Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-09 / 213. szám
Jobb tömegközlekedés Korszerűsödik Pest megye belterületi úthálózata A községek 'belterületi útjainak gazdái a helyi tanácsok, ezért ezeknek az utaknak és hidaknak az állapotáról, az idei építési és karbantartási munkákról a Pest megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályán kértünk információt. Valkai György csoportvezető főmérnök tájékoztatása szerint az V. ötéves tervben 590 millió forint jut a belterületi utak korszerűsítésére és 130 millió újak építésére. A beruházás felhasználása során az elsődleges cél: a fő forgalmi csomópontok és a gyűjtőhálózat építése, mindenekelőtt a tömegközlekedés javítása érdekében. Nehezíti a munkánkat, hogy megyénkben a belterületi úthálózat mindössze 19,8 százaléka kiépített, szemben az országos 33,8 százalékos átlaggal. Papíron C sendesen érkezik a válasz a, kérdésre, az eredeti terveket mutató papíron szereplőnél mennyivel több gyermek élvezi a valóságban az óvodai elhelyezés előnyeit; úgy hangzik a harminc százalék, mintha valaki a család szégyenére irányította volna az érdeklődés sugarát, tapintatlanul. Csakhogy itt, mármint Pátyott, ahol a kérdés elhangzott, nem szégyenről van szó, hanem objektiv helyzetről, tényről, amivel számolni kell; a népesség olyasfajta gyarapodásáról, amilyet a járás, a budai szinte valamennyi településén tapasztalhatunk. Ez a gyarapodás rácáfol a korábbi, mértéktartónak látszó számításokra, holott Páty, papíron, nem is része az agglomerációs övezetnek; lényegében, a változásokat tekintve azonban igen. Másfelé nyúlva: a községben kétszer annyi gyermeket kellene elhelyezni bölcsődében, mint ameny- nyit képesek, annak ellenére, hogy amint az óvoda, a bölcsőde is túlzsúfolt, az . eredetileg tervezett létszámnak majdnem a más- félszerese lel itt otthonra napközben. Minden olyan gyermek helyett, aki most került át a bölcsődéből az óvodába, két másikat kellett volna fölvenni, annyi volt a jelentkező, s aligha szükséges bizonygatni, ilyenkor már-már lehetetlen az igazságtevés, hiszen az elutasított emberpalánták szülei is jogosulták. Magyarán, az elbírálásnak az az alapja, ki van a legrosz- szabb helyzetben. Ami, ne tagadjuk, korántsem tartozhat úgy általánosságban a vonzó mércék közé. Igen- ám, de a pátyi fölvételeknél már nem általánosságban kell dönteni, hanem annak a szülőnek megmondani a kedvezőtlen eredményt, akinek — legtöbbször — az elutasítás egyenlő azzal, hogy az anya nem tud elmenni dolgozni, vagy a gyermeket csak jelentős anyagi áldozat árán képes elhelyezni valakinél. N em kivételes esetről rajzoltunk vázlatos helyzetképet, hiszen eléggé gyakoriak az ilyesfajta állapotok, s ráadásul még nem is az agglomerációs övezet valamelyik településéről volt szó. Éppen e2 foglalkoztatja agyunkat: vajon a papíron létező határvonalhoz, hol kezdődik, végződik a fővárost körülfogó övezet, miként igazodik a napi valóság, a dolgok menete? Sehogysem, válaszolhatjuk, s a sommásan hangzó megállapításban nincs élsietettség, felületesség, tények bizonyítják. Hét esztendő alatt, 1971 és 1977 között Pest megye népessége gyorsabban növekedett, mint Budapesté! A természetes szaporodás örvendetesen magas aránya összetalálkozik a vándorlási különbözet meghökkentően nagy végeredményével, s ennék következménye, hogy míg a fővárosban az említett időszakban 70,5 ezer fő volt a lakosság növekedése, addig Pest megyében 81,2 ezer! A szemléltetés kedvéért akár azt is leírhatjuk, hogy minden évben, igen, minden esztendőben a megye egy-egy olyan hatalmas községgel gyarapodik, ahol a lakosság száma meghaladja a 11 ezer főt! Ami ezen belül a gondot igazán súlyossá teszi, az a népességnövekedés rendkívül szeszélyes területi megoszlása. Elsősorban az agglomerációs övezet lakóinak tábora duzzad — azaz az ellátási nehézségek ott fokozódnak, ahol eddig is a legrosszabb volt a helyzet —, másodsorban viszont az övezeten belül is fokozódnak az aránytalanságok. Egyre több település népessége lépi át az öt-, a tíz-, a tizenötezer főt, rácáfolva minden korábbi terv papírjaira, olyan teendők sorát téve égetővé, amiket négy vagy öt esztendeje még megfogalmazni sem lehetett, nemhogy a tervekbe illeszteni. A harmadik, az előző kettőnél semmivel sem lényegtelenebb jellemzője a gyakorlati tapasztalatoknak: fokozatosan kiterjed az agglomerációs övezet határa. Kiterjed azért, mert a nehéz életkörülmények miatt egyre többen választják azt a megoldást, hogy egy községgel távolabb telepednek le; Páty is így kerül be fokozatosan a taposómalomba, válik — nem a papíron, hanem a valóságban — az agglomerációs övezet újabb alkotóelemévé. K edvezőbb lenne a tanácsok terhének megoszlása, ha csupán egy-egy dologban nyomná őket a népességnövekedés megállíthatatlan folyamata. Pátynál maradva, de korántsem csak Pátyra értve: a bölcsőde, az óvoda vázolt állapota mellett sokasodnak a gondok az iskolai oktatásban, a megyei átlag másfél- szerese jut a községben egy osztályteremre, hozzátéve, a megyei átlag országosan a második, de sajnos, a lista végéről számítva. S ugyanez zajlik le a kereskedelmi ellátásban, az egészségügyben — tágabb körre pillantva; a járásban akad olyan orvosi körzet, ahol 3800 lakos jut az egy szem doktorra —, s a tegnap-tegnap- előtt még elviselhetőnek látszó közlekedés egyszeriben kibírhatatlan lesz. A tervkészítés előmunkálatainak időszakát éljük, a hatodik ötéves terv részleteinek kialakítása az érintett szerveknek már mindennapos feladata. Gondolatmenetünknek éppen ez adja az indíttatást, az a vélemény, hogy egyre több Páty lelhető fel az agglomerációs övezet határán, az övezetre jellemző folyamatok egyre több övezeten kívüli településre terjednek át. Jogosnak látszik a kétkedés abban, hogy valóban csak ott kell különleges gonddal tanulmányozni a népességnövekedés következményeit, ahol valamikor kijelölték az agglomerációs övezet határát, vagy maga a kijelölés szorul alapos felülvizsgálatra, korrekcióra? Meggyőződésünk, hogy az utóbbi az egyetlen lehetséges útja a jobb tervezésnek, s ami nem mellé- , kés, a különböző fejlesztési források igazságosabb elosztásának. Mert a papír fontos, olykor nagyon fontos. Csakhogy a papír kritikája az élet, a valóság, ami Pátyott, meg másutt is, a papírokon rögzítettek gyors elavulására figyelmeztet. Mészáros Ottó Mivel a szűkös anyagi keretek miatt sok helyütt nincs lehetőség az aszfaltozásra, ezeken a településeken megpróbálják a földutakat járhatóvá tenni. Az idén vásárolt két nagy teljesítményű Fiat föld- munkagéppel a földutakat bogárhátúvá alakítják, hogy az esővíz két oldalon lefolyhasson. Ahol pedig erre mód nyílik, a helyben beszerezhető útépítési anyagot (kavics, murva) hordják a földútra. Igaz, ez sokkal költségesebb, így rit kábban alkalmazzák. Kiemelt feladatként kezelik a városi úthálózatok kiépítését Cegléden a KPM közúti igazgatóságával közös beruházásban az idén korszerűsítették a Rákóczi utca útburkolatát és közműhálózatát. Gödöllőn ugyancsak idén kerül sor az Ady Endre úti és a Fürdő utcai közúti híd átépítésére, s megkezdik a Kossuth Lajos utca felújítási munkálatait, hogy tehermentesíteni tudják a nagy forgalmú 3-as műutat Az Í978-as évre tervezték, de a gázvezeték-telepítés elhúzódása miatt csak jövőre lesz kész a Nagykőrösi Konzervgyárhoz vezető útvonal, a Petőfi utca—Örkényi utcai szakasz. H. I. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP. PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM All A 80 FILLER 19™- SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Gyenge első negyedév után Több fonalat gyártanak Vácott Mérce: a nemzetközi színvonal Aligha van olyan háztartás, ahol legalább három-négyféle cérnát ne őriznének a fiókokban, varródobozokban. Ezeknek, s a konfekcióüze- mekben sokkal nagyobb meny- nyiségben használatos cérnáknak a fonalanyagát Vácott a Pamutíonóipari Vállalat gyárában állítják elő. Innen az Üjpesti Cérnagyárba kerül a félkész anyag, ahol a vékonyszálú cérnát sodorják, gpul- nizzák, s küldik a kereskedelemnek, konfekcióüzemeknek. Mint arról a váci Finomfonó- és Cérnázó Üzem főmérnöke, Karácsonyi György tájékoztatott. a szintetikus alapanyagú és a pamuttal kevert cérna alapanyagának gyártáÓvodát avattak Mondén A monori járásban 1971- ben 4 ezer 200 óvodás korú gyermek volt, számuk ma csaknem eléri a 6 ezret. Az eltelt hét év alatt a községekben több mint 1100 új óvodai helyet létesítettek, mégis több gyermeket kellett a helyhiány miatt elutasítani. Hiába épülnek évről évre új gyermekintézmények, hiába bővítik a meglevő épületeket, nagyon nehezen tudnak lépést tartani az igényekkel. Az emberek többsége megérti a gondokat, s a lakosság, az üzemek, intézmények szocialista brigádtagjaival összefogva, társadalmi munkában segít változtatni a helyzeten. Így történt ez Mendén is, ahol az úgynevezett szentistvántelepi községrész lakói már hosszú évek óta várnak a gyermekintézmény megépítésére. Az óvodát tegnap délután avatták feL Horsik József, a monori járási hivatal elnök- helyettese méltatta az összefogás erejét, s azoknak a társadalmi munkásoknak az érdemeit, akik az építőkkel együtt mindent megtettek azért, hogy az apróságok mielőbb birtokukba vehessék az új 50 személyes óvodát. A szülők, nagyszülők sok száz órát dolgoztak az építkezésen, a tegnap felavatott létesítmény közös munkájuk gyümölcse. V. J. sa során az első negyedévben sok nehézséggel kellett megküzdeniük, mert a Szudánból érkező alapanyag nagyon rossz minőségű volt. Ma már iráni alapanyaggal dolgoznak, s ennek eredményeként lényegesen kevesebb a baj. — A félév végére sikerült talpraáliniuk? — Kicsit vissza kell kanyarodnom a múltba. Tavaly, amikor az újpesti fonoda leégett és mintegy 4500 tonna fonal gyártási lehetősége megszűnt, a szakma vállalatai felajánlották, hogy pótolják a hiányt. Természetesen, a mi kis üzemünk sem maradt ki: munkásközösségünk tizennyolc pluszműszakot vállalt. Teljesítettük is becsülettel, s ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy idén is többre vagyunk képesek. Brigádjaink már az év első hat hónapjában ledolgozták a 18 pluszműszakot Ez termelési eredményeinkben is megmutatkozott: a fonoda a tervezettnél 7,4 százalékkal több fonalat gyártott. Gazdasági programunk 926 torma előállítását irányozta elő 1978-ra — többet az eredeti tervnél — s ennek időarányos részét is túlteljesítették. Júliusban és augusztusban is sikerült tartani a korábbi ütemet: 155,2 tonna fonal került ki a fonodából. S bár még csak szeptember közepénél tartunk, óvatos becsléssel is három százalékkal több fonalra számítanak az előírtnál. A kérdést, hogy a fokozott tempó nem ment-e a minőség rovására, jogosnak tartja a főmérnök. — Az első félévben gyártott fonal 88,2 százaléka felelt meg első osztályú minősítésnek, a tervezett 86 százalékkal szemben. Egy másik mutatónk is javult, az átlagos minőségi kategóriaérték. A harmadik negyedév két hónapjában tartottuk a korábbi szintet és most szeptemberben is nagy súlyt fektetünk a minőség további javítására. Természetesen vannak gondjaink is. Elsősorban az, hogy kisüzem lévén nem tudjuk kielégíteni a hazai igényeket. Tehát importra szorul az ország. Termékeink minősítésénél mi a nemzetközi színvonalat vesszük mércéül, de a hazai szabványok esetenként eltérnek attól. Több összehasonlító vizsgálatot végeztünk a legjobb külföldi fonalak és az általunk előállítottak között. Meg kellett állapítanunk, hogy a fizikai paraméterekben | ugyan álljuk a versenyt, | ám a feldolgozási tulaj- | donságokat tekintve, to- l vább kell kísérleteznünk, előbbre kell jutnunk. Annál is inkább, mert szövödékben és a kötőüzemek ben is egyre növekszenek a minőségi követelmények, minden piacén fokozódik a verseny. Nem véletlen tehát, ha már a jövő évre gondolnak Vácott. A közelmúltban Törökországból szereztek be alapanyagot Első kísérleteik azt sejtetik, ez jobb a most használatosaknál. S akkor pedig nemcsak többet, hanem jobb fonalat is szállíthatnak majd megrendelőiknek 1979-ben. D. Gy. a Pártvezetők látogatásai Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken a XVI. kerületbe, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárába látogatott. Részt vett a látogatáson Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára is. A helyi pártéletről, s a gazdasági építőmunka feladatairól adott tájékoztatás után Gáspár Sándor üzemlátogatáson ismerkedett meg az alkatrész-, valamint a műszergyáregység munkájával. FelkeresKállai Gyula ünnepi beszéde Nagygyűlés a KNDK évfordulóján A koreai nép történelmének kiemelkedő állomásaira, hősi honvédő harcaira, a szocialista építőmunkában elért sikereire emlékeztek pénteken a Csepel Autógyár 2. számú, pesterzsébeti gyárában megtartott nagygyűlés résztvevői. Az elnökségben foglalt helyet Markója Imre igazságügyminiszter, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, és Roska István külügyminiszter-helyettes. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget Földvári Aladár. a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett a történelmi előzményekre, majd elismeréssel méltatta a távol-keleti testvéri szocialista országnak a békés építőmunkában elért sikereit, hangsúlyozva, hogy népünk ismeri és állandó figyelemmel kíséri a legújabb eredményeket. A fáradhatatlan, lendületes munkát próbálják veszélyeztetni azok a különböző reakciós erők — mondotta —, amelyek igyekeznek megmérgezni a nemzetközi légkört. A Koreai-félsziget helyzete kapcsán Kállai Gyula megállapította: negyedszázada, hogy a háború a fegyverszüneti megállapodás aláírásával végétért. Azóta Koreában hallgatnak ugyan a fegyverek, de mégsincs igazi béke. A magyar nép — mondta — továbbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a haza egyesítésére tett átfogó javaslatait. Ezt követően Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete emelkedett szólásra. Beszédében többek között ismertette a Koreai Munkapártnak a szocialista gazdaság építésére kidolgozott és eredményesen megvalósított programját. A nagykövet szólt a koreai nép hő vágyáról, az ország békés egyesítéséről is. (A magyar párt- és állami vezetőknek a KNDK nemzeti ünnepe alkalmából küldött távirata és megemlékezésünk a 2. oldalon.) te az irányítás- és ügyviteltechnikai eszközöket gyártó üzemrészt is, ahol a leltárfel- vevőgép előállításának folyamatát kísérte figyelemmel. Végezetül a gyár művelődési termében aktívaértekezleten adott tájékoztatást az üzemi demokrácia helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól ★ Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője kétnapos látogatást tett Haj- dú-Bihar megyében. Csütörtökön Debrecenben a megyei pártbizottság székházában tájékoztatták a párt XI. kongresszusa óta végzett munkáról, a kongresszusi határozatok végrehajtásáról. Nemes Dezső délután a város egyik legrégibb üzemébe, a MÁV Járműjavító Vállalathoz látogatott el Megtekintette a gépi megmunkáló osztály több üzemrészét, felkereste a vállalat művelődési házát, az ifjúsági klubot, a napközi otthont. A csütörtöki program Debrecen művelődési intézményeinek meglátogatásával és a város nevezetességeinek megtekintésével fejeződött be. Pénteken délelőtt Nemes Dezső részt vett a megyei pártbizottság nagytermében rendezett aktívaértekezleten, s az időszerű kül- és belpolitikai, illetve kulturális kérdésekről adott tájékoztatást. Nemes Dezső végül a haj- dúszováti Lenin Termelőszövetkezetet kereste fel
