Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

1078. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK 3 A barátság hete Pest megyében Tizenegy éves kapcsolat köti össze Pest megyét az NDK-beli Suhl megyével. E barátságot az ipar, a me­zőgazdaság, a kulturális és társadalmi élet területén egyaránt széles körű együttműködés, rendszeres tapasz­talatcsere jellemzi. Tavaly áprilisban — a testvérkap­csolatok eddigi legnagyobb rendezvényeként — NDK— magyar barátsági hetet rendeztek Suhlban. Mintegy száz­tagú küldöttség utazott a baráti országba, hogy ismer­tesse Pest megye és hazánk életét, fejlődését. A két testvérmegye közötti kapcsolat idén szeptem­ber 17—21. között ismét kiemelkedő állomásához érke­zik. A Német Szocialista Egységpárt Suhl megyei bi­zottsága vezetőivel az élen politikai és művészeti dele­gáció viszonozza a tavalyi látogatást. Suhl megye bemutatkozik a címe az egyhetes ren­dezvénysorozatnak, amelynek megnyitóját szeptember 17-én Vácott rendezik. A megnyitó koszorúzással kez­dődik a Szabadság téren, majd a városi Madách Imre Művelődési Központban köszöntőt mond Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Hans Albrecht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, az NSZEP Suhl megyei bizottságának első titkára., Ezt követően Suhl megyei művészeti együttesek mutat­ják be műsorukat. A barátsághéten több, bizonnyal érdeklődést keltő előadást tartanak Suhl megye állami és politikai életé­nek vezetői. A témák között szerepel a többi között a Német Szocialista Egységpárt legutóbbi, IX. kongresz- szusa óta eltelt irőszak fejlődésének elemzése. Szó esik a Suhl megyei dolgozók gazdasági építőmunkájáról ver- senymozgaLmaíról, az államigazgatás helyzetéről, ideo­lógiai és kulturális kérdésekről. Pest megye városainak, községeinek lakói átfogó képet kapnak Suhl megye kulturális életéről is. Kiállítá­sokat rendeznek Cegléden, Ceglédbercelen, Dunabog- dányban, Dunakeszin, Érden, Nagykátán, Nagykőrösön, Pándon, Százhalombattán, Szentendrén, Szobon, Vácott, valamint a Csepel Autógyár művelődési központjában. A kiállítások látogatói megismerkedhetnek egyebek között a sonnebergi játékmúzeum anyagának részletei­vel, az NDK városaival, tájaival, sportéletével, a szak- szervezetek kulturális munkájával, a Suhl megyei kép­zőművészettel és népművészettel. A barátsághéten számos művészeti együttes is fellép. A többi között Bemutatja műsorát a suhli népi együttes, a suhli zeneiskola kamarazenekara, a Werra Szextett, a suhli varieté tánckara, énekesei, artistái, Peter Ba- chans zongora-, valamint Vera Friedmann és Reinhald Schulze énekművész. Találkozik magyar közönségével Walter Werner költő és Landolj Schertzer író is. SUHL MEGYE BEMUTATKOZIK NDK-beli testvérmegyénk nem ismeretlen olvasóink számára. Dinamikus fejlődéséről, lakóinak életéről rendszeresen közlünk híreket lapunk hasábjain. A közelgő barátsági hét alkalmából ezúttal olyan mozaikot állítottunk össze, melyből olvasóink megismerhetik a Suhl me­gyei ipari üzemek termelési eredményeit, a testvérmegye egyik legszebb táját és az ottani munkásőrök hétköznapjait. Eredményes félév után Az elmúlt hónapokban Suhl megye üzemeinek dolgozói is számvetést készítettek. Meg­vizsgálták, hogy az első félév­ben mi teljesült terveikből, s melyek azok a feladatok, ame­lyeket az esztendő hátralevő részében kell megvalósítaniuk. Panaszra nemigen lehet okuk. Az elmúlt év első felé­hez képesig 5,6 százalékkal több árut termeltek, a munka ter­melékenysége pedig 5,2 száza­lékkal emelkedett. Különösen jól szemlélteti a fejlődést a Werra folyó menti káliumbá­nyászok munkája: 1 millió márkával teljesítették túl a tervet. Hasonló a helyzet a többi üzemben is: a legjobban dolgozó közösségekben már mintegy két napi termelési eredménynek megfelelő túl­teljesítést könyvelhetnek el, Suhl megye számos üzemé­nek termékét ismerik és kere­sik nemcsak az NDK-ban, ha­nem külföldön is. A Ruhlai Járművillamossági Gyár brot- terodei üzemének dolgozói pél­dául az első félévben 2 millió járműfényszórót gyártottak, amit a szovjetunióbeli Togliatti Autógyárba exportálnak. Az NDK-ban egyedül a nagyhírű suhli Emst Thälmann Jármü- és Vadászfegyvergyárban állí­tanak elő kismotor-kerékpárt: a termelés kezdete óta 3,1 mil­lió mopedet készítettek. Említ­hetjük a suhli Villamoseszkö­zök Gyárának példáját is, amelyben eddig 6 millió 200 ezer elektromos háztartási ro­botot és turmixgépet gyártot­tak. A Suhl megyei dolgozók ki­emelkedő eredményeihez je­lentősen hozzájárul az NDK 30. évfordulójára meghirdetett munkaverssny-mozgalom, hí­ven tükrözik ezt a felajánlások is. A második félévben már megkezdődött a jövő esztendő terveinek előkészítése és meg­vitatása. Még távol ugyan a következő év kezdete, ám már­is jelentős munkafelajánlások születtek. Az Immelborni Kemény fém­mű dolgozói elhatározták, hogy az idei évhez képest a munka termelékenységét 8,5, az áru­termelést pedig 7,8 százalék­kal emelik. A gyár dolgozói úgy döntöttek, hogy csaknem félszeresével magasabbra nö­velik a kiváló minőségű áruk arányát. A suhli Emst Thäl­mann Jármű- és Vadászfegy­vergyár szocialista brigádjai 1979-ben 8 ezerrel több kismo­tor-kerékpárt fognak gyártani. Felajánlották azt is, hogy öt­millió márkányival több alkat­részt állítanak elő. Jövőre is­mét ki akarnak tűnni kiváló munkájukkal Suhl megye leg­nagyobb gyárának, a Werra-i Káliumüzemnek bányászai is. Jövőre ünnepli az NDK fennállása 30. évfordulóját, en­nek jegyében telik majd el az esztendő. Ez alkalomból már az idén vitát indított a Német Szocialista Egységpárt Suhl megyei bizottságának és a Suhl megyei Tanácsnak napi­lapja, a Freies Wort, Hogyan jobban?, Hogyan gyorsabban? címmel. A vitába eddig 2500 dolgozó kapcsolódott be. Pihenőhely és nyersanyagbázis A MEGYESZÉKHELY, SUHL VÁROS KÖZPONTJA ség jó iskola a mi feladatunk is. Azóta lé­nyegesen változott a helyzet A demokratikus német állam megerősödött. Kezdetben so­kunkat puszta meggyőződé­sünk vitt a munkásőrök közé, ma azonban már kellő ener­giát és figyelmet fordíthatunk a munkásőrök politikai és ideológiai képzésére. A tudat- formálás mellett egyre na­gyobb szerepet kap a korsze­rű fegyvertechnika elsajátítá­sa is. — A mai munkásak és a fia­talok, akik soraink közé áll­nak, természetesen, semmivel sem vállalnak kevesebbet, mint mi. Ügy tartják: a mun kásőrség jó iskola, aki helytáll a kiképzéseken, megfelelően fejleszti tudását, biztos, hogy munkahelye kollektívájának is tevékenyebb tagja lesz. Ko rábban — úgy követelték a körülmények —, a haza védel­me állt feladataink középpont­jában, ma egyre nagyobb sze­rephez jut az alkotómunka. — A mezőgazdasági terüle­teken a munkásőrök is segíte­nek a betakarításban. Részt vállalnak a különböző teiepü lések fejlesztési munkálatai­ból, bekapcsolódnak az ipari üzemek termelését támogató társadalmi munkáakciókba, — Meg kell említenem még egy másik fontos dolgot is. A kiképzések nehéz munkája, a gyakorlatok, a tanulás, az ön­képzés, minden esetben előbb- utóbb jó közösséget alakít ki a munkásőrök között. Nem egy egész életre szóló barátság születésének voltam magam is tanúja az elmúlt két és fél év­tizedben. Ám, ami a legjelen­tősebb: mindannyian érezzük, hogy a béke megőrzésében, a szocialista építőmunka lehető­ségének megteremtésében ne­künk is volt és van szerepünk. Az együvé tartozás eszméjét ébresztjük Sarlós István felszólalása a Csepel Autógyárban a szolidaritási mozgalom jelentőségéről, céljáról Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság tegnapi ülésén (melyről la­punk 1. oldalán tudósítunk) mondott felszólalása elején a szolidaritás, a támogatás lé­nyegére utalt. Idézte azt a közmondást, miszerint kétszer ad, ki gyorsan ad. Ezúttal azonban négyszer, ötször, tíz­szer is adhatunk azzal, ha nemcsak gyorsan, hanem min­denekelőtt okosan adunk. Ezt a gondolatot a továbbiakban úgy fejtette ki, hogy mindig tudnunk kell: mikor, hol és mire van szükség. Van, ahol erkölcsi, politikai segítségre, másutt anyagi, katonai támo­gatásra is, vagy akár éppen arra, hogy az adott országot és népét megtanítsuk az igazság felismerésére. Tulajdonképpen ez a szolidaritási mozgalom lényege. is tudják, hogy miként lehet újból megkapaszkodniok. Ígé­retek, látszatsegítségek, vagy éppen katonai fenyegetőzé- zések egyaránt szerepelhet­nek a hatalmuk visszaszerzé­sének eszköztárában. Ennek felismeréséhez nagy politikai tapasztalatra van szükség. Végül arra is gondolnunk kell — mondotta —, hogy na­gyon sok felszabadult volt gyarmati ország hasonlóan in­dul az új úton, mint mi 1945- ben, de még nehezebb körül­mények között láthat hozzá a népi-nemzeti egység megterem­téséhez. Több helyen olyan törzsekkel kell ezt megterem­tenie. amelyek évszázadokon át harcban éltek egymással. Ugyanakkor ezekben az or­szágokban éppen a gyarmato­sítás természete miatt nem jött létre a forradalom veze­tő osztaga, a munkásosztály, amely a legalkalmasabb a ha­talom megszerzésére. — A szolidaritás arra köte­lez — mondotta a továbbiak­ban —: fogadjuk el azt a szándékot és törekvést, hogy a világ minden népe, amely a haladásért harcol, s bajba jut, méltó a támogatásra, a segít­ségre. A népek ebből a szem­pontból egyformák. Az orszá­gok természetesen nem, mert a kormányok között vannak olyanok, amelyekkel szemben- állunk, noha népükkel szolidá­risak vagyunk. A továbbiakban rámutatott ennek differenciáltságára és részletesen kifejtette azokat a jellemzőket, amelyeknek is­merete szükséges az okos se­gítségnyújtáshoz. Első jellemzőként arra hív­ta föl a figyelmet, hogy a gyarmatosítás nem feltétlenül szűnik meg azzal, ha valahol egy-egy gyarmatosító elhagy­ja a volt gyarmatait. Hosszú múltra visszatekintő intéz­ményrendszert, gyakran hiva­talnoki garnitúrát is hagy maga után, ami nehezíti a ki­bontakozást. Különbséget kell tehát tenni minden országban a volt gyarmattartó és a poli­tikáját követő, átnevelhető emberek, valamint azok kö­zött, akik a gyarmatosítás el­len küzdöttek és szabadon akarnak élni. A másik jellemző — melyre rámutatott —, hogy az új tár­sadalmi rend felépítéséhez nemcsak anyagi javakra van szükség, hamm politikai meg­győződésre és olyan erkölcsi alapra, amelyen áldozatokat is tudnak vállalni, le tudják győzni a nehézségeket. Nagy erkölcsi erő kell ahhoz, hogy gyakran reménytelennek lát­szó helyzetekben hosszú távú célokat tűzzenek ki és küzdje­nek is érte. Ugyanakkor a gyarmatosí­tók sem ostobák — mint har­madik jellemzőként jelölte meg az előadó. A maguk ideo­lógiájának talaján jól képzett művelt emberekkel kell szem­benézni, akik esetenként azt — A magunk felszabadulási példájából tudhatjuk — tette hozzá —, hogy milyen nehéz volt megtalálni azokat az esz­közöket, amelyek alkalmassá tették a légkört szövetségesek szerzésére. A volt gyarmato­kon még nagyobb gondokkal kell megbirkózniuk. A már említett okokon túlmenően sok más körülmény miatt is. Ilyen az éhínség, vagy a nagymér­tékű analfabetizmus. Nem egy helyen a lakosság 85—90 százaléka nem tud írni, olvas­ni. Hozzáj ük csak az élő szó juthat el, de meg kell tanítani őket írni, olvasni, mivel kö­zülük kell kikerülnie az ország irányítására hivatott, a haladó mozgalmak élén álló vezető rétegnek, — Talán,.pagyon is sötétnek tűnhet ez a kép,, de éppen ezért nagy a feladatunk. A szolidaritási bizottságtól azt várjuk, hogy tegye derűsebbé a képet azokban az országok­ban is, ahol még ma is nagyon sötétnek látszik. Ehhez tarto­zik, hogy itthon legyenek szép eredményeink, mert eredmé­nyes és következetes mun­kánkkal keltünk más népek­ben is reményt. — A szocialista országok si­kerei, a proletár internaciona­lizmus ereje fokozza a világ valamennyi haladásért küzdő népének erejét, elszántságát és harckészségét is. Ehhez járul hozzá a mostani szolidaritási akciósorozat is. A szolidaritá­si mozgalomnak pedig még sokáig az lesz a feladata, hogy ébressze az együvétartozás esz­méjét és legyen jelen minde­nütt a világon, ahol együtt­működésre, bármilyen segít­ségre, jó szóra vagy adakozás­ra van szükség. Sarlós István egyetértő tap­sokkal fogadott beszédével fe­jeződtek be a felszólalások a Magyar Szolidaritási Bizottság tegnapi ülésén, amely végül Harmati Sándor zárszavával ért véget. U Z. Nemes Dezső köszöntése Nemes Dezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Népszabadság főszerkesztő­jét 70. születésnapja alkalmá­ból — a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építé­sében kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenységének elismeréseként — az Elnöki Tanács — a Magyar Népköz- társaság Érdemrendjével tün­tette ki. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán adta át. Jelen volt Ká­dár János. az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai és Győri Imre a Központi Bizottság titkára. A kitüntetés átadása után Nemes Dezső tiszteletére az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke. A Központi Bi­zottság nevében Kádár János köszöntötte Nemes Dezsőt. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Nemes Dezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Nép- szabadság főszerkesztőjét a szovjet és magyar nép közötti barátság erősítésében szerzett érdemeiért, valamint több év­tizedes aktív részvételéért a nemzetközi kommunista moz­galomban, 70. születésnapja al­kalmából az Októberi Forrada­lom Érdemrenddel tüntette ki. gondozása is. Különös figye­lemmel törődnek az olyan rit­kaságszámba menő állatokkal, mint a muflon, a dámvad. A téli hónapokban több mint 800 tonna takarmányt helyez­tek el az erdei etetőkben. A munkásőr Két és fél évtizeddel ezelőtt alakultak meg a Német De­mokratikus Köztársaságban a munkásőrség első egységei. A párt irányításával hamarosan olyan harcképes osztagokká fejlődtek, amelyeknek tagjai politikailag és ideológiailag is tudatában vannak feladataik­nak. Rolf Halle, a suhli Jár­mű- és Vadászfegyvergyár művezetője így emlékezik vissza az első időkre: — Csaknem huszonöt év telt el azóta, hogy a munkás- őr-egyenruhát magamra öltöt­tem. Lényegesen más idők voltak azok. Éreztük, hogy a fiatal Német Demokratikus Köztársaság védelme, a szo­cialista vívmányok megóvása számára. Az erdészekkel kö­zösen megnyitották a Thürin- giai erdő híres sétaútját, a Rennsteiget. Ellátták megfele­lő jelzőtáblákkal az odavezető egyéb utakat is. A kirándulók-, nak szálláslehetőséget is te­remtettek a sétaút hét szaka­szán. Suhl megye csodálatos er­deinek is köszönheti tehát a vonzerőt, ami odacsábítja az embereket az ország távolabbi helyeiről is. 'A megye terüle­tének felét borítja erdő, ez az NDK összes erdőterületének hat és fél százalékát teszi ki. Kitűnő pihenőhely, tele a leg­különbözőbb erdei állatokkal — ám óriási népgazdasági je­lentősége is van: az ország faiparának elsőrangú nyers­anyagbázisa. A megyében ötvenhárom vadásztársaság működik, ösz- szesen kétezerkétszáz taggal. Érdekesség, hogy a vadászok között mintegy száz nőt is ta­lálhatunk. Ezek a társaságok az idén csaknem 250 tonna vadhúst adtak az országnak. A vadászok feladata természe­tesen a vadak védelmezése, A Német Demokratikus Köztársaság második legna­gyobb üdülőkörzete a Thürin- giai erdő. Tavaly az erdőnek Suhl megyei részét 723 ezer pihenni vágyó ember kereste fel, az idén már 740 ezer tu­rista talált kikapcsolódást ezen a csodálatos vidéken. Az üdülők zömmel a Szabad Német Szakszervezetek Szö­vetségének szolgáltatásait ve­szik igénybe. Harminc eszten­dővel ezelőtt csupán egyetlen üdülőépület, a Finkenmühle működött, ma összesen ötven- hét várja a nyaralókat. A je­lenlegi ötéves tervciklus vé­géig több új nyaralóházat épí­tenek, melyekben összesen 2000 ágyat helyezhetnek el. Suhl megye nagyon sokat tett az üdülőhelyek fejleszté­séért, s ez nemcsak a színvo­nalassá vált szálláshelyek szempontjából lényeges. Az üdülők főfoglalkozású és ön­kéntes dolgozói csak ebben az esztendőben százötven útjelző táblát, kétszáz csoportos erdei pihenőhelyet, húsz védőkuny­hót és ezer padot állítottak fel a kirándulók és a nyaralók

Next

/
Thumbnails
Contents