Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

»78. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK sJmmD A monon terüleii központ ígéri: Elegendő lesz a vetőmag Ezer hektárral kisebb területen ültetnek burgonyát Országszerte példaként em­legetik a Pest megyei gabona- termelő gazdaságokat: három év alatt 10 mázsával emelked­tek a hektáronkénti hozamok. A szakemberek szerint ez a gépesítésen, az egyre korszerű­södő agrotechnikán kívül első­sorban annak köszönhető, hogy a korábbinál jobb minő­ségű vetőmagok, nagyobb vá­lasztékban állnak a termelők rendelkezésére. A Vetőmag­termelő és Értékesítő Vállalat Pestvidéki területi központjá­ban Monoron, tegnap arról tá­jékoztatták a szakembereket, hogy idén sem lesz hiány a különböző jó minőségű szapo­rítóanyagokból. Kínálatukban a legnagyobb termőképességű hazai, jugoszláv és francia ga­bonák szerepelnek. Őszi búzából 19 fajta közül választhatnak a termelők, s igy a legkülönbözőbb ta­laj- és éghajlati viszo­nyoknak megfelelő mago­kat vethetik. A búzánál koraibb vetésű rozs és őszi árpa szaporítóanyag-el­látása a szintén bőséges fajta­kínálat ellenére is akadozik. Az okokról Vámos Géza igazgató és Mészáros György főmérnök a következőket mondta él. Elsősorban a késői aratás miatt húzódnak el a szállítá­sok. A legtöbb termelőszövet­kezet és állami gazdaság ugyanis saját termésű gabonát is vet. Ezt azonban először mi­nősíttetni kell, s a vizsgálatok két-háram hétig is eltartanak. Idén a bőséges termés el­lenére is sok gabonáról de­rült ki, hogy alacsony csí­raképességű, vetőmagnak nem alkalmas. Emiatt a gazdaságok a szoká­1 sósnál későbben küldik el a pótrendeléseket a vállalathoz. Hasonló cipőben jár az a ti­zenöt Pest megyei gazdaság is, amelyik szaporítóanyag-ter­mesztéssel foglalkozik. Ezek­ben is később kombájnoltak, a szárítás, a minősítés, s a cso­magolás tovább tartott a szo­kásosnál. Munkájukat hátrál­tatja az is, hogy a bő termés miatt körülbelül egymillió zsák hiányzik az országban. Az ille­tékeseknek minél hamarabb gondoskodni kell róla, hogy a hagyományos jutazsákok he­lyett ilyenkor műanyagból, vagy papírból készítettet bo­csássanak rendelkezésükre. Végleges megoldást a vállalat vezetői szerint a konténeres szállítás bevezetése jelenthet. F.zek az ötletek azonban csak jövőre segíthetnek. Most arra kérik a termelőket, hogy a ki­ürített zsákokat minél hama­rabb küldjék vissza. A pár napos késedelem mind a termelők, mind a vállalati szakemberek szerint nem okoz gondot akkor, ha a szövetkezetek a ki­szállított vetőmagot gyor­san elvetik. A megyében egyébként 100 vagon rozs- és 60 vagon őszi- árpa-magot rendeltek a gazda­ságok. Ez utóbbiból az augusz­tus 10 után érkezett rendelé­seket nem tudják mindig a kért fajtából kielégíteni. A vállalat a szeptember 30-1 ha­táridőre ezer vagon búza ve­tőmagot szállít ki megrendelői­nek. Szó esett arról is, hogy az idei burgonyafelvásárlási ne­hézségek miatt az eddigi fel­mérések szerint ezer hektárral kevesebb területen ültetnek A ciroktermesztés: Gazdaságosabb a lucernánál Egyre nagyobb területen a megyében is Mint arról már korábban hírt adtunk, egyhetes program- sorozattal ünnepli az ócsai Vörös Október Termelőszövet­kezet fennállásának harminca­dik évfordulóját. A rendezvé­nyek sorában csütörtökön az ócsai Egressy Gábor művelő­dési házban a ciroktermesztési rendszer országos tanácskozá­sára került sor, melynek gesz­tora a neves mezőgazdasági nagyüzem. Dr. Mészáros Ist­ván mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumi főosz­tályvezető megnyitó szavai után, Sári József, a tsz elnök- helyettese tartott bevezető elő­adást. Hangsúlyozta, hogy immár két esztendeje olyan új növényt kezdtek előzetes ta­pasztalatok, hagyományok nél­kül termelni, melyre nagy szüksége van az állattenyész­tésnek. Azóta a termőterület az országban, s a megyében is egyre nő, s mivel a magcirok jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz — s ez az állatok takarmányozásánál számotte­vő —, segíthet helyrebillenteni a nem egyszer gondot okozó, ingadozó fehérjemérleget. A cirok, mint tömegtakarmány is jelentős. Zölden legeltetve különösen a juhtenyésztés lát­hatja hasznát a hektáronként 100—150 mázsát hozó zöld tö­megnek. Dr. Bács Barna rendszerve- zető vitaindítójában azt taglal­ta, hogy a homoktalajoknak ezt a jól hasznosítható növényét miképp lehet a Duna—Tisza közének klimatikus viszonyai között a legkedvezőbben meg­honosítani.. Szólt a hazai faj- taelőállító keresztezések hasz­nosságáról is, megjelölve ezzel a oiroktermesztési rendszer egyik legsürgetőbb feladatát. Mint elmondta, egy hektárnyi területről cirokkal több fehér­jetakarmányt takarítunk^ be, mint amennyi a hagyományos lucernatermő területekről le­hetséges, úgy a takarmányéi- rokkal a gazdák végső soron több állati eredetű fehérjét produkálhatnak a takarmá­nyozás során az eddiginél. Az abraktakarmányok mel­lett szerepe lehet a ciroknö­vénynek a silózásban és a le­geltetésben is, hiszen jótermé­sű hibridnövények akár 300 százalékos zöldtömegnöveke- dést is adhatnak a legelőkön. Az előadó taglalta a cirokter­mesztési rendszer jelen és el­jövendő feladatai között a he­lyes fajtaválasztás, a szaksze­rű gépi betakarítás, a kor­szerű növénytermesztés kér­déseit, majd vázolta a vető­magellátásnak, az új hazai fajták kimunkálásának és a termesztési technológia továb­bi szélesítésének kérdéseit. — A közel 5000 hektáron terme­lő rendszer a termésbecslések alapján ez évben mintegy 25 mázsányi átlagtenmésíhozamra számít. Az előadást vita követte, melyen részt vettek a meghí­vott tánsgazdaságok, a tudo­mányos intézmények és vál­lalatok képviselői. Közöttük a hernádi Március 15. Tsz ága­zatvezetője, aki felszólalásában elmondta, hogy bár az eddigi próbálkozásaik nem sok si­kerrel jártak a ciroktermesz­tésben, 500 hektáron továbbra is folytatják azt, bízva a kor­szerűsödő technológiában, az új fajtaváltozatokban. A vita után a résztvevők a tenyészkerti, területi bemuta­tót tekintették meg. ★ Az ócsai Vörös Október Ter­melőszövetkezet ma délután tizennégy órakor nyitja meg kiállítását a pesterzsébeti Va­sas Művelődési Központban — népszerű nevén a Csiliben —, ahol is a neves Pest megyei termelőüzem bemutatja a megalakulásától napjainkig el­telt időszak alatt végzett mun­kájának jelentősebb állomá­sait. A fotók, tablók, makettek, a kiállított mezőgazdasági termények adnak átfogó képet a termelőszövetkezet tevékeny­ségéről. A bemutató minden bizonnyal jó propagandája lesz a munkáskerületben a kertész­kedésnek. Be. I. burgonyát, mint tavaly. A du- navarsányi, a tápiószentmárto- ni és a ceglédi tsz teljesen fel­hagy ennek a kultúrának a termesztésével. Aggodalomra ad okot az is, hogy a vállalat 1800 vagonnyi, túlnyomórészt kiváló minőségű vetőgumójá­ból eddig mindössze 805 va­gonnyi fogyott, félő tehát, hogy az idei burgomyadömping után jövőre hiánnyal kell számolni. Igaz, a mezőgazdászok szerint öntöziéssel, korszerű módszerek alkalmazásával Pest megyében Is el lehet érni a hektáronkén­ti 300 mázsás átlagot, s akkor a jelenleginél lényegesen kisebb területen is elegendő lenne a termés. A készleteken úgy próbál­nak túladni, hogy az eddigi 50 kilós, fémzárolt zsákok mellett a kistermelők számára 15 —20 kilós csomagokat is forgalomba hoznak. Jó hír a kertészkedőknek: a megye 202 üzletében 30 faj, 300 fajta, összesen 1 millió 246 ezer tasak zöldség- és virág­magot hoznak forgalomba. Ígé­rik, az idén. senkinek sem kell bosszankodnia a ritkán kelő sárgarépa- és petrezselyemma- gok miatt. A tavalyinál sokkal jobb minőségű szaporítóanya­got küldött az üzletekbe a vál­lalat Cs. A. Közösséget formál a fejlődés Biszku Béla felszólalása a százhalombattai városi párt-végrehajtó bizottság ülésén Mint lapunk első oldalán közöltük, tegnap délután Bisz­ku Béla, a Politikai Bizottság tagja részt vett és felszólalt a százhalombattai városi párt­végrehajtóbizottság ülésén. Ott volt az ülésen Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke is. A végrehajtó bizottság ülé­sét Balázs Gézáné, a városi pártbizottság első titkára nyi­totta meg. Napirenden szere­pelt, hogyan hajtották végre Százhalombattán a Politikai Bizottságnak a pártbizottságok helyzetéről, munkájuk fej­lesztéséről szóló — 1973. jú­lius 3-án hozott — határoza­tát Várospolitika, társadalmi összefogás A jelentés híven tükrözi, hogy a százhalombattai párt- bizottság várospolitikai, város- fejlesztési feladatainak meg­határozásában a gyons ütemű lakásépítés mellett a kommu­nális, szociális és kulturális intézmények létesítésében ta­pasztalt elmaradások csökken­tésére, a lakosság ellátásának fokozatos javítására és a le­endő városközpont kialakítá­sára irányította figyelmét. A 'középtávú tervekre alapozot­tan, támaszkodtak a lakosság széles körű társadalmi össze­fogására. A fejlesztési feladatok kö­zött központi helyen állt — és áll — a lakásépítés, öt év alatt 1388 korszerű, összkom­fortos lakást emeltek. Tovább fejlődött a közműellátás, öt esztendeje a város lakásainak valamivel több mint egyhar- mada kapcsolódott a vezeté­kes vízhálózathoz, ma szinte Befejeződtek a szekcióülések Gáspár Sándor felszólalása a konferencián Véget értek a szekciók ta­nácskozásai, csütörtökön ple­náris ülésen folytatta munká­ját a SZOT központi iskoláján a Textil-, Ruházati és Bőripa­ri Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének VI. konferenciája. A szakmai szekciók vitáin elhangzott nagy számú felszó­laláson kívül a hétfői meg­nyitó óta csupán az összevont üléseken már több mint 40 szakszervezeti küldött kapott szót. Az 55 országból hazánk­ba érkezett résztvevők közül eddig felszólaltak mindegyike nagy hangsúllyal foglalkozott a multinacionális vállalatok­kal, társaságokkal szembeni egység megteremtésének szük­ségességével a politikai;- gaz­dasági, S2öCiális Változások igényével. A csütörtöki plenáris ülésen részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke, a SZOT főtitkára is. A VI. konferencia várhatóan ma, pénteken, a délutáni órákban ér véget. Szolidaritás Chilével Rózsa György kiállítása Szentendrén mindegyik. Megkezdődött a 7 ezer 500 köbméteres bioló­giai szennyvíztisztító építése, a hőközpont és a vízbázis bőví­tése. Egyre több lesz a szilárd burkolatú út, ez különösen az Óvárosban és a dunafüredi részen jelent javulást. A város dinamikus fejlő­désével, a lakosság vásárló­erejének jelentős növekedé­sével a kereskedelmi hálózat mindezideig nem tudott lé­pést tartani, lényegében csak az élelmiszer-ellátás megol­dott. Javult azonban a szol­gáltatások színvonala, bár az igényeket még ez sem elé­gíti ki. Számottevő eredmény, hogy a városban az orvosi körzetek száma kétszeresére, a gyermekkörzeteké három­szorosára növekedett. Jelen­leg 153 egészségügyi dolgozó tevékenykedik itt, s ezzel a város kiemelkedő helyet fog­lal el Pest megyében. Az óvodai helyek száma lényege­sen emelkedett, ám 200 gyer­mek felvételi kérelmét mégis el kellett utasítani. Ez a gond továbbra is megoldásra vár. Százhalombattán ma 44 tan­teremben folytathatnak a pe­dagógusok eredményes ok­tató-nevelő munkát, az isko­lák mégis zsúfoltak, nagy erő­feszítéseket igényel egyebek között a napközis csoportok elhelyezése. A százhalombattai vállala­tok, á szocialista brigádok, a városlakók társadalmi össze­fogásának szép példája az összesen mintegy 25 millió fo­rint értékű, önként vállalt munka. Ez elsősorban a spor­tolási, a kulturális lehetősé­gek bővítését, az ellátás javí­tását, a város szépítését szol­gálja. Ennek eredménye pél­dául a kispályás sporttelep, a tanuszoda, a vízisporttelep és 15 egyéb sportlétesítmény. Az eltelt öt esztendő alatt — a gyorsítási programban megjelölt határidő előtt — megvalósított egyedi nagybe­ruházások döntően megha­tározták a város ipari ter­melését, annak kiemelkedő eredményeit. A termelés mennyiségi tényezői melleit kedvezően alakultak a minő­ségi mutatók is, a vállalatok gazdasági intézkedései a ha­tékonyság, a termelékenység növelését serkentették. Ezeket jól kiegészítette a munkahe­lyi kollektívák kezdeményezé­se. A korszerű műszaki szín­vonal következményeként — a termelés erőteljes növeke­dése mellett — a vállalatok dolgozóinak létszáma csak kis mértékben emelkedett. A nagy ipari üzemek tudatos bérpolitikával, a törzsgárda fokozott megbecsüléslével, a munkahelyi körülmények fo­lyamatos javításával érték el a káros hatású munkaerő­vándorlás mérséklődését. A munkások jelentős sze­repet töltenek be Százhalom­batta város életében. Ezt bi­zonyítja aktív közéleti tevé­kenységük is, a munkahelyi és lakóterületi testületekben. Az ipari üzemekben érvénye­sül és tartalmában tovább fejlődik a szocialista demok­rácia. Érzékelhetően nő a munkások részvétele, felké­szültsége és felelőssége a döntésekben, azok végrehaj­tásában és ellenőrzésében. Megállapítható az is, hogy az ország legkülönbözőbb helyei­ről, gyakran alapvetően elté­rő gondolkodású letelepülök folyamatosan, egységes szem­léletű, cselekvő közösséggé válnak ebben a városban. Hiányzik a középfokú oktatási intézmény Rózsa György festőművész chilei témájú alkotásai az' an­tifasiszta harc hőseire em­lékeznek. emlékeztetnek. Al- lende elnök utolsó szavaira, azokra az emberekre, akiket a junta fogva tart, vagy „akikről nem tud”, azokra, akiket a legalapvetőbb em­beri jogoktól is megfosztot­tak. A festmények a szolida­ritás gondolatát magas művé­szi színvonalon fejezik ki. A szentendrei Felszabadulás lakótelepi klubban tegnap, szeptember 7-én megnyitott kiállítás éppen ezért a Pest megyei szolidaritási hét fon­tos rendezvénye. A megnyi­tón Sántha András, a megyei KISZ-bizottság pölitikai mun­katársa üdvözölte a résztve­vőket, közöttük Carlos Mirót és Francisco Enricest, a Magyarországi Chilei Antifa­siszta Bizottság képviselőit. A bizottság nevében Carlos Mi­ro köszöntötte a festőművészt, s elmondta; megtiszteltetésnek érzik, hogy a latin-amerikai antifasiszta harcban hosszú időn át részt vett művész munkáit Szentendrén is lát­hatják. A bemutatott alkotá­sokat Szirmai János művé­szettörténész elemezte, értékel­te. A kiállítás szeptember 13- ig tekinthető meg. EGYÜTTMŰKÖDÉS - A MEGYEHATÁRON TÚL Több hús jut a járásnak is Ma, pénteken délelőtt He­ves megyében a Hatvan mel­letti Nagytelken húsfeldolgo­zó üzemet avatnak. Az új üzem a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Tangazdaságá­nak és a Hatvani ÁFÉSZ együttműködésének az ered­ménye. A csaknem négymillió forintot kitevő beruházási költségnek a felét a gödöl­lőiek viselték, akik a Hatvan mellett lévő tangazdaságuk ré­gi épületeit bocsátották a fo­gyasztási szövetkezet rendel­kezésére. Ahol nem is olyan régen még étkezde volt, most hurka, kolbász disznósajt és más töltelékáru készül. Az elképzelések szerint évente hétezer sertést dol­goznak majd fel Nagy telken, ebből ötezret a GATE Tangaz­dasága, kétezret pedig a fo­gyasztási szövetkezet szakcso­portjai küldenek a vágóhíd­ra. A gödöllőiek számára azért előnyös ez az együttműködés, mert sűlyfölösleges sertésho­zamukat eddig csak a Dunán­túlon tudták eladni. Ez pedig jelentős szállítási költséggel járt. Az öt nagy kapacitású hűtőkamrával rendelkező hús­üzem munkába állásával meg­van a lehetőség, hogy ne csak Hatvan környékén, hanem a gödöllői járás boltjaiban is választékosabb és több legyen az olcsó árfekvésű töltelék­áru. De a tőkehúsból is az ed­diginél nagyobb mennyiség jut majd az üzletekbe. K. I. A vitában a végrehajtó bi­zottság számos tagja vett részt. Dr. Lenner Aladár, a Pest me­gyei Tanács Semmelweis Kór­házának főorvosa az egészség- ügyi ellátás fejlődésének konkrét adataival egészítette ki a jelentést, utalva arra, hogy a mennyiségi változások után a következőkben' a mi­nőségi színvonal emelése a fel­adat, a szervezésben, az egész­ségügyi dolgozók egységes kol­lektívába kovácsolásában, a gondozási szolgálat bővítésé­ben, a rejtett szellemi tartalék kibontakoztatásában, amit ki­tűnő tárgyi feltételek lehetővé tesznek. Több hozzászólásból kide­rült, sarkalatos problémává válik — vagy vált már is — a középfokú szakmai képzés hiá­nya a városban. Az általános iskola elvégzése után a gyere­kek a fővárosban kényszerül­nek továbbtanulni, közülük igen kevesen térnek vissza Százhalombattára. Márpedig a jelenlegi fiatal, kva': fikáit szakmunkások a DHV-nál és a DKV-nál az élet rendje sze­rint egyszer — s jó, ha nem egyszerre — nyugdíjba men­nek, csak hasonló felkészült­ségű munkásnemzedékkel pó­tolhatók. A középfokú oktatás lehetőségeinek megteremtése tehát nemcsak indokolt, hanem szükségszerű is, ezt hangsú­lyozta hozzászólásában többek között Mezei Lajos, a DKV pártbizottságának titkára, Ma­gyar Sándor, a DHV üzem tech­nikusa, Imre Ferenc, a Buda­pesti Kőolajipari Gépgyár he­lyi kirendeltségének géplaka­tosa, Raffai Dezső, a DKV kar­bantartó munkása. A városi üzemek szocialista brigádjainak társadalmi mun­kájáról beszélt Geng Gábor, a DHV blokkvezetője, érintve, hogy ebben nem mindig vett részt mindenki. A közösség azonban kivetette magából azokat, akik nem kívántak köz­reműködni, s ma már keres­ve sem lehetne találni a mun­kások között ilyen gondolko­dású embert. A munkásváros arculatának, lakói tudatformá­lásának témájához csatlako­zott Tóth István, a DHV igaz­gatója is, hangsúlyozva, hogy a nagyvállalatok extenzív fej­lesztésének befejeztével majd az eddigieknél is több figyel­met kell fordítani a lakóterü­leti politikai munkára. Boldogulásunk alapja: a jól végzett munka A vitában részt vett Biszku Béla is. Szólt gazdasági éle­tünk időszerű, napi kérdései­ről, az országos, távlati fejlesz­tési elképzelések irányelvei­ről. Utalt Százhalombatta je­lentős szerepére — és felelős­ségére — népgazdaságunk eredményeiben. Elmondotta, hogy ennek a városnak jele­nét és jövőjét valóban nagy­részt a két országos vállalat — a DHV és a DKV — fejlő­dése határozza meg, minden erővel ezt kell tehát támogat­ni. Hangsúlyozta, hogy javaink alapja a továbbiakban is a munka. Ezért nagyon lényeges a fiatalok nevelése is, és nem­csak általános és szakmai mű­veltségük gyarapítása, hanem testi nevelésük is, a tömeg­sportmozgalom keretében. így nőhet fel egészséges nemzedék, melynek tagjai helytállnak a munkában. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a közössé­gért végzett munkát nagyon meg kell becsülni, tiszteletet érdemeinek azok az em­berek, akik erőfeszítéseket tesznek a közösségért, nem­csak saját boldogulásukat ke­resik. S hogy Százhalombatta lakosságának zöme az említett tiszteletre méltó emberek közé tartozik, azt az utóbbi öt esz­tendőben számtalan példa bi­zonyította. A vitában elhangzottakat Balázs Gézáné foglalta össze, majd a végrehajtó bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták a beszámoló jelentést. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents