Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
Raklapok—exportra->y;l IPríVCI UIDI AD U « rcö l IVItUYtl MIKLAK KULUIMMAUA^M • ; •; *'■ - .ff-. , V. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP A valkói erdészet fagyártmány üzeme évente négyezerötszáz köbméter faanyagot dolgoz fel. Termékeik, a bányászati célra készült áruk, a vállfapadlók és szőlőkarók bel földön keresettek, a raklapok jelentős részét pedig exportálják. Képünkön: Vidák József furatokat készít a raklapok deszkáiba. Bene Mihály felvétele Háromnapos Felkészítő tábor A KISZ gödöllő járási bizottsága háromnapos felkészítő tábort szervez a KISZ- alapszervezetek .propagandistái, kultúr- és gazdasági felelősei számára. A balatonlei'ei járási-városi úttörőtábor szeptember 15-én fogadja a százhúsz lányt és fiút, akik megismerkednek az idei mozgalmi év feladataival, elméleti és gyakorlati oktatást kapnak. A munkán kívül jut majd idő a szórakozásra, sportolásra is; az isaszegi irodalmi színpad egész estét betöltő műsort ad a fiataloknak. Kommunális gondok Gyorsítani kell a fejlesztést A városfejlesztés egyik leginkább szem előtt levő területe a kommunális gazdálkodás. Nap nap után érzékeljük fejlettségét, vagy elmaradottságát. Az egész város fejlődését befolyásolják az infrastruktuá- lis állapotok, s az előbbrelé- péshez elengedhetetlenül fontosak az utak, vezetékek. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a kommunális gazdaság helyzetével foglalkozott, s erre nemcsak az előbb elmondottak adtak okot. A VI. ötéves terv előkészületei is megkívánják, hogy az egész városban, részterületenként felmérjék a helyzetet. Számba kell venni a jelenlegi állapotokat, az aránytalanságokat és a bővítés, a fejlesztés lehetőségeit is. Bamberger Károly, a tanács elnök- helyettese beszámolójában alapos elemzést, adatokkal, viszonyszámokkal alátámasztott értékelést adott a testületnek. Energia Az energiaszolgáltatásban a vízellátásról szólt először. Elmondta, hogy a város vízteruj élelmiszerbolt pecelen Beváltották az ígéretüket Még az elmúlt évben adtunk hírt arról, hogy a Pécel—Isa- szeg ÁFÉSZ által a Maglódi úton üzemeltetett italboltban áldatlan állapotok uralkodnak. Több százezer forint költséggel átalakították az 1-es számú italboltot, s azóta • kedvezőbb körülmények között üzemel, a helyiségben rend és tisztaság uralkodik. Mivel az új italbolt helyén korábban élelmiszerüzlet működött, az ÁFÉSZ annakidején ígéretet tett arra, hogy a kocsma helyén viszont új élelmiszer- és zöldségboltot nyit. Ígéretüket valóraváltották, s az új bolt a napokban határidő előtt megnyílt a péceli lakosok nagy megelégedésére. meló kapacitása nem elegendő, a meglevő kutak csak a Dunamenti Regionális Vízmű- vállalait megfeszített munkájával, jelentős többletköltséggel elégíthetik ki az igényeket. Nem véletlen hát, hogy nyáron rendszeres a vízkorlátozás. Nincs megnyugtatóan rendezve a gerincvezetékek táplálása, üzemzavar esetén veszélybe kerülhet a lakosság és az ipari üzemek vízellátása. A helyzetet nehezíti, hogy a városnak nincs elég víztároló kapacitása sem, s ez különösen csúcsfogyasztáskor, nyáron és üzemzavarok idején mutatkozik meg. A kívánatos tehát az lenne, ha a vízellátást a jövőben nagyobb ütemben tudnák fejleszteni. Alacsony színvonalú a szennyvízelvezetés, a csatorna- hálózat hiányos és többnyire elavult. Ipari üzemeink és nagyobb intézményeink közül csupán az Agrártudományi Egyetem és a Táncsics Mihály út környékére települt vállalatok szennyvízelvezetése megnyugtató. A lakóházak szennyvízelvezetése is sok gondot okoz, csak az új lakótelepeken jó, de iitt sem tervszerű; a vezetékek kiépítését inkább az idő- és pénzhiány jellemezte. Örömre ad okot viszont, hogy építik a 10 ezer köbméteres szennyvíztisztító-művet. Kevés a telefon Az elektromos hálózat tekintetében jobb a helyzet. A lakások 92 százalékában van villany, a szolgáltatás színvonala az utóbbi években a hálózati rekonstrukcióknak köszönhetően jó. E területen az a legfontosabb teendő, hogy az új építkezések nyomában a háióVeresegyházi erdők Hasznos fenyvesek, tölgyesek egyházon és környékén mintaszerűen nevelik, ápolják az erdőket. A helyi tanács, a szak- szövetkezet és az erdőfelügyelőség gyümölcsöző kapcsoltai is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több hasznos fa nevelkedik a környéken. A szakszövetkezet 280 hektár erdővel rendelkezik. A terepszemlén az összegyűltek meggyőződhettek az állítás igazáról. A Bitang dűlőnek nevezett területen néztek körül először, ahol háromtól tizennégy éves korig nevelik a fákat. A gyenge földön is szépen fejlődik az erdei és a fekete fenyő. Ezen a vidéken, az erdők gyűrűjében alakítják majd ki a veresiek a horgászótavat. Néhány év múlva hétvégi pihenőtelep lesz a környék, amely jó levegőjével várja majd az üdülőket. Telepítés Odébb negyvenegy hektárnyi összefüggő erdőt találunk, zöldfolyosókkal, kis ligetekkel. Nehéz munka volt itt megkötni a homokot, de a telepítéskor rozsvetéssel sikerült. A csomádi oldalon kis patak és vasút határolja az erdőt. Ide szorgalmas asszonyok járnak naponta, tisztítani a fiatal tölgyest és fenyvest. A 27 hektárnyi területből 10 hektár a fenyő, a többi vörös és kocsányos tölgy. A 25—30 személyes munkacsapatot gépkocsival szállítják Erdőkertesre és vissza. A szövetkezet erdeiből az állami erdészetbe vitt a szakemberek útja, ahol Máté Imre erdész a szépen fejlődő fenyő- csemetéket mutatta be. Hatalmas futószőnyegekre emlékeztet a 240 méter hosszú és 30 méter széles, sáros fenyőültetvény. A növendék fákat a nyugdíjaskoron túl levő, de fiatalokat meghazudtoló munkával ápolja, neveli az erdészet négytagú munkacsapata. Remenál János, Kovács József, Valentini Pál és Valentint Márton jó munkáját nemcsak a látvány, hanem a majdani haszon is dicséri. Veresegyház és Erdőkertes között sarjerdő nevelkedik. Itt az elmúlt télen vágták ki az akácot, s az új telepítést jövőre szálazzák először. A vadak ellen A szakemberek elégedetten nyugtázták a látottakat. Az erdészek minden dicséretet megérdemelnek ezen a környéken, tervszerűen dolgoznak, s ha kiderül, hogy egy- egy területen a talaj alkalmatlan a választott fajtához, gyorsan cselekednek. Nem dicsérhetjük viszont az erdők kártevőit A vadak ellen egyre hatásosabb a védelem, de a környezetet szennyező, a szemetet az erdőbe hordó ember rongálása ellen még a törvény sem ad biztonságot. Saját vagyonunk forog veszélyben. Csiba József Évről évre tervszerűen bővülnek a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földterületeken telepített erdők. Az állami erdészetek mellett jelentősen megnőtt a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek erdőterülete is. A szövetkezetek felismerték a fásítás jelentőségét: az erdők nemcsak az ipar számára adnak nyersanyagot, hanem az ember pihenését, felüdülését is szolgálják. A telepítéshez a szövetkezetek állami támogatást is kapnak, ha szakszerűen dolgoznak. Jó levegő A minap műszaki szemlére gyülekeztek a szakemberek, Molnár Endre, az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség erdészeti osztályának vezetője, Barátossy Gábor, a Budapesti Állami Erdőfelügyelőség vezetője, Máté Imre, a veresegyházi Vörös Csillag Mezőgazdasági Szak- szövetkezet erdésze, Özekkel Boldizsárné mezőgazdasági ágazatvezető és Sárdi Ferenc- né erdészeti ágazatvezető, az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezetből, Koncz István, a püspökhatvani Galga völgye Termelőszövetkezet erdészeti ágazatvezetője és Gaider József, a gödöllői járási hivatal főelőadója. A veresegyházi találkozó résztvevőit Palicza József, a Budapesti Állami Erdőfelügyelőség gödöllői kirendeltségének vezetője tájékoztatta, elmondva, hogy Vereszatot is megfelelően bővítsék. A közvilágítás sajnos fejletlen, korszerűtlen, rekonstrukcióra szorul. Akárcsak a telefonhálózat s a központ. Az új lakótelepeken még sehol sincs vezeték, ráadásul segélykérő telefonokból sincs elég. A pormentes utak aránya városunkban az országos átlagnak megfelelő, a mechanikailag stabilizált földutaké jobb. A járdák 70 százalékát, mintegy 80 kilométert beburkoltak már, s ez nem utolsósorban a társadalmi összefogásnak köszönhető. A város tömegközlekedése sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Üj járatok indultak, korszerű járműveket állítottak forgalomba. A további bővítés előfeltétele a szilárd burkolatú utak építése. A járatok sűrűsége nagy, sajnos a csúcsidőben mégis a legtöbb kocsi zsúfolt. A teherszállítási feladatokat többnyire magánfuvarozók látják el. Több éves feladat A végrehajtó bizottság a beszámoló alapján a város általános fejlettségének megfelelő képet kapott a kommunális gazdaság helyzetéről. A gondokat megszüntetni, a fejlesztés ütemét növelni, nem egykét éves feladat. Több ötéves tervidőszak kell ahhoz, hogy valamennyi területén ’jól ellátottnak minősülhessen Gödöllő. Ehhez pedig az első lépés az ilyen, őszinte és a tényekre támaszkodó elemzés, amely egyben kijelöli a további teendőket is. Éppen ezért a végrehajtó bizottság határozatában kötelezte a műszaki és a pénzügyi osztályt, hogy a városi pártbizottság miellett működő várospolitikai bizottsággal és a városi tanács városfejlesztési és tervgazdasági bizottságával együttműködve dolgozza ki a kommunális gazdaság VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési javaslatait. G. Z. ÓVODAI FELVITEL Megfontolt döntés Ezekben a napokban az óvodáskorú gyermekek szülei nem kis aggodalommal figyelik, vajon milyen döntés született gyermekeik felvétele ügyében. A gödöllői járás területén vannak olyan települések, ahol minden jelentkezőt felvehetnek, de számos községben még nem ilyen jó a helyzet. Nem kis gond a tanácsoknak, az óvónőknek, s a társalalmi bizottságoknak, hogy a körülményeket helyesen mérlegelve, megfelelően döntsenek. Pécelen évek óta gyakorlat, hogy a felvételt kérő szülők a kérelmet aláíratják a körzet tanácstagjával is. Ez az intézmény azt a célt szolgálná, hogy a döntéshez valós adatok álljanak rendelkezésre. De a puszta aláírás sajnos nem elég, a tanácstagok igazolása gyakran tévedéseket szentesít, például a jövedelmi viszonyok terén. Az igazságosztás így is, úgy is a tanács illetékeseire tartozik. Ezért az óvónők és a társadalmi aktívák családlátogatásra mennek, hogy a felvétel indokait személyesen tapasztalhassák. Reméljük, hogy járásunk községeiben előbb-utóbb minden gyermek járhat óvodába, de addig a jogszabályoknak, s a társadalmi méltányosságnak megfelelően kell dönteni az ügyekben. A döntéseket pedig a szülőknek belátással kell fogadniuk. A társadalmi összefogás, a tanácsok aktivitása minden bizonnyal jövőre is újabb óvodai helyeket eredményez, addig az igazán rászoruló, s az iskoláskor határán álló gyermekeknek kell helyet biztosítani. A. A HORDÓKÉSZITÉS TITKAI Hiányzik az utánpótlás Látogatás a város egyetlen kádármesterénél A jó hordó még a rossz bort is megjavítja — tartja az ősi szólás. Igazságát kár lenne kutatni, a hordókészítés titkairól ellenben sok érdekességet megtudhat a kíváncsiskodó Gödöllő egyetlen kádármesterétől, Juhász Dezsőtől. Szőlő utcai műhelyének udvarán hatalmas gúlákban — később megtudtam —, kasznik- ban száradnak a hordók darabjai. Az 50 éves mester elmondja azt is, hogy kereken három évig állnak a szabad ég alatt. — Ekkora lesz légszáraz a fa — magyarázza. Hirtelen szárításnál ugyanis megrepedezik a fa, és ekkor alkalmatlan a hordó készítésére. Az eső is segít, a fából kimossa a csersavat. A legjobb hordók tölgy-, akác és eperfából készülnek. A dongákból, egy fenék- és egy tetőrészből, valamint az abroncsokból áll össze a hordó. Hosszadalmas és nagy pontosságot igénylő munka kell ahhoz, hogy a rönkfából bornak, pálinkának való hordó legyen. Egykor a dongákat szeker- cével faragták, ma már sokat segít a gép. Az idős mester beindítja masináját, s rövid idő alatt kész a donga. Akkora hasa lesz a hordónak, ameny- nyivel a donga közepe szélesebb két végénél. A legyalult és abroncsokkal összefogott dongákban tüzet gyújtanak, s kívül-belül locsolgatják. Amikor kívül már langyosodik a fa, akkor lehet hajlítani, azaz ekkor kapja meg végső formáját. Gyalulás, csiszolás, pres- mitelés (a hordó aljának széle) s ki tudja, még hány munkafolyamat követi ezt a formázást. Ezekhez különleges szerszámok kellenek. Juhász Dezső nagyapjától örökölte munkaeszközeit, hiszen ő is kádár volt. Egy 1846-ban készült presmit gyaluval dolgozik ma is. Kevés a munkaerő, laza a munkafegyelem Elmaradás a péceli költségvetési üzemben A tanácsi költségvetési üzem első félévi tevékenységéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Pécel nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Az üzem félévi tervét nem tudta teljesíteni, számos területen lényeges lemaradásról adtak számot. Ennek legfőbb oka, hogy a szakképzett munkaerő csak korlátozott mértékben áll rendelkezésükre, a tervezett 71 szakmunkás helyett évek óta nem sokkal több mint a fele tevékenykedik. Az üzem munkájáról készült beszámoló megemlíti azt is, hogy | nem javult a munkafegyelem, a kedvezőtlen időjárás, másrészt a betegállomány miatt sok a munkaidő-kiesés. Az alig kilencven dolgozót foglalkoztató üzemben az első félévben csaknem kilencszáz nap esett ki a termelésből. Több esetben előfordult határidő-elcsúszás is, s még célprémiummal sem tudták a feladatokat időre teljesíteni. Az üzemben szükség lenne több középvezetőre is, és a géppark növelésére annak ellenére, hogy megyei tárnoga tás révén sikerült néhány gépet vásárolniuk. Az üzem a tervezett 400 ezer forint nyereséggel szemben csak 180 ezret tudott elérni, bár a befejezetlen munkák értéke másfél millió forint. Az egy főre eső termelési érték elérte a tervezett szintet, a bérszínvonal viszont az említett okok miatt nem. A fenti hiányosságok ellenére jó ütemben halad a nagyközségben a központi orvosi rendelő építése, de akadozik a tíz tanácsi lakás befejezése. Elkezdték a célcsoportos lakások építésének előkészületeit, az anyagok beszerzését és helyszínre szállítását. Tovább épül az ABC- áruház, növekedett a lakossági szolgáltatás, túlteljesítették a kommunális feladatokat, meghatározó terveket. Továbbra is gondot jelent viszont, hogy csak korlátozott mértékben tudják elvégezni az állami ingatlanok felújítását. Á. I. I — A hordó nagyságától is függ a szerszámok mérete. Jobbára 2—3—4 héktós, 50 és 20 literes hordókat gyártok, erre van a legnagyobb igény. — A műhely előtt azonban szőlőskádak, dézsák, virágedények is vannak... — Igen, szinte minden fával kapcsolatos munkát elvállalok, javításokat is végzek. Egy barátomnak például háromliteres pálinkáshordót készítettem eperfából. Boroshordónak ez nem való, mert az ital édeskés ízt kap tőle. Évekkel ezelőtt nagy keletje volt a káposztáshordóknak. Ma már csak elvétve akad megrendelő. — Visszatérő , vásárlói vannak-e? — Akadnak, de jobbára csak látogatóba jönnek, s dicsérik azt a hordót, amit nekik készítettem. A minap Keszthely mellől hozott megrendelést a postás. Sajnos az erőm már nem a régi, nem tudtam vállalni. Ifjú koromban a hordógyárban dolgoztam, s akkor még 300 százalékot is teljesítettem. Itt veszítettem el két ujjam is. — A kész hordóba már lehet is a bort beletölteni? — No, nem olyan egyszerű az. Sós vízzel kell kiforrázni, mert a haj Utaskor a tűz kissé megégeti és füstízű lesz. A sós víz elveszi ezt az idegen ízt. Igazi borhoz értő nem mossa a hordót vízzel. A szőlőgazdák a bor seprűjével szokták ki- , mosni hordóikat. Így a bor íze, zamata, színe kellemes lesz. Van Gödöllőn egy bortermelő, aki velem készíttette 25 éve a hordóját. Juhász Dezső 1954 óta önálló. Abban az időben még 300 kilométerre is elment egy szálfáért, mert nehéz volt a faanyagot beszerezni. Ma már jó az ellátás, a gépesítés megkönnyítette a munkát. Egy gondja van csak: nincs utánpótlás a szakmában. Az idősebb mesterek is egyre kevesebben vannak. Legutóbb a váci vásáron csak 15—16 ká- dármester kínálta portékáját. — Az igazi nagyvásárok egyre ritkábbak ma már — mondja a mester némi nosztalgiával, s tekintetével büszkén simogatja a friss faillatú hordókat. , Mitru Mihály