Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A íg» A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZERE XXII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Huszonkilenc pedagógus, ötszázharminc tanuló Tanévnyitás előtt Deákváron Kéthetenként szabad szombat Augusztus utolsó napjaiban serény kezek végezték az utolsó tennivalókat, hogy holnap, szeptember 4-én, minden készen álljon az oktatás megkezdésére Vác legfiatalabb tanintézetében. Mint arról beszámoltunk, az idei alkotmányünnepen adták át a 32 millió forintos költséggel épült, 12 tantermes általános iskolát a fiatal városrészben, Deákváron. Az iskola máris benépesült, mert 29 pedagógus, közülük 11 felső tagozatos, 530 tanulót oktat majd az 1978/79-es tanévben. Bucsánszhi János igazgató szavain érződik a büszkeséggel vegyes öröm, amikor arról beszél, hogy az intézmény nemcsak legfiatalabb, de legkorszerűbb iskolája a 903 éves városnak. A 12 tantermet egyelőre megKözművelődési jegyzet Rendszerezendő tapasztalatok A korszerű általános műveltség alapja a nyolc ál- talános iskolában megszerzett ismeretek rendszere. Erre az alapra építhető minden további ismeret és információ' önművelődés, politikai és szakmai műveltség. Nélküle ma már kicsiny a hatásfokuk a tömegkommunikációs eszközök által terjedő információknak, a személyiség kevésbé fogékony a technika és társadalom új jelenségei iránt. A szocialista kulturális forradalom a kultúra közkinccsé tétele, a korszerű alapműveltség megteremtése által teszi alkalmassá a társadalom tagjait a fejlett szocialista társadalom építésére. A műveltség tömegek közötti terjesztése történelmi igazságtétel is, eszköz is, amivel a hatalom birtokosai hatalmuk gyakorlása érdekében élnek. Mi okozza, hogy a felszabadulás után harminchárom esztendővel mégis ezres nagyságrendekben kell számolnunk azokkal, akik nem rendelkeznek nyolc általános iskolai végzettséggel? A múlt örökségének tekintettük s tekinthettük valameddig. De az adatok azt bizonyítják, hogy a nyolc osztályt el nem végzők egy része már a tizennégy éves korig tartó tankötelezettség idején született vagy járt iskolába. Közvetve talán ez is lehet a múlt öröksége, amennyiben a szülők gondolkodása. életmódja, netán szociális helyzete nem követte megfelelő ütemben a társadalmi-gazdasági változásokat. A társadalom feladata és érdeke tehát, hogy mindezt sürgesse, a folyamat gyorsítását elősegítse. Gyakran írunk számokat, adatokat arról, hogy menynyien nem végezték el a nyolc osztályt, mennyien, milyen eredménnyel tanulnak. Most ne ezt tegyük. Kezdődik a tanév, azt vizsgáljuk, hogy a társadalom konkrét közösségei, a munkahelyek kollektívái milyen eredménynyel segíthetik az alapvető munkásművelődési folyamatot? A szervezők, jószándékú agitátorok dolgát nagyon megnehezítik az iskola iránti előítéletek, a kialakult téves képzetek, melyek gyökerei a múlt pedagógiai módszereihez nyúlnak vissza. Tíz-húsz évi szünet után nem könnyű újrakezdeni. Mégis azt kell javasolni. Vállalják a fáradságot, s nyíltan kimondva, a küzdelmet is, mert kell, muszáj, ez a kor parancsa, egyéni és közérdek. Ha nem teszik, maholnap nem tudnak mit kezdeni magukkal, a világgal, s a világ velük. A felnőttoktatás módszerei nem azonosak a gyermekekéivel. Nem kisiskolásokat, hanem barátokat várnak, s baráti légkörben, baráti segítséget nyújtanak a pedagógusok azoknak, akik önhibájukon kívül vagy fiatalkori könnyelműség következtében, nem szerezték meg a nyolc általánost. Az üzemi közművelődésnek most ez az elsőrangú, legidőszerűbb tennivalója. Nem könnyű, sok kudarccal járó feladat, sokszor és sokan feladják, ezért nehezen haladunk előre. Az általános iskolai szervezés, agitáció módszertana kevésbé kidolgozott, mint maga az oktatás. Pedig éppolyan bonyolult, sokoldalú tudást, emberismeretet, gondos akcióterveket, sok ember és testület összehangolt, jól előkészített munkáját igényli. Nem nyárvégi kampányfeladat, hanem egész évi kulturális, de még inkább személyzeti probléma. Tudjuk, hogy akik elkezdik, azok közül sem tanulja végig mindenki az esztendőt. Nem új gondolat, s nem mindent megoldó csodamódszer — s nem is a pedagógusok kioktatásának szánjuk —, de hadd említsük meg itt, hogy a felnőttiskolákban nemcsak a tananyagot kell megtanítani. hanem a tanuló ember életmódját is. Azt, hogy az idővel épp úgy kell gazdálkodnia, mint a pénzzel, beosztva tervezni a magánügyek rendezését és a rendszeres tanulás idejét is. Mert aki nem követi az ütemet, elmarad, és szégyell elmenni a vizsgákra, de még az órákra is, ha nem tudja az anyagot. A sokéves szünet után a tanulás technikáját, rendszerét, módszertanát is oktatni kellene, a jegyzeteléstől, a lényeges és lényegtelen megjegyzendőkig, az ismeretek rögzítésének módjáig. Az úgynevezett lemorzsolódásban ezek a tényezők játsszák a legdöntőbb szerepet. M a még az általános iskolai oktatás problémáiról beszélünk. Ügy vélem, közel az idő, amikor azonos kulturális feladattá válik a középiskolai műveltség terjesztése a munkások körében. A szervezésben és agitációban szerzett tapasztalatokat ezért kellene most már rendszerbe foglalni: Vácott sok a tapasztalat, régi a hagyomány, kezdjük el mi. Kovács István toldották, úgy, hogy a két politechnikai teremben, a két ebédlőhelyiségben, az egy természettudományos előadóban és az úttörőszobában is tanítanak. Pedagógusok, tanulók, szülők számára megelégedést jelent, hogy az oktatás — a szakminiszteri rendelet értelmében — 11 napos ciklusú lesz, s kéthetenként szabaddá tehetik a szombatot. Nyolc napközis csoport alakul, A konyha 400 személy étkezésére alkalmas. Étellift viszi majd az ebédet az emeletre, ahol két helyiségben egyszerre fogyaszthatják el a tanulók. A korszerűen berendezett tornatermen kívül, jó időben labdarúgópálya, röplabda- pálya és salak futópálya segíti a testedzést a szabadban. A tágas aula az iskola egyik büszkesége. Bucsánszki János arról beszél, hogy szeretnék művelődési centrummá is fejleszteni intézményüket. Deákvár elég messze esik a városi művelődési központtól, viszont a nagyméretű előcsarnokban lehetőség lesz kiállítások, hangversenyek rendezésére. Helyet tudnak adni előadóművészeknek, kamaraegyütteseknek, gyermekkönyvtár-részlegnek is. Jut az elismerésből a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalatnak és a váci Kommunális Költségvetési Üzemnek. Á kisebb hibákat augusztus végére kijavították. Az udvar burkolása elkészült, fákat, cserjéket, virágokat ültettek a környékre. A próbafűtés jól sikerült, a kazánház és a fűtőberendezés kitűnően működik. A deákvári diákok korszerű audiovizuális eszközök, mag' netofonok, vetítőgépek, lemezjátszók segítségével sajátíthatják majd el a tananyagot. P. R. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Molnár János, kedden dr. Kovács Pál, szerdán dr. Csömör Pál, csütörtökön dr. Bucsek Tibor, pénteken, .szombaton és vasárnap dr. Karádi Katalin tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. Még nem készült egységes nyilvántartás Kihasználatlan építőipari gépek Miért hiányzik az üzemóra-számláló a berendezésekről? Az utóbbi esztendőkben a népgazdasági ágazatok közül az építőiparban költötték a legtöbb pénzt gépekre. Ebben az ötéves tervben is mintegy 10 milliárd 5 millió forintot akarnak új berendezések vásárlására fordítani. A még jórészt alig néhány esztendős géppark kapacitásának kihasználása körül azonban nincs minden rendben, állapította meg a népi ellenőrzés. A KNEB által feltárt hiányosságok ismeretében kerestük fel a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot, ahol Kovács Jenő főmérnök válaszolt kérdéseinkre. Napló, adatok — A gépvásárlásokban milyen elv, szervezettség érvényesül? — Vállalatunk 1976-ban és 1977-ben gépesített csaknem 24 millió forintért. Vásároltunk egy teljes betongyártó, szállító és feldolgozó láncot, megvettük a téli üzemeltetéshez szükséges egyéb berendezéseket, mivel a lakásépítésben áttértünk a PEVA rendszerű technológiára. Beszereztünk egy toronydarut is. A tervek elkészítése előtt megvizsgáltuk a megvásárolható típusokat és a paraméterek ismeretében döntöttünk. Elsősorban hazai és szocialista piacon. beszerezhető gépeket vásároltunk. — A gépek működéséről gépnaplókat vezetnek. A naplók adatai mennyire megbízhatóak? — Nem kétséges, hogy vezetésükben nagy szerepe van a szubjektivitásnak, s jórészt a munkahelyi vezetők lelkiismeretére bíztuk, hogy pontos adatokat jegyezzenek lapjaikra. A területi gépésznek azonban munkaköri kötelessége, egyebek között, tíznaponként a gépnaplók adatainak ellenőrzése. — Hány gép működik üzem- óraszámlálóval — Vállalatszerte egyetlen berendezést séfú. szereltünk fel ilyen szerkezettel. Tudomásom szerint, nem is nagyon elterjedt az építőiparban. Egyelőre nem foglalkozunk az alkalmazás gondolatával. — Hány kölcsön vett géppel rendelkezik most a vállalat? — Jelenleg egy autódaru és három toronydaru dolgozik különböző munkahelyeinken, havonta átlagosan mintegy 150 ezer forint bérleti díjat fizetünk értük. — Milyen a kihasználtságuk? — Nincsenek róla pontos adataink, mivel kihasználtságuk mérésével nem foglalkozunk. Az építkezéseken folyamatos a munka, ezért, úgy gondolom, hogy folyamatos a kihasználás is. — Megtervezik a gépek hetenkénti elosztását? — Igen, minden héten gépprogramot készít a termelési osztály, amit kötelező megtartani. A heti főépítésvezetői értekezleteken rendszeresen számon kérjük a gépprogramok teljesítését. Néha előfordul Gyorsabban és könnyebben A Váci Kötöttárugyárban a gépi rekonstrukció után modern körkötőgépek kezdték meg működésüket. Barczä Zsolt felvétele ugyan, hogy például a hétfőre tervezett munkálatra esetleg csak szerdán kerül sor, de nagyobb csúszás ritka. Állásidő — Több műszakban dolgoznak? — Nem, csak egy műszakban. A lakásépítők esetében már gondoltunk a két műszakos munkarendre, de annak több akadálya is van. Az egyik és a legfontosabb, hogy a dolgozók egy része bejáró és nehéz lenne megoldani a szállításukat. A másik, ugyancsak nagyon fontos kérdés, hogy a munkahelyekkel egy időben, a kiszolgáló telepeknek is át kellene állniuk a több műszakra. — Mennyi átlagosan a gépek műszakidőn kívüli állásideje? — Pontos kimutatásunk nincsen, becsléseink szerint egy műszakban a berendezéseket 60—80 százalékban használják ki. A műszakon túl, tehát további napi 16 órát állnak a gépeink. — Hogyan szervezik meg a gépek munkahelyek közötti mozgatását? — Valamennyi berendezésünk felett a gépészeti osztály rendelkezik. Az átcsoportosításokat a heti gépprogramok tartalmazzák. — Van-e norma a gépek kihasználtságára? — Nincsen. Valamennyi berendezésnek van ugyan névleges teljesítménye, amit csak akkor vizsgálunk tüzetesebben, ha a típusból másik darabot is akarunk vásárolni. A gépnaplók adatai szerint az új gépek kihasználtságán, legalábbis a statisztikában, ront az a tény, hogy sok berendezésünk kiselejtezés előtt álL Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy a gépek ‘kapacitásának kihasználtsága átlagban most rosszabb, mint a vásárlások előtt volt. Üzemanyag — Milyen javltógárda áll rendelkezésükre ? Külön tmk-műhelyünk van, melyben 26, többségében szakmai végzettséggel rendelkező munkás dolgozik. A munkahelyeken műhelykocsink javít. — Milyen a gépek üzem-' anyag-fogyasztása ? — Valamennyi berendezésünket a normák előírásainak megfelelően beállítottuk, tms- műhelyünkben azonban nincsen üzemanyagfogyasztás-mé- rő berendezés, az ellenőrzést más cégre kell bíznunk. Az esetleges túlfogyasztásról a gépészeti osztály havonként elkészített jelentéséből értesülhetünk. Így, igaz, egy kicsit későn, de sor kerülhet a javításra. — Milyen intézkedéseket terveznek az állásidők csökkentésére? — Egyetlen lehetőségünk van: az üzem- és munkaszervezés. Vállalati apparátusunk azonban még nem készült fel a kisebb berendezések kihasználtságának éves tervezésére: A vezérgépek esetében ezt már megoldottuk — mondotta befejezésül Kovács Jenő főmérnök. A válaszokból kiderül, hogy a PETÉV-nél a helyzet hasonló az országoséhoz. A KNEB vizsgálatait követően kormányhatározat született a kihasználtság nyilvántartásának egységesítésére, ám a határozat eddig még nem valósult meg, annak ellenére, hogy a minisztérium már hozzákezdett a kérdés rendezéséhez. Szorgalmazzák például az üzemóra- és teljesítményszámlálók felszerelését, hiszen a népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy az ezekkel ellátott gépek esetében a teljesített üzemórák csaknem 40 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a hasonló rendeltetésű és feltételek között működő, de a berendezésekkel fel nem szerelt gépekében. Amíg tehát a határozat meg nem valósul, marad a régi helyzet: több építőipari gép — többet áll. Furucz Zoltán REKORDFORGALOM Új telepre költözik a TÖZÉP ÁRU KIVÁLASZTÁSRA - BEMUTATÓTEREM Negyed századdal ezelőtt létesítették a Budapestkör- nyéki TÜZÉP 2305. számú építőanyagtelepét Vácott, a Rádi úton, a vasútvonal szomszédságában. Forgalma évről évre emelkedett s negyedszázados jubileum után már alkalmatlanná vált, hogy öllássa feladatát. Rácz Sándor, a telep vezetője elmondta, hogy az építési kedv változatlanul nagy. Bizonyítéka, hogy az idén, június 30-ig 27 milió forintos volt a forgalmuk, s az évet, az előzetes számítások alapján, 60 milliós rekordforgalommal fejezik majd be. Kislakásépítők, hétvégi üdülőházak jövendő tulajdonosai nagy számban je- lenkeznek építőanyagért. Cementből, zsákos oltott mész- ből eddig nem tapasztalt mennyiséget kaptak eladásra. A FÓKA két hónap alatt kétezer köbméter dunai sóderrel segítette az építőket. A veresegyházi, őrbottyáni és solymári téglagyárból is érkezik építőanyag. Sok az eladásra váró ajtó és ablak, a német és ‘román parketta Üj- donság a műanyag ajtó, amely üvegezhető, de teljes felülettel is használható. Ami baj: nincs csempéből megfelelő választék és kevés a pad- lóburkolólap. Napjainkban még a Rádi úti telepről viszik a teherautók, lovas kocsik az építőanyagot nemcsak Vácra, de Észak-Pest megye községeibe is. A vasútvonal másik oldalán, a kommunális üzem és a tejüzem szomszédságában — mintegy 13 ezer négyzetméternyi területen — már kibontakozik az új TÜZÉP- telep képe. A tárolók, raktárhelyiségek mellett épül egy bemutatóterem is, melyben a rendelő láthatja és előre kiválaszthatja a megfelelő színű és minőségű árut. A kerítésnek H csak a hátsó szárnya ;.ömör. az utcai 86 méteres front drótkerítés, hogy akár szünnapokon is láthassák az érdeklődők, mi kapható. Elkészült a kemény burkolatú udvar, befejeződött a közművesítés. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a 10 milliós beruházás kivitelezője ígéri, hogy év végére tető alá hozza a város új kereskedelmi létesítményét Papp Rezső Az utókornak? Vác főterén áll a régi kúriaépület, amely ma központi orvosi rendelőintézet. Falán, szépen kidolgozott fémkerettel, nagyméretű, üveges hirdető- tábla. Jó helyen függ, naponta több százan látják a benne levő nyolc-tíz reklámot. És naponta több százan mérgelődnek. Ugyanis a szövegek — műsorajánlatok, ismertetők — legtöbbje négy hónappal ezelőtti, májusi program. A műemléképületet, érthetően, óvjuk, gondozzuk az utókornak. De miért kell a régi plakátokat is a falon őriznünk? P.
