Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

1978. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Próbajárat a Margit-hídon Szombaton már menetrend szerint A Margit-híd új pályáján szerda délelőtt áthaladt az el­ső villamos. A szerelvény uta­sai műszaki szakemberek voltak, akik az új vágányzó­na próbáját tartották, A Bu­dapesti Közlekedési Vállalat­nál elmondták, hogy a kö­vetkező két napon a Jászai Mari tér és a Moszkva tér kö­zött próbajáratokat indítanak — természetesen utasok nél­kül. A szakemberek azt fi­gyelik, miiként viselkedik az új villamospálya. A pályatest sikeres műsza­ki átadását-átvételét köve­tően péntek este építők lesz­nek az utasai annak a szerel­vénynek, amelynek áthaladá­sával átadják a teljes forga­lomnak a felújított hidat. A menetrend szerinti villamos- közlekedés szombatra virra­dóan indul meg, és ezzel egy­idejűleg föloldják a közúti korlátozást. Három szerencsés választás Diákok voltak Pilisvörösváron öt éve, először az ország­ban Pilisvörösvárott kezdték meg az államigazgatás fakul­tatív oktatását. Az úttörő osz­tály 37 hallgatója ma már dol­gozik, vagy valamelyik felső- oktatási intézményben tanul. Az idén leérettségizett e még ma is különlegesnek számító képzés második csoportja is. Az egykori pilisvörösvári diá­kok többsége élt az új okta­tás adta lehetőséggel: az isko­lapadból kikerülve sokan az államigazgatásban dolgoznak. Közülük hárommal beszél­gettünk. Nem volt tantárgy Drózd Melinda az idén érettségizett Pilisvörösvárott. Zsámbékon lakik: a nagyköz­ségi közös tanács gyakornoka. — Annak idején, a gimná­ziumban, miért választotta az államigazgatási tárgyat? — Elvégezve az általános iskolát, nem volt különösebb Mikor épül az új iskola? Tanteremgondok Tápiószecsőn Gyerekek az utcán. Hátukon, kezükben tömött táskák. Reggel hét óra vagy este hét, mennek iskolába, jön­nek onnét Esőben, széliben, két-három kilométereket. Tá­piószecsőn, nagyközségben. Vándorló osztályok Amikor erre fordul a beszél­getés, Kiss Károlyné vb-titkár hangja, szeme elszürkül: * — Körülbelül nyolcszáz ál­talános iskolásunk van, hogy rossz körülmények között ta­nulnak, ez enyhe kifejezés. Mindössze tizenhárom tante­remben, azok is három helyen. Az egyik iskolában három, a másikban négy terem, még na­gyon régröL A harmadikat, az emeleteset, az ötvenes évek ele­jén építették. — Hogyan fémek el? — Mondjam, hogy sehogy? Nehezen. Huszonnyolc tanuló- csoport van, az optimálisnál lé­nyegesen nagyobb létszámúak. A tanítás természetesen két műszakos. így is van két osztá­lyunk, amelyik már három éve vándorol. — Hová? — Mindig abba a terembe, ahonnan tornaórára mennek a gyerekek, — Tornaterembe? — Melegben az udvarra, té­len a folyosóra, öt-hat éve még csak 70—80 elsősünk volt. Népesedéspolitikai határozat, gyes, minek soroljam: idén 110 —120-an kezdték az iskoláit. — Hátráltatja a zsúfoltság a tanulmányi eredményeket? — Nem lenne szabad, hogy hátráltassa. Kitűnő és főleg ki­tartó, áldozatkész pedagógusa­ink vannak. Nekik köszönhető, hogy járási tanulmányi, sport­versenyeken mindig jól szere­pelnek a gyerekek. Hát mégha a kémiai, fizikai kísérleti be­rendezéseket is használhat­nánk. Ott állnak a folyosón a készülékek. Cseri József, az is­kola igazgatója, állandóan ke­res, kutat újabb, teremlehető­ségeket. így fedeztünk fel egy régi tsz-istállót. Átalakítottuk, két politechnikai műhely elfér benne. Jogos panaszok — Mit szólnak mindehhez a lakosok ? — Képzelheti. Mindenkinek a gyerek a legfontosabb. Ezért is sikerült még három éve na­gyon olcsón, 1,4 millióért egy 75'személyes óvodát építenünk. Sokat segítettek a társadalmi munkások. — Övodagondjuk tehát nincs? — Idén 42 gyereket kellett elutasítanunk, de az igazsághoz tartozik, többségüknek az édes­anyja gyesen van, vagy háztar­tásbeli. Két éven belül kicsi lesz az óvodánk. Ami az iskolát illeti, ott is biztosan segítené­nek a helybeliek. Nincs olyan fórum, amelyen ne panaszkod­nának, jogosan, a teremhiány­ra. Ez már lassan politikai kér­déssé válik, főleg azért, mert jóformán tehetetlenek va­gyunk. A gondjainkról tudnak a megyénél is. Szó volt róla, még ebben a tervidőszakban kapunk egy nyolc tantermes iskolát. Most, 1978-ban, de még terv sincs. — És önerőből? — Húszmilliót? A tsz, az áfész, kis szövödónk erejéből r.em telik többre évi 10—15 ezer forintnál, összekapartuk a pénzt egy napközi konyhára, ezer adagos lesz, jövőre kezd­jük építeni. Konyhánk lesz, de hogy hol fogják megenni az ebédet...? Most van négy nap­közis csoportunk, lényegesen többre lenne igény, de csak két étkezőnk van, így két csoport mindig kint áll, várja, mikor fejezik be az ebédelést a töb­biek. Valami igazán iát — A jövő? — Talán a következő ötéves tervben lesz iskolánk. Tudom, szerénytelenséggel, túlzott igé­nyekkel vádolhatnak, de még most kérjük, mielőtt a tervek elkészülnének: ne nyolc, ha­nem tizenkét tanteremre gon­doljanak. A nyolc osztály már most is kevés lenne, hát még, mamájuk, 1983-ban. Azt pedig az iskolareform igényli, hogy az új épület szaktantermi okta­tásra legyen alkalmas, és tud­junk végre klubfoglalkozáso­kat, szakköröket szervezni, le­gyen elegendő napközis he­lyünk. Maximalisták vagyunk? Lehet. Hosszú évek óta re­ménykedünk, hát persze, hogy szeretnénk valami igazán jót. Addig a gyerekek gyalogol­nak reggel, este. Súlyos táská­iknál talán csak az értük fele­lős felnőttek gondjai nehezeb­bek. A. Gy. elképzelésem a jövőről, még kapára is jött ez az új lehe­tőség. Nem nagyon tudtam, hogy mit takarhat, de én már akkor szívesen dolgoztam volna tanácsinál. Az érdeklő­désem később jött meg, ahogy tanultunk, úgy szerettem meg az igazgatási munkát. — Most, a munkából vissza­tekintve, milyennek ítéli meg az oktatást? — Szerencsés összetételű osztályba, jó tanárok keze alatt érdekes dolgokat tanul­tunk. Abban rejlett talán a szépsége, hogy nem volt az államigazgatásnak kifejezett tantárgy-jellege. Igaz, előbb négy, majd nyolc árában fog­lalkoztunk vele hetente, még­sem éreztük nehéznek vagy soknak. Ez elsősorban taná­rainkon múlott, hogy egy-egy órán elfeledkezhettünk arról, hogy az iskolában vagyunk. Most, munka közben érzem Igazán, milyen sokat is kap­tunk. — Hogyan képzeli el to­vábbi munkáját? — A járási hivatal ösztön­díjasa vagyok: jövőre tovább­tanulok az államigazgatási fő­iskolán. Szeretném az igazga­tási munkát a lehető legjob­ban megtanulni, ezen a terü­leten alkarok dolgozni: tanács­nál. Többet kaptam Jónás Zoltán az elsők kö­zött végezte el a pilisvörös- vári szakközépiskolát és gim­náziumot. Ma is ott lakik, munkahelye azonban a fővá­roshoz köti: a III. kerületi ta­nács pénzügyi osztályán adó­ügyi előadó. — Mennyire volt tudatos a döntése, amikor az államigaz­gatásra jelentkezett? — Nem hiszem, hogy lehe­tett tudatos döntésről beszélni; nálam sem, másoknál sem: tizennégy évesek voltunk. Én azt tudtam, hogy ez valami új dolog, amit még nem csi­náltak és tetszett, hogy olyan kérdésekkel foglalkozik, ami úgy gondoltam, engem érde­kel. Később bebizonyosodott: helyes volt a döntés, többet kaptam így, mint bármelyik más tagozaton kaphattam volna. — Mit jelent ez a többlet? — Iskolai keretek között napi hasznú tudnivalókra ne­velt. Nekem ma sem, de már gimnanizta koromban sem volt gond eligazodni a jogsza­bályok között, értelmezni a másoknak talán bonyolultnak tűnő jogi nyelvet. Azután meg: a négy év alatt valahogy rátermettebb lett ebben az is­kolában az ember. Én az is­kolának köszönhetem, hogy ma tudok az emberekkel bánni, hogy elfogadtak a kol­légák, és lassan az ügyfelek is. Pedig ez nem egyszerű do­log: sokszor idősebb embe­rekkel kell vitatkoznom, _s nem mindig fogadják el tő­lem, a fiataltól, még a segít­séget sem. — Egy évi munkája után, A Mechanikai Művek FELVÉTELRE KERES több éves szakmai gyakorlattal rendelkező gépi forgácsoló (esztergályos, marós, köszörűs), szerszámkészítő, elektroműszerész, villanyszerelő (telepkezelői vizsgával vagy anélkül), kazánkezelő (olajkazánhoz), gép- és szerkezeti lakatos szakmunkásokat, minőségellenőröket, férfi és női betanított munkásokat gépi és szerelői munkákra, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót. Érdeklődni lehet: személyesen a vállalat Munkaerőgazdálkodásán, vagy telefonon, a 669-400/102-es vagy 269-es melléken. Megközelíthető: a sima 87-es autóbusszal, amely a Kosztolányi Dezső térről indul. hogyan gondolja: marad a tanácsnál? — Szeretnék továbbtanulni: az államigazgatási főiskolán, majd a jogon; de bárhogy alakul is: itt fogok dolgozni a tanácsnál. Jó szakmai alap Csontos Mária is a pilisvö- rösvári elsők egyike volt. A budapesti VIII. kerületi tanács népességmyilvántartásán dol­gozik. Farmoson lakik, onnan jár be naponta a fővárosba. — Tizenéves fejjel nem tűnt száraznak, unalmasnak igaz­gatást tanulni? — Nem mondom, hogy nem éreztük soha annak, de az ok­tatás formája, tanáraink igye­kezete elfeledtette velünk, hogy mi most valami mást, valami nehezebbet tanulunk. Éppen, mert teljesen új volt. hozott sok örömet. Bokrosnó tanárnő akkoriban, járt az akadémiára, együtt tanultunk. Aztán a gyakorlatok: tárgya­lásokat rendeztünk az osztály­ban, mindenkinek megvolt a maga szerepe, és nagy-nagy vitákat rendeztünk... — Az iskolapadból kike­rülve úgy gondolja, helyesen döntött? — Igen, én mindig tanács­nál akartam dolgozni, bár az is igaz: a gyakorlat más, mint ahogy azt az iskolából elkép­zelhettük. Szerencsére az a négy év nagyon jó szakmai alapot adott és ma sokat segí­tenek a kollégák is. Munkánk sokrétű és nem hagy egv pil­lanat lazítást, szeretem ezt csinálni. — Tervezi a továbbtanu­lást? — Igen: előbb az állam- igazgatási főiskolát, majd a jogot. Szeretném megtanulni a tanácsi munkát. Itt akarok dolgozni. M. Á. A Duna Tsz gombatermelő üzemágának budatétényi pin­céiből évente kétezerhétszáz tonna csiperkegombát szállíta­nak a főváros mintegy száz üzletébe. , Várkonyl Péter felvétele Egészségnevelés közős erővel A jövőben az eddiginél job­ban összehangolja egószségne- velő, felvilágosító munkáját a Magyar Vöröskereszt és az Országos Egészségnevelési In­tézet. Az iskolákban, a fal­vakban, a városokban, a kü­lönböző munkahelyeken ezek­ben a hetekben állítják ösz- sze az őszi-téli egészségügyi előadások programját, s meg­kezdődött már a velük kap­csolatos szervezőmunka is. Az egészségügy társadalmi mun­kásai jelentős segítséget nyúj­tanak az állami egészségügyi szolgálatnak. Felhívják pél­dául az érintettek figyelmét a különböző szűrővizsgálatokon való részvételre, a védőoltá­sok jelentőségére, a környezet- szépítés fontosságára. A Vöröskereszt az elkövet­kező hónapok egészségnevelő munkájának középpontjába a többi között a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztást, vala­mint a mértéktelen dohány­zás elleni küzdelmet állítja, s továbbra is nagy figyelmet fordít a csecsemőgondozási és elsősegélynyújtó tanfolyamok­ra. Az Országos Egészségneve­lési Intézet tevékenységének középpontjában egyebek kö­zött a magas vérnyomás meg­előzése, a helyes táplálkozási szokások kialakítása és a. mozgás, a testedzés népszerű­sítése áll. GOMBO PÁL: C^óütörtöLi hohtéü A világ hírei között vannak olyanok, amelyek noha nem kívánkoznak az ENSZ fórumára, elgondolkodtatóak. Mivel az ilyenekben sem a kormányók, sem a ná­luk is autentikusabb külpolitikai hírma­gyarázók nem fejtik ki véleményüket, mint kommentálandó resztli rendelkezés­re állndk olyanoknak, akik ... hogyis- mondjamcsak... szóval például én ezeket gondoltam. FÉRFI-CIKLONOK A nők egyenjogúsága újabb sikert ért el. De az is lehet, hogy a férfiak egyenjogúsága. Ez már csak így szokott lenni a két nem kö­zötti ügyes-bajos ügyekben; soha sem lehet tudni, ki győz, ki veszít. Szóval: eddig a ciklonokat csak női nevek­ről keresztelték el, mégpedig A—B—C-rend- ben. Jött az Aliz és pusztított, követte a Ber­ta és városok dőltek romba, aztán Cecília okozott olyan kavargást égen és földön, hogy hajók kerültek az országutakra és személyau­tók süllyedtek a tengerbe. És mindez még semmi volt Helgához képest, aki egy hadgya­korlatot semmisített meg, mert a főhadiszál­lás felől elfútta a háztetőt, kiszippantotta a tábornokot vezérkarostul és befútta egy Is­ten békéje elnevezésű imaházba, persze a le­szakított kupolától üresen hagyott felső lyu­kon át. így viselkedtek ezek a nők, és mindegyik ciklon után számos férfi szakított hasonnevű hölgyismerősével, mert egyszerű képzettársí­tással rájött, hogy mit várhat tőle. Ámde most az amerikai meteorológiaszol­gálat, amely, ha a ciklonok megfékezése te­rén nem is, de elkeresztelése tárgyában szu­verén hatalommal bír, elhatározta: 1979-től kezdve férfinevű ciklonok is lesznek. Sokan nyilván arra gondolnak, mit fog ezentúl mű­velni Andy, Bobby, Charley, Jimmy. Én azonban mindjárt a hazai hatásokra fordítom figyelmemet, mert hozzánk ugyan a ciklon nemigen jut el, de minden amerikai kezde­ményezés viharos sebességgel. Nálunk, szerintem, mindenekelőtt a ven­déglátóipar vezeti be a nők — vagy a fér­fiak? — egyenjogúságát. Eddig, ha rossz volt a fekete, még rosszabb a kiszolgálás és a modor, kit szidtunk? A nőnevű pressót, bárt, kávéházat: Annát, Ibolyát, Veronikát. De, ha majd megnyílik az Aladár espresso, Imre bár, Vitus kávéház — kit ócsárolunk? Na, ugye! TUDOMÁNYOS ELEMZÉS A chicágói egyetem fizikusai kiszámítot­ták... na mit? Azt, hogy Télapó (magyarul: Mikulás) hogyan tud egyetlen estén olyan sok házba ellátogatni ajándékaival? Nos, egy­szerűen. Megnyomja a gázt. Sebessége má­sodpercenként 70 000 mérföld. Ez a tudomány mai álláspontja szerint tel­jesen lehetséges, mert alacsonyabb a fényse­bességnél. Ily módon nemcsak a gyerekek győznétek meg a Télapó lé.ének ehentmoii- uns nélküliségéről, hanem a felnőttek is a tu­domány mindenhatóságáról. Szerintem azonban — megint hazai viszo­nyokra vetve szememet — a módszer nem m oiyan új, mint az első pillantásra latszik. Mert nálunk is kiszámítanak. Például azt, hogy ha az önköltséget ennyivel és ennyivel cso&kentjüK, akkor országos és éves szinten exportmerlegünk aktív lesz. Hiszünk ebben? Hiszünk. Az önköltség csökken is annyival, és annyivá!, csak éppen a beszerzési költség növekedik, meg az igényhányados, meg a mi­nőségromlás miatt a felhasználhatósági In­dex, meg egy sor egyéb szakkifejezés. Jöhet teli át a Mikulás, aki mindent megold. Egyet­len éjszakán, másodpercenként 70 000 mér­föld sebességgel. BIZTOSÍTÁS Angliában mindenre lehet biztosítást köt­ni, bar tudomásom szerint a CSEB még nincs bevezetve. Néhány példa: A lábát biztosította Pelé, Marlene Diet- rich, Sonja Henny. Az orrát Mr. G. Thom­son, a Johny Walker whisky-üzem főszag lá- sza. Egy úr a baj ászát biztosította tűz ellen, mert féltette a cigarettáitól. Silvia Pampani a keblére, Loretta Young a szemére, Joan Crawford a szájára volt büszke és fizette esetleges károsodása lehetőségével számolva a biztosítási részleteket. A vonatkozó bebiz­tosított tárgyakat nem érte kár — legalább­is a biztosítási feltételek szerint- nem: hadd fűzöm azonban hozzá, hogy leszámítva a kor okozta károsodást — viszont Sziám királya a trónját biztosította és mivel elvesztette, a biztosító fizetett. Híven az eddigi gondolatfordulatokhoz né­hány javaslatot vetnék fel hazai biztosítási ügyletekre. (Ha ugyan nem szerepelnek már a Cascóban, vagy a CSÉB-ben, amelyek fel­tételeit és szolgáltatásait csak specializálódott jogászok tudhatják számon tartani.) Tehát: — Javaslok biztosítást vezetőknek leváltás ellen. A haszon hármas lenne. 1. A biztosí­tás népszerű, a bevétel számottevő volna. 2. Egyes vezetők bátrakká válnának, kezdemé­nyeznének, kockázatot vállalnának — hiszen mi ba j lehet ? Ha az ellenállás túl erős, meg­kapják a biztosítási összeget. 3. Más vezető­ket, akik arra teljesen alkalmatlanok, a fel- sőbbség könnyebben váltana le. Nem játsza­na többé szerepet a szokásos gond, hogy „az­tán azt mondja meg valaki, hová teszem?” — Lehetne bevezetni biztosítást a közüle- tek és vállalatok ellen. Például. Kap a bizto­sítót! fél egy idézést, hogy legyen otthon szer­dán, mert bekötik a vízcsap, illetve a gáz­csap száját. Nem jönnek — a munkakiesést a biztosító postafordultával téríti. Jönnek, de aztán háromszor kell magánszerelőt hívni, mert folyik a víz, nem folyik a gáz. A biz­tosító fizet. — Továbbá nagy népszerűségnek örvende­ne egy minőségbiztosítás. A dohány, a kávé, a tévékészülék ugyanazon az áron kerül for­galomba, de izé... szóval... Nem, ezt nem le. hét, visszavonom. Tönkremenne a biztosító. Gombaszöret

Next

/
Thumbnails
Contents