Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

Péce! Védeni a környezetet Hulladék az erdő szélén Napjainkban mind több szó esik a környezetvédelemről. Járásunk településein is létre­hozták a népfrontbizottságok környezetvédelmi albizottsá­gait, a megyei tanács intézke­dett az illegális szeméttelepek felszámolásáról, az intézmé­nyes szemétgyűjtésről, amire több millió forintot biztosítot­tak. Járásunk több községében Jó néihány éve megszervezték a szemétszállítást, de sajnos a gyűjtőtelepek kijelölése nem volt mindig a legszerencsé­sebb. Hogy a szemétgyűjtő te­lepek ne fertőzzék a környe­zetet, hogy ne szaporodjanak el a patkányok ezeken a he­lyeken, még csak a kezdeti lé­péseket tették meg. Fekezza^ferineiékeiiységét az árammérőgyár Negyven országgal állnak üzleti kapcsolóiban H ányt: pátié részleg Régi hiányt pótol a szolgáltatások hálózatában az Építő­ipari Szövetkezet lakáskarbantartó részlege. A János utcai la­kótelepen a közelmúltban megnyílt lakásszerviz szakemberei minden olyan felújítást elvégeznek, amelyek a gödöllői ott­honok széppé varázslásához nélkülözhetetlenek. Polyvás Béla Albert felvétele Pécel lakosságának például sok bosszúságot okoznak azok a felelőtlen személyei; akik időnként felgyújtják az össze­gyűjtött szemetet, amelynek füstje esténként elárasztja a völgyben elterülő községet. Az utóbbi hetekben sem lehetett nyitva tartani az ablakokat a kavargó füst miatt. Az üze­meltető, a költségvetési üzem megpróbálta betemetni a sok vagonnyi szemetet, sajnos nem sok eredménnyel. A sok-sok panasz után végül is a tanácselnök feözbelépésére oltották el a tüzet. Félő, hogy ez sem tart sokáig. Hogy miért? Azért, mert a telepet 6enki sem őrzi. A bekerített rész kapuja éjjel-naptpal tár­va. Munkakerülő emberek egyik kereseti forrása a gube­rálás. Ök égetik le a rézdrót­ról a szigetelést, bányásszák a vashulladékot, s nyilvánvaló, hogy jobban hozzáférhessenek, az éghető anyagokat meg- gyújtják. Beszéltem néhány idősebb asszonnyal, akik elmondták, hogy az egyik ruházati termé­keket gyártó szövetkezet dol­gozói a teherautóval 'kiszállí­tott hulladékot benzinnel lelo­csolták és meggyújtották. Állí­tólag azért, hogy az asszonyók ne vihessék el, ne tudjanak maguknak, vagy másoknak lábtörlőket készíteni a hulla­dékból. Adódik a kérdés, miért kell felhasználható romgyhul- ladékot a szeméttelepen el­égetni. ' Az éjszaka leple alatt má­sok is célba veszik a szemétte­lepet. Budapesti üzemekből hordanak ide szemetet, de gyakran már az erdőszélen borítják le rakományukat. Nem ártana, ha az illetékesek ezeket is lefülelnék. A. I. Hogyan függ össze a nem­zetközi enyhülés és a Ganz Műszerművek Gödöllői Áram- mérőgyárának exportja? A kérdés talán meghökkentő, a felelet azonban nem. Aki el­mondja, dr. Hegyi József, a közgazdasági főosztály veze­tője: Ötven éve — Konjunktúra van a nem­zetközi piacon. Nagy a keres­let az energia méréséhez, sza­bályozásához használatos mű­szerek iránt. A piac bővülé­sének több oka is van. Az egyik, hogy szerte a világon nagy ütemű lakásépítés fo­lyik, a harmadik világban meggyorsult a városiasodás folyamata. Egyre több ener­giát termelünk, elosztásához, szabályozásához sok műszer­re van szükség. Az atomtech­nikai ipar fejlődéséhez mint kisegítő iparág csatlakozunk. A felsorolt tényezők a bé­kés építőmunka, a gazdasági fejlődés velejárói, Ha a nem­zetközi helyzet enyhül, több pénz jut a fentiekre, így bő­vülnek a gyár exportlehetősé­gei. Amelyeket igyekeznek Jis^ kihasználni az. árammárősÓü.’ Negyven országgal állnak kapcsolatban, köztük jó né­hány olyannal, is, amely már 50 évvel ezelőtt is vásárolt a régi Ganztól. Észak-Afrika, Dél-Amerika, Ázsia; elsősor­ban a fejlődő országok tartoz­nak kereskedelmi partnere­ink közé. Algéria, Marokkó, Tunézia, Líbia, Ghana, Peru, Indonézia, Ceylon, s a többi­ek, főként fogyasztásmérőket vesznek, az európai partnerek, a Szovjetunió, az NDK, Ju­goszlávia és Románia kapcso­lóórákat és energiagazdálko­dási műszereket rendelnek. Paprikaszüret ¥ers0g3si A kartali Petőfi Termelő - szövetkezet vérségi kertészeté­ben az idén tizenkét hektáron ültettek paprikát. Két hektá­ron soroksárit, tíz hektáron paradicsompaprikát. A termés- eredmény sajnos a nyáreleji kedvezőtlen időjárás miatit gyengébb a tavalyinál. A na­pokban megkezdődött paprika- szedésből a nyugdíjasok is ki­veszik részüket. Alsó felvételünkön: Megtel­nek a brigád vödörjei. Jobb oldali képünkön: He­gyi László és Kalmár János rakodás közben. Bene Mihály felvételei m Ugyancsak exportcikk, bár ezt nem ők, hanem a közlekedési mérőműszerele gyára expor­tálja, a Polski Fiat műszerfal, amit szintén Gödöllőn gyárta­nak. A gödöllőiek exportja di­namikusan növekszik: 1975­ben hárommillió dolf-ár volt a bevételük, az idén már hat­milliós a terv. S ez csak a nyugati piac, a szocialista or­szágokkal is bővülnek a kap­csolatok. x' — Minek köszönhető az ex­portképesség? — Termékeink jók — tájé­koztat dr. Hegyi József — húsz ország 40 féle fogyasztásmé­rőjét összevetve például, feltétlenül az első tíz legjobb között szerepelünk. A Landis, a Siemens, a Feranti, az AEG, világmárkái után a Ganz-ter- mékek is jó hírnévnek örven­denek a vásárlók között. Ára­ink kedvezőek, s rövid határ­időre, egy-két évre is válla­lunk szállításokat. Ha ter­mékeink külalakján is sike­rülne javítani, s esztétiku- sabb megjelenésű műszereket kínálhatnánk, tovább bővül­hetnének a lehetőségeink. Szelektív fejlesztés A feltételes módot hamaro­san felválthatja a kijelentő: a gyártmányfejlesztés legtónto- sabb célja éppen az export- képesség fokozása. Amint megtudtuk, a következő ót évben a gyár valamennyi ter­mékét újakkal váltják fel. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium szelektív fejlesztési, programjának megfelelően, korszerűbb, gyorsabban, ter­melékenyebben gyártható mű­szereket dolgoznak ki. Az egyfázisú DE fogyasztásmérő helyett pedig a GH-család következik. A VK jelű kap­csolóórát a KO követi, s az energiagazdálkodási műsze­reket is teljesen kicserélik: a helyükbe lépő konstrukcióka legújabb elektronikai ered­mények felhasználásával ké­szülnek. A fejlesztéssel azt szeretnék elérni, hogy maga­sabb áron is kelendőbbek le­gyenek termékeik. A termék- váltás eredményeképpen mű­szereik műszaki jellemzői ja­vulnak, pontosabbak, köny- nyebben javíthatók lesznek. A jelenleginél legalább 20 szá­zalékkal kevesebb munka kell majd előállításukhoz, s a külsejük is vonzóbb lesz. íme a kézzelfogható bizonyíték, amit az egész népgazdaság visszhangoz: csak minőségi előbbrelépéssal számíthatunk sikerre. Az új termékek azonban nemcsak a tervezőasztalokon kívánnak változtatást: a gyár mindennapjaiban is. Gyorsítani kell a rekonstruk­ciót, fokozni kell az alkatrész- gyár'ás termelékenységét a sajtoló, a forgácsoló, a mű­anyag, a présöntő és a szerelő ágazatban. Az utóbbiban jö­vőre új technológiát vezetnek be: Boseh-asztalokon dolgoz­nak majd a munkások. A sza­lagot felváltó új rendszerben kényelmesebben, gyorsabban készülhetnek a műszerek, rá­adásul az egyhangúságot is csökkentik, ki-ki ügyessége szerint kisebb-nagyobb rész­egységeket szerelhet majd. Megéri-e a sok munka? Ér- demes-e ennyit áldozni az ex­portra? Egyértelmű a felelet: — A gyár vezetése tisztán látja, hogy exportunk létkér­dés. Termékeinknek majd­nem fele megy küllőidre, s ha csak belföldre gyártanánk, egypár éven belül nem tud­nánk miből megélni. A jövőnk a nemzetközi piactól függ, at­tól, hogy ki tudjuk-e használ­ni a konjunktúrát. Három év­re tisztán látjuk lehetőségein­ket, de tízéves előrejelzések szerint is évente legalább 30 százalékkal bővíthetné ne a termelésünket. Piac, pénz A kilátások tehát jók. Csak az a bökkenő, hogy a lehetsé ges 30 százalék helyett jó, ha évente 10 százalékos a növe­kedés. Pedig a piacokat, a népgazdaság érdekében is, jobban ki kellene használ­nunk. A magyar ipar, ha egy­re keresettebb termékeket is kínál, még ma sem dúskálhat ilyen lehetőségekben. S hogy mi kellene a még dinamiku­sabb fejlődéshez az Árammé­rőgyárban? Pénz, fejlesztés, főként új, nagy teljesítményű gépek. S ez bizony ma nehéz dolog. De a gödöllőiek már bizonyítottak. Gáti Zoltán A járás közművelődési dol­gozói, művelődési _ házak igaz­gatói, szakalka lmázottai, köz­ségi könyvtárak vezetői hideg, szeles időben tartották őszi évadnyitó értekezletüket. A zord idő azonban nem zavar­ta a lelkes sereget abban, hogy a Humán Oltóanyag­termelő és Kutatóintézet mögötti erdő egyik tisztásán, ahol néhány ülésre alkalmas fatuskó található, tartsák meg értekezletüket. Néphagyomány Az eső végre elállt, de a szél továbbra is nagy igyezettel ci- bálta a fák lombkoronáját, amikor Vankó István, a járá­si-városi művelődési ház munkatársa megkezdte értéke­lését a járás művelődési há­Várost piaci körkép Uborka- és paraáicsomdömping A Zöldért üzleteiben az I. osztályú paprika 16.60, a II. osztályú 14 forint. A le- csópaprtikáárt 10-et kérnek. Változatlan áron kínálják a paradicsomot és az uborkát. Az előbbi kilója 4,80, az utób­bié 5—7 forint. Az olcsóbb uborka salátának, a drágább kovászolniwaló. A vöröshagy­ma ára 6.20. Első olvasásra olcsóbbnak tűnik a zöldség a múlt heti­hez képest. Csakhogy akikor kilójáért kértek 8 forintot, most csomóját adják 4,20-ért. A sárgarépát kilóra mérik, ára 4 forint. A kelkáposzta 3,20, a fejes 2,40, a piros 4.40. A fehér burgonyáért ■ 3,93-et kérnek. A fejteni való bab kólója 18 forint. A karalá­bé 4, a karfiol 6,60. Zeller nem kapható, van viszont ol­csó főzőtök, 2,60-ért. A görögdinnye legújabban négy forint. Tíz forint a nyá­ri alma, 14 az őszibarack, 10 a körte. A csemegeszőlő 18. A mák kilója 50 forint. Nem változott a hordós kovászos uborka és a savanyu káposz­ta ára, az előbbi 12, az utób­bi 6 forint. A rojás 1,70. Az állami boltokban is megje­j lent a piros paradicsompapri­ka, kilója 16,60. A piacon paradicsom- és uborkadömping van. A sa­vanyúságnak való uborka kilója 10—11, a paprikáé 20 forint. Kapható spenót és sós­ka, mindkettő kilójáért 16 fo­rintot kérnek. Ismét láttunk szép zöldborsót, zöldbabot, 22, illetve 12 forintos áron. Újra megjelent a hónapos retek, csomója 2—3 forint. Sok a főznivaló kukorica, ára 1, 1,50 és 3 forint között mozog. Kör­téből is nagy a választék. A pirosbélű 8, a Kálmán 10—11, a citromikörte szintén nyolc forint. A kiskereskedőnél kétféle esemegszőlő kapható, 20 és 24 forintos áron. A nyári al­mát 14-ért adja. A császár­körte kilója 18, a padlizsáné 20 forint. A vörösikáposzta nála 5 forint. Kevés ugyan, de van fejes saláta is, darab­ja négv forint. A tojást 1,80- ért adja. A virágpiac ismét szegé­nyes. A rózsa szálja 1, 2, 3 forint, az őszirózsa csokorja 5. A kardvirágért 3 forintot kér­nek, a dáliáért 4-et. M, M. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Asztaliteniszezőink jói rajtoltak Asztaliteniszezőirtk túl van­nak az első fordulón. A felnőt­tek csapata 14—G-ra nyert Tá- piószelén, az ifik Monoron győztek 10—0-ra. Ilyen ragyo­gó kezdés után érthető, hogy Imre József edző örömmel adott tájékoztatást a szakosz­tályról. A GSC asztalitenisz szakosz­tályában harmincnyolcán spor­tolnak. A felnőttek valameny- nyien férfiak, az ifjúságiak között hat nő is szerepel. Ta­vasszal a megyei bajnokságban a második helyen végeztek. Az őszi idényre való felkészü­lést augusztus 8-án kezdték meg.# A csapat a honvédségtől leszerelt Marsaiké Zoltánnal erősödött. Ősszel szeretnék megismé­telni tavaszi teljesítményüket. Ig:az, addig még sokat kell ed­zeni és sok mérkőzésen helyt­állni. Ha ezúttal is legalább a második helyet megszerzik, megnyílik előttük az út az NB III felé. Természetesen csak akkor léphetnek felsőbb osz­tályba, ha az osztályozókon is túljutnak. Vasárnap a csapat ismét ide­genben szerepelt. Cs. zainak első félévi munkájáról. Eredményes időszakot zártak, hangsúlyozta bevezetőjében, változatos, tartalmas progra­mok szolgálták a szórakozni vágyókat, s azokat, akik egy- egy művészeti, ágban kívántak alaposabb ismereteket szerez­ni. A néphagyományok ápolá­sát ma már művelődési há­zaink többsége kötelességének érzi. A sokrétű programok, a I választék bővülése lehetővé teszi, hogy a települések lakói megtalálják a szabad idő el­töltésének, a folyamatos mű­velődésnek nekik legjobban megfelelő formáját. Hiányok Az előadó sorra vette a község művelődési házait, azt vizsgálva, hogyan tesznek ele-] get a növekvő igényexne/i. Először a hiányokról szólt. Hévízgyörkön például az előző" évben irodalmi színpad és diák színjátszó csoport műkö­dött. Mára mindkettő meg­szűnt. Bagón az ifjúsági klub tevékenysége esett vissza, holott néhány évvel ezelőtt még aranykoszorúval dicse­kedhettek. Aszód elhanyagolja a társközségekben, Domony- ban, Ikladon folyó közműve­lődési munka irányítását. Sza- dán a gyakori igazgatócsere akadályozza a folyamatos munkát. Kartal nem is hallat magáról. Csömörön a ház nyitva tartását kellene szabá­lyozni. Vácszentlászlón hónap­ról hónapra szegényebb lesz a program. Túrán ismételt ké­résre sem alakították meg a népi díszítő művészeti szak­kört. \ Hogy az eredmények mégis nagyok, nagyobbak a hiányos­ságoknál, ez igaz. De a hibák­ról azért szóltak ezen az esz­mecserén minden szépítés nél­kül, hogy a most kezdődő évadnak már az elején ismer­tek legyenek az igények, s a feladatok, amelyek megoldása a tartalmasabb munka alapját jelenti. Táborok Kiss Pál István, a járási hi­vatal közművelődési felügyelő­je a nyári rendezvényeket ér­tékelte. Elismeréssel szólt a járási olvasótáborról, az aszó­diak rendezte cigány olvasótá­borról, a Petőfi Múzeum által szervezett helytörténeti tábor­ról, a hévízgyörkiek néphagyo- mánygyűjtő táboráról és a tu- raiak Galga-expedíciójáróL A dányiak a VIT-vetélkedőn ér­tek el szép sikert. Elismerés­sel szólt a Zsámbokon augusz­tus 20-án rendezett falunap közreműködőiről. A nyár nagy munkája volt a Versengő fal­vak címmel indított közmű­velődési vetélkedősorozat elő­készítése, amelynek sikeres lebonyolítása az őszi-téli nép­művelői tevékenység legna­gyobb erőpróbája lesz Az ösz- sze.iövetel résztvevői délután szakácsversenyen mérték ösz- sze tudásukat, amelyen ki-ki hazánk valamelyik vidékének jellegzetes életével ismertette meg a többieket. Fercsik Mihály j r Évadnyitó összejövetel Tartalmas közművelődés Értékelték az eddigi munkát

Next

/
Thumbnails
Contents