változásait. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még a ruházatban a szintetikus anyagok, elsősorban az úgynevezett hurkolt áruk voltak a közkedveltek. Az utóbbi négy-öt évben gyökeres fordulat állt be: visszatértünk a természetes alapanyagú cikkekhez. Napjainkban a leginkább- keresettek a női a pamut alapanyagú ingek, ruhák. A férfi ruházatban farmer mellett a pamut vagy tiszta gyapjú anyagok. A férfi és á női konfekcióban egyaránt népszerűek a valódi bőráruk, a lábbelik közül a bőrtalpúak. Valóságos divattá, s meglepően tartós divattá váltak a lakástextíliákban az olcsóbb cikkek. Elterjedtek a könnyű női pamutruhák. Valaha a lakásokban a bársony elsötétítő függöny volt az előkelő, most pedig szinte már nem is fontos, hogy igazán sötétítsen a sötétítő függöny. A könnyed, szitaszerű, modern mintájú függönyöket vásárolják. S mi lesz ezután?, Nem, a divat változását kívánjuk megjósolni, hiszen az eleve meddő vállalkozás lenne. A megyei tanács kereskedelmi osztályán elmondták, hogy a megyei ruházati kiskereskedelem fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy boltjaikhoz a legkorszerűbb és a legkeresettebb áruk is kaphatóak legyenek. A ve- gyesiparcikk-forgalmat pedig a hálózat korszerűsítésével, a tárolókapacitás növelésével kívánják tovább növelni. Sz. P. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó norvég parlamenti küldöttség — élén Guttorm Hansennel, a storting, a norvég törvényhozói testület elnökével — kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzáson részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, Stadialer István a fővárosi tanács elnökhelyettese, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ott volt Rolf Jerving, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete. A koszorúzást követően az Országházban Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének és Guttorn Hansennek a vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—norvég tárgyalások. Az országgyűlés elnöke törvényhozó testületünk tevékenységéről, valamint Magyar- ország gazdasági és kulturális életének főbb -kérdéseiről tájékoztatta a vendégeket. A norvég parlament képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak az országgyűlés bizottságainak munkája, valamint az egészségügyi és a szociális ellátás rendszere iránt. A megbeszélés résztvevői áttekintették a magyar—norvég kapcsolatokat is. Apró Antal és Guttorm Hansen jónak értékelte az eddigi sokoldalú együttműködést, hangsúlyozva, hogy további reális lehetőségek kínálkoznak a kapcsolatok továbbfejlesztésére. A tárgyalást követően Apró Antal az Országház Gobelin- termében ebédet adott a norvég parlamenti küldöttség tiszteletére. Az ebéden részt vett Raffaj Sarolta, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta íács elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint Rolf Jerving. A küldöttség délután látogatást tett Szépvölgyi Zoltánnál. A norvég parlamenti delegáció tagjai többek között megismerkedtek Budapest köz- igazgatásával, fejlesztési terveinek főbb vonalaival, valamint a közlekedés, a kereskedelem helyzetével Németit Károly Szolnok megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden Szolnok megyébe látogatott. Délelőtt részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. Ezután a megye vezetőinek társaságában felkereste a rákóczifaivai Rákóczi Tsz-t. KÖZÉLET Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, a magyar—iráni gazdasági, együttműködési ve. Ä (lányi cukorrépás A dányi Magvető Tsz-ben az Idén hetven hektárról takarítják be a cukorrépát. A termést a közeli Hatvani Cukorgyárba szállítják feldolgozásra. gyesbizottság magyar tagozatának elnökét fogadta Mohammed Reza Pahlavi iráni sah hétfőn Mohammad Reza Viskai kereskedelmi miniszter, valamint dr. Mikó József, a Magyar Népköztársaság tehe- ráni nagykövete jelenlétében. Joshua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke kedden átutazóban rövid időt töltött Budapesten. Ez alkalomból megbeszélést folytatott Nagy Gáborral, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetőjével kölcsönösen érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Mohamed Dzsema, a Tunéziai Köztársaság szociális minisztere hazánkba érkezett. Magyarországi tartózkodása során a szociális ellátás és a szakmunkásképzés kérdéseit tanulmányozza. A Ferihegyi repülőtéren Trethon Ferenc munkaügyi miniszter fogad_ ta. Jelen volt Ahmed Ghezal, a Tunéziai Köztársaság budapesti nagykövete. Legdengijn Damdinzsavnak, a bizottság elnökének vezetésével kedden elutazott Budapestről a Mongol Népköztársaság Központi Népi Ellenőrzési Bizottságának küldöttsége, amely a népi ellenőrzés munkáját tanulmányozta hazánkban. Legdengijn Dam- dindzsavot fogadta Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese.
