Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-23 / 225. szám
I97S. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT FÓTI PÁRBESZÉD Hogyan;, mire neveljük gyermekeinket? FELHÍVÁS A NEMZETKÖZI ÉV ALKALMÁBÓL A Fóti ősz immár hagyományos rendezvénye az a pedagógiai tanácskozás, amelyet Fóti párbeszéd néven ismerteik meg a váci járás lakói, iskolai nevelői. Közérdekű és időszerű kérdésekről cseréltek nézeteket résztvevői — mint például a felkészítés a családi életire, a munkás- fiatalok közművelődése, a mese szerepe a nevelésben, s legutóbb, tavaly a közoktatás és köznevelés kapcsolata. Az idei párbeszéden, szeptember 21-én a fóti Vörösmarty Művelődési Házban ismét hasonló fontosságú, bár szerteágazóbb volt a téma: ezúttal Közös gondunk: a nevelés címet viselte a tanácskozás. Ezt tükrözte, hogy nemcsalt a járás 32 iskolájának pedagógusai, iskolai gazdasági szakemberei, hanem a közművelődési dolgozók, a párt és állami vezetők is részt vettek a csaknem négyórás eszmecserén. A kor követelménye az egységesebb ráhatás — A nevelés mai gyakorlatát, eredményeit, hiányosságéit tekintve nem annyira gondunk, mint inkább feladatunk, egyik legszebb kötelességünk a jövő generációk képzése, a gyermekek személyiségének formálása — hangsúlyozta vitaindító előadásában Szűcs Istvánné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Úttörő Szövetség főtitkára. Mint mondotta: a szocialista-kommunista nevelés alatt nemcsak a korszerű ismeretek nyújtását értjük, hanem — természetesen — a tevékeny, a közösség érdekeit figyelembe vevő, közéleti magatartásiorma kialakítását is. — A szocialista állam szerepe egyre nő a nevelésben — erre a legfrissebb példát az új oktatási és nevelési dokumentumok adják — s az intézményes iskolai, úttörőmozgalmi pedagógiai munkában szembeötiőek e változások. Pedig társadalmunk mostani fejlettségi színvonalát figyelembe véve, s nevelésünk céljait tekintve elengedhetetlenül forftos, hogy a közművelődési intézményeket, a termelőüzemeket, a tömegkommunikáció lehetőségeit ne hagyjuk kihasználatlanul; hiszen csak az a gyermek folytathat majd felnőttként értékes közéleti tevékenységet, s lehet szellemileg, érzelmileg, testileg felkészült fiatal, aki alapos ismerője a társadalmi gyakorlatnak. Példák, s tapasztalatok híján pedig aligha válhat azzá. — Jó néhány szemléleti gátja van még napjainkban az ilyesfajta nevelésnek: az iskolákban a tanári tekintély túlhangsúlyozása, a családban a gyermek kényeztetése, vagy elhanyagolása, s az úttörő- mozgalomban például a követelményrendszer korszerűtlensége. Mert nem fér kétség ahhoz, hogy hiányos az úttörők tizenkét pontja, ha megköveteli a természet szerete- tét és védelmét, de nem a társadalmi tulajdonét. Céljainkkal azonosulva — A gyermekek túlterheltségének egyik forrása, hogy azonos, vagy hasonló jellegű feladatokat ad nekik az úttörőmozgalom, a napközi, az iskola, s így szinte hármas énjük alakul ki: egy az iskolai feladatok, egy a napközis tennivalók, egy pedig a mozgalmi teendők ellátására. Egységesebb, az iskolák által koordinált, de az iskolán kívüli lehetőségeket jobban figyelembe vevő nevelési rendszerre van szükség. Épp ezért nemcsak a pedagógusok dolga a nevelés, hanem — ahogyan az MSZMP 1970-es ifjúságpolitikai állásfoglalása hangoztatja — össztársadalmi feladat, amelyből minden embernek, függetlenül attól, hogy milyen munkaterületen dolgozik, részt kell vállalnia. — Nem szabad megengedni, hogy a nevelés és a tanügy kettéváljék — idézte Szenf-Györgyi Albert gondolatát Herczeg Mátyás, a fóti 2. számú iskola igazgatója, aki a vitában a szocialista nevelőiskola feladatairól szólva kiemelte: az azonosulás, társadalmunk céljaival, elkötelezettség, közösségi szemlélet- mód, tettrekészség kell, hogy jellemezze a felnövekvő fiatalokat, s az őket nevelő iskolát, embereket. Erre pedig csak olyan közösségek alkalmasak, amelyeket a demokratizmus és az öntudatos fegyelem jellemez. Seben Géza, az 1. számú iskola igazgatója az oktatásnevelés személyi és tárgyi feltételeiről szólva elemezte a fóti iskolák, óvodák gyarapodását. A felszabadulás előtt a felekezeti iskolákban, ahol a munkaeszköz a tábla, a kréta és a nádpálca volt, néha 60— 80 különböző korú gyermeket tanított öt-tíz oktató, 1955- ben ezer gyermeket 27 pedagógus, s ma kétszer annyi tanulót háromszor annyi nevelő. Napjainkban az óvodákban egy csoportra 100 ezer forint, az iskolákban 65 ezer forint értékű felszerelés jut, s inkább az eszközök tárolása, mint hiánya okoz gondot. A nevelést azonban hátráltatja, hogy minden iskolai helyiségben tanítanak, így az úttörőknek például nincs saját otthonuk. Novak Imre, a 3-as számú iskola igazgatója ezeket mondotta: — Fót lakosainak fele a fővárosban dolgozik, s társadalmi munkájuk gyümölcseit munkahelyük környéke élvezi, de a bölcsőde, az óvoda, a napközi gondját lakóhelyük érzi. Ezért társadalmi összefogás szükséges — mindenekelőtt a szülőkre számítanak — a nevelés jobb körülményeinek megteremtéséhez, segítéséhez például a pályaorientációban, az üzem- látogatásokban, a gyermekvédelemben. Az Egy üzem, egy iskola mozgalom ma már kevés, a termelést nem lehet tankönyvekből megismerni, ehhez az üzemek segítsége kell. Ugyanígy joggal várják el az iskolai pedagógusok, hogy a közművelődési intézmények a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő gazdag választékú programot kínáljanak az önképzéshez, s mindenkor nyitott kapuval várják a tanulókat, akárcsak a sportpályák a testedzéshez. Mindenki vállaljon részt A vitában még sokan szólaltak fel. Szekeres László, a 3. számú általános iskola szülői munkaközösségének elnöke arról beszélt, hogy a szülők hasznosan segítik a pedagógusok munkáját a kézimunka-, báb- és bélyeggyűjtő-szakkörök vezetőiként, s részt vállalnak a kisebb-na- gyobb javításokból is. Szelei Sándorné, a 3-as iskola nevelője a rendszeres hangverseny- és múzeumlátogatások szervezéséhez kérte a művelődési ház segítségét, Barna Éva, az 1-es iskola pedagógusa pedig arról szólt: reális célokat kell a gyermekek elé tűzni, hogy a társadalomban megállhassák helyüket. Knejzler Ferencné, a Mozi- üzemi Vállalat területi kirendeltségének vezetője elmondotta, ‘hogy minden iskolának rendszeresen tájékoztatót küld arról, mikor, milyen filmet, s hány éves gyereknek ajánl a mozi. Felajánlotta, hogy szombatonként gondoskodik gyermekfilmeús vetítéséről. Katona Béla, a Vörösmarty Művelődési Ház igazgatója pedig a tanácskozáson is hangoztatta: ha az iskolai munkához könyvek, segédanyagok kellenek, keressék fel a művelődési házat. És jöjjenek azok a gyerekek is, akiknek olyan hobbija, szenvedélye van, amelyet gyakorolhatnak a művelődési házban. Várják a szakkörök jelentkezését is. ★ A javaslatok, vélemények nem maradnak meg a váci járás, és Fót körében. A tanácskozás résztvevői, a nagyközség ipari és mezőgazdasági üzemegységei, társadalmi és tömegszervezetei, közoktatási és közművelődési intézményei felhívást tettek közzé a gyermekek nemzetközi éve — 1979 — alkalmából: A gyermekek szabad idejének hasznosabb megszervezéséért, jobb kihasználásáért arra szólítanak fel mindenkit, az úttörőcsapatok számára építsenek úttörőszobákat, otthonokat, az iskolai napközi otthonoknak adjanak új játékszereket, létesítsenek sportudvarokat, adjanak autóbuszokat a gyermekek színház- és múzeumlátogatásához, felszereléseket a szakköri és sportfoglalkozásokhoz, nyári táborozásokhoz, s gyarapítsák a gyermek- és iskolai könyvtárakat. V. G. P. Módszertani konferencia A szocialista országok TIT-szervczcíeinek budapesti tanácskozása Negyedik alkalommal rendezik meg — ezúttal Budapesten — szeptember 26. és 30. között a szocialista országok tudományos ismeretterjesztő társulatainak nemzetközi módszertani konferenciáját. Ezúttal az ismeretterjesztő munka hatékonyságáról lesz szó: a testvérszervezetek képviselői beszámolnak azokról az újdonságokról, amelyeket tevékenységük intenzívebbé tételére vezettek be az elmúlt időszakban. A fórumon Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és — első alkalommal — Vietnam TIT-szervezeteinek képviselői egyeztetik majd a társaságok nemzetközi terveit. Ezek eddigi megvalósítása során neves előadók tartottak előadást más társulat rendezvényein, és sikeresen használtak fel munkájukban másik országbeli ismeretterjesztő anyagokat. A tanácskozás befejezéseként a vendégek ellátogatnak egy-egy megyei TIT-szerve- zethez, s megismerkednek tevékenységével. » Most mutasd meg! Betűk, szavak mutogatása helyett mozgás és asszociációjáték — új formát ölt október 8-tól a televízió népszerű Most mutasd meg! című vetélkedő műsora. Ezentúl ugyanis a fiatalok helyett közismert személyiségek játszanak majd — kellemes fél órát ígérve a nézőnek — minden második vasárnap. A külpolitikai újságírók csapata Pálfy József, a televízió egyik gárdája Vér- tessy Sándor, a Ludas Matyi csoportja Árkus József, a színészeké Kabos László vezetésével, valamint a rádió, a táncdalénekesek, a kritikusok és a tv-híradó csapatai vetélkednek majd egymással. MŰSZAKI KÖNYVNAPOK - OKTÓBERBEN Ma már nélkülözhetetlen munkaeszköz PEST MEGYEI MEGNYITÓ: SZIGETHALMON Idén a hagyományos műszaki könyvnapokat október 6-a és 31-e között rendezik. Most 17. alkalommal kerül sor erre az akcióra. Ilyenkor a tudományos és szakkönyvek,. ismeretterjesztő munkák és a hozzájuk kapcsolódó műszaki tudás létfontosságára megkülönböztetett figyelem irányul. A létfontosságú jelző nem fellengzős. A tudományos- technikai forradalom eredményeinek mérésére, regisztrálására — már amennyiben ez a rohanó tempó mellett egyáltalán megvalósítható — leginkább az információkat rögzítő szakkönyvek, folyóiratok alkalmasak. Azzal pedig, hogy a tudomány, a technika korszerű valóságát az írott betű lefordítja és ezáltal közkincs- csé, mindenki számára elérhetővé teszi; a szakkönyv munkaeszközzé válik. Nélkülözhetetlen szerszámmá, a kutatótudósnak csakúgy, mint a szakmunkásnak. Hogy a szakkönyvnek ezt a jelentőségét mindinkább és minél nagyobb körben ismerjék fel az érdekeltek, ezt próbálja segíteni a műszaki könyvnapok rendezvénysorozata a maga sajátos eszközeiKÖZÖS PÁLYÁZAT A téma: szövetkezeti lakótelepek Pest megye néhány lakásszövetkezeti települése is szerepel abban az építészeti fotópályázati felhívásban, amelyet a SZÖVOSZ lakásszövetkezeti főosztálya a Magyar Építőművészek, valamint a Fotóművészek Szövetségével közösen írt ki, október 15. határidővel. Ezen bárki részt vehet, a pályázati feltételek szerint. Dunakeszin a Mező Imre úti, Százhalombattán a Ságvári sétány 43., Szentendrén a Felszabadulás úti, a Vasvári úti és a Teátrum lakásszövetkezet telepét ajánlják témaként a fotósoknak. vei, és természetesen ezt szolgálják a kiadványok is. ■ Egyre töb(b kötet Ezt a célját, úgy tűnik, a műszaki könyvnapok lassan elérik. Igazolásul csak két adat; 1961-ben még csak 1736 tudományos, ismeretterjesztő és szakkönyvet adtak ki hazánkban. Tavaly már 5591-et. Az idei könyvnapokra 56 mű jelenik meg Az utóbbi pár évben műszaki könyvkiadásunk egyik fő tendenciája az enciklopédikus, összefoglaló jellegű monográfiák, kézikönyvek publikálása. Ennek oka egyes szakterületek átfogó, részletes ismertetésének igényén kívül az is, hogy nagy erőfeszítések ellenére még most is hosszú, szakkönyvek esetében csaknem két év az úgynevezett nyomdai átfutás. Ennyi idő alatt egy, a meg írási: or a legújabb vizsgálatokat tárgyaló munka megjelenésekor már gyakran túlhaladottá válik. Az újdonságok eredményeinek közlésére leginkább a tudományos folyóiratok vállalkoznak. A nagy monográfiák közül a könyvnapokra megjelenik Be- ke János szerkesztésében a Bőrfeldolgozó-ipari kézikönyv, a Villamos szerelőipari kézikönyv, főszerkesztője Baumann Pál, Az épületgépészet kézikönyve, dr. Menyhárt József szerkesztésében dr. Ábrahám Kálmán: Közúti közlekedési kézikönyvének I. kötete és dr. Vajta Lászlóné—dr. Kerényi Ervin: Kőolajipari vizsgálatok című műve (ez utóbbit bizonyára nagyon várják már Százhalombattán). A címekből is látszik, ezek a munkák a tárgykör egészének rendszerezésével készültek. Gazdag a híradástechnikai, elektronikai könyvek választéka Megjelenik G. D. Bischop: Analóg áramkörök és rendszerek, Hajdú Mihály: Televíziós távolsági vétel, Sipos Gyula: HI-FI erősítők építése című munkája melyeket az amatőrök is haszonnal forgathatnak. A széles körű érdeklődésre számot tartó szak- és ismeret- terjesztő könyvek közül megemlítjük Almássy Tibor: Az autóvezetés mesterfogásai, Hársfalvi Sándor: Repülőmodellezés, dr. Kovács László: Műszakiak zsebkönyva és Szabó László Zsolt: A villamosság otthonunkban című műveket. Megfelelő mennyiségben Megyénk élelmiszeripari dolgozói bizonyára érdeklődéssel tanulmányozzák majd Pap László: A fagyasztásos sűrítési technika alapjai és alkalmazási területei című munkáját Építőknek, építkezőknek ajánljuk a Bán—Zeles: Épületburkoló munkák, Marton— Simon: Családi házak műszáki berendezései, valamint Pados Gábor: Kőművesszerkezetek című könyveket A népszerű Ipari Szak- könyvtárban már második kiadást ér meg Diószegi György: Gépészeti ismeretek és adatok, harmadik kiadást Vízkelety Kálmán: tvhegesztés című munkája. A számos Pest megyei malom dolgozóinak figyelmét felhívjuk Farkas József: Malomipari gépek és karbantartásuk című könyvére. Természetesen itt most nem áll módunkban valamennyi könyvet akár csak felsorolni is. Részletes ismertetővel ellátott jegyzékük rövidesen megtalálható lesz a könyvesboltokban. A vidék könyvellátásának fő gazdája a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Itt érdeklődésünkre elmondták, hogy a könyvnapi újdonságokból 188 ezer példányt rendeltek, 9 millió 266 ezer forint értékben. A korábban megjelent szakkönyvekből 11 millió forintnyit tárolnak raktáraikban. Ezek gyors, szervezett mozgatásával biztosítottnak látszik, hogy a Pest megyei könyvesboltok és munkahelyi könyvterjesztők megfelelő ellátásban részesüljenek. Természetes azonban, hogy mint minden könyvakció esetében, ezúttal is lesznek slágerek, melyek hamar hiánycikké válhatnak. Előszóval is A műszaki könyvnapok azonban nemcsak szakkönyv- árusítási, -terjesztési akció. Az üzemek, a könyvesboltok és a különböző könyvtárak összefogásával számos egyéb rendezvény is zajlik ilyenkor. Szakíró-olvasó találkozók, kiállítások, ankétok. Ez utóbbiaknak apropót, de nemcsak témát ad a műszaki könyvnapok. Ez az időpont alkalmas ugyanis arra, hogy egy-egy területet kiválóan ismerő szakértő élőszóval is tájékoztassa az érdeklődőket munkájáról, témájáról, válaszoljon a kérdésekre, szaktanácsokat adjon. Az ilyen programokat a műszaki könyvnapok országos szervező bizottságának titkársága, a Műszaki Könyvkiadó szervezi. Ide futnak be az igények, ők küldik az előadókat is. Elmondták, hogy a koordináló, szervező munka még folyik, de néhány Pest megyei rendezvényről már beszámolhatunk. A megyei megnyitó október 9-én, délután fél négykor, Szigethalmon, a Csepel Autógyár Művelődési Központjában lesz. Ugyanezen a napon, 15 órakor, a tápi ószelei pénzverőben Csókán Pál tart előadást, fémipari kérdésekrőL A ceglédi fotóamatőrök október 16-án, 17 órakor, a városijárási könyvtárban Eifert János fotóművésszel találkozhatnak. Az abomyi könyvtárban ezen a napon, este 6-kor, Simon Pál építész a lakóházak, családi házak korszerű fűtéséről és _ más, különösen az önerőből építkezőknek hasznos kérdésekről ad tájékoztatást Október 25-én, a vecsési könyvtárban, délután 3-kor, Oswald Lóránt, a Műszaki Kiadó Kossuth-díjas osztályvezetője a szakkönyvkiadás feladatairól, lehetőségeiről, terveiről számol be. A. Gy. i Beszédes alkotói jelrendszer MAROSITS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSA A STÚDIÓ GALÉRIÁBAN érik el a magasból a légies angyalt. A térben ülőke méretű és funkciójú kockák, a dolgok esetlegességét jelentik, s az ember akár ezeken ülve, akár állva részévé válik a műnek. A sarokban kettévágott óriási noteszlap fémből, s közötte lófej, szájában patkóval Itt minden darabnak, szögletnek és hangnak jelentősége van. Ebben a térben a látogató, az ember, érzi, hogy ő fontos és együtt él, lélegzik á kiállított művel. Nem. írhatok tárgyakat, mert a művész nem egyszerűen körüljárható, független műtárgyakat állít ki, hanem az egész egység egyetlen kompozíció. Ez a komplex művészet Marosits István modern irányzatok közötti útkeresésének eredménye. A hatást fokozzák a hangeffektusok, amelyek a látogatót érik. A mindennapok zörejei ezek, ajtónyikorgás, köhögés, ital töltésekor hallható csobogás. Mintha e konkrét zörejek disszonáns kiegészítői lennének ennek a megmintázott, elvont képzeletvilágnak. Mégis így alkotnak egységet. Nemcsak szobrász, költő is Marosits. önmaga kifejezésére az anyagon kívül segítségül hívja a szavakat is. Katalógusában olvashatjuk verseit; idézzünk egy részletet: Én a fákban s a cseppben láttam meg az embert De most bennetek nyújtóznak frissen az ágak s harmattal hódolok tinéktek; Míg ki nem hajt földemből szobrotok s főhajtva csak állok. Katona Katalin A tárlatra belépő szemébe vaku villan: úgy érzi, lefényképezték. Ez megállásra készteti, s csodálkozva körülnéz. Hova is kerültem? A tér atmoszférája hasonlítható a templomok tiszteletet parancsoló hangulatához Négy ablak a teret lezáró síkon vágva. Az első ablakban timpanon, a zene, a művészet jelképe is lehet. A szimmetrikusan elhelyezkedő két szoboralak a két ellenpólus; a fiatal, gömbön álló — szinte lebegő — mosolygó angyal alakjával szemben ül teljes súlyával az öregember, ölében ember alakú terhével. S középen mintha a szobrász ravatala lenne. Belesűrítve mindazt a küzdelmet, amit a művész alkotás közben átél, hiszen minden alkotás — mint mondják — egy kicsit a művész halála is. A három részből álló kompozíció a kereszt alakú embernyomból, s fejénél kétoldalt, mint kandeláberek, a szobrászat jelképeiből álL A véső s a szobrászbunkó a szobrász megszokott, sűrűn használt szerszámai jelzik, kié is lehet e mementó. A kereszt hat négyzet alapú egységből áll domborműszerűen mintázva. A művész saját jelrendszerében közli mondanivalóját. Aki elég érzékeny e jelekre, nagyon élvezi ezt a kiállítást, amely gondolkodtat s önvizsgálatra serkent. A kis teremben minden mű ezüstösen csillog a fehér falak között, s szinte csattan benne két vörös folt. A bársonyos vörösből kiinduló sugarak, mint megannyi idegszál, vagy információhordozó vezeték