Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-27 / 228. szám
1978. SZEPTEMBER 37., SZERDA Losonczi Pál Gödöllőn Eszmecsere az agrárszakember-képzésről (Folytatás az 1. oldalról.) Milyen szakembereket nevel Gödöllő, s milyenekre van szüksége a korszerű szocialista nagyüzemi gazdaságoknak? — e körül folyt az eszmecsere a továbbiakban. Az Elnöki Tanács elnöke szerint ma már a fiatal mezőgazda- sági mérnököknek nemcsak a szakmájukhoz, a tudományhoz, hanem a vezetéshez, a gazdasági szervezéshez, a termelés irányításához is értenie kell. Annál is inkább, mert ma már közülük kerülnek ki a nagygazdaságok vezetői. Az egyetem rektora ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a szaktudományok mellett többféle módon is felkészítik a fiatalokat, így például pszichológiai, vezetési ismereteket is elsajátíthatnak, sőt, a pedagógusképzés is magas színvonalú az intézményben, E tekintetben az egyetemi KlSZ-szerveze- tek és a kollégium élete is jó iskola. Mezei Tibor, az egyetemi KISZ-bizottság titkára ezzel kapcsolatban több példát is említett. Minden negyedik KISZ-tagnak van valamilyen funkciója, s a kollégium önkormányzata Is jótékony hatású. Az ilyen fajta szereplések során a hallgatók olyan gyakorlatot szereznek, amelyet később a munkájukban is jól hasznosíthatnak. Az államfő arról is tájékozódott, hogyan állják meg a helyüket az egyetemen végzett nők. Korábban — hangzottá válasz — a legtöbbjük tudományos intézetekben, vagy adminisztrációs területen helyezkedett el. Az utóbbi éveikben azonban egyre többen maradnak az állattenyésztésben vagy a gazdaságszervezés területén. Ezt a folyamatot segíti, hogy az egyetemen egyre több az olyan szak, amelyet a nők is szívesen választanak hivatásul. Ezek közé tartóznák például a szakfordítók, s az agrárközgazdászok. A továbbiakban gyakorlat és az elmélet kapcsolatát vitatták meg a jelenlévők. Csak két példát említsünk arra, hogy milyen fontosnak tartják az egyetemen azt, hogy minden szempontból jól felkészült agrárszakembereket neveljenek. Több állami gazdaságba, termelőszövetkezetbe nemcsak szakmai gyakorlatra, hanem a betakarítások | Nők a gyárban Meghatározó munkakörülmények A mezőgazdasági gépkiállításon dr. Huszár István, a gépészmérnöki kar dékánja, Losonczi Pál, dr. Romány Pál és dr. Cselőtei László. Bozsán Péter felvételei idején dolgozni is járnak az egyetemisták. Mint elmondták, teljesítményük a Monori Állami Gazdaságban például a norma kétszeresét éri el. Gyakran járnak Gödöllőre előadást tartani elismert gyakorlati szakemberek is. Közöttük említették dr. Burgert Róbertét, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igazgatóját és dr. Tresser Pált, a duna- varsányi Petőfi Tsz elnökét. A beszélgetés után az egyetem rektora az Elnöki Tanács elnökének átnyújtotta az Egyetemi Emlékérmet, amelyet a mezőgazdaság és az egyetem fejlesztéséért adományoz az egyetemi tanács. Az államfő ezután megtekintette az egyetem több intézményét. Részt vett a gépészmérnöki kar ötödéves hallgatóinak előadásán, az aulában bemutatták neki annak a plasztikának a fotóját, melyet Amerigo Tot, a világhírű magyar származású szobrászművész készít a főfalra. Szabó István, a kollégiumi tanács titkára kalauzolta az 1200 diáknak otthont adó épületben az Elnöki Tanács elnökét, aki megtekintette a mezőgazdasági tudományi kar kutató- és kísérleti telepét, valamint a mezőgazdasági gépészmérnöki kar gyakorlati műhelyeit. A gödöllői látogatás tapasztalatait összefoglalva Lo- sanczi Pál elmondotta, hogy többször járt már Gödöllőn, s most is nagy örömmel ismerkedett a mezőgazdasági- szakember-képzés új eredményeivel. Annál is inkább, hiszen abban, hogy az utóbbi két évtizedben a magyar mezőgazdaság felzárkózott Európa legfejlettebbjei közé, abban a gödöllői intézménynek is jelentős szerepe van. A látogatás emlékére végezetül-dr. Cselőtei- László az államfőnek az egyetem fejlődését bemutató díszes fénykép- albumot nyújtott át. Cs. A. Gazdagabbá válik a mozgalmi munka Erősödő kapcsolat a Pest megyei és a szlovákiai Nővé Zamky-i járás népfrontbizottságai között Tegnap délelőtt megérkezett Budapestre a Csehszlovák Hazafias Front Szlovák Nemzeti Frontja Nővé Zamky-i járási bizottságának küldöttsége, amely Michal Svajdának, a járási bizottság vezetőségi tagjának vezetésével a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának meghívására három napot tölt hazánkban. A küldöttség tagjai: Vojtech Handl, a bizottság vezetőségi tagja, a szlovák Antifasiszta Szövetség járási titkára és Ján Ondrasek, a Nővé Zamky-i PLE- TATEX ipari szövetkezet elnöke, a Nemzeti Front járási bizottságának tagja. A vendégeket tegnap délben a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Kovács Antalné, a megyei bizottság titkára és Sípos Árpád titkárhelyettes fogadta. Kovács Antalné így mutatta be a vendégeket: — Mindhárman Érsekújváron születtek, mindhárman részt vettek az antifasiszta harcokban. Michal Svajda elvtárs a szovjet hadsereg katonája volt, Ján Ondrasek elvtárs az illegális mozgalomban harcolt a fasizmus ellen, Vojtech Handl elvtárs pedig partizán volt. A Pest megyei népfrontbizottság titkára, a továbbiakban a megye életéről, a mozgalmi munkáról tájékoztatta a vendégeket, majd a látogatás céljáról a következőket mondta: — Szeretnénk jobban megismerkedni egymás életével és munkájával, tartalmas együttműködést kialakítani a két politikai tömegszervezet között, miáltal gazdagodna a két szervezet mozgalmi munkája. A Pest megyei népfrontbizottságnak más szocialista országok hasonló szervezeteivel eddig nem volt kapcsolata, ez az első lépés a kapcsolatteremtésiben. Ez év májusában látogatást tettünk a Nővé Zamky-i járásban, akkor ismerkedtünk meg az itt jelenlevő elvtársakkal is és most viszontlátogatásra hívtuk meg a járási bizottság vezetőit. Az az elképzelésünk, hogy a jövőben rendszeresen, évenként találkozunk, s alaposan megismerkedünk egymás munkájával. Tegnap délután a szlovákiai vendégek Kovács Antalné és Sípos Árpád kíséretében a pomázi írószer Szövetkezetbe látogattak, később a szentendrei múzeumokkal ismerkedtek. Este Pilisszentkereszten várták őket, itt a szlovák nemzetiségi lakosság hagyományokat ápoló tevékenységével ismerkedtek meg. A műsort, amelyben a szlovák Pávakör is fellépett, baráti beszélgetés követte a pilis- szentkereszti szlovákokkal. A vendéglátók úgy állították Össze a küldöttség programját, hogy képet kaphassanak a községi mépfrontbizott- ságok munkájáról is. A szlovák vendégek holnap este utaznak vissza Csehszlovákiába. H. E. Az Egyesült Izzó váci gyárában mindössze négy szak- munikásnő dolgozik. Arról van szó, hogy a gyár 2035 dolgozójának fele nő, s majdnem minden második férfi szakmunkás, de a nők közül csak négy. Nem a vállalat hibája, hogy a nők munkáját eddig nem sikerült a szakma rangjára emelni. Ha majd egyszer mégis megkapják a szakmásítás engedélyét, akkor sok nő lesz vákuumtechnikai szakmunkás. Addig betanítottként dolgoznak. Mindez a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa nőbizottságának kihelyezett ülésén hangzott el a közelmúltban a váci gyárban. Az itt dolgozó nők helyzetét Kékesi István, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára ismertette; a megyei vasasüzemek- ben dolgozó nők körülményeiről pedig Kiss Imre, az SZMT munkavédelmi felügyelője adott áttekintést. Fegyelmezett ebbek A nőbizottság társadalmi aktívái reprezentatív felmérést készítettek a megyei vasasvállalatoknál. Az volt a cél, hogy az ott tapasztaltak alapján javaslatokat tegyenek a nők helyzetének javítására. Akárcsak az országban, Pest megyében is emelkedett a nők foglalkoztatási aránya. Jelentős számban vállalnak ma már nem hagyományosan női munkát is, mert a technikai fejlődés ezt lehetővé teszi. Megvizsgálták a balesetek alakulását is. Az idén augusztus végéig harminccal több halálos munkahelyi baleset történt az országban, mint tavaly. Megállapították, hogy a megye vasasüzemeiben 85 százalékkal több baleset történt a férfiakkal, mint a nőkkel. Ennek nem az a magyarázata, mintha a nők munkavédelme kiemelt feladat lenne, mert nem is az. A nők számára kedvező arány magyarázata: a nehéz és veszélyes munkákat férfiak végzik. Ám még ez sem elegendő magyarázat. A nők általában fegyelmezettebbek a munkahelyen, precízebben és figyelmesebben dolgoznak. Továbbá : ha egy nőt lát szabálytalanul, veszélyesen dolgozni a munkahelyi vezető, előbb rászól, mint a férfira. Attól tart, hogy a férfi, ha sokat kötekednek vele, hamarabb megsértődik és odébbáll. A nők viszont hűségesebbek munkahelyükhöz. A lélektani eszmefuttatást még lehetne folytatni, de inkább néhány szót a balesetek okairól. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az esetek 65 százalékában a dolgozó a hibás a sérülés bekövetkeztéért. Ennek a valószínűségét az SZMT munkavédelmi felügyelője kategorikusan tagadja: legalább 80 százalékban a munkahely a hibás! Az eltérés abból adódik, hogy a kivizsgálás nem alapos. nem veszik figyelembe az összes Az MSZMP küldöttségének izraeli látogatásáról Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 14—24. között látogatást tett Izraelben az MSZMP küldöttsége, amelyet Rév Lajos, a Központi Bizottság tagja vezetett. A delegáció megbeszélést folytatott Meir Vilnerrel, az IKP Központi Bizottságának főtitkárával és a párt más vezetőivel, látogatást tett megyei párbizottságokon, pártalap- szervezetekben, ismerkedett a párt tevékenységével, valamint találkozott parlamenti képviselőkkel. Az MSZMP küldöttsége tolmácsolta a magyar kommunisták szolidaritását azzal a harccal, amelyet az izraeli kommunisták folytatnak az arab területek elfoglalása, az Izraelben élő arab lakosság ellen folytatott megkülönböztető és elnyomó politika ellen, az igazságos és tartós közel- keleti béke megteremtéséért, az izraeli demokratikus és békeszerető erők egységéért, a dolgozók jogainak megvédéséért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért. Az MSZMP és az IKP kötelességének tartja, hogy hozzájáruljon a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. Áttekintették a pártközi kapcsolatok fejlesztésével ösz- szefüggő feladatokat, és megállapodtak a két párt együttműködésének továbbfejlesztésében. tárgyi és személyi tényezőket. A nőiknél a balesetek többségének bekövetkezése a formális kioktatásra, a kedvezőtlen munkafeltételekre és munkaszervezési hiányosságra vezethető vissza. Nem szabad hagyni! A munkakörülmények évről évre folyamatosan és tervszerűen javulnak, de ez a javulás elmarad a termelés és a termelékenység növekedése mögött. A vállalatok többsége csak azzal szeret büszkélkedni, hogy milyen nagy a termelékenység. Pest megyében is hatalmas összegeket költenek beruházásira, rekonstrukcióra, műszaki fejlesztésre. Káros, ha az új beruházásnál egyáltalán nem, vagy csak utólag javítanak a munkakörülményeken. A Csepel Autógyárban nemrégiben új üzemcsarnokot építettek. Az első napok után az ott dolgozó munkások tömegesen keresték fel a szakszervezeti bizottságot, az orvost, a pszichológust: a í rossz levegőcserére panaszkodtak. A hibát utólag kellett kijavítana Van jó példa is, ilyen a Telefongyár nagykátai gyára. Amikor új üzemcsarnokot építettek, előre gondoltak a munkakörülmények javítására. Olyan székeket állítottak be például, amelyek a testhez, a mozgáshoz alkalmazkodnak. A színdinamikai hatások érvényesítésére, a nők kívánsága szerinti függönyöket szereltek föL A kulturált környezetben a munkások jól érzik magukat. Ugyanez történt az Egyesült Izzó váci gyárában is. Nagy a különbség a különböző időszakokban munkába állt fénycsősorok között, mert az utóbbi időben már gondoltak a káros és kellemetlen hőhatás csökkentésére is. Ma minden nő az új soron szeretne dolgozni! Igaz, a szakszervezetnek közelharcot kellett folytatnia a beruházókkal, akik eleinte csak ennyit tudtak mondani: ahol fénycsövet gyártanak, ott meleg van. Mégsem engedték üzembe helyezni a csarnokot addig, amíg megfelelő légállapotokat nem teremtettek. Megemelték a tetőt, nagyobbra vágták az ablakokat; befúvó-, később elszívőberendezést helyeztek üzembe — és ma ez a legjobb munkahely. Fut a szalag Terjed a szalagmunka, s jobb tudomásul venni, hogy ez a fejlődés, a termelékenység növelésének az útja. Divatos lett a szalagmunka ártalmairól beszélni, s ez is indokolt. De az ártalmak ellen még nem sokat sikerült tenni. A fő kérdés az: hogyan kellene feloldani a monotóniát? A kérdés megoldásában még csak a kezdet kezdetén tartunk, s a ma már ismert jó módszereket is alig alkalmazzák a vállalatok. Milyen veszélyei vannak a szalagmunkának? Látszólag nem nehéz munka, de tartósan azzal fenyeget, hogy beszűkül a személyiség, ennek folytán csökken a munkaképesség. elvész az alkotókészség. meghal a munkakedv. Valóban, rettenetes éveken keresztül ugyanazt a részmunkát végezni. A következmény: ijesztő mértékben megnőtt a neurotikusok száma! Mit lehet tenni? Többféle próbálkozás van. Az egyik az, hogy a kötött ütemű szalagot kötetlenné kell tenni. hogy a munkás a neki legjobban megfelelő tempóban dolgozhasson, ne okozzon számára szorongást, hogy „már megint itt a következő darab!’’ Ha pedig gyorsabb a kéz, mint a szalag, akkor a munkás ül és vár. de ott kell ülnie, nem mozdulhat eh A másik próbálkozás: időszakonként váltani kell a munkaműveletet, cserélni,újat tanulni. Ez némi időveszteséggel járhat kezdetben, de ez elenyésző a hasznához képest. Vannak vállalatok, amelyek a munkaközi szünettől, a tornától, a zenétől várnak megoldást. Másutt — például a gödöllői árammérőgyárban —• bevezették a munkahelyi kiszolgálást, abból kiindulva, hogy nem csak a diszpécsernek jár üdítő ital és kávé. A módszer még nem tökéletes, mert csak az elárusítót hozták közelebb, de nem annyira közel, hogy a munkások felállás nélkül vásárolhassanak. Az SZMT javasolni fogja a vállalatoknak. hogy lehetőség szerint vezessék be a munkahelyi kiszolgálást Ideges asszonyok A munkavédelemről sokat lehetne — és sokat kell — beszélni. Megállapították, hogy alulvilágított ország vagyunk. A lakásban, a munkahelyen kevés a fényerő. És rossz a fényelosztás. Általános, hogy hiányzik a helyi megvilágítás, helyette az általános megvilágítást alkalmazzuk. Pedig az otthon és a munkahelyein végzett műveletet — nem pedig az egész teret — kell megvilágítani, így megkíméljük a szemet attól a kifáradástól, amely idegfáradtságot okoz. A világítást a munkahelyen szakembernek kell megterveznie! Az sem mindegy, hogy milyen színű a fal — és ez már igazán nem pénzkérdés. Régi tudomány, kevesen alkalmazzák a színdinamikai elveket. Bűn, ha ezt felújításkor nem veszik figyelembe. A zaj ellen nem sikerült eddig hatásosan küzdeni, de az egyéni védőeszközöktől igenis lehet várni valamit. A svéd vattának nincs magyar nyelvű használati utasítása, márpedig ez itt nagyon lényeges. Sokan még nem is hallottak a zajkendőről, pedig nagyon jók a tapasztalatok. A váci gyárban a nők számára kedvező bérpolitikai intézkedéseket hoztak, s ahhoz képest, hogy csak négy szakmunkásnőjük van, nem is látszik rossznak az az arány, hogy a férfiak évente átlagosan 44, a nők 32 ezer forintot keresnek. Viszont ez megmagyarázza azt, hogy miért törik a nők magukat annyira a túlóráért. Ha egy darabig nem túlórázhatnak. már követelik, mert megszokott keresetkiegészítésnek tekintik. A gyereknevelés, a háztartás majd’ meglesz valahogy! A férfiak szeretik azt mondani, hogy a nők idegesen jönnek a munkahelyre, a családi problémák miatt. A férj, az persze mindig kivétel, azt mondjá: az asszony idegesen jön haza a munkahelyéről... Fejezzük be ezt a beszámolót egy adattal, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy figyelmet kell fordítani a nők, különösen a szülőképes korú nők munkakörülményeire. 1964-ben ezer gyerek közül tizenegy szövődményes terhesség után jött a világra. Tizenegy évvel később. 1975-ben ezer terhesség közül százkettő volt szövődményes. Hatos Erzsébet Kommunista szombat A PÁÉV a hét végén tartotta az idén második kommunista szombatját. A termelő munkában 1078-an vettek részt: a diósdi csapágygyár, a kistarcsai kórház, valamint a váci, gödöllői, érdi és dunakeszi lakótelepi építkezéseken. A termelési érték 1,8 millió forint volt. Az elszámolható kereset 200 ezer forintot tett ki, mely összeget a vállalat szociálpolitikai feladatai megvalósításának elősegítésére, továbbá a vállalati nyugdíjasok támogatására ajánlották fel a dolgozók.
