Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

2 I 1978. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Lenin renddel tüntették ki Baku varosát Az ENSZ-kozgyülés napirendjén Felhívás a BT-hez: Politikánk vál szilárd békepolitika A nagygyűlésen Leonyid Brezsnyev mondott beszédet Leonyid Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke mondott beszé­det azon a pénteki bakui ün­nepi ülésen, amelyen átadta az Azerbajdzsáni Szovjet Szo­cialista Köztársaság főváro­sának a Szovjetunió legma­gasabb kitüntetését, a Lenin- rendet. Beszédének bevezető részé­ben Leonyid Brezsnyev üd­vözölte a bakuiakat, s arról szólt, hogy Azerbajdzsán tör­ténelmileg rövid idő alatt a Szovjetunió fejlett iparú, vi­rágzó mezőgazdaságú és kul­túrájú köztársaságává vált. Beszéde további részében nemzetközi kérdéseket tag­lalt, s egyebek közt a követ­kezőket mondta: — Mint tudják, nemrégi­ben a Krímben sor került már hagyományosnak mond­ható nyári találkozóinkra szo­cialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK és Románia — testvérpártjainak vezetőivel. Nagyra értékeljük az állás­pontok összehangolásának ezt a formáját, a kétoldalú talál­kozókat. Ezek segítenek kije­lölni azt a közös vonalat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai együttesen hatá­roznak meg a politikai tanács­kozó testület ülésein. Megbeszéléseinken nagy fi­gyelmet fordítottunk a nem­zetközi helyzet döntő fontos­ságú kérdéseire. Napjainkban, mint tudják, bonyolult a nemzetközi hely­zet. Kiéleződésének alapja az, hogy a legmakacsabb im­perialista körök nem hajlan­dóak józanul szemlélni a ki­alakult erőviszonyokat, töké­letesen irreális és a békét ve­szélyeztető terveket szőnek. A NATO washingtoni ta­nácsülése elfogadta a fegy­verkezési .hajsza újabb, egy évtizedre tervezett fokozásá­nak irányvonalát. Ez tökéle­tesen leleplezi azoknak a kö­röknek a valódi céljait, ame­lyek a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés részéről a Nyu­gat ellen irányuló állítólagos .katonai fenyegetéssel” kap­csolatos kampányt szítják. Gyakorlatilag ugyanezeket a célokat szolgálta az a pro­pagandakampány, amely egyes szovjetellenes tevékenységet kifejtő személyek, köztük a nyugati titkosszolgálatok ügy­nökei ellen hozott ítéletek ürügyén bontakozott ki. Ügy tűnik, az Egyesült Ál­lamok bizonyos befolyásos körei a helyzet további éle­zésére törekedve tudatosan provokálják a Szovjetuniót, de provokációknak nem dő­lünk be. A kapitalista országokkal — s ezen belül természete­sen az Amerikai Egyesült Ál­lamokkal — kapcsolatos po­litikánk továbbra is a békés egymás mellett élés és a bé­kés együttműködés politiká­ja. Mindent megteszünk a fegy­verkezési hajsza megállítása, a béke és a biztonság meg­szilárdítása érdekében: ezt te­kintjük külpolitikánk alap­vető feladatának. Leonyid Brezsnyev ezután a legfontosabb megoldásra váró feladatokra tért át. A közel-keleti kérdésről szólva — egyebek között hangsúlyozta, hogy a kiilön- utas kísérletek nem szolgál­ják e térség békéjét. Valódi megoldás csak az összes ér­dekelt fél — beleértve a PFSZ-t is — bevonásával szü­lethet. Külpolitikai kérdésekről szólva, végezetül ezt mon­dotta Leonyid Brezsnyev: Minthogy Azerbajdzsánban va­gyunk, természetesnek tűnik, hogy egy elvi fontosságú nem­zetközi eseményről szóljunk, arról, amely nemrég történt a Szovjetunióval hagyományos barátságban lévő, s közvetlen közelében elhelyezkedő egyik országban, Afganisztánban. Ott, mint ismeretes, népi for­radalom történt, megdöntöt­ték a félfeudális rendszert, és kikiáltották az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársasá­got. Üdvözöljük az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ságot, mint független, béke­szerető és el nem kötelezett országot. Osztjuk az új Af­ganisztán által kifejezésre juttatott szándékot, hogy fej­lesszük és mélyítsük baráti kapcsolatainkat. Az SZKP KB főtitkára be­széde végén felolvasta a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletét: Baku városát Le­nin-renddel tüntették ki, majd az ünnepi ülés részvevőinek nagy tapsa közepette feltűz­te a legmagasabb szovjet ki­tüntetést a város zászlajára. Csak röviden... TODOR ZSIVKOV, a bol­gár államtanács elnöke csü­törtökön este ausztriai láto­gatása befejeztével hazaér­kezett Szófiába. A bolgár ál­lamfő Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök meghívá­sára négynapos hivatalos lá­togatáson tartózkodott Auszt­riában. VASZILIJ KUZNYECOV pénteken a Kremlben átadta az Októberi Forradalom Ér­demrendet Martin Dzur had- seregtábomoknak, a CSKP Központi Bizottsága tagjá­nak, nemzetvédelmi minisz­ternek. GISCARD D’ESTAING fran­cia elnök Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására szombaton két­napos látogatásra Lengyelor­szágba érkezik. Kulcsfontosságú feladat (II.) A titán részaránya és a robotok NAGYOBB KAPACITÁST GÉPEGYSÉGENKÉNT! E cél elérését tűzik maguk elé a szovjet konstruktőrök, amikor új aggregátok, energetikai berendezések, munkapadok megalkotását iktatják be munkatervükbe. S az eredmények sokat- mondóak! A szovjet hőerőmű­vekben például már mintegy 350 olyan energetikai egység üzemel, amelyeknek kapaci­tása egyenként 160—800 ezer kilowatt. De ez nem a végső határ. Ma már 1200 mega­watt teljesítményű turbinákat és 1,5—2 millió kilowatt ka­pacitású atomreaktorokat ké­szítenek. Az előző ötéves tervidő­szakban helyezték üzembe a világ legnagyobb, 5000 köb­méter űrtartalmú olvasztóke­mencéjét a Krivoj-rogi Ko­hászati Művekben, mely évente 4 millió tonna acélt ad a népgazdaságnak, annyit amennyi a hetvenes évek de­rekán Magyarország egész évi acéltermelése volt. Most épül az újabb óriás­kohó a Cserepoveci Kohászati Műveknél. Űrtartalma 5500 köbméter, kapacitása 4 millió 650 ezer tonna lesz. Átadásá­ra 1979-ben kerül sor. A gépegységek teljesítmé­nye azonban nem fokozható a végtelenségig. így egyre in­kább előtérbe kerül a munka- igényes termelési folyamatok gépesítésének és automatizá­lásának kérdése. Az ötéves terv végéig csupán az ipar­ban dolgozó mintegy 3 millió fizikai munkás teendőit ve­szik át a gépek és az automa­ta rendszerek. Az utóbbiak­ra érdemes részletesebben is kitérni. A Technológiai Folyamato­kat Irányító Automatikus Rendszerek (rövidítve TFIAR) kidolgozása már korábban megindult Tíz év alatt (1966- tól 1976-ig) 919 TFIAR-t hoz­tak létre. Az ötéves terv két esztendeje alatt már 190 olyan rendszer született és működik kifogástalanul, melyben az ember szerepe az irányítópultok kezelésére kor­látozódik. PROGRAMVEZÉRLÉSŰ MUNKAPADOK. Egy-egy ilyen munkapad 4—5 korszerű szerszámgépet illetve más gépet helyettesít. Gyártásuk 1971 és 1975 között több mint kétszeresére nőtt. Hogy mi­lyen hatást gyakorolhatnak és gyakorolnak a termelésre, azt a következő adatok tanúsít­ják: ha a gépgyártó és fém- feldolgozó üzemekben csupán a hagyományos munkapadok 15—20 százalékát cserélik ki programvezérlésűre, 1 millió munkapadkezelő szabadul fel, s alkalmazható más munkate­rületen, S itt kell szót ejtenünk az ipari robotgépekről is. Gyár­tásukat 1980-ig jelentősen ki­bővítik a Szovjetunióban. A szovjet ipar évente 7000 ro­bot, valamint 10 000 járulé­kos irányító rendszer gyártá­sára rendezkedik be. Ne fe­ledjük: 1977-ben világviszony­latban még csak 3500-ra be­csülték a működő ipari robo­tok számát! A MŰANYAGOK TÉRHÓ­DÍTÁSA. Kezdjük talán egy kérdéssel: Tudják-e a hada gépkocsik tulajdonosai, hogy hány műanyagalkatrész van autójukban? Nem kevesebb, mint félezer! Ezeket más gép­kocsigyárakban fémből öntik. A Lada-alkatrészek nemcsak könnyebbek, tartósabbak is. A tudományos-műszaki ha­ladás egyik vívmánya, hogy a tizedik ötéves tervben az ipari termelés 1 százalékos növekedését a vegyipari ter­melés 1,75 százalékos növeke­dése kiséri. A műanyagok gyártása 1980-ig megkétszere­ződik a Szovjetunióban. S mit jelent a fémfelhasz­nálás struktúrájának korsze­rűsítése? Elsősorban azt, hogy növekszik az alumínium és a titán részaránya a konstruk­ciós anyagok termelésében. E két fém ötvözetei különleges tulajdonságokkal rendelkez­nek, melyekről sok szó esik napjainkban. Üjabb kérdés: milyen vál­tozások történnek a technoló­giában? A szovjet tudósok és a ter­vezőmérnökök, a vállalatok szakemberei arra törekednek, hogy csökkentsék a technoló­giai folyamatok számát, javít­sák az anyagfelhasználást, s egyúttal zárják ki a környe­zetszennyezés lehetőségeit is. A legjárhatóbb út itt a tech­nológia villamosítása és ke- mizálása. Különben a környe­zetvédelemre a folyó tervidő­szakban 11 milliárd rubelt költenek a Szovjetunióban. KOMPLEX PROGRAMOK. A tudományos-műszaki fej­lesztés terveit első ízben vá­zolták komplex tervekben. E program előírja, hogy öt év alatt mintegy 2000 új gépet kell konstruálni és mintegy 900 féle új anyagot kell az ipar rendelkezésére bocsáta­ni. A kidolgozásra váró tech­nológiai eljárások száma meg­haladja az ezret... Szovjetjavaslat a biztonságról Az ENSZ közgyűlése pén­teken jóváhagyta a 33. ülés­szak napirendjét és a napi­renden szereplő 129 kérdést elosztotta a bizottságok kö­zött. A küldöttek elsősorban a fegyverkezési hajsza megfé­kezésével és a leszereléssel, az enyhülés kiterjesztésével, valamint az államok közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő időszerű problé­mák megvizsgálására össz­pontosítják figyelmüket. A nem nukleáris hatalmak biztonsága szavatolásának erő­sítéséről szóló nemzetközi konvenciónak a Szovjetunió által előterjesztett kérdését — fontos és sürgős téma­ként — a politikai és a biz­tonsági kérdésekkel foglal­kozó 1. számú politikai bi­Pénteken, immár negyedik napja, heves harcok folynak Dél-Libanonban, az izraeli ha­tár közelében jobboldali mili- cisták és palesztin egységek között. Dél-Libanonban az Izrael által támogatott Szaad Had­dad őrnagy jobboldali fegy­veresei ágyúkkal és aknave­tőkkel lőtték a palesztinok és a libanoni baloldal által el­lenőrzött településeket. Naba- tije város, amely korábban 15 000 libanoninak és a pa­lesztin menekültek egy na­gyobb csoportjának adott ott­hont, sajtójelentések szerint csaknem teljesen elnéptelene­dett. Nabatije körzetében az ENSZ békefenntartó erő tiszt­jel mindössze két órán át vol­tak képesek megakadályozni a fegyveres összeütközéseket. Eliasz Szárkisz libanoni el­nök drámai hangú rádió- és televízióbeszédében pénteken megbékélésre szólította fel az Folytassuk? Inkább arról ejtsünk szót, hogy a komplex program feladatainak orosz­lánrésze a tudományos-terme­lési egyesülésekre vár. Ezek­nek az egyesüléseknek az élén egy-egy ágazati tudomá­nyos kutatóintézet, vagy konstruktőri-tech nológiai szervezet áll. Ugyanakkor egyre több, a Szovjet Tudo­mányos Akadémiához és a szövetségi köztársaságok aka­démiáihoz tartozó intézet köt szerződéseket az iparvállala­tokkal, termelési egyesülések­kel. LEHETNE JOBBAN? A kérdést az elmúlt év végén tette fel a moszkvai Pravda hasábjain Valovoj D. profesz- szor, a közgazdaságtudomá­nyok doktora három részből álló cikksorozatában. S bár az ismert szakember a gazdasági mechanizmusról irt, s a válla­latok munkájának értékelé­sét bírálta, rátapintott több olyan problémára is, melyek a tudományos-műszaki hala­dással kapcsolatosak. Valovoj professzor több kiskapu be­zárását szorgalmazta, s konk­rét javaslatokat is tett — ho­gyan lehetne jobban kama­toztatni a tudományos-műsza­ki haladás vívmányait, a vál­lalatok birtokában levő álló­alapokat és forgóeszközöket. S végül, de nem utolsósor­ban, azt is le kell szögeznünk, hogy a szovjet népgazdaság kulcsfontosságú feladatainak a tudományos-műszaki fej­lesztés irányelveinek megva­lósítása terén fontos szerepet kap a tömeges verseny is, melyben mintegy 118 millió dolgozó vesz részt. Ország­szerte értékes kezdeménye­zések születnek, s azokat mil­liók, tízmilliók karolják fel rövid időn belül. Elmondhat­juk: a hatalmas szovje.tország dolgozói egy emberként vesz­nek részt a 10. ötéves terv válóra váltásában. Márkus Csaba zottság illetékességébe sorol­ták. ★ Andre j Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken ta­lálkozott az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő csehszlovák küldöttség veze­tőjével, Bohuslav Chnoupek külügyminiszterrel. Púja Frigyes New Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter pénteken elutazott New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés XXXIII. ülésszakára. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtit­kár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. egymással harcban álló liba­nonialtat. Az államfő kijelentette: el­fogadhatatlannak tartja, hogy az Egyiptom és Izrael között Camp Davidben létrejött megállapodások hiányosságai miatt megoldatlan maradjon a palesztin menekültek Liba­nonban maradásának problé­mája. Szárkisz ezzel arra utalt, hogy Camp Davidben figyelmen kívül hagyták a palesztinok hazatérésének ügyét. Olajembargót Dél-Afrika ellen Az ENSZ-közgyűlés általá­nos ügyrendi bizottsága csü­törtökön javasolta, hogy a közgyűlés az általános vita befejeztével első napirend­ként az iparilag fejlett és a fejlődő országok közötti kap­csolatok témaköréről — más néven az „észak—dél párbe­szédről” tanácskozzék. Az „észak—déli” probléma­kör megvitatása után a köz­gyűlés Namíbia függetlensé­gének kérdésével foglalkozik Az ENSZ apartheidellene: bizottsága csütörtökön felhí­vást intézett a Biztonsági Ta­nácshoz, hogy foganatosítson olaj embargót a Dél-afrika: Köztársaság ellen, mive Vorster, kedden lemondott miniszterelnök egyoldalúan — és az ENSZ Namíbiával kap­csolatos határozatainak figye­lembe vétele nélkül — a nép­szavazások, dél-afrikai ellen­őrzés mellett történő, ez évi megtartása mellett döntött. Egy évvel ezelőtt az afrikai országok csoportja szintén felszólította a BT-t, hozzon Dél-Afrika ellen gazdaság: intézkedéseket, de akkor az Egyesült Államok, Franciaor­szág és Nagy-Britannia vétója meggátolta a szankciók élet­beléptetését. Leslie Harriman, Nigéria ENSZ-nagykövete, az apart­heidellenes bizottság elnöke kijelentette, hogy Dél-Afrika egyoldalú döntése a nemzet­közi békét és biztonságot ve­szélyezteti. Tunézio megkérdőjelezte Camp David-et Vtmce Szaúd-A sem talált támogatásra A Szódat különutas poli­tikáját elutasító „Szilárdság Front” résztvevői pénteken aktív diplomáciai lépéseket kezdeményeztek: a front részt­vevőinek közös döntése alap­ján Jasszer Arafát, a PFSZ VB elnöke és Moamer Kadha­fi líbiai államfő Jordániába utazott, hogy személyesen tár­gyalja meg Husszein király- lyal a Camp David-i keret­megállapodások nyomán ki­alakult, rendkívül kényes közel-keleti helyzetet. A jordániai hírügynökség a három fél tanácskozásáról mindössze annyit közölt, hogy a közel-keleti térségben le­zajlott legutóbbi fejlemények és az általános arab helyzet szerepelt a találkozó napi­rendjén. Damaszkuszban időközben ismeretessé vált, hogy Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter szombatra tervezett látogatását — technikai okok­ból — később meghatározan­dó időpontra halasztották el. Pénteken Tunézia is csat­Nyitott kérdések A Fehér Ház pénteken nyil- ványosságra hozta a Camp Da­vid-i megállapodásokat kiegé­szítő levélváltást. Az ameri­kai, az izraeli és az egyiptomi vezetők leveleiből kiderül, hogy közel-keleti „rendezési” tervükben szinte minden fon­tos kérdést nyitva hagytak. Az egyiptomi fél szerint az Izraellel most kötött összes megállapodás érvénytelen, ha nem számolják fel a Sínai-fél- szigeten létrehozott izraeli te­lepüléseket. Begin csak arra vállalkozott írásban, hogy a kérdést az izraeli parlament elé terjeszti. Szadat egy másik levele le­szögezte, hogy az Izrael által 1967 óta szintén megszállt Kelet-Jeruzsálem Ciszjordánia szerves része, ott helyre kell állítani az „arab szuvereni­tást”. A Begin-féle levél vi­szont arra szorítkozik, hogy megismételje az 1967-ben ho­zott izraeli törvényt, amely lakozott a Camp David-1 meg­állapodások eredményeit meg­kérdőjelező arab országok so­rához. Vance-nek — mint az vár­ható volt — nem sikerült Camp David-et támogató nyi­latkozatot kicsikarni Szaúd- Arábiában. Szadat egyiptomi államfő — aki jelenleg Rabatban tár­gyal politikájának egyik fő támogatójával, Hasszán ma­rokkói királlyal — a pénteki kairói AI Ahram szerint le­velet kapott Cartertől, amely­ben az amerikai elnök bizto­sítja Szadatot arról, hogy ál­láspontja szerint Jeruzsálem megszállt keleti szektora a Jordán-folyó nyugati partjá­nak elidegeníthetetlen része. Pénteken délelőtt egyéb­ként Londonba érkezett Me- nahem Begin izraeli kor­mányfő, aki hazautazóban né­hány órát tölt az angol fővá­rosban. hogy tájékoztassa Ja­mes Callaghan miniszterel­nököt a Camp David-i tár­gyalások részleteiről. szerint „Jeruzsálem oszthatat­lan és Izrael Állam fővárosa". Az amerikai fél kitért a vi­lágos állásfoglalás előL A Camp Davidben kidolgo­zott tíz levél közül egyébként csak kilencet hoztak nyilvá­nosságra. A tizedik, a legfon­tosabb körül mind hevesebb viták folynak Az amerikai ér­telmezés szerint Begin bele­egyezett, hogy a következő öt évben nem létesítenek új iz­raeli településeket Ciszjordá- niában, amelynek valamifajta „korlátozott önkormányzatot” adnának. Begin 24 órával a megállapodások után azt mon­dotta, hogy nem öt évre, ha­nem csak három hónapra, a Szadattal kötendő békeszer­ződés aláírásáig vállalt ilyen kötelezettséget. A Fehér Ház ezek után né­hány újságírónak megmutatta a bizonyos tizedik levél Car­ter elnök kezével írott szöve­gét és — burkoltan — azzal vádolta Begint, hogy valótlant állít. ismét kiújultak a libanoni karcok Nabatije csaknem teljesen elnéptelenedett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents