Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

kűriem 1918. SZEPTEMBER 6., SZERDA Nicaragua: 600 letartóztatott Megtorló akciók a polgári lakossággal szemben Somoza nicaraguai elnök Washington álláspontjáról azt mondta: Carter elnök és kor­mányzata az 1981-es szabad választások érdekében kívána­tosnak tartaná a nyugalom helyreállítását Nicaraguában. A managuai kormány min­den eszközt igénybe vesz az általános sztrájk letörésére. A rádió felhívást intézett a mun­kásokhoz, ebben a munka új- rafelvételére szólította fel ókét. Ugyanakkor a hatóságok megszüntették az ország két legjelentősebb gazdasági irá­nyító testületének — a Nica­raguái Fejlesztési Intézetnek (INDE) és a kereskedelmi ka­marának — jogi státusát, a sztrájk támogatása miatt. A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője elmondta, hogy Ma­tagalpában, a múlt heti véres összetűzések központjában a nemzeti gárda katonái szé­les körű megtorló akciókat kezdtek a polgári lakosság kö­rében. A fegyveres erők város­szerte házkutatásokat tarta­nak, hogy megtalálják és le­tartóztassák a múlt heti, ma­naguai diákfelkelés résztve­vőit. Eddig csupán ebben a városban legkevesebb 50 sze­mélyt tartóztattak le. Az elmúlt két hét alatt le­tartóztatott személyek számát mintegy 600-ra becsülik, közü­lük több mint 60 a nicaraguai politikai és gazdasági élet ve­zető személyisége. A nicaraguai emberi jogok bizottsága közölte, hogy a tes­tület négy vezetőjét is letar­tóztatták. A bizottság újból Beregovoj-cikk o Pravdában Csillagváros nemzetközi űrhajósközpont lett Az űrállomás fedélzeti be­rendezéseinek ellenőrzésével, orvos-biológiai kísérletekkel és feljegyzéseik rendezésével töltik 83. napjukat a világ­űrben a Szaljut—6 állandó személyzetének tagjai. Koval- jonok és Ivancsenkov, akik a Szojuz—29 vasárnapi vissza­térése miatt hétfőn kapták meg heti pihenőnapjukat, fo­kozatosan ismét visszazökken­nék a régi kerékvágásba. Georgij Beregovoj altábor­nagy, a Jurij Gagarin kikép­zőközpont vezetője, a Szovjet­unió kétszeres hőse a Pravda tegnapi számában közölt cik­kében megállapítja, hogy a Csillagváros az űrhajósok fel­készítésének nemzetközi köz­pontjává vált. A kiképzőköz­pontban, konkrét és rendkívül összetett feladatokat hajtanak végre az űrthajósjelöltek. Ör­vendetes, hogy ezeket egyre inkább a többi szocialista or­szággal való testvéri együtt­működésben végezzük — ál­lapítja meg Beregovoj, emlé­keztetve airra, hogy a cseh­szlovák, lengyel és NDK-beli űrhajósok útjávai lezárult a közös űrkísérletek első szaka­sza. Főként az orvosi vizsgálatok töltötték ki Valerij Bikovszki) és Sigmund Jähn napját a baj- konúri űrrepülőtéren: a nem­zetközi űrexpedíció két tagja rendkívül alapos vizsgálaton esett át. Az orvosok egyöntetű véleménye: a világűrben eltöl­tött egy hét semmiféle problé­mát nem okozott számukra. Bikovszkij, aki már harmadíz­ben járt az űrben, könnyebben alkalmazkodott az újabb válto­záshoz, mint az NDK első űr­hajósa: Jähn még jobban érzi a súlytalanság után az izomfá- rad'tságot élesen elítélte a kormány po­litikáját és bejelentette: a rendelkezésére álló adatok szerint ebben az évben már kétszázan vesztették életüket a nemzeti gárda katonáinak brutális akciói következtében. A legújabb értesülések sze­rint az elmúlt napokban lezaj­lott fegyveres összecsapások­ban csak Matagalpa városában a leghevesebb harcok szín­helyén — 50 személy vesztette életét. Wnrnke Moszkvában A Paul Warnke nagykövet vezette küldöttség e heti moszkvai látogatása a szovjet —amerikai fegyverzetkorláto­zási tárgyalások folyamatába illeszkedik — jelentette ki az amerikai külügyminisztérium szóvivője. A tárgyalások kö­vetkező szakaszát a hónap második felében tartják meg, amikor Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter (aki az ENSZ-közgyűlésre érkezik az Egyesült Államokba) ismét ta­nácskozik majd amerikai kol­légájával, Cyrus Vance-szel. A Warnke vezette küldöttség moszkvai útja mindenképpen azt jelzi, hogy változatlan a kölcsönös szándék az új SALT■ szerződés megkötésére. Szovjet—görög tárgyalások A görög—szovjet kapcsolatok fejlesztésében nagy potenciá­lis lehetőségek vannak — je­lentette ki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter azon a vacsorán, amelyet Georgiosz Rallisz görög külügyminiszter tiszteletére adott. Gromiko hangsúlyozta: a Szovjetunió jószomszédi kapcsolatokat akar létrehozni Görögországgal, azt kívánja, hogy a nemzetközi politikában is megszilárduljon és kiszélesedjék a kölcsönös megértés. Georgiosz Rallisz válaszbe. szédében hangsúlyozta: Gö­rögország társadalmi rendsze­re más, ez nem akadályozza meg, hogy minden téren jó kapcsolatokat fejlesszen ki a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. Rallisz pozitívan értékelte a szovjet—görög kapcsolatok fej­lődését az elmúlt négy év so­rán, és kijelentette, hogy azok Jobboldali kampány az NSZK-b Tarthatatlannak bizonyul a nyugatnémet jobboldal propa­gandakampánya, amellyel az őszi tartományi választások küszöbén egy Washingtonban kipattant kémügy kapcsán a szociáldemokrata kormány­párt vezető személyiségeit akarja befeketíteni. A kereszténydemokrata po­litikusok és a szélsőjobbolda­li Springer-sajtó kampánya — a CIA-tól szerzett állítólag bizalmas értesülések alapján azt hivatott elhitetni, hogy kémek vannak az SPD . szű- kebb vezetőségében és egye­sek az NSZK semlegesítésére, a NATO-ból való kiléptetésé­re törekszenek. Az államügyészség a gyanú alapján vizsgálatot is indított egy SPD képviselő ellen, ám a vizsgálat eredménytelen maradt. Hasonlóképpen null- találatosnak bizonyult a kampány Egon Bahr személyi referense ellen, mert nem találtak semmilyen terhelő bi­zonyítékot sem. A hét végén újabb kudarc érte a jobboldali kampány szervezőit: az Egyesült Álla­mok kormánya hivatalosan cá­folta azt, hogy tudomása len­ne, az NSZK semlegesítésére vonatkozó tervekről. minden téren fellendülést mu­tatnak. A görög külügyminiszter azt a meggyőződését fejezte ki, hogy jelenlegi látogatása új szakaszt nyit meg a Szovjet unió és Görögország viszonyá­ban. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta a hivatalos lá­togatáson Moszkvában tartóz­kodó Georgiosz Rallisz görög külügyminisztert, aki átadta a szovjet kormányfőnek Kara- manlisz miniszterelnök üzene­tét. Elhunyt a novgorodi metropolita Tegnap, a pápa által adott fogadása idején, váratlanul elhunyt Nyikogyim leningrá- di és novgorodi metropolita Nyikogyim vezette az I. Já­nos Pál pápa ünnepélyes be­iktatásán részt vett orosz pra­voszláv egyházi küldöttséget A Vatikán hivatalosan meg­erősítette a metropolita halá­lának hírét. Csak röviden... TEODOR COMAN, román belügyminisztert elnöki rende lettel felmentették tisztéből Ugyancsak elnöki rendelettel George Homosteant kinevez­ték belügyminiszterré. A fel mentésről és a kinevezésről szóló elnöki rendeletet Scinteia tegnapi száma közöl­te. PÁRIZSBAN súlyos beteg­ség után elhúnyt Jean Kana­pa, az FKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, ötven- hét éves volt. 1958. SZEPTEMBERÉBEN jelent meg A Béke és a Szo­cializmus Kérdései, ma a Bé­ke és Szocializmus címet vi­selő folyóiratnak, a kommunis­ta és munkáspártok elméleti, tájékoztató kiadványának el­ső száma. A folyóiratot a kommunista és munkáspártok képviselői­nek 1957. évi moszkvai tanács­kozása után alapították. 1958 márciusában több kommunista és munkáspárt képviselőjének Prágában tartott tanácskozá­sán hoztak határozatot a lap kiadására. Akkor 19 nyelven 22 országban jelent meg és 80 országban terjesztették. Nem egy helyen illegálisan, titko­san. Ma több mint másfél száz országban, több mint félmillió példányban, közel 50 nyelven jelenik meg ez a nagyhatású orgánum. A nemzetközi szer­kesztő bizottság székhelye Prágában van. A folyóirat népszerűsíti a marxista—leninista pártoknak napjaink fő problémáival kap­csolatos álláspontját. Megvilá­gítja a kommunista mozgalom stratégiai és taktikai kérdéseit. Elemzi és terjeszti a háború és az imperializmus ellen, a bé­kéért, a demokráciáért és a szocializmusért, a burzsoá ideológia különféle megnyil­vánulásai ellen vívott harcban szerzett tapasztalatokat. Be­mutatja a világ különböző he­A békéért és a szocializmusért 20 éves a Béke és Szocializmus című folyóirat lyein működő kommunista és haladó pártok, szervezetek éle­tének és tevékenységének fon­tos jelenségeit. Elősegíti a pár­tok kölcsönös tájékoztatását és tapasztalatcseréjét. Feladatá­nak tekinti tehát a marxista— leninista elmélet terjesztését, propagálását, viták szervezését. Nagy súlyt helyez olyan elmé­leti kérdések megvilágítására, mint a különböző országoknak a szocializmusba való átmene­te, a szocialista építés általá­nos törvényszerűségeinek és az egyes országok nemzeti sajá­tosságainak az összekapcsolá­sában szerzett tapasztalatait, a szocialista államok politikai, gazdasági, kulturális együtt­működésének kérdései. Harcol a proletár internacionalizmus további erősítéséért, az összes békét akaró erők összefogá­sáért. A FOLYÓIRAT célja továb­bá, hogy leleplezze a nemzet­közi munkásmozgalom sorai­ban jelentkező revizionizmust és dogmatizmust. Küzd a mun­kásosztály akcióegységéért. Előmozdítja a kommunista és a szociáldemokrata pártok kö­zötti kapcsolatokat és segíti az együttmunkáLkodás fejlődé­sét. Részt vesz a nemzeti felsza­badító, az antiimperialista mozgalom kérdéseinek, a füg­gőségben élő és a még gyar­mati országok társadalmi, po­litikai fejlődése távlatainak ki­dolgozásában. A folyóirat szerkesztősége rendszeresen szervez elméleti konferenciákat, eszmecseréket. A tudományos kutatócsoportok a kollektív maxista gondolat fórumai, amelyeken alkotó vitában ismertetik a különböző álláspontokat és kijelölik a megvitatott kérdések megoldá­sának közös módszereit. Eze­ken az elméleti megbeszélése­ken a nemzetközi kommunista mozgalom kiválóságai, haladó közéleti személyiségei és mar­xista tudósai vesznek részt. A Béke és Szocializmus fennállásának húsz éve alatt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő eseményeinek évfordulóira szervezett tanácskozásait vi­lágszerte nagy érdeklődés kí­séri. A lap hasábjain megje lennek a testvérpártok vezetői nek elemző cikkei. A szerzők között megtalálhatjuk a mun­kásmozgalom veteránjait, álla­mi és közéleti vezetőket, tudó­sokat, újságírókat. A folyóirat nemcsak a kommunisták írá­sait közli. A kommunista pár­tok helyes irányvonalának megfelelően síkraszáll az ősz szes antiimperialista erő össze­fogásáért. Együtt harcol ko­runk minden forradalmi szer­vezetével, közös akciókra ser­kenti azokat. A MARXISTA-LENINISTA pártok orgánumaként a Béke és Szocializmus a kommunista világmozgalom növekedésével együtt nő és fejlődik. A húsz^ éves folyóirat továbbra is el sőrendű feladatának tekinti marxista—leninista elmélet kérdéseinek kidolgozását és megvilágítását, a világban végbemenő forradalmi folya mat fejlődése által felvetett időszerű témák ismertetését, rendszeres közzétételét, propa­gálását. Magas színvonalon hirdeti a maxista filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tudo­mányos kommunizmust. Meg­mutatja annak a tanításnak mindent legyőző erejét és el­évülhetetlen időszerűségét, amely minden körülmények között a cselekvés vezérfonala a kommunisták számára. V. S. Titkolózás Camp Davidban Már Szódat is Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő tegnap különrepülőgé- pen elutazott Párizsból és az este megérkezett a Maryland állambeli Camp Davidbe, ahol ma kezdődik meg az ameri­kai—egyiptomi—izraeli csúcs- találkozó hivatalos szakasza. Az egyiptomi államfő sem Párizsba való megérkezésekor, sem pedig elutazásakor nem nyilatkozott a sajtónak és ha­sonlóképpen cselekedett ven­déglátója, Valéry Giscard d’Estaing francia eLnök is. James Carter amerikai el­nök már hétfőn helikopteren Camp Davidbe érkezett, ahol tegnap este fogadta tárgyaló- partnereit: Szadat egyiptomi elnököt és Begin izraeli kor­mányfőt. A legnagyobb titoktartás övezte egyiptomi—izraeli— amerikai csúcstalálkozó napi­rendjéről eddig csupán annyi szivárgott ki, hogy Carter el­nök tegnap este és holnap dél­előtt előbb külön-külön négy- szemközti megbeszélést folytat mindkét vendégével. A hár- I más csúcstalálkozó csak ez- I után kezdődik majd. Az utolsó esély? Szadat egyiptomi elnök utolsó esélynek nevezte a Camp David-i hármas csúcs­találkozót, mielőtt elindult volna az Egyesült Államokba. Ugyanakkor a másik fél, Be­gin izraeli kormányfő már New Yorkban nyilatkozott — optimistán, de minden konkré­tum nélkül. Ez annál is meg­lepőbb, mivel két nappal ko­rábban nyilvánosságra hozta az egyiptomi—izraeli—ameri­kai csúcstalálkozón képviselen­dő Tel Aviv-i álláspontot, amely az alapvető közel-ke­leti kérdésekben a régi, me­rev izraeli elképzeléseken ala­pul. Eszerint az izraeli kül­döttség nem hajlandó vala­mennyi 1967-ben megszállt arab terület visszaadását vál­lalni, Jeruzsálemet örökre Iz­rael fővárosának tekinti, s ekként a város visszaadásáról ugyancsak nem eshet szó, vé­gül pedig nem lehet vita tár­gya az sem, hogy izraeli ka­tonaság továbbra is — bár­miféle megegyezés szülessék — állomásozni fog a Jordán- folyó nyugati partján, mert „ezt követeli az ország biz­tonsága”. Nos, hogy a katonailag — az Egyesült Államok jóvoltá­ból — az arab szomszédainál változatlanul erősebb Izrael biztonsága mit is követelne meg valójában, az három év­tizede vitatott kérdés. Alig­hanem attól nem nő a bizton­ság, ha idegen területet tart megszállva, s ezzel állandóan maga ellen hangolja szomszé­dait. De ez csak egy megjegy­zés. A lényeg jelenleg az, hogy Tel Aviv tulajdonkép­pen előrebocsátotta: a Camp David-i csúcstalálkozón sem fog engedni azokból az elkép­zeléseiből, amelyek már ed­dig is zátonyra futtatták vala­mennyi közel-keleti rendezé­si tervet. Mire hát akkor a találkozó előtti optimizmus? Szokásos kincstári derűlátás, avagy több annál? Ha feltesszük az utóbbit, akkor nyilvánvalóan adódik a következtetés, hogy az eset­leges siker — vagy akár fél­siker — csak egyiptomi en­gedmények útján jöhet létre. Mint eddig is. Hiszen Szadat három-négy esztendeje, amióta új lapot nyitott az Izraellel való viszonyban, kizárólag sa­ját engedményei fejében ért el részsikereket. Annak ide­jén a csapatszétválasztási egyezmény nyomán visszaka­pott néhány kilométer széles csíkot a Sínai-félszigeten, aminek fejében viszont elkö­telezte országát, hogy öt éven belül nem visel háborút Iz­rael ellen területei visszaszer­zése érdekében. Tavaly még tovább ment: személyesen lá­togatott el Jeruzsálembe, s arab szövetségesei minden tiltakozása ellenére azóta is kétoldalú egyezményre törek­szik Begin kormányával. Ez óriási engedmény, és óriási kockázat, hiszen Izrael har­minc éve nem tudta elérni, hogy közvetlenül tárgyaljanak vele a szomszédos országok vezetői, ugyanakkor pedig Egyiptom számára határozott politikai elszigetelődést jelen­tett az arab világban. Tehát Kairó engedett, ab­ban a reményben, hogy viszon­zásul maga is engedményeket kap később. Nos éppen ez a számítás nem vált be. Begin kemény maradt, bárhogy is támadták sokan ezért orszá­gán belül is. A kétoldalú tár­gyalások pedig sorra kudarcot vallottak. Szadat arra épített, hogy rugalmas, közeledő po­litikája megnyeri az amerikai vezetést, s az majd nyomást gyakorol Izraelre. De Begin, úgy tűnik, jobban számolt. Ö is jól tudta, hogy egy eset­leges csökkenő amerikai tá­mogatás, katasztrófa lenne or­szága számára, s mégsem en­gedett. Nyilván azért, mert nem félt attól, hogy Washing­ton. ilyen módon próbál nyo­mást gyakorolni rá. Józan helyzetlátásra vall — el kell ismerni. Ugyanis mindinkább kiviláglik, hogy, ha a Carter- kormányzat — részben saját presztízse érdekében — szíve­sen gyakorolna is erősebb nyomást Tel Avivra, nem te­heti, mert az amerikai veze­tő körök óriási befolyású Iz­rael-lobby ja ezt nem engedi. S egy olyan időszakban, ami­kor az amerikai elnök és kor­mányzatának hazai népszerű­sége a mélyponton van, sem­miképpen sem várható, hogy Carter ujjat merne húzni az Egyesült Államok belpolitikai erőközpon t jai val. Az egyiptomi államfő tehát kétségtelenül rosszul kalkulált. S most Camp Davidbe utaz­ván az utolsó szalmaszál el- kapásában reménykedik. Ab­ban, hogy talán mégis kap valami ígéretet, vagy effélét, amit sikerként állíthat be otthon, s az arab országok bí­ráló csoportjai előtt. Nem kétséges viszont, hogy ezt csak újabb engedmények fe­jében kaphatja meg. Hiszen, mint látjuk, Beginéknek nem sürgős, őket nem szorongatja semmi — sem belülről, sem kívülről. Nyeregben vannak Szadattal — sőt talán Carter- ral — szemben is, s alig két­séges, hogy ezt kihasználják. No persze finoman, hiszen egy erőteljesebb lépés vis&zakény- szerítheti az egyiptomi veze­tést a másik oldalra. Mi várható tehát Camp Da­vid-ben? Valószínűleg csak annyi jut a világ elé. hogy Izrael és Egyiptom folytatja a tanácskozásokat egy elfogad­ható békeszerződés tető alá hozásáról. Talán még néhány homályos Ígéret és bíztatás. Több nemigen. Ez is főleg azért, mert a három részvevő­ből kettőnek égetően szüksé­ge van a látszatsikerre. De az effajta sikerek aligha hozzák közelebb a közel-keleti válság megoldását. Éppen ezért tá­madják szerte a világon az egyiptomi külön utat. Mert az Camp Davidben is csak Tel Avivnak hozhat többet a kony­hára. A. K. Merényletek Jeruzsálemben A Palesztinái Felszabadítás! Szervezet bejelentette, hogy a mozgalom Izraelben működő fegyveres egységei két robban­tást hajtottak végre Jeruzsá­lemben. Az akciók az izraeli biztonsági erők által különösen szigorúan védelmezett célpon­tok ellen irányultak. A két ak­ció során, amelyet a PFSZ uta­i \ sítására, a Camp David-i talál­kozó elleni tiltakozásul követ­tek el, két embert sebesítettek meg. Az egyik időzített bomba egy jeruzsálemi benzinkútnál robbant, a másik pedig az óvá­ros bejáratánál, a Jaffa-kapu- nál egy parkoló üres autóbuszt rongált meg.

Next

/
Thumbnails
Contents