Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
Ember — gép késien áll Csatasorban a kukoricakombéfnok — Savanyú még a szőlő Egyetemisták a Pest megyei földeken XXII. ÉVFOLYAM, 226. SZÄM ÁEBA 1 FORINT 1978. SZEPTEMBER 24., VASÁRNAP Viszonyszám J átéknak tűnhet, de persze nem az, mert sokát mond egy-egy település ipari foglalkoztatottjainak összetételéről az átlagos havi kereset. Pest megyében a hét város közül a legmagasabb összegű kereset a százhalombattai munkásoké, havi átlaga 3300 forint fölött van. A második az ilyenfajta rangsorolásban Gödöllő. Aki némi jártasságot, dörzsöltségét szerzett a bérezés viszonyaiban, rögtön tudja: ebben a két városban nincsenek könnyűipari üzemek, azért listavezetők. Ha ugyanis működnének ott ilyen gyárak, rögtön odaveszne a másoknál magasabb havi átlag, mint keserűen megjegyezték ezt Vácott, ők az ipar mostohagyerekei, mármint a város könnyűipari üzemei, mivel a többi termelőhelyhez képest átlagkeresetük 300—500 forinttal kisebb. Aláhúzzuk: átlagokról van szó! A konkrét munkás azonban a bért is konkrétan veti össze, s ha azt látja, hogy bár ő öntő — a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyárában —, mégsem keres annyit, mint másutt egy műszerész, mivel más és más tárcához, s ezzel bérszinthez tartoznak, akkor nem megy el öntőnek. S való: nem megy eL Az öntőmunkások hiánya évek óta fokozódik a gyárban, tanulók pedig miért is jelentkeznének? Van persze egy országos szakmai bértáblázat, amiben papíron tökéletesen ott állnak az igazságos bérarányok és bérösszegek, elkerülendő, hogy valakik, ugyanabban a szakmában, csak éppen más és más tárca felügyelete alatt, meghökkentően eltérő havi bérre tehessenek szert. Ami a baj: az érintettek megítélése szerint körülbelül a nyolcvanas évek közepére lehet addig eljutni, hogy következetesen és maradéktalanul érvényesüljenek a táblázatban foglaltak. S addig? A kérdés korántsem szónoki, mert nincs rá megnyugtató felelet. Hiszen nehéz megérteni, miért fontosabb a népgazdaságnak — persze nem fontosabb, csak éppen a makacs bérhagyományok ezt mutatják — az a villamosműszerész, aki tiszta, világos műhelyben egy mérő- pad mellett dolgozik, mint az az öntőmunkás, aki korszerű automata gépek részegységeit készíti — meglehetősen kezdetleges körülmények között — KGST kooperációban?! F el kell figyelnünk arra a lényeges jellemzőre, hogy a megye iparában a munkások ágazatonkénti bére nagyobb mértékben különbözik egymástól, mint a többi foglalkoztatotté. Ez utóbbiak keresetkülönbsége átlagosan fele akkora csak, mint a munkásoké, azaz náluk mintha jobban érvényesülne az igazságosság, mint a fizikai foglalkozásúaknál, holott tény, a teljesítménykövetelmények sokkal ritkábbak. Természetesen vannak indokolható tényezők a különféle eltérések létrejöttében, hiszen ahol magasabb a szakmunkások aránya, ott az átlagbér, s vele a havi átlagkereset is nagyobb. Az ilyen és hasonló, jogos eltérések figyelembevételével is azt kell mondanunk — mintegy összegezve a sokféle adatot —, hogy ma már aligha tartható fenn, magyarázható meg az a rés, mely a megye iparában a két fő területet, az ún. nehéz- és könnyűipart elválasztja. A rés forintban kifejezve: havi négyszáz. Évi négyezernyolcszáz. Ami már összeg! Esetleg akkora összeg, hogy magyarázza, miért éppen a könnyűipart sújtja a legjobban az ún. munkaerőhiány. Nem egyedül ez magyarázza, de szerepe' nyomatékos. Amit bizonyít, hogy a megyének azokon a településein, ahol kisebb a választék a munkahelyek között, a könnyűipari termelőhelyek kevésbé küzdenek létszámgondokkal, mint ott, ahol annyiból áll a döntés, hogy az illető átmegy az utca túloldalán levő üzembe. Esetleg egy műszakba a kettő vagy a három helyett, esetleg az állómunka helyett ülve végezhetőt kapva, s korántsem esetleg több bérért. G ondolatmenetünkkel nincs szándékunkban éket verni egyik meg másik iparcsoport, iparág közé, amúgy is megtette ezt már régen az élet. Pusztán azon töprengünk, hogy a különféle s egyre élesebben szembekerülő viszonyszámok valóban tükrei-e a népgazdasági különbségeknek, a munka társadalmi hatékonyságában meglevő eltéréseknek? Vagy inkább arról van szó, hogy annak idején, az iparosítás kezdeti szakaszában kialakult egy bérszerkezet, s bár azóta sokat fordult a világ erre meg arra — így a könnyűipari üzemek technikai felszereltségében, technológiájában —, a bér mechanikusan gyarapodott, mindig a kiinduló alaphoz, s nem a végbement változásokhoz igazodva? Mással ugyanis aligha tudjuk magyarázni például azt a tényt, hogy a megyében a textilruházati ipari munkás — a bére ezt fejezi ki — sokkal kevésbé fontos a népgazdaságnak. mint a fémtömegcikk-iparban dolgozó. Holott, ha a létrehozott értéket nézzük, akkor... de inkább ne nézzük, mert még furcsább dolgokra bukkannánk. Olyasmire, hogy a bérek némely területen akkor is nőnek, amikor a termelés helyben topog, csak azért, mert e területek valamikor megszerezték azt a címkét maguknak, hogy ők népgazda- ságilag fontosak... Tavaly első ízben haladta meg a könnyűipari ágazatban levő üzemek dolgozóinak százalékos bérnövekedési mértéke a nehéziparként számon tartottakét. Ami azzal biztat: ha hosszú várakozási idő elteltével is, talán megkezdődött a fölzárkózás, hiszen évtizedek óta ez az első eset arra, hogy az arány így alakuljon. Nehogy félreértés essék: nem egyen- lősdiről beszélünk, nem arról, hogy valamennyi nép- gazdasági területen átlagosan egyforma összeg kerüljön a borítékba. A viszonyszámok hosszú távon Is fönnmaradnak, de akkor lesznek elfogadhatók, ha hatékonysági viszonyokat fejeznek ki, ha a bérek nem az ágazatot tükrözik, hanem a teljesítményt. Mészáros Ottó Határidő előtt három hónappal Állattenyésztési program a budai járásban A budai járásban három évvel ezelőtt még tizenegy termelőszövetkezetben gazdálkodtak, napjainkban viszont — az egyesülések után — ez a szám hatra csökkent. Ezekben a gazdaságokban az V. ötéves terv során arra törekednek, hogy az alaptevékenységen belül mindenekelőtt az állattenyésztés fejlődése legyen jelentős . A solymári Pilisvölgye Magyar-Bolgár Barátság Tsz szarvasmarha-szakosítótelepét a tervidőszak elején kezdték el építeni Pilisvörösvárott, s az elmúlt napokban már meg- ‘ volt a műszaki átadás. A telepen 320 szarvasmarhát tudnak elhelyezni, s megépítése több mint 25 millió forintba kerül. A tervidőszak végére ötszáz térőhelyesre bővítik. A termelőszövetkezet ürömi telepén elkészült — huszonegymillió forintos beruházással — a száz ' férőhelyes baromfinevelő-telep is. A termelőszövetkezet építőbrigádja az eredeti határidő előtt három hónappal befejezte a munkát Várhatóan 1980-ra készül el a pátyi Zsómbéki Medence Tsz tízezer férőhelyes kísérleti sertéstelepe, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium műszaki-fejlesztési hozzájárulásával. A tervek készülnek, s a helyét is kijelölték. Az elkövetkezendő időszakban felépülő sertéstelep teljes mértékben megfelel a kor követelményeinek: a keletkező hígtrágyát négyszáz hektáron öntözésre használják. A tervidőszak végére elkészülő új beruházás jelentősen javítja majd a tsz jövedelmezőségi mutatóit. F. G. Az abony Ságvári Endre Tsz 400 hektáron termeszt cukorrépát. A hónap elején kezdődött meg a betakarítás, eddig mintegy 365 vagonnal szállítottak el feldolgozásra. Koppány György felvétele A becslések szerint Pest megyében most 3 millió 800 ezer mázsa morzsolt kukoricának megfelelő termésre van kilátás. S bár az ősz sokféle feladatot zsúfolt egybe, mégis a tengeri gyors betakarítása a legjelentősebb. Sajnos a szemek a hidegebbre fordult időjárás miatt igen lassan érnek. A mezőt járó szakember vagy laikus egyképpen, még többnyire zöldszárú, levelű állományt lát a táblákon!. A statisztikai adatokat vizsgálva egyébként kedvező képet mutat az őszi készülődés. A tömegtakarmányként termesztett silókukoricának eddig 60 százalékát vágták le, a cukorrépának egyötödét szedték ki a földből a gépek. Ahogy azt a szakemberek elmondták, a répa betakarítására kedvezőtlenül hat a kiszáradt, nehezen fellazítható talaj, így ennél, de más munkáknál is a törések miatt a szokottnál több alkatrészre van szükség. Gyors intézkedések várhatók a napraforgó-tárolás gondjainak enyhítése érdekében. A pénteki mezőgazdasági operatív bizottsági ülésen is elhangzott, de köztudott, hogy még mindig van hántatlan tarló Pest megyében. A jelenség elgondolkodtató, és aligha magyarázható időhiánnyal. A türelemnek most inkább szőlőskertekben van helye. A fürtök cukortartalma ugyanis jelenleg meglehetősen alacsony. Hibát követnénk el, ha Vezeték Százhalombattára korán szüretelnénk, mert a borkészítéshez sok cukrot kellene felhasználni. Pedig ha kivárjuk, s az idő is kedvez, a természet maga édesíti meg a szemeket. A zöldségfélék közül betakarításra vár a paradicsom . 60 százaléka, a zöldpaprika fele, a télikáposzta, az őszi karfiol, kelkáposzta, és a gyökérfélék. A jelenleg becsült termést az előrejelzett korai fagyok miatt csak vendégmunkások segítségével lehet veszteség nélkül betakarítani. A megye területén jelenleg 630 katona, 740 egyetemi és főiskolai hallgató segít a gyümölcs- és zöldségszedésben. A vállalatok és intézmények dolgozói pedig körülbelül 70 ezer órát dolgoznak a ha-r tárban. V. B. Magyar-osztrák kormányfői tárgyalások Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szombaton megbeszélést folytatott időszerű, a két ország kapcsolatait érintő és nemzetközi kérdésekről dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárral, aki nem hivatalos látoga- son tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök- helyettes, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint dr. Johann Denglet budapesti osztrák nagykövet és dr. Otto Gatscha, a kancellári hivatal csoportfőnöke. Az osztrák szövetségi kancellár és felesége a hét végére — Lázár György és felesége társaságában — Hajdú- Bihar megyébe látogatott A vendégeket Debrecenben a megye és a- város vezetői fogadták. Ma Bruno Krejsky és kísérete a Hortobágyot tekinti meg, a délutáni órákban ne* dig visszautazik Budapestre. Szabad szombaton — társadalmi munkában Az összefogás eredményeként decemberre végeznek a kistarcsai kórház építői Rövidesen elkészül az Adria kőolaj távvezeték csurgói szivattyúállomása.- A Siófoki Kőolajtávvezeték Építő Vállalat dolgozói szeptember 30-ra befejezik az Országhatártól számított első nyomásfokozó egységen a gépészeti szerelési munkálatokat. A százhalombattai szakaszon is tartják a határidőket. , Bajkor József felvétele A borongás, esős szombat reggel ellenére 8 órától délután 4 óráig csaknem kétszáz társadalmi munkás szorgoskodott az épülő kistarcsai kórház területén — társadalmi munkában. Feleslegessé vált felvonulási épületeket, kerítéseket bontottak, kábelárkokat temettek, parkosítottak, takarítottak. A társadalmi munkát a Pest megyei Beruházási Vállalat pártalapszerveze- te kezdeményezte. A megyei tanács pártbizottsága is támogatta a kezdeményezést. Felhívásukra a párt- bizottság tizenhat alapszervezetéből, a tanács szakigazgatási szerveitől, osztályairól, a megyei polgári védelmi parancsnokságról összesen száz- hetvennyolcan jöttek el, a többségük számára szokatlan fizikai munkára. Voltak azért közöttük az építkezésnek-bontásnak szakemberei, sőt nagymesterei is. A PV kilenc személyes brigádja például fél óra alatt szétbontott egy akkora faházat, ami hozzá nem értőknek fél napig is eltartott volna. Nem messze tőlük a tanács egészségügyi osztályának dolgozói kábelcsatornát temettek be. Fülöp Tibor gazdasági csoportvezető a tizenegy személyes alkalmi munkacsapat vezetője elmondta, hogy az osztály minden férfitagja részt vesz a társadalmi munkában. Természetesen nők is jelentkeztek, ők azonban majd novemberben. az addigra elkészülő úgynevezett hotelszárny takarításában segédkeznek. Most, amikor építési szakemberekre, szakmunkásokra és munkagépekre is szükség volt, eljött a generál kivitelező Pest megyei Állami Építőipari Vállalat több gépkezelője. ott volt a főépítésvezető, az építésvezető és hat művezető, valamint a Pest megyei Beruházási Vállalat műszaka ellenőr gárdája. A kistarcsai kórház építésének befejezését az idén decemberre tervezik. A mintegy 600 milliós kiemelt beruházás nagy része már teliesen elkészült, s tulajdonképpen csak a hotelszárny belső munkálatai vannak hátra. Hazánkban ilyen gyorsan (1975-ben kezdték!) ilyen nagy kórházat még nem építettek fel. S hogy ez sikerülhet, az elsősorban a társadalmi összefogásnak köszönhető. Sz. P. Abdel Madjid Aouchiche algériai lakás- és építésügyi miniszter — aki hazánkban a két ország építőipara közötti együttműködésről tárgyalt — szombaton elutazott Budapestről. Keserű Jánosnc könnyűipari miniszter vezetésével tegnap delegáció utazott Alma- Atába, a magyar gazdasági és műszaki napok megnyitására. Dr. Josef Streit, az NDK legfőbb ügyésze — aki delegáció élén tartózkodott hazánkban — tegnap elutazott á magyar fővárosból. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!
