Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
1978. SZEPTEMBER 6., SZERDA <J(xA am Heti jogi tanácsok 0 Köteles-e az eltartó a gondozásra saját háztartásában? Az eltartási szerződések teljesítése körül sok gond volt mindig. A legtöbb vitára az adott okot, hogy az eltartott — aki rendszerint idős, beteges volt már — nem volt megelégedve az étkezés minőségével, de sok gond volt az eltartó magatartásával is. Néha az eltartottak magatartása sem volt elfogadható. A korosodással sokszor együttjár a nagyobb türelmetlenség, kisebb dolgok felnagyítása, indokolatlan sértődés, és mindezekből származó veszekedés. A közös háztartásban az eltartás sokszor úgy elmérgesítette az együtt lakók életét, hogy durvaság durvaságot követett, és rendszerint az eltartási szerződés felbontására került sor. Ezek sem hoztak azonban megoldást, mert az idős eltartottak a rájuk fordított költséget visszatéríteni rendszerint nem tudták, az eltartók pedig más lakás hiányában kénytelenek voltak tovább egy fedél alatt lakni a volt eltartottal. Ebből aztán még további súrlódások keletkeztek. Ezekből a megfontolásokból is változtattak az eltartás szabályain; a módosított Polgári Törvénykönyv mellőzi a közös háztartást, mint a tartási szerződés egyik feltételét. A tartási szerződés célja maradéktalanul elérhető akkor is, ha az eltartott nem él közös háztartásban az eltartóval. Így azok az olvasóink, akik ezzel kapcsolatban tettek fel kérdéseket, nyugodtak lehetnek, ha nem kötötték ki, hogy az eltartó fél a saját háztartásában vállalja az eltartást. Emiatt ma már az államigazgatási szerv nem tagadhatja meg a szerződés jóváhagyását. • Milyen változások vannak a módosított Polgári Törvénykönyvben a házastársi haszonélvezetet illetően? A házastársi haszonélvezeti jog vonatkozásában is több vitás ügy akadt a korábbi időkben. Nyilván most is lesz még bőven, azonban a módosított törvény nagy előrehaladás a korábbi rendelkezésekhez képest. Amikor a Polgári Törvény- könyv a házastárs öröklésének egyik formájaként korábban is fenntartotta a haszonélvezeti jogot, azt lényegében azért tette, mert abban az időben a föld volt a legjelentősebb — és egyben leggyakoribb — tárgya a hagyatéknak, amelynek haszonélvezete gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára maradt házastársnak. Ma már általában a hagyaték tárgyai az úgynevezett tartós használati tárgyak, takarékbetét, a lakás, illetve háztulajdon. A haszonélvezet ma már alapvetően más tartalmú, mint korábban. Alapelv, hogy fenn kell tartani a házastársi haszonélvezetet, a hátrányos szabályai szűnjenek meg, és a haszonélvezet legyen megváltható. Az új szabályozás lényege az, hogy a házastárs és az örökösök általában kérhetik a haszonélvezet megváltását. A házastárs által lakott lakáson, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezet megváltását azonban egyikük sem kérheti. Természetesen a haszonélvezet megváltása csak a haszonélvező jogainak és méltányos érdekeinek figyelembevételével történhet. A haszonélvezet megváltását minden esetben a közjegyzőnél kell kérni, mégpedig a hagyaték átadásáig, hagyatéki eljárás hiányában pedig az öröklés megnyíltától számított egy éven belüL A haszonélvezet megváltása természetben vagy pénzben történhet. A házastársat olyan rész illeti meg a vagyonból, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Egyenes ági öröklés esetén a házastársat az egyenes ági vagyon egyharmada illeti meg. • Milyen napokat kell figyelembe venni a tsz-tagok munkanapjaként? Egy tsz-tag olvasónk a háztáji zöldségtermelés idejét szeretné munkanapnak elszámoltatni, másik pedig a háztáji sertés tartására fordított napokat. Kérdezik: lehet-e ezeket munkanapként elszámolni? Igen, ezek a napok munkanapnak számítanak. Munkanapnak 10 órás időtartam számít. Munkanapnak számít — a heti pihenőnapok kivételével az a nap is, amelyen a tsz-tag betegségi segélyben részesül, mint P. Z. olvasónk esetében. Ugyancsak munkanapnak számít az a nap is — a teljesség kedvéért közöljük —, amelyen a szövetkezeti tag baleseti táppénzben részesül, kórházi ápolás alatt áll, szülési szabadságon van, gyermekgondozási segélyt kap, illetve gyermek gondozása, ápolása miatt, a munka végzése alól felmentést kap, katonai szolgálatot teljesít, népi ülnöki feladatokat lát el, a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy egész napos tanfolyamon vesz részt. Ugyancsak munkanapnak számít az engedélyezett tanulmányi szabadság ideje, azok a napok, amelyekre munkavégzés nélkül a szövetkezettől díjazásban részesült, vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, feltéve, ha ezeket a napokat a családi pótlék megállapításához szükséges idő számításánál figyelembe veszik. • Kötelezhető-e a munkál- tató, hogy a dolgozó áthelyezéséhez hozzájáruljon? Több olvasónk fordult hozzánk olyan kéréssel, hogy bi- zonytalanok a tekintetben, köteles-e a vállalat hozzájárulni áthelyezésükhöz vagy nem. Röviden szólva az a válaszunk, hogy a vállalatot ilyen kötelezettség nem terhelt A vállalatnak ugyanis jogában van mérlegelni, hogy áthelyezi-e a dolgozót. Ha úgy látja, hogy a vállalati érdekkel ellentétben áll a dolgozó áthelyezése, például nem kap egykönnyen arra a munkára szakembert, akkor jogosan tagadhatja meg az áthelyezéshez való hozzájárulását. Természetes dolog, hogy nem engedik el a dolgozót az említett esetben, mert ebből termelés- kiesés származhat. Ha nincs közös megegyezés a dolgozó áthelyezését illetően, akkor csak felmondással szüntetheti meg a dolgozó a munkaviszonyát. Az áthelyezés megtagadása miatt nem lehet munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni. Dr. M. J. Jár-e nyugdíj másodállás és mellékfoglalkozás után? A munkajogi szabályaink szerint a dolgozó második, vagy további munkaviszonyt is létesíthet. Ha a dolgozó munkaideje az egyes munka- viszonyokban azonos időtartamra esik, a második munkaviszony másodállás. Ha a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a második és további munkaviszony: mellék- foglalkozás. A fő- és mellék- foglalkozásra vonatkozó szabályok alkalmazásánál azt a munkaviszonyt kell főfoglalkozásnak tekinteni, amelyből a legnagyobb összegű munkabér származik. Ha a munkabér mindkét állásban azonos, azt a munkaviszonyt kell fő- foglalkozásnak tekinteni, amelyik nagyobb elfoglaltsággal jár. Ha megkülönböztetés ezen az alapon nem lehetséges, mert a munkaidő hossza is mindkét munkaviszonyban egyenlő, úgy főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyik előbb kezdődött. A társadalombiztosítás szabályai szerint, ha a dolgozó egyidejűleg több munkaviszonyban áll, nyugdíját főfoglalkozásban (első állásban) kapott munkabér alapján kell megállapítani. A másodállásból származó keresetet az öregségi nyugdíj megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Mellékfoglalkozás esetén már kissé bonyolultabb a szabályozás. Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökben irányadó törvényes munkaidő azonos, a mellékfoglalkozásban elért keresetiből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti. Az ismertetett szabályok bemutatására nézzünk egy példát: a dolgozó olyan fő- foglalkozásban állt munkaviszonyban, ahol az előírt teljes heti munkaidő 48 óra. A dolgozó azonban csak heti 36 órán át végzendő munkára vállalt kötelezettséget, mert volt egy olyan mellék- foglalkozása, ahol további heti 24 órát dolgozott. Ebben az esetben a nyugdíj megállapításánál figyelembe veszik el- ső’egesen a főfoglalkozásból származó jövedelmet, s ezt követően a mellékfoglalkozásból származó jövedelemnek a felét, vagyis az első állásban pedig 12 óra alatt elért munkabért. A főfoglalkozásban eltöltött 36 óra a mellékfoglalkozásban eltöltött 12 órával egészül ki ugyanis a teljes heti munkaidőre, azaz 48 órára. i . I Gy. Gy. A Legfelsőbb Bíróság döntése Sokáig állott kórházi kezelés alatt egy gyári munkás, míg végül azzal bocsátották el, hogy csökkent munkaképességű, akinek könnyebb, kímélő életmódra van szüksége. Amikor a zárójelentést a körzeti orvosnak megmutatta, az az abban szereplő diagnózis helyességét kétségbe vonta. Ezek után a munkás a kórház, valamint a szakvéleményt aláírt orvosok ellen pert indított, amelyben kérte a bíróságot: kötelezze őket, hogy diagnózisukat, amelyben gyengeelmé- jiinek nyilvánították, változtassák meg, mert ezzel őt személyi és emberi jogában megsértették. A járásibíróság a keresetet, mint nyilvánvalóan alaptalan követelést, tárgyalás kitűzése nélkül elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a zárójelentésben a beteg gyengeelméjűségéről nincsen szó. Egyébként is az esetleg téves orvosi diagnózis nem tekinthető a személyhez fűződő jogok megsértésének. A jogerős végzés ellen törvénysértés és megalapozatlanság címén emelt törvényességi óvás a Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa előtt dőlt el, amely megállapította: a döntés törvénysértő. A határozat indokolása szerint, valamely keresetlevelet' csak akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha alaptalansága valóban nyilvánvaló. Ennek vizsgálatánál nagy körültekintésre van szükség, mert a keresetindítás mindenkit megillető jogát az alkotmány biztosítja. Amennyiben a kereseti kérelem jogalapja felől bármilyen kétség merül fel, a keresetlevél — az igény nyilvánvaló alaptalansága címén — nem utasítható el. A személyhez fűződő jogokat, amelyek a törvény védelme alatt állanak, mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a jó hírnév védelmére is kiterjednek. A jó hírnév sérelmét jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. — Akit személyéhez fűződő jogában megsértettek — egyebek közöitt — ennek megtörténtének bírósági megállapításál kérheti — hangzik tovább a határozat. Nem tekinthető ki zártnak, hogy bizonyos körülmények között egy nyilvánvalóan helytelen orvosi diagnózisnak is van személyiségi jogot sértő hatása, különösen, ha az orvosi vélemény — függetlenül attól, hogy a betegséget a a szokásos latin elnevezéssel jelölik meg — alaptalanul olyan betegséget állapít meg, ami alkalmas arra, hogy az érintett személlyel szemben a társadalmi értékítéletet hátrányosan befolyásolja, s ezzel a társadalmi életben való részvételt számottevően nehezítse. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az a fontos érdek sem, hogy az orvosok és az egészségügyi intézmények olyan diagnózist állapíthassanak meg, amelyre a rendelkezésükre álló adatok (kórelőzmények) alapján — legjobb orvosi lelkiismeretük szerint — orvostudomány eredméaz Tíz nap rendeletéiből A költségvetési szervezetek 1979. évi költségvetésének elkészítéséről a Pénzügyi Közlöny 15. számában, és a Tanácsok Közlönye 36. számában jelent meg a pénzügyminiszter 13/1978. (P. K. 15.) PM. számú utasítása. Az óvónőképző szakközépiskola óratervének, tanterveinek, valamint egyéb dokumentumainak jóváhagyásáról és bevezetéséről a 131/1978. OM. számú utasítás rendelkezik. (Művelődésügyi Közlöny 16. száma.) Az 1978. évi ifjúsági parlamentekről a 133/1978. (M. K. 16.) OM. számú utasítást a Művelődésügyi Közlöny augusztus 23-i számából ismerhetik meg az érdekeltek. A tervgazdasági és beruházási munkakörben foglalkoztatott dolgozók képesítéséről adott ki a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletet, 6/1978. (VIII. 23.) KPM. szám alatt, amely a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg. Az OTP-nek vételre felajánlott személyi tulajdonban levő lakások vásárlásának és újraértékesítésének pénzügyi feltételeiről a 18/1978. (VIII. 23.) PM. számú rendelet rendelkezik ugyanitt. Az idegen nyelvtudás Igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról a 9/1978. (VIII. 25.) OM. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 56. száma.) A szesz jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról szintén a Magyar Közlöny 56. számában jelent meg a 19/1978. PM rendelet. Gyermekeink védelmében Veszély és megelőzés A gyermek születésétől a felnőtté válásig tartó folyamat bonyolult, s a nevelésnek rendkívül fontos feladata, hogy elősegítse a társadalmi beilleszkedést, a közösségi követelmények elsajátítását. Megszívlelendő a nagy svájci pedagógus, Pestalozzi tanácsa: a gyermeket születése pillanatától nevelni kell. Ugyanis tudvalevő, hogy a személyiség 3 éves korban kezd végérvényesen kialakulni és a környezet hatása alapvető formáló tényező a gyermek fejlődésében. A kritikus pubertáskorban a negatív hatások fokozottan érvényesülnek. A káros magatartásmód és a rossz példa általában minden káros környezeti hatás, ha tartós, kedvezőtlen cselekvés-mechanizmust alakít ki és rögzít. Mindezek gyakran a gyermek- és fiatalkori bűnözéshez vezetnek. Rendezett környezet A rendezett szülői környezet, továbbá az óvodai, majd az iskolai és munkahelyi közösségek meghatározó hatást gyakorolnak a gyerekek személyiségének kibontakozására. De mindenekelőtt a család, mint közösség a legfontosabb a folyamatban. Tehát elsősorban a család felelős azért, hogy milyen felnőtt lesz a gyerekből. Azért kell ezekről szólni, mert a veszélyeztetettség okai között leggyakoribb éppen a szülők rendezetlen családi élete. Ismert, hogy a családi kötelék lazulásával kedvezőbbek a feltételek az úgynevezett veszélyeztett környezet kialakulására. De magas a szülők alkoholizmusa miatt veszélyeztett gyermekek száma is. Elég csupán arra utalni, hogy az alkoholizmus a válási okok között a második helyen áll, s az esetek mintegy 50 százalékában az alkohol indokolja a gyerekek állami gondozásba vételét. A gyámhatóságoknál és oktatási intézményeknél nyilvántartásba vett veszélyeztett gyermekek 35 százaléka a szülők alkoholizmusa miatt került rossz körülmények közé. Szomorú példa az ócsai N. Ferenc és feleségének esete. A szülők keresetük jelentős részét szeszes italra költötték. A fiuk hazaadott fizetését is elitták, ezért a gyerek külön vállalt alkalmi munkát, hogy ruhát tudjon venni magának. Az apa a bíróságom bevallotta: „Valóban italoztam, s a feleségem is.” Emiatt vették két gyermeküket állami gondozásba. Vélemény a szülőkről Megfigyelhető, hogy a veszélyeztetett gyerekek egy részének személyiségfejlődésében — a folyamatos károsító tényezők hatására — súlyos zavarok keletkeznek, és érzelmileg megközelíthetetlenné, nehezen nevelhetővé válnak. Az egyik állami gondozásban élő kislányt — szülei elváltak — évek múlva meglátogatta az anyja. A gyermek indulatosan kérdezte tőle: „Minek jöttél ide, engem eldobtál, én már nem tartozom hozzzád!” Egy tizenkét éves kisfiú így véleke- j dett az anyjáról: „A legrosz- I szabb emlékem az, amikor ! megtudtam, hogy anya megcsalta apát. Hallottam, hogy suttogott a férfinak, mikor ve. szel el feleségül? Szeretem anyámat, de mióta ez megtörtént, nem tudok ránézni.” Tízéves kislány mondta el: „Nekem az nagyon fáj, hogy anyu a bácsit választotta és nem engem. Beteg voltam utána, de aztán lemondtam anyámról. Most már nem kell.” Egy tizenhárom éves kisfiú így vélekedett az anyjáról: „Anyu hazugságra nevelt, és meg akart fojtani, amikor megmondtam apunak, hogy mással járt.” Támasz nélkül További tapasztalat, hogy az ilyen gyermek személyisége rendszerint labilis, életvezetése megbízhatatlan, viselkedése szélsőséges. Az antiszociális (közösségellenes) magatartása egyes esetekben bűnözéshez vezet. Erre utal, a szülők mértéktelen alkoholizmusa következtében állami gondozásba került fiatalkorú L. Antal sorsa, aki nevelőszülőknél és különböző nevelőotthonokban élt. A züllött családi légkörből kiemelt, nehezen nevelhető fiú beilleszkedéséről eddig nem sok jót lehet elmondani. A munkahelyén nem talált magára, pár nap után igazolatlanul hiányzott és csavargóit. A bíróság lopás miatt javító intézeti nevelését rendelte el. Később ismét bűncselekményeket követett el. A rendezetlen családi viszonyok között felnőtté vált fiatalok — ha a körülményeik kedvezően nem változnak —, támasz nélkül maradnak, a bizonytalan életkörülmények miatt sokat szenvednek, kegyetlen gyermeki sorsuk egy életre kitörölhetetlen marad emlékezetükbőL Egy fiatalkorú bűnöző így emlékezett visz- sza gyermekéveire: „Senkim nem volt, aki engem irányított volna, magamra voltam hagyatva, így tanulni sem tudtam kellően és az általános in- telligenciám nem fejlődött kellő irányban. Van egy olyan érzésem, hogy megfelelő irányítással a jövőben meg tudok változni és több bűncselekményt nem követek el." K. S. szigethalmi lakos — akit lopás miatt állítottak bíróság elé — kihallgatásakor így vélekedett az egykori szülői házról: „Szüleim nagyon rossz családi életet éltek, emiatt kerültem állami gondozásba.” Ami nem pótolható Az állam mindent elkövet a gondozottak boldogulása érdekében; az adott lehetőségen belül messzemenően igyekszik gondoskodni róluk, szüleik helyett igyekszik embert nevelni belőlük. Nincs azonban az a korszerűen felszerelt állami gyermekintézmény, amely pótolni tudná a családot. Senki számára nem lehet közömbös, hogy milyen felnőtté válik az ifjabb generáció. Ezért elsőrendű fontosságú a megelőzés, a veszélyeztetett kiskorúak gyors felkutatása, életkörülményeik szemmel tartása. A veszélyeztetettség leküzdésében részt kell vállalnia az egész társadalomnak. Ebben az állami és társadalmi szervek, az egész lakosság, minden szülő és felnőtt segítsége szükséges. Fontos szerepe van az iskolai nevelő testületeknek: elemezhetik a gyermekek személyiségét befolyásoló tényezőket, megismerheti^ a szülők és tanulók gondjait, törekedhetnek a gyermeket ért hatás kiküszöbölésére. Dr. Orell Ferenc János nyeire figyelemmel, következtetni lehet. — Azok az adatok, amelyek a járásbíróság rendelkezésére álltak, nem voltak elegendők a kereseti igény alaposságának, vagy alaptalanságának megnyugtató eldöntéséhez. Ehhez bizonyítási eljárás lefolytatására lett volna szükség, még abban a kérdésben is, hogy a záró-nyilatkozatban szereplő diagnózis tényleg elmebetegséget jelent-e. Tisztázni kell, hogy az orvosi szakvélemény valóban nyilvánvalóan téves volt-e, továbbá, hogy az mennyire és milyen módon vált ismertté. A szóban forgó zárójelentést ugyanis a beteg maga vette át. Mindezekre figyelemmel, a járásbíróság helytelenül járt el, amikor a keresetlevelet nyilvánvaló alaptalanság címén idézés kibocsátása nélkül elutasította. Ezért a jogerős végzés törvénysértő. Végül az Elnökségi Tanács megjegyezte: nincs törvényes akadálya annak, hogy a munkás újabb keresetet indítson, amelyben az Elnökségi Tanács álláspontjának szem előtt tartásával kell dönteni. A személyiségi jog védelme
