Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-19 / 221. szám

/ mr%rt 4fi? T xJunap 1978. SZEPTEMBER 19., KEDD KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT 1978 A társadalom alkotó együttműködésével PEST MEGYEI TÁRLATOK ÉS ALKOTÓK A váci művelődési központ­ban szeptember 24-ig tekint­hető meg az Utcák és terek kultúrája című dokumentációs kiállítás, amely a képzőművé­szeti világhét alkalmából nyílt meg. A Művészek Szentendréért című kiállítás november vé­géig látható a szentendrei mii- vésztelepi galériában, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. Kántos Lajos, Munkácsy-dí­jas festőművész kiállítása szep­tember 28-ig látható Budapes­ten a Csók István Galériában, Grantner Jenő, Munkácsy-dí- jas szobrászművész tárlata pe­dig október 1-ig tekinthető meg Madarason. A ráckevei gimnáziumban a diákfestők bemutatkozását szeptember végéig kereshetik fel az érdeklődők. Utcák és terek kultúrája A központi dokumentációs kiállítás Vácott és az ország valamennyi megyéjében egy­szerre nyílt meg. Mint Kovács Péter, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke megfogalmazta: Űj, szocialista városaink telepíté­sekor legyünk figyelemmel a természeti környezetre; a há­zak tömege és a hegyek, dom-( bök közti viszonyokra, a vizek és a levegő tisztaságára, a tér valóban tér legyen, s ne ér­telmetlen lyuk a házak, utcák tengerében. Egyre több helyen vigyáznak erre a felismert he­lyes elvre, gyakorlatra. Ezt példázza Maros Tamás és Há- mory Judit perbáli házsora, mely csapott tetőivel a kör­nyezethez társul egyedi for­máival. Utcák, terek kultúrájának része a fa, a virág, a szobor, a nagy méretű kerámia, de a pavilon és a telefonfülke is. Ilyen mozgó plasztika e sta­tikus elemek ellenpontjaként a sok jármű, közte Finta József sikeres 200-as Ikarus-csáládja, utcáink, közterületeink része. A tablók nyomán összegez­hetjük magunkban a Déli­pályaudvar Vasarely-dekorá- cióival bővített kellemes öblét, a Halmos György tervezte te­raszos megoldású budai piacot a Skála áruház szomszédságá­ban, s joggal gondolunk arra, hogy építőművészetünk fejlő­dése a társadalmi igényeknek megfelelően gyorsult, nem se­matikus, hanem árnyalt for­mákra törekszik. A képzőművészeti világhét országos megnyitója keretében mutatják be Vác információs rendszerének nagy gonddal alakított tanulmányterveit, mely véderővel, labirintikus úthálózattal osztja meg a Déli városkapu térségét, s város­képpé emeli a lakótelepet A tárlatsorozatot fotókiállítás zárja és gyermekrajzok, me­lyek átvezetnek a következő évbe, amikor a képzőművé­szeti világhét programja a gyermek vizuális kultúráját lesz hivatva megvizsgálni. Dudás Juli képei és kerámiái Budapesten a Pataki Ist­ván művelődési központban tegnap este hét órakor a kép­zőművészeti világhét alkal­mából nyitotta meg Vankóné Dudás Juli kiállítását Farka- sinszki Lajos, a fővárosi ta­nács elnökhelyettese. A meg­nyitón a gaígamácsai népi együttes is közreműködött. Vankóné Dudás Juli kiállí­tásán — amelyet a művelő­dési központ a Hazafias Nép­front X. kerületi bizottságá­val közösen rendezett — a népművész harmincegy fest­ményét és tizenöt falitálját tekinthetik meg az érdeklő­dők. valamint azokat a do­kumentumokat, amelyek Du­dás Juli életéi munkásságát ismertetik. Művészek Szentendréért Joggal méltatta a kiállításion Marosvölgyi Lajos, Szentend­re tanácselnöke megnyitó sza­vaiban a város művészeinek tevékenységét. Megszívlelendő gyakorlatként egyre több meg­bízatást kapnak a helyi mű­vészek, akik igénylik is ezt az állandó felkérést. Igen hatásos tónusegyüttest komponált Balogh László és Deim Pál a főtéri házsor szín- felújításában, miáltal megfia­talodott a környék, s ez való­ban a tér és az utca kulturált­ságát reprezentálja. Ezt pél­dázza Pirk Ambrus rusztikus játszótere és útburkolási aján­lata, Farlcas Adám, Rózsa Péter szobrai, Csíkszentmihá- lyi Róbert, Ligeti Erika, Bálint Ildikó érmei, Lehoczky János kovácsolt vas kapuja, melyet a Ferenczy Múzeum számára készített. Asszonyt Tamás igé­nyes kúttervvel szerepel a tár­laton, s örömet okoz Borsody László Pro Űrbe vázája is. Mértéknek Barcsay Jenő mo­zaiktervét helyezte központba Balogh László, a kiállítás ren­dezője. Érdekesek Kocsis Imre díszletei, melyeket a temp­lomtéri játékoknál használ­nak, s ünnepi hangulatot su­gároznak Czabaffy Ágoston csillárjai, székei, melyeknek végleges otthona a városi ta­nács díszterme. Vrbán Teréz kerémiafala ugyanúgy fon­tos, mint Szánthó Imre több emblémája, rajza, bélyegző­terve és Balogh László kor­szerű, sűrítetten elegáns pla- kátművészete. Olyan bemu­tatkozást láthattunk ezúttal Szentendrén, mely társada­lom- és művészet szövetségé­gének alkotó együttműködésé­vel valósítja meg az utcák és terek kultúráját. Figyelem­mel, megrendeléssel és mű­vekkel. A munkaeszközök élménye Kántor Lajos számára a ka­lapácsok, fúrók, satuk nem kuriózumot, hanem a munka élményét jelentik. Ez volt az ifjúsága. Csak ezután lett festő, s most e régi áhítat és megrendülés érkezik vissza művekké. E visszaáramlást a képi gondolkodás minősíti, nem a puszta emlékezet. Egyedi sors, egyedi alkat te­remt egyedi festményeket. Felfedezte a piktúra számára a munkaeszközöket. Nem mint témát, hanem, mint esz­mét. Amikor az ősember első eszközét formálta, vele az ér­telmét alakította. Megfordult azóta a világ. Arisztotelész beszélő szerszámnak nevezte az embert, ma a gép humani­zálod ik, kezes állattá formá­lódik társadalmunk jószolgá­lata segítségével. Ezt a meta­morfózist érzékeli Kántor La­jos, a gépek társadalmi alap­jait, líráját. Ez a környezet életünk része, Kántor Lajos festészetté emeli nemcsak tárgyként rögzítve, hanem gondolatiságában is. Kettős visszatükröződés ez, a képben a tárgy is látszik, de az esz­mét is megpillantjuk. E haj­dani lakatos-életforma így erjed művészetté. Erre össz­pontosít minden idegszálával. A gépek egyszerű és bonyo­lult mechanizmusában elhe­lyezkedik a forma, az ember feszültsége, s a növények tár­sulásaitól kölcsönzött szelíd színárnyalatokkal irányított csönd. Csönd a dübörgésben, hiszen a művészet ezúttal halkit. Halkítja a detonációt acélban és emberben, ez jó­szolgálatának lényege, Kán­tor Lajos létrehozott észtét! kuma így válik erkölccsé. Diák festők Ráckevén Szerződés értelmében a rác­kevei Ady gimnázium diákjai, Juhász József tanár irányításá­val, nyaranta képeket festenek az Aranykalász Tsz számára a Csepel-szigeti tájakról, Rácke- véről, ezúttal Egerről is. Ta valy is becsülettel helytálltak a diák festők, az idén még dere- kasabb munkákkal szerepelt Fodor Piroska, Zátrok Judit, Juhász Veronika és különösen Balázs Kornélia, akinek fejlő­dése mind a szerkesztésben, mind a színkezelésben szembe­tűnő. Grantner Jenő szobrai Tudása lenyűgöző, nem is­mer lehetetlen plasztikai fel­adatot. Kevesen mondhatják el magukról: tudja is azt, amit akar. Jeles sportszobraiban Myron hagyományait folytatja: atlétikus embereszménye a harmóniát sürgeti — erről ta­núskodnak birkózói, gerelyha- jítója és súlylökője. Méltán ka­pott ez utóbbi művére Munká- csy-díjat, hiszen nemcsak a sa­játos mozdulatot sűríti e figu­rába, hanem általában az em­beri erőfeszítésit. Ellentétes pólusokat örökít meg. Toldi-jában a férfias erőt és helytállást, a Tavasz-ban a légies női bájt közelíti hatásos és közérthető megoldással. Műveit a jó értelemben vett testiség hatja át, portréi pon­tosak. Formai kaland nem he­víti, megmarad az ábrázó kis ösvényén, számára elegendő forrás az emberi test anató­miája, mely változataiban ki­meríthetetlen, és eszmék jelö­lésére szolgál. Zsáfcoló-ja mo­numentális izmaival így válik az Alföld és a munka szimbó­lumává. Vállán a zsák nem­csak búza, hanem az élet terhe, melyet Aflaszként hordoz. Bír­ja a terhet Az ember az erő­sebb, nem a súly — így mani­fesztálódik Grantner Jenő mű­vészi hitvallása Amit bemu tat, annak jegyében él; mű és meggyőződés szilárd egységet képez. Losonci Miklós Schumacher-aranyérem a szentendrei skanzennek A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum idén el­nyerte a Schumacher-alapit- vány aranyérmét. A kima­gasló építészeti, múzeumi és műemlékvédelmi teljesítmé­nyek elismerésére alapított emlékérmet az alapítvány hamburgi elnöksége az idén a Tirolban lévő kramsacni (Ausztria) és a dunakanyar- beli város gyűjteményének ajándékozta. Az alapítvány a legkiemelkedőbb nyugatné­met építészeti — néprajzi — díjak közös elnevezése — névadója Fritz Schumacher. A díj átadása alkalmából rendezett ünnepséget a Felső- Tisza vidéki építménycsoport legszebb részén, az uszkai kisnémesi kúria előtt Boros Sándor, kulturális minisz­terhelyettes nyitotta meg. Az aranyérmet Hans Toepfernek, az alapítvány elnökének megbízásából a kitüntetett osztrák testvérintézmény, a kramsachi falumúzeum igaz­gatója, Hans Gschnitzer adta át, dr. Kurucz Albertnek, a szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum igazgatójának. A kitüntetési ünnepségen részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese is. Jelen volt dr. Jo­hannes Balser, az NSZK ma­gyarországi nagykövete. Hans Gschnitzer elmond­ta. hogy Fritz Schumacher (1868—1947) Köln. majd Ham­burg város főépítésze volt. A modern építészeti megoldá­sokat archaikus népi struktú­rákkal ötvözte. Az alapít­ványt olyan építészek jutal­mazására hozta létre, akik ha­sonló szintézist akarnak meg­valósítani, vagy sokat tesz­nek azért, hogy a régi, falusi építkezések fennmaradjanak. A szabadtéri néprajzi múzeu­mok feladata, hogy a népi építkezést skanzen formában, archaikusán, némileg stilizál­va, tíé mégis élethűen őriz­zék meg. A szentendrei sza­badtéri múzeum régi telepü­lési és életformáknak állít hű emléket Nagyszerűen őr­zi a múlt századból, s a szá­zadfordulóból származó pa­raszti ipar sajátságait is. Épí­tészeit, néprajzkutatók, res­taurátorok, munkások fára­doztak azon, hogy a hagyo­mányos falu képét megőriz­zék a kései évszázadok szá­mára is. A szentendrei szabadtéri múzeum a Schumacher-díjat a múzeum egészének építé­szeti megtervezéséért, s az azóta felépült Felső-Tisza vi­déki építménycsoport három épületegyüttesének kivitele­zéséért kapta meg. 1974 óta elkészítettek és be is rendez­tek 32 építményt. A múzeum .további részeit a kisalföldi és a nyugat-dunántúli tájegysé­gek jellegzetességeiből állít­ják össze. Eddig több mint 200 ezer látogató tekintette meg a szabadtéri múzeumot. Az ünnepi műsort a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének Európa néprajzi díjjal kitüntetett Bartók Béla né- pitánc-együttese szolgáltatta Tímár Sándor, Halmos Béla Varga Zoltán koreográfusok vezetésével. A sonkádi istál­ló épülete előtt zempléni, ka­lotaszegi és palóc táncokat ad­tak elő, a Virágvölgyi együt­tes kíséretével. P. Z. Kutatások és intézkedések Befejeződött a tudománypolitikai tanácskozás Elsősorban a túlburjánzó algák, s más környezeti szeny- nyezések veszélyeztetik a Ba­laton vizét — mondotta Máté Ferenc, a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet igazgatóhelyet­tese a Hazafias Népfront és .a Magyar Tudományos Akadé­mia tudománypolitikai klubjá­nak vasárnap Tihanyban befe­jeződött tanácskozásán. Máté Ferenc hangsúlyozta, hogy az utóbbi években hozott központi intézkedéseknek, mindenekelőtt aiz 1976-os mi­nisztertanácsi határozatnak már érzékelhetően kedvező a hatásuk. Keszthelyen például gyorsított ütemben folyik a szennyvíztisztító építése, s az ugyancsak készülő zalai tisztí­tómű a húskombinát hulladé­kait is kiszűri majd. örvende­tes, hogy Budapesten a Vízi­tervnél hozzáláttak a kis-ba- latoni víztározó kiviteli tervei­nek kimunkálásához. A tározó kiszűri majd a Zala vizével érkező biológiai szennyeződé­sek nagy részét, ugyanakkor vizet ad majd a kiszáradófél­ben levő kis-balatoni termé­szetvédelmi területnek. Napirenden a televízió fejlesztése Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A televízió műsoraival mind kulturáltabban szolgálja a szó­rakoztatást, s mind szélesebb réteghez igyekszik eljuttatni a kultúra értékeit — hangzott el az összefoglaló megállapítás az országgyűlés kulturális bizott­ságának hétfői ülésén. A Ma­gyar Televízió Szabadság téri székházában megtartott ta­nácskozáson a képviselők a közművelődési törvény tükré­ben vették számba a műsorké­szítés, a mjűszaki * fejlesztés eredményeit és gondjait. A családok életében kitünte­tő helyet foglal el a televízió — mondotta Nagy Richárd, a televízió elnöke. Tehát fontos népművelő feladatot lát el az­zal, hogy a többi művelődési intézménnyel karöltve segíti a kultúra demokratizálását, a szabad idő hasznos és kellemes TV-FIG YELŐ Szépmesterségek. Végre vég­re — annyi külföldi példa után — megkezdődött a ma­gyar szépmesterségek, vagyis a festészet, a szobrászat, a grafika fölleltározása is ked­ves dobozunkban. Mint a va­sárnap délután közvetített első számbavétel nézői láthatták, bizony meglehetősen késve, a FÓTI SZÜRET Gazdag program a Fáy-présháznál Tizedik alkalommal rendez­ték meg vasárnap Fóton a Fáy-présház mellett a hagyo­mányos fóti szüretet. A sza­badtéri műsorsorozat előtt dr. Székely Lajos egyetemi ta­nár, a Fáy—Vörösmarty Tár­saság elnöke elmondta, hogy a Fóti dal című híres Vörös- marty-költemény megírása évfordulójának tiszteletére évről évre egyre bővülő, szí­nesedő programmal emlékez­nek a reformkor és a szabad­ságharc bukása utáni időszak híres irodalmi találkozóhe­lyére. Fáy András költemé­nyeinek. regényeinek születési helyére. A reformkor irodal­márai, politikusai éveken ke­resztül rendszeresen eljártak ide, fölolvasták legújabb mű­veiket, megvitatták a Habs- burg-elnyomás igája alatt kínlódó nemzet legfontosabb problémáit A reformkor, a kiegyezés időszakának nagy gondolkodói által teremtett egykori hagyomány folytató­dott: Foton, Károlyi Mihály egykori kastélyában — a mostani gyermekvárosban — a munkásmozgalom kiemel­kedő alakjai is gyakran meg­fordultak. A vidám szüreti mulatság első színfoltjaként árvalá ny - hajas kalpagban, lobogós ing­ujjal délceg csikósok vágtat­tak a helyszínre. Az első ket­tesfogat bakján Agárdi Gábor színművész, örökös hegygaz­da ült, balján a Fóti lakodal­mas játék násznagyával. Az idős asszonyok régi fóti nép­viseletben, kék kötényben, rakott szoknyában, kék mintás fehér fökötöben pompáztak. Agárdi Gábor vidám köszön­tője után elkezdődött a tré­fás, humoros Fóti lakodalmas játék, amelynek elemeit Lisai Elek János vezetésével a la­kodalmas együttes tagjai ma­guk gyűjtötték, régi sublótok mélyéről szedték össze a jel­legzetesen környékbeli népvi­selet ruhadarabjait. Hódi Sándor hegybíró intésére a közönség — amely sűrű so­rokban lepte el a hegyoldalt — is kapott a piros borból, a mazsolás lakodalmi kalács­ból. A szentendrei Vujicsics együttes tagjai Eredics Gábor vezetésével tüzes délszláv — szerb, horvát, macedón mu­zsikát játszottak. Galgamenti népdalokkal mutatkozott be a hévízgyörki asszonykórus. Az érdeklődők még egy kitű­nően megkomponált temati­kus játékot láthattak a bagi Muharai Elemér népi együttes tolmácsolásában. A folklórműsor végén Tóth Sándor nagyközségi tanácsel­nök, az alkalomra készült bronz emlékéremmel tüntette ki Agárdi Gábort 10 éven ke­resztül végzett társadalmi munkájáért. Elismerését fe­jezte ki a Fóti Generál Közös Vállalkozás, a Papíripari Szö­vetkezet, a Mafilm fóti telepe szocialista brigádjainak, szin­tén a társadalmi munkáért, A műsor vidám részében Hofi Géza, Sass József, Agár­di Gábor, Csákányi László paródiákkal. Csongrádi Kata­lin, a Fővárosi Operettszín­ház művésznője cigánydalok­kal lépett föl, Boncz Géza pa- rod ista műsorvezetésével. A zenét a Budapesti Műszaki Egyetem zenekara és Antal János orgonista szolgáltatta. A műsor végén a közönség megtekintette a Vörösmarty- kunyhóban a Fáy András kéziratokból, kötetekből ösz- szeállított kiállítást, a hely- történeti kör munkáját. P. Z. XIX. század elején kezdték csak művelni — egy korabeli szóval élve — az alaklást, s akkor is csak néhány hánya­tott sorsú nemes és polgár vállalta a művészélettel járó lenézést, bizonytalanságot. így elsősorban az a Kisfaludy Ká­roly, akiről a Fitz Péter szer­kesztette, rendezte .félóra egy igen kerek és szemléletes portrét adott. Hanem amíg a látottakkal és a kísérő szöveg szakmai vo­natkozásaival elégedettek le­hetünk, addig az első félóra — hogy is mondjuk? — elő­vezetése annál kevésbé tet­szett. A műsorvezetői tisztet ugyanis egy_ jelmezbe bujta­tott színésznőre bízták, aki bi­zony minden meggyőződés nélkül, afféle szakmánymeg- bizatásként mondta föl —, il­letve, alkalmánkint egy látha­tatlan papirosról puskázta k' — az összekötő szöveget. Hát ennél többre is futhatta vol­na! Raxodók. Egy adóssággal tartozunk a nagykörösieknek: mindeddig nem írtuk meg, hogy Karácsondi Miklós soro­zatában, a Kötekedőben egyet­len követendő példaképp a helybéli konzervgyárat emlí­tették meg, ahonnan mindig acélszalagos pántozattal indul útnak a szépen kockákba igazí­tott áru. Míg más egyéb föl­adok mit sem törődnek áru­cikkeik szakszerű burkolásá­val, addig a körösiek rendre így cselekszenek. Eljárásuk — a műsor résztvevői is mondo­gatták — igen-igen dicséretes, s nagy kár, hogy annyi más munkahelyen hiába keresni hasonló gyakorlatot. Volta­képpen ezért is vált lehetsé­gessé, hogy a Kötekedő ezút­tal éppen a szállítás ügyeivel, bajaival — kötekedjen ... Aakácz László eltöltését. A tévé már régen kinőtte Szabadság ítéri köz­pontját. Sürgető feladat tehát egy régi terv valóra váltása, a Szabadság téri új tv-szolgálta- tóház felépítése. Várhaitóan az 1980-as évek elejére készül el a szolgáltatóház, s akkor a régi székházban újabb négy stúdiót állíthatnak a műsorkészítők szolgálatába. A VI. ötéves tervben megvalósítandó elkép­zelések közé tartozik a Bojtár utca# Hét stúdió felépítése és átadása is. Az átfogó tervek valóra vál­tásáig átmeneti megoldáskértt október elejétől ideiglenes he­lyen, az óbudai új stúdióban készül majd a televíziójátékok és más rögzített műsorok egy része. A képviselők tájékozta­tást kaptak a vidéki stúdió fej­lesztésének terveiről is. A vitában felszólalók egyet­értettek a fejlesztési tervek va­lóra váltásával, több képviselő szorgalmazta, hogy az eddigi­nél is jobban tegyék közkincs- csé az iskolatelevízió anyagait, s kapjanak szélesebb teret a párbeszédek, mint amilyen a Fórum, vagy a Négyszemközt adása, mert ezek a nyílt esz­mecserék erősítik a szocialista demokratizmust, hozzájárul­nak a szocialista tudat formá­lásához. Hazai adásaink a környező országok műsoraival összeha­sonlítva is megállják a helyü­ket, színesek a programok, ez csendült ki a véleményekből. Viszonyítva kevesebb a „száj­barágós” tanító bácsis műsor. Németh István Baranya me­gyei képviselő Baranya, So­mogy és Tolna megye nemze­tiségi lakóinak nevében java­solta a délszláv és német nyel­vű műsorok bővítését. Gyurkó László a televízió önálló műfa­ji .jellegét emelte ki azzal a példával, hogy 15 jó vers 15 kiváló előadóval még nem je­lent jó műsort, ahhoz több kell » A vitában felszólalt Orbán László, az Országos Közműve­lődési Tanács elnöke, a fogya­tékosságok között említette meg, hogy ma még gyakran ugyanolyan teret és figyelmet kap az értékes és az értéktelen, darab is, s ebben a kritikusok is vétkesek. Itt érdemel emlí­tést, hogy a hozzászólók az el­ismerés mellett szóvá tették többek között, a gyenge reklá­mokat, s néhány szórakoztató műsor, vetélkedő igénytelensé­gét. A tanácskozás — amelyen részt vett Raffai Sarolta, a* országgyűlés alelnöke, Molnár Ferenc kulturális államtitkár. Tömpe István, az Állami Rádió és Televízió bizottság elnöke — Salamon Hugónénak, az or­szággyűlés kulturális bizottsá­ga titkárának zárszavával feje­ződött be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents