Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
Egészségnevelési hét az IMI-ben Befejeződött a nagy sikerű egészségnevelési hét az ikladi Ipari Műszergyárban. A gyár vöröskeresztes szervezete Egészséges élet címmel kiállítást rendezett, s a tablókon elhelyezett képekkel a szervezettebb életmódra igyekeztek felhívni a gyár dolgozóinak figyelmét. Ugyancsak e témában rendeztek filmvetítést. Az ebédszünetekben egy-egy alkalommal mintegy ezren tekintették meg az egészségesebb életmódra ösztönző filmeket. Ugyancsak a közelmúltban fejeződött be az az elsősegély- nyújtó tanfolyam, amelyet a gyári vöröskeresztes szervezet irányításával bonyolítottak le. Az alapvető elsősegélynyújtó ismeretekkel a gyár hetvenkét dolgozója ismerkedett meg A tanfolyamon nemcsak az ikla- diak vehettek részt, a gyár berceli üzemegységének dolgozói is elsajátították a legfontosabb tudnivalókat. Jelentkezőket várnak Pótmamaszolgálat Pótmamákat keres az év végére meghirdetett pótmamaszolgálatához a városi tanács vb családi és társadalmi ünnepeket rendező irodája. Idősebbek és fiatalok, gyermekszerető asszonyok és lányok jelentkezését várják szeptember 20-ig, levélben, a személyi adatok feltüntetésével Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. A pótmamák — akik munkájukért tiszteletdíjat kapnak — először tanfolyamon vesznek részt, amelyen a gyermeknevelés kérdéseivel ismerkednek meg. Anyakönyvi hírek Született: Vécsi István Barna és Varga Margit: Timea, Bellas Károly és Koczák Magdolna: Orsolya, Kanalas József és Bangó Éva: Péter, Takács István és Túrái Ibolya: Réka, Kerti Sándor és Nagy Julianna: Sándor, Rigó Béla és Eszényi Mária: Ákos Béla, Morövi Károly és Zöllai Erzsébet: Tibor, Hodján Mihály és Vékony Margit Mária: Tamara. Kádár László és Gerda Erzsébet; László, Balázs Ferenc és Pap Mária Ilona: Beatrix, Túrái Lajos Ferenc és Tatár Margit: Andrea, Dobrovolni István és Varga Klára: Bernadett, Krakkai György István és Könnyű Judit Rozália: Tamás István, Túri Gyula és Tóth Mária Emma: Gyula Ákos, Szilágyi László éj Nagy Ilona: Attila, Stei- necker Árpád Ignác és Incze Éva Jolán: Péter, Tóth János és Matus Mária: Tamás, CsielÜnnepélyes tanévnyitó Szakmunkásképzés magas színvonalon V. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ^ 1978. SZEPTEMBER 6., SZERDA Munkaerőhiány Péce'en íz ésszerű gazdáikéi ás segíthet A munkaerőgondokról nemcsak városban, üzembein, gyárban, hanem a falvakban, a szövetkezetekben, a helyi tanácsok kisebb üzemeiben is beszélhetünk. Sőt: beszélnünk kell. hiszen, akárcsak a népgazdaság egészében, e kisebb területeken is sok a panasz. Legutóbbi ülésén a péceli nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága éppen a munkaerő-gazdálkodás községi helyzetét elemezte, sok tanulsággal. Törődni a fiatalokkal De a közigazgatási szerv az utóbbi időben sem tudott érdemlegesen beleszólni a község szövetkezeteinek munkaerő-gazdálkodásába. A munkakönyvét váltók, az esetek többségében már biztos állással rendelkeznék, s így vajmi ka István és Bolyós Jolán: Zsolt, Szikora János Pál és Bédeg Erzsébet: János, Major János József és Tóth Ilona Teréz; Ilona, Bada Károly és Radics Erzsébet: Gabriella, Csorba Zoltán Ede és Farkas Irma: Anikó, Molnár Sándor és Lengyel Julianna:. Sándor, Váczi Béla és Deme Erzsébet: Béla nevű gyermeke. Névadót tartott: Sammel László és Szénási Edit: Edit, Holecska András és Mészáros Irén: Zsolt, Fodor Sándor és Kobzi Klára: Sándor Kálmán, Szabadi Sándor és Szénási Éva: Sándor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Farkas István és Kovács Irma. Elhunyt: Máj Józsefné Nagy Teréz, Gödöllő, kastély, Wesz- termayer Erzsébet Ilona: Gödöllő, kastély, Ohm Szilvia, Hatvan, Tompa utca 2. A Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet ünnepélyes tanévnyitóján megemlékezték az intézet fennálásának 25. évfordulójáról is. Az iskola volt és jelenlegi diákjait, tanárait, a meghívott vendégeket Szilái Károly igazgató- helyettes üdvözölte, majd Oöerczán József, a Pest megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoport- vezetője mondott, beszédet. Diákotthon A felszabadulás nagy változást hozott az ipari szakmunkásképzés területén is. Gödöllőn 1948-ban a veresegyházi állami tanonciskola kihelyezett tagozata működött, amely 1953-ben 231-e.s számú Iparos'tanuló Iskola néven vált önállóvá. 1952. szeptember elsején intézetté vált az iskola, amikor a Ganz Árammérő- gyár tanműhelyének irányítását is feladatává tették. 1969- ben már több mint ezernágy- százan tanultak az intézetben, s a magas létszám miatt szükségessé vált az új iskolaépület felépítése. Hét éve vették birtokba a Ganz Árammérőgyár szomszédságában a központi épületet, amely mellé azóta újak épültek. A tantermek, szertárak és előadók mellett 298 személyes diákotthon, konyha, étterem, klubszoba, tornaterem és sportpálya áll az oktatás szolgálatában. KiiüntefésQk Az intézet fejlesztési tervében szerepel újabb hat tanterem, s egy 120 személyes tanműhely, amely hozzájárul' majd a szakmai képzés színvonalának további emeléséhez. Jelenleg tizenegy szakmában szerezhetnék oklevelet a tanulók Gödöllőn, az intézet az Árammérőgyárral, a Gépgyárral, az Ikladi Ipari Műszergyárral, az Ikarusszal és az Aurassal áll szoros kapcsolatban. Az intézet,* amely szeptember elsejétől a városi tanács irányítása alá tartozik, 1960- tól idáig 3800 szakmunkást adott a városnak, a járásnak, s a távolabbi üzemeknek, gyáraknak. Az idei tanévben harminc tanár és tizenkilenc szakoktató dolgozik azért, hogy a Gödöllőn szerzett szakmunkás-bizonyítvány jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson, hogy az iskola szakmailag és politikailag magasan képzett kevés a lehetőség arra, hogy a hiányterületekre irányítsak a dolgozókat. Pedig ilyen akad bőven. A Ruházati Ipari Szövetkezetben például krónikus a munkaerőhiány, s ez lassan már veszélyezteti a terv és az exportkötelezetfcségek teljesítését. Súlyos a probléma á tanács építési és költségvetési üzemében is, ahol a szükséges 118 dolgozó helyett alig kilencven van. A gondok mögött persze jól kitapinthatok az okok is. Az egyik, az eltérő bérszínvonal. A TRI—TON-ban például a havi bér átlagban alig 2300, a vasipari szövetkezetben viszont több mint 3700 forint. Nem csoda hát, hogy az előzőbe kevesen jelentkeznek dolgozni. Kérdés viszont, hogy új munkások nélkül, mikor emelhetik a. bérszínvonalat. A végrehajtó bizottság ülésén, azt is megállapították a testület tagjai és a szövetkezetek vezetői, hogy a munkahelyi kollektívák összekovácsolásával, a jó légkör megteremtésével legalább a kilépők számát lehetne csökkenteni. Fontos lenne a fiatalokkal való rendszeres törődés is, hiszen jelenleg csak az ÁFÉSZ nevel utánpótlást. Fegyelmi vétségért elbocsátás Nehéz felvenni a versenyt Budapesttel. A Pécelhez közel eső külső kerületekben például a magasabb bérezés mellett leülöm juttatásokat is kapnak a kereskedelmi dolgozók. Az ÁFÉSZ mégis büszke lehet, hiszen évről-évre emelkedik a törzsgárdatagok száma. Mint a szövetkezetek vezetői elmondták, nem lehet különösebb panasz a munkamorálra, csak egy-két helyen fordul elő kirívó fegyelmezetlenség. Ami viszont gond: a szakmunkások kontárkodása, ez egyre gyakrabban megy a szakembereket bocsáthasson útra. A fáradhatatlan nevelő- munkáért az ünnepélyes tanévnyitón Gulyás Sándor, az intézet igazgatója, Keményffy Róbert tanár, Balogh János szakoktató, és Farkas La'jos műszaki ügyintéző kapott Kimunka rovására. A 40—50 forintos órabér csábító, s a ihelyzeten csak a tanács és a KIOSZ helyi szervezetének közös fellépése váltotta that: Akárcsak a munkaerő-csábításon, bár az, hogy a kisiparosok nagyobb bér ígéretével a szövetkezetektől vonjanak el munkaerőt, egyre ritkább, s főként nyáron fordul elő. ' Sok szó esett a munkaerő- vándorlásról is. Ha a bevezetőben idézett adatra figyelünk — alig több mint ezer helybeli dolgozó van — a fluktuáció bizony magas: évente kétszázan lépnek ki a különböző munkahelyekről. Pedig az csak egyszeri eset, hogy a közelmúltban a költségvetési üzem dolgozóinak egynegyedét kellett elbocsátani súlyos fegyelmi vétségek miatt. Elsőrendű érdek A hozzászólók sokoldalúan elemezték a munkaerőgazdálkodás teendőit. Megállapították. hogy a helyi tanács, egyedül, vajmi keveset tehet a gondok enyhítésére. A szövetkezetek önerőből is többet tehetnek, az ÁFÉSZ erre jó példa: részfoglalkozásúakkal, nyugdíjasokkal pótolja hiányát. Segíthetne a helyzeten az is, ha több óvodást fogadhatna a község: így több anyuka mehetne dolgozni. A munka jó megszervezése is hozzájárulhat a hiány csökkenéséhez, a belső tartalékok feltárásával kevesebb munkáskézre lenne szükség. Mert azt a péceli munkáltatóknak is figyelembe kell venni, hogy a népgazdaság érdekei előbbre- valók, s csak ennek tudatában lehet tervezni. Nam lehet ugyanis vitatni, hogy a helyben székelő Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vagy a Víz- és Csatornamű Vállalat nem nélkülözheti a munkaerőt. Ács István váló munkáért kitüntetést. Oktatási miniszteri dicséretben részesült Szántai István" né, könyvelési csoportvezető és Bálint Jánosné, iskolai titkár. Az ünnepségen Szabó István, az Árammérőgyár igazgatója köszöntötte az intézetet, méltatva az Árammérőgyárral kialakított jó kapcsolatokat. Benedek János tanácselnök elmondta, hogy a városi tanács irányításával az intézet remélhetőleg további sikereket ér majd el. Patkó János, a vasasszakszervezet elnökségének kíp— Nem vezettem naplót azi elmúlt húsz év eseményéről. | Nekem a napló egy-egy lapját a felépült középületek, utak, lakóházak jelentik, mert ezek arról vallanak, hogy az elmúlt húsz esztendő krónikáját, történetét együtt írtuk a faluval. — mondja Sőregi János, Kartal község tanácselnöke. A már ötvenen túli férfit 1958. november 30-án választották meg a községi tanács elnökévé, de a közigazgatási munkát nem akkor kezdte. Képzeletbeli napló — Megjártam a hivatali ranglétrát, — mondja mosolyogva. — 1946. október 1-én a községi elöljáróságon kezdtem gazaanyilvántartóként, 'azután a falu közellátási ügyeit intéztem. Később átkerültem a begyűjtéshez. Nem volt köny- nyű időszak. Engem és őseimet minden Karfáihoz kötött és köt ma is. Ilyen körülmények között nehéz volt a be- gyűj tés vastörvényeinek érvényt szerezni, de sikerült megőrizni ebben az időszakban is emberi kapcsolatainkat. Aztán a községi tanács gazdálkodási előadója lettem. Rövid időre megbíztak a vb-tit- kári teendők ellátásával is. Amikor elérkezett az 1958-as tanácstagi választások ideje, a járási vezetők megkerestek. — Vállald el az elnökséget — mondták. — Harmincegy éves voltam. Bár sok tapasztalattal bírtam, mégis fiatalnak éreztem magam a feladathoz. Tiltakozásom hiábavalónak bizonyult. Az volt az utolsó érvem, amikor már minden ellenkezésemet legyőzték, hogy csak akkor vállalom el a megbízatást, ha a falum akarja, ha azok akarják, akik gyerekkoromtól ismernek, akik ismerik eddigi munkámat és családi életemet, a közösségért végzett munkám alapján megbíznak bennem. — A tanácsok megalakulásától tanácstag vagy — érveltek —, s ha minden eddigi ciklusban megválasztottak, akkor ez a bizalmat jelenti — mondták a járás vezetői. De nem ők győztek íjneg, hanem a falu akkori nagy öregjei, meg a KISZ-esek. Ök biztatlak, s segítséget ígértek, — Te kellesz nekünk, kartaliak- nak. Meglátod, közösen sokra megyünk! És most Sőregi János fellapozza a képzeletbeli naplót, amit együtt írt választóival. Nyitott porták — Régen, ha megjöttek az őszi esők, a kartali ember kukoricaszárat rakott a háza elé, hogy a nagy sáron átlábalhasson és meglátogathassa a szomszédját. Ma 35—36 kilométernyi járdánk van. Megviselöje élenjáró szakszervezeti munkásoknak nyújtott át oklevelet, Bakó András szak- szervezeti bizottsági elnök, Tóth Lajosné és Dóka Károly- né részesült elismerésben. Tantesíületi ülés Gulyás Sándor tanévnyitó beszéde után a vendégek . a diákotthonban kiállításon ismerkedhettek meg az intézet történetével, majd megtartották a tanévnyitó tantestületi ülést. Csiba József szűntek a gémeskuták is. A uépített vízvezeték hossza 30 kilométer. Villany adja a fényt minden lakásban, s az elektromosság ezernyi előnyét élvezik az egykori cselédek unokái. A rádió, televízió, magnó, mosógép, centrifuga, porszívó, hűtőszekrény mellett kávéfőző, hajszárító és ki tudná felsorolni, mennyi minden tartozik a korszerűen felszerelt otthonokhoz. És milyenek ezek az otthonok! Induljon el bárki Aszódról Kartalra, s csodálkozni fog! Az egykori uradalom helyén kiosztott házhelyeken emelkedő családi házak Sőregi János meg nem írt naplójának legszebb lapjaira kívánkoznak. Itt nemcsak a házak vallanak lakóiról, hanem az udvarok járdái, a kertek gyümölcsfái, virágai is. Nyitottak ezek a porták, ja bennük élők ne'm zárják magukra a mindent takaró és elzáró vas-, kapukat. A mi gyerekeinknek is — Húsz év alatt huszonhat tanterem épült. Ebben a számban benne vannak az óvodai foglalkozásokat szolgáló helyiségek is. Ezekre óriási szükség volt. Nálunk nem lett divat az egyke, hiszen nem volt vagyon, aminek egyben kellett maradni. Nőttünk rakásra, maszatosan, piszkosan, mezítlábasán, egymás ruháit örökölve. Ma más a helyzet Szebbnél szebb ruhákban, rugózó gyerekkocsikban sétáltatják a kismamák a gyerekeket Kellett a sok óvodai férőhely, meg az iskolai tanterem. Az iskolába pedagógusokra volt szükség. A pedagógusok részére meg lakásokat kellett építeni. Nem volt köhy- nyű az egészs-égügyi ellátás javítása sem. Ki hinné, menynyi mindennel megküzdöttünk; Az emberek egy része hajlamos azt hinni, hogy megy itt minden, mint a karikacsapás. Pedig sok a buktató, az akadály, amelynek legyőzése szívósságot, kitartást és 1 nagy- nagy akarást kíván. — Kínlódunk a kereskedelmi hálózat korszerűsítésével,, kiépítésével. Kétezer ember jár el a faluból kenyeret keresni, de mind itthon akar bevásárolni. Üzlet kell. Most épül az élelmiszeráruház, csak hát akadozik a munka. Bármilyen segítőkész partner a Galgavidéke Áfész, csodákra ők sem képesek. Sőregi János sem tett csodákat az elmúlt húsz év alatt, de a falu fejlesztéséhez adta ügyszeretet, lelkesedését, s elvette önmagától a pihenés óráit, családjától az együtt töltött percek szépségét. — A családnak jutott a legkevesebb — mondja Sőregi János, de ez nem hangzik panaszként. — Tanulnom is kellett. Megszereztem az érettségi bizonyítványt, Levelezőként elvégeztem a Tanácsakadémiát. Befejeztem a marxizmus—leninizmus esti egyetemet is. Szabad szombatról, de még vasárnapról sem tudtam. Feleségem eleinte sokszor sírt, hogy tönkrement a vasárnapi ebéd, de aztán megszokta. Ö is beállt a társadalmi munkások közé, akik éppen óvodát, vagy iskolát építettek. Mert nekünk is nőtt a két lányunk, Az egyik tanítónő, a másik óvónő lett. Önállóak már. Újabb húsz évre — Nem vagyok fáradt. Most is építkezünk a faluval együtt. És annyi minden kellene még: helyi autóbuszjárat, melegkonyhás vendéglő és legjobban a művelődési ház. Ennek a hiányát nagyon érezzük. Őszintén hiszek az emberi szó és a közös gondolkodás erejében. Az állandó és folyamatos véleménycserének, a jóízű beszélgetéseknek, az embert formáló vitáknak, kultúránk folyamatosságának és újrateremtésének kellene helyet teremteni. Ha ezt megcsinálhatnánk még együtt közösen a faluval, újabb húsz évet vállalnék választóim megbízásából. Fercsik Mihály ELMARAD A VÁSÁR Elmarad Gödöllőn a hónap második vasárnapjára, szeptember 10-re tervezett országos állat- és kirakodóvásár. A jubileumi tanévnyitó közönsége ✓ A község szolgálatában Két évtizedről vall a kartali tanácselnök
