Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

1918. SZEPTEMBER 5., KEDD Tanévnyitó kisdiákoknak, felnőtteknek Ma reggel ismét megszólalnak a csengők, élet tölti be a folyosókat, új tanév kezdődött. Az idei oktatási év ünnepé­lyes megnyitóját vasárnap tartották Székesfehérváron, az ál­talános és középiskolákban, a Politikai Főiskolán, az Állam­igazgatási Főiskolán, valamint a Pest megyei Oktatási Igazga­tóságon tegnap megkezdődött a tanév. Kisdiákoknak, felnőtteknek szorgalmas hétköznapok jön­nek a pihentető szünidő után. Űj oktatási-nevelési tervek Székesfehérvárott, a Sáig- Vári Endre Híradástechnikai, Gépészeti és Gépgyártástech­nológiai Szakközépiskolában nyitották meg vasárnap ün­nepélyesen az 1978—79-es ok­tatási évet. Az új tanév orszá­gos megnyitó ünnepségén Knopp András oktatási mi­niszterhelyettes köszöntötte a pedagógusokat és diákokat, s ismertette az idei oktatási év­ben bevezetésre kerülő tan­tervi és képzési változásokat. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy ez év szeptembe­rétől fokozatosan új nevelési és oktatási tervek alapján in­dul meg a munka az általá­nos Iskolában és a szakközép- iskolák egy jelentős részében. Nagyobb teret kap a tanulók egyéni érdeklődése, a pedagó­gusok alkotó szabadsága, kez­deményezése, s ezek a válto­zások a korábbiaknál na­gyobb mértékben teszik lehe­tővé az egyénre-osztályközös- ségre szabott pedagógiai mód­szerek és eljárások alkalma­zását, a tanulók adottságai­hoz igazodó tananyagrészek megválasztását. A nagyobb önállóság alaposabb és folya­matos felkészültségét, foko­zott felelősséget kíván, de na­gyobb alkotói örömet is ad. Az új nevelési és oktatási tervek bevezetése mellett a változások egy másik része azzal függ össze — mondotta —, hogy az ipari és mezőgaz­dasági szakközépiskolák több­ségében e tanévtől módosul a képzési cél Ez a változás a népgazdaság egyre magasabb képzettségű szakmunkásszük­ségletét hivatott kielégíteni — A pedagógustársadalom nagy odaadással készült az új tantervek bevezetésére, az új feladatok megoldására. Az új tanév az ő munkafeltételeik szempontjából is jelentős Vál­tozást hoz: az általános isko­lákban 11 napos munkarend­re térnek át. A kéthetenkénti szabad szombat természetesen nemcsak a pedagógusoknak és a pedagóguscsaládoknak kedvez, több időt és lehetősé­get nyújt a családi nevelés számára, a gyerekek és szü­leik tartósabb együttlétéhez — hangoztatta a miniszter­helyettes. Több mint 100 ezer tanuló a megyében Hétfőn ismét benépesültek az iskolák. Az általános és a középiskolákban az ünnepé­lyes tanévnyitókkal megkez­dődött az 1978—79-es tanév, kedden reggel 8 órákor pedig megszólalnak a tanítás kezde­tét jelző csengők. Az idén az általános isko­lákban az előzetes adatok szerint 1 millió 110 ezren ta­nulnák. Több mint másfél százezer kisgyermek először lépi át a tanterem küszöbét, kezdi meg tanulmányait az első osztályban. Nagyjából -ugyanannyian vannak, mint tavaly, az elsősök. Kevés kivé­tellel valamennyien vágy óvodában, vagy iskolaelőké­szítő foglalkozáson készültek fel a rendszeres munkára. A játéktól azonban továbbra sem szakadnak el. Az első osztályban idén bevezetésre kerülő új tantervek ugyanis a korábbinál több lehetőséget adnak a vidám, játékos fog­lalkozásokra. Ugyancsak a most kezdődő tanévben ta­nulnak először a gyerekek a színes, vonzó külsejű, új ábécéi, könyvekből. Pest megye 220 általános iskolájában 104 ezer 692 ta­nuló — kereken ötezerrel több, mint tavaly •—, a közép­iskolákban és szakmunkás- képző intézetekben pedig 40 iskola 14 ezer 237 diákja kez­di meg ma a tanulmányait. A megye 10 ezer pedagó­gusa várja a tanulókat, közü­lük 208-an először állnak a .katedrára. Száztizenhatezer diák utolsó tanulmányi évét kezdte meg az általános iskolában, szá­muk nem változott a tavalyi nyolcadikosokhoz képest. Lé­nyegében a középiskolákban is ugyanannyian — körülbe­lül 198 ezren — tanulnak, mint az előző tanévben. A tavalyinál valamivel többen, mintegy 50 ezren fér jezik be tanulmányaikat az idei tanévben a középiskolák­ban. A tanítás számukra fe­jeződik be legelőbb: 1979. má­jus 12-én. A középiskolák- I—III. osz­tályosainak 1979. július 9-én, az általános iskolásoknak pe­dig általában 1979. július 15- én, de legfeljebb június 20-án fejeződik be a tanítás. Addig azonban lesz még egy-egy szusszanásnyi pihenésük: a téli szünet 1978. december 22-től 1979. január 3-ig, a ta* vaszi szünet pedig 1979. ápri­lis 5-től április 17-ig tart az iskolákban. Nyitány ■« diplomaosztással Hétfőn diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartot­tak az MSZMP KB Politikai Főiskoláján. Részt vett az ün­nepségen és beszédet mondott Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. — A Politikai Főiskola sze­repe, az itt folyó munka je­lentősége topább növekszik. — Ez szorosan összefügg azzal, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építésének eredmé­nyeként mindinkább lehetővé és szükségessé válik a társa­dalmi-gazdasági folyamatok tudatos irányítása, ami a párt vezető szerepének erősödését követeli. Ez a vezető szerep a tudományos alapokon kidolgo­zott politikában, az ennek megfelelő tervekben, intézke­désekben, gyakorlati tevékeny­ségben ölt testet — mondotta elöljáróban a Központi Bizott­ság titkára, majd hangsúlyoz­ta, hogy a párt Központi Bi­zottsága, a Politikai Bizottság nagy figyelmet fordít a felső­fokú káderképzésre és tovább­képzésre, a Politikai Főiskola egész munkájára. Ez jutott ki­fejezésre abban is, hogy a Po­litikai Bizottság a közelmúlt­ban értékelte a főiskolán fo­lyó munkát. Határozatot fo­gadott el az oktatás-nevelés feltételeinek javításáról, szín­vonalának további emeléséről. Ezután Győri Imre a gazdasá­gi építőmunka politikai és gyakorlati kérdéseire, teendői­re irányította a figyelmet. E feladat megoldására ké­szülnek fel a főiskolán tanuló politikai munkások, gazdasá­gi, társadalmi vezetők, akik­nek — mint a Központi Bizott­ság titkára rámutatott —, nem elég az elméletet elsajátítani. Ismerniük kell a szocialista építés általános törvényszerű­ségeit és azokat a körülménye­ket, külső és belső társadalmi, gazdasági, politikai viszonyo­kat, amelyek közepette cél­jaink valóraváltásáért dolgo­zunk. A Politikai Főiskola nappa­li, levelező és kiegészítő tago­zatán az idén összesen 236-an végeztek, 25-en kantak egye­temi doktori címet politikai tudományokból. A diplomákat és a doktori okleveleket Szabó József rektor adta át. Az ün­nepségen jelen volt Lakos Sándor, az MSZMP Társada­lomtudományi Intézetének igazgatója és Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgató­ja, az MSZMP KB tagjai. Felavatták az Államigazgatási Főiskolát Áz első tanévet nyitották vei, továbbfejlesztésével létre- meg hétfőn a Budapesti Ál- jött legifjabb felsőfokú okta- lamigazgatási Főiskolán. A ta- tási intézményünk tanévnyltó- nácsakadémia újjászervezésé- ján — egyszersmind a főisko­la fémből, márrványból, üveg­ből komponált Ménesi úti épü­letének avatóünnepségén — Kelemen Ferenc főigazgató kö­szöntötte az oktatói kart, a hallgatóságot és a vendégeket, majd — átvéve az intézmény kulcsát Somogyi Lászlótól, a Középületépítő Vállalat igaz­gatójától — megköszönte az építők munkáját. A főiskola félezer hallgató egyidejű foglalkoztatására és 300 kollégista elszállásolására alkalmas szép parkkal övezett impozáns épületét a LAKÚ TERV építészei tervezték, fel­építésén az Építőipari Beruhá­zó Vállalat és a Középületépí­tő Vállalat irányításával 15 alvállalkozó dolgozott. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke tanévnyitó és iskolaavató beszédében elisme réssel szólt arról a sokoldalú szervező, előkészítő munkáról, amellyel az intézmény jog­elődje, a Tanácsakadémia ok­tatói, dolgozói a főiskola élet rehívásában közreműködtek. A Tanácsakadémia betöltötte fel­adatát, de az államigazgatás mindinkább olyan politikai, szakmai tevékenységgé válik — emelte ki az államtitkár - amelyet csak a kifejezetten erre képzett, sajátos ismere­tekkel rendelkező szakemberek láthatnak el eredményesen. Az ország új felsőoktatási intézményében a hároméves nappali tagozaton 150-en, a négyéves esti tagozaton csak­nem 100-an, a Veszprémben és Nyíregyházán működő, szintén négyéves levelező tagozaton több mint 200-an kezdik meg tanulmányaikat. Az Oktatási Minisztérium nevében Polinszky Károly mi­niszter köszöntötte az új fel- sőokatási intézmény tanárait, dolgozóit, hallgatóit. — Az állami élet fejlesztését több magas szintű párt- és ál­lami határozat tűzi célul. A tanácsi munkában a megnöve­kedett helyi hatáskörrel együtt jár az Önállóság és a felelős­ség, az alaposabb felkészültség és szakmai tudás kívánalma. A miniszter szóit a főiskolá­ra váró tudományos és kutató- munkáról s említést tett árról is, hogy más főiskolákkal, illet­ve az egyetemek jogtudományi karaival is lehetőség kínálko­zik az együttműködésre. Az Államigazgatási Főiskola tanévnyitó és avató ünnepsé­gén jelen volt Komidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője is. Az Oktatási Igazgatóság kihelyezett tagozatai, tanfolyamai Tegnap az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága oktatási igaz­gatóságán a marxista—leninis­ta esti egyetem tanévnyitójá­val megkezdődött az 1978— 79-es pártoktatási év. Idén 1977-en tanulnak majd az ál­talános tagozaton, közülük 634-en elsőévesek. Ugyancsak megkezdődik az oktatás e hé­ten a járási székhelyek és a városok kihelyezett tagozatain. A jövő héten kapcsolódnak be a munkába a szakosítók hall­gatói, akik a filozófia, a politi­kai gazdaságtan, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kérdéseivel ismerkednek meg. A speciális továbbképző tan­folyamokra 466-an jelentkez­tek a mostani évben. Tavaly is népszerűek voltak a gazdaság- politikával, a pártépítéssel, a valláskritikával, a* vezetésel­mélettel, a szocialista kultúrá­val és a pedagógiai módszer­tannal foglalkozó tanfolya­mok. Az oktatás e formája idén lényegesen megváltozik: a korábban egyéves tanfolya­mok a mostani tanévtől már kétévesek lesznek. Két új té­makört is választhatnak idér a hallgatók: megismerkedhet­nek a szocialista államelmélet és az etika kérdéseivel. Ugyan­csak újdonság, hogy az 1978— 79-es tanévben nagyobb lét­számmal indulnak speciális továbbképző tanfolyamok a ki­helyezett tagozatokon, elsősor­ban Vácott, Cegléden, Duna­keszin és Manor on. KIÁLLÍTÁSOK SZENTENDRÉN Kiforrott müvek, ígéretes kísérletek 5 Hajnal Gabriella grafikái s szeptember 16-ig tekinthetők | meg a Pest megyei Művelődési I Központ Könyvtárában. Bepillantás a műhelybe Hajnal Gabriella erős ér­zelmi indítékú és ízlésesen ki­vitelezett tértexiljelnek kiállí­tását nemrégen láthattuk a Műcsarnokban, s ez élmény volt, hiszen a színek érzékeny és pontos árnyalása valóban életre keltette a szó képzőmű­vészeti értelmében a bizánci és itáliai városképet, Assisi Ferenc legendáját, Babits Jó- nás-látomását. Most e már el­készült műveli előzetes vázla­tait látjuk, s e lapok mérsé­keltebb hatásúak a kész mű­veknél. így jó, ez a vázlat lé­nyege, a hiányok módosítása, a mű formarendjének mérle­gelése, ellenőrzése. Ezúttal ezt a műhelymunkát látjuk. Nem erős grafikákat, hanem jó, izgalmas faliszőnyegek raj­zi előkészületeit — a végleges megoldások készülődésének forgácsait. » Tárlat a kapualjban Szentendrén újra érdekes kezdeményezésnek lehettünk tanúi: A Kossuth Lajos utcá­ban van egy szép barokk ház bensőséges kapubelsővel. Ott lakik SipOs Endre. Rajztanár és a festészet jelöltje, aki az elmúlt években budakalászi gyerekekkel foglalkozott, s ők díjat is nyertek a Mezőgaz­dasági Múzeum gyermekrajz- kiállitásán. Sipos Endre ba­rátaival, Gavrilovits Sándor­ral, Lukács Jánossal — akik szintén festenek, és több kö­zös kiállításon vettek részt , rendbehozták a kapual­jat, fehérre meszelték a bol­tozatot, és mintegy házi tár­latként kiállították képeiket. Még arra is ügyeltek, hogy megfelelő világítást biztosít­sanak az esti vendégeknek. Jöttek is szép számmal. Ha­zaérkező dolgozók, s megtisz­telte látogatásával e festői ké­szülődést Bar csap Jenő is, aki elismeréssel szólt kezdeménye­zésükről. Az is találó, hogy a barokk építészeti for­mák környezetében elhelye­zett képek halkan neszező barokk zenei hátteret kaptak a felkészült rendezők lelkiis­meretes munkája jóvoltából. És a képek? Keresik magu­kat szerzőik. Nem készek, ké­szülődnek. Értékeket közelí­tenek. Sipos Endre a legmar­kánsabb közülük, Lukács Já­nos egy-két festménye jó szín­hatást ér el, Gavrilovits Sán­dor lírai intimitása, is ígére­tes. A rajzzal vannak komoly problémáik, de a rajz sok munkával ilyen szinten igenis megtanulható. Ha abban előbbre lépnek, akkor festők lehetnek. Már most örömet okoznak az embereknek, s ez a mérték már egy magán ka­putárlat alapja lehet. A tárlat eseménnyé lett az­által, hogy az emberek fel­fedezték, elfogadták, sőt Mo- csolay János versezetet is írt a képekről: „A kapu alatt voltam a tárlaton, Színek folytak szét a falon, Arany fényben suhant az éjben, Csillagok karján a nyugalom.’» Urbán Teréz: Hullámvonalak TV-FIGYELÓ Színészek. Ember----vagyis­ho gy előfizetői — emlékezet óta nem láttuk a Kezdőkör műsorát, így aztán kettőzött érdeklődéssel nézhettük végig e sorozat szombat délutáni jelentkezését, amelyben egy if­jú és sikeres színésznőt, Tar­ján Györgyit mutatott be Fe­ledjt Péter. Nem panaszkodhatunk: ked­ves negyven perc volt, mert minden ön tetszel gés, magamu­togatás nélkül — mint monda­ni szokták, megnyerő őszinte­séggel — váltott szót a riporter és a riportalany. Akárha va­lami csöndes otthon meghitt sarkában beszélgettek volna, oly fesztelenül idéződött fel a művésznő nagyváradi gyer­mekkora, szolnoki úszókarrier­je, majd meg-megújuló pró­bálkozássorozata előbb az éne­kesi, majd a színipályán. Még egy kis tamulságfélét is levon­hattunk, amíg a mosolygósán, föl-fölnevetve elmondott mon­datokat hallgattuk: a karrier — mert hogy Tarján Györgyi ily minőségű sikereket ért el mind filmen, mind pedig szín­padon — nem olyan ölbepoty- tyanós valami; bőven meg kell úszni, dalolni s persze játsza­ni érte... Ugyanígy a színészek voltak az értékadói a szombat este látott Nagy Endre-vígjáték, A miniszterelnök tv-változatának is. Azok a jókedvű teátristák, akiknek éppen csak néhány habkönnyű szellemesség és néhány zűrzavaros szinihelyzet kell — és máris készséggel fölsziporkáztatják komédiás tehetségüket. S mivel a most negyven esztendeje elhunyt konferanszié-zseni, Nagy End­re vidám játszadozásában bő­vel volt poén és helyzetkomi­kum, a lelkes vidámításban nem is volt hiány. Az, hogy voltaképpen miféle magas kapcsolatokkal bírt az a bizo­nyos Benke Dániel, s hogy kik és hogyan akartak élni azokkal a magas kapcsolatokkal — nem különösebben érdekelhet­te a nézőt. Sokkal inkább Al- mási Éva aranyos hisztizésé­ben, Benkő Gyula zordon fon­toskodásában, Márkus László fürge tüsténtkedésévei, egy­szóval a játékban — a Játék­ban —, amit most színész és néző egyformán élvezhetett. Bárha egyszer-másszor oly vidám históriák kerülnének képernyőre, amelyeknek nem­csak a kedvünkre való hangu­latát éreznénk néhány napig, de arra is emlékeznénk, hogy miről szólt az az egy, illetőleg másfél óra... '• Ahogy a műsor­újság pontosan jelzi: a tv- adások sorozata reggel 8 óra 59 perckor kezdődött és az éjjel 22 óra 25 perckor felol­vasott hírekkel ért véget. Ez — ha jól számoljuk — tizenöt és fél óra, amely időtartamban ismétlés követett ismétlést, in­formáció információt — csak éppen olyan műsorszám nem akadt, amely egy picit is meg­mozgatta volna vasárnapias tudatunkat. Még a különben megújulni látszó Hét sem késztetett együttizgulásra avagy fejtörés­re, mert riportjai legföljebb ha megmutattak valamit, ahelyett, hogy rámutattak volna tár­gyukra, avagy fölmutatták vol­na azt. Ilyen elmegy anyag volt a szegvári tsz-elnök port­réja — mellesleg megjegyezve: Szegvár nem Békés, hanem Csongrád megyében van, de- hát ez a geográfiai helyzet el­kerülte a műsorszerkesztők fi­gyelmét —, és hasonlóképp e kategóriába sorolhatjuk mind az autóroncsok ügyét-baját taglaló, mind pedig a magyar lótenyésztés fölvirágoztatását célzó képsorokat is. Így kell, úgy kell, valamint igy kéne, úgy kéne — semmi több. Így kéne, úgy kéne ... Bi­zony egy ilyen tizenöt és fél órát is egy kicsit másképpen kéne! Nem annyira dobozolt áruból, és nem ennyire el­megy alapon. Pláne akkor, ha esősre igazodik az a természe­tesen naposnak ígért idő. s — vasárnap ide, vasárnap oda! — nézni is szeretnénk egyet s mást, nemcsak látni... Akácz László Borsódy László: Szentendre Komolyságukat látva jogos a remény, hogy második kapu; tárlatukon már nem a kezded ményezésnek fogunk elsősor­ban örülni, hanem a művek­nek. Karakteres kerámiák A szentendrei művészhá­zaspár Borsódy László és Ur­bán Teréz 1967. óta állít ki Pest megyei tárlatokon. Mér­téktartás és magas szakmai igény jellemzi munkásságu­kat, mely rendkívül karakte­res és érzékeny. Hajlított gömbök, labirintusszerű vá­roskép vizuális fogalomrend­szere jellemzi plasztikus felü­leteiket, melyek középületek belső tereit díszítik. Mindket­ten a szentendrei Kerámia KSZ tervezői, — Borsódy László ezenkívül részt vett a pécsi kerámia biennálékon, az első siklósi kerámia szimpozio- non, s művei kétszer szerepel­tek Faenzában, a nemzetközi kerámiakiállításon. Műveik révén jelenük már több mint ígéret. Losonci Miklós Megnyitó Vácott Képzőművészeti vildgbét Ebben az évben Utcák és te­rek kultúrája mottóval rende­zik szeptember 16—24. között a képzőművészeti világhét ha­zai eseménysorozatát. Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetsége Vörösmarty téri szék- házában hétfőn a képzőmű­vészek, építőművészek, az Ur­banisztikai Társaság és Vác város képviselői sajtótájékoz­tatón ismertették a rendez­vénysorozat programját, esz­mei célkitűzéseit. Országszerte — mintegy 200 településen —, csaknem 400 előadást rendeznek, számos képzőművészeti kiállításra ke­rül sor. Az idei képzőművészeti vi­lághét hazai eseménysorozatát dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter nyitja meg szeptem­ber 16-án délelőtt 11 órakor Vácott a Madách Imre Mű­velődési Központban. Ugyan­ekkor dokumentációs kiállítás nyílik; bemutatót rendeznek a váci városrendezési pályázat­ra érkezett tervekből, s a vá­rosi információs rendszer ta­nulmánytervéből is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents