Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

fi Bö NY 1 KRÓNIKA Gyarapodó iskolák Kedvezőbb oktatási feltételek Ami még megvalósításra vár A József Attila Tsz Sárvári Endre szocialista brigádja ezekben a napokban készí.eítc el a Gyulai Gaál Miklós álta. Iános iskola Szolnoki úti épületéhez tartozó udvar kerítését. Képünkön: a brigád munka közben. Szeptembertől új, korszerűbb tanterv alapján kezdték meg a tanítást az általános isko­láit alsó négy osztályában és a szakközépiskolákban. A tanter­vi változásokat általában mindenütt, Abonyban is, gon­dos előkészületek előzték meg. Az iskolák vezetői nemcsak a személyi, hanem a tárgyi fel­tételeket is megteremtették, mindenütt gondoskodtak meg­felelő szemléltető eszközök­ről. Az új tanterv alkalmazásá­val összefüggő teendők köze­pette minden abonyi intéz­mény arra is nagy gondot for­dított, hogy kedvezőbbek le­gyenek az oktatás feltételei, a gyerekek otthonosabb körül­mények között tanulhassanak. A minap az iskolákban ar­ról érdeklődtünk, mivel gya­rapodtak és mit terveznek az év során megvalósítani? Gyulai Gaál Miklós álta­lános iskola, ifj. Drávái József igazgató: — Felújítottuk Lenin és Vasút úti épületeinket. Az előbbire 800 ezer, az utóbbira tiOO ezer forintot költöttünk. Mindkét helyen szép környe­zetben tanulhatnak a diákok, a Vasút úti iskolában játszótér épül, amit nemcsak a tanú­lók, hanem a környéken élő gyermekek is használhatnak. Központi iskolánkban elké­szült az egészségügyi szoba, ezentúl nem kell a tanulóknak az orvoshoz menniük, helyoen lesznek a vizsgálatok és a fo­gászati szakrendelések. Ez a helyiség ad otthont az iskola vöröskeresztes szakkörének. — Elkészült az orosz nyelvi laboratórium, melyben korsze­rű technikai berendezések se­gítségével oktatunk. Minden gyerek fülhallgatót és mikro­font kap, az osztály valameny- nyi tagja egyszerre dolgozhat. A feladatot magnetofonról hallják, a végrehajtást, kapcso­lószerkezet segítségével, min­den tanulónál külön-külön el­lenőrzi a nevelő. — A tizenegy napos oktatási ciklus során felszabadult szom­batokat a jövőben szeretnénk hasznosan eltölteni. Gyakrab­ban rendezünk kirándulásokat, kerékpártúrákat. Erre a célra 15 versenykerékpárt vásárol­tunk. Egyre több Abonyban a segédmotor, nagyon kedvelik a fiatalok. Közlekedési rajunk közreműködésével, a segédmo­torok iránt érdeklődőknek ok­tatást szervezünk. Fejlesztet­tük napközi otthonunkat, me'y_ ben a tanévben 210 gyer­mekről gondoskodunk. Somogyi Imre általános iskola. Pólyák János igaz­gató: — A tizenegy napos tanítás és az azt követő szabad szom­bat tavaly csak az alsótagoza­tosokra vonatkozott, most az V—VIII. osztályosok is minden második szombaton otthon maradhatnak. Már tavaly is az volt a tapasztalatunk, hogy a kétnapos pihenőt követő hét­főn frissebbek a gyerekek és felkészültebben jelennek meg az iskolában. Három tanterem­be vettünk új bútort, és sok szemléltető eszközt vásárol­tunk, illetve kaptunk. A leg­nagyobb örömünk, hogy meg­kezdték a Radak úti iskolaépü­let felújítását. Az eddigi négy tanterem heiyett, hat lesz, és küllemében is megváltozik az egész épület. Sajnos, amíg az építkezés tart, a központi is­kolában délelőtt és délután is tanítunk, ami sem a nevelő­nek, sem a gyermekeknek nem előnyös. Különösen a külterü­leti részeken lakó kisdiákok­nak lesz nenéz ez az időszak. Ebben az évben folytatjuk a sportudvar építését, két pálya készül, az egyik bitumenes, a másik salakos. Az utóbbi elő­reláthatólag ebben a tanév­ben átadásra kerül. Az épít­kezéshez két üzemtől kapunk segítséget, de nem ártana, ha többen lennének a segítő szán- dékúak. A sportkör 600 óra társadalmi munkát, vállalt. — Negyvenhat pedagógu­sunk oktat, az alsótagozatos nevelők mind képzettek, a felső osztályokban is mindösz- sze négyen tanítanak olyanok, akik nem végezték el a főis­kolát. A nevelők többsége fia­tal. — Tizenöt szakkör működik, arra törekszünk, hogy a gye­rekek minden irányú érdeklő­dését figyelembe vegyük. Könyvtárhelyiségünk tavaly elkészült, ebben az évben a könyvállományt szeretnénk bővíteni. Miután a gimnázium épületében két helyiséget kap­tunk, iskolánk életében elő­ször, minden napközi otthoni ellátást igénylő tanuló kérel­mét teljesíteni tudtuk. Kisegítő iskola, Fehér Já- nosné igazgató: — Rendeztük az iskola ud­varát, a szülői munkaközös­ség tagjai egy részét lebeto­nozták. Eddig a gyakorlati foglalkozásoknak nem volt kü­lön helyük. Az új tanévet vi­szont már úgy kezdtük, hogy a gyerekek a gyakorlati mun­kát külön, erre a célra épített szakteremben végezhetik. A szaktanterem szomszédságában hideg-melegvizes mosdó és zuhanyozó kapott helyet, ahol a gyerekek a gyakorlati és a tornaórák végén kényelmesen tisztálkodhatnak. Csinosabb, korszerűbb lett minden tan­terem és a napközi otthon. Megfelelő világítóberendezést szereltettünk fel, két tante­remben új műanyag padló ké­szült. Csinosítottuk az osztá­lyokat és a napközi tálalójára hűtőszekrényt vásároltunk. A Tisza Bútorgyártól lambéria anyagot kaptunk, a napközi­i ben szereltük fel. A cigány­j gyermekeknek táskát, tanszert. I könyveket és egészségügyi felszerelést vettünk. — Az úttörőcsapatnak min­den tanuló tagja. A közelgő gyermekév alkalmából, szép és változatos programot állí­tottunk össze. Beneveztünk az Edzett ifjúságért mozgalomba, rövidesen megkezdjük a fel­készülést a kisegítő iskolák közötti megyei komplex ve­télkedőre. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁPÁS ÉS XXII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Qfc SZfcgg 1978. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Kevés pénz, sok segítő kéz Korszerűsítették a gyáregységet Javuló munkakörülmények a M EZŐGÉP-ben A ceglédi gyáregység fon­tos szerepet tölt be a Monori Mezőgép Vállalat termelésé­ben. Tudták és látták ezt a gyár gazdái, vezetők és dolgo­zók összefogtak tehát, s min­den követ megmozgattak, hogy kevés pénzzel, saját erő­ből, korszerűvé, széppé vará­zsolják a munkahelyeket, épületeket. Juhász Rudolf, a gyár fia- tál igazgatója mégsem elége- j dett, noha egy év múltán rá i sem lehet ismerni a munka- j csarnokokra, a rendezett, vi- i rágós, tiszta környezetre. Ügy gondolja, az elégedettség ke­rékkötője a munkának, a to­vábbi fejlődésnek, ezért újabb tervekkel, elképzelésekkel foglalkozik, a munkáskollek­tíva nagy örömére. Közelebbről Üzemi körútra indultunk Mucshm László termelési cső- ■ portvezeiovei, hogy közeiéi­ről megismerkeujünk az I eredményekkel. Büszkén vezetett be Mácska ' Lászio az ew>o csarnokon, melyben a szakemberek nagy szolgalommal dolgoztak az aikau'eszgyartásnoz szüksé­ges gépeken, berendezéseken: jorgacsouak. Itt már beiéje- zoüoU a padozatcsere,' s meg­kezdődött a világítás .korsze­rűsítése. Az olajtüzelés he­lyett, etázsjutésiw temek át. A szomszédos kazányyát tu üzem vezetője, a pártszerve­zet titkára, Angyal László ép­pen az elkészült kazánok át­vétele körül ügyködött, de azért jutott ideje arra, hogy bemutassa a kazánmuheiyűe- lieket s megismertessen az egy hónapja kapott /iiu/aui*- kus lemezollóval, az új excen- derpréssei. Mint elmondotta, rövidesen sor kerül a kazánműhely köz­ponti levegőellátását szolgáló csővezeték kiépítésére is. Jólesett hallanunk, amint közölte: — Létrehoztunk égy négy munkahelyes kazánpróbázo egységet, a korábbi egyszemé­lyessel szemben, amelynek segítségével, visszanyer)un a vizet, ami eddig veszendőbe ment. minden csarnokban, fegyel­mezetten dolgoztak. A motor-, a gépkocsijavító, a villanysze­relő, a gépkarbantartó és a tmk-lakatos szakemberek. Az üzem- és munkaszervezés szempontjából ez az előnyös, mert egy csoportban találja gárdáját a művezető. A kompresszorházat is el­készítették, melynek jelentős szerepe van az új festőmű­hely üzemeltetésében. Ebben a műhelyben készülnek az ál­taluk gyártott gépek kapcso­lóberendezései. Gondoskodás Szemet-szívet gyönyörköd­tető látvány ez a fejlődés. De mentünk tovább. — Ez volt a régi szerviz- műhely, móst átalakítottuk lakatosműhellyé. Itt csak fe­hér alumínium munkák ké­szülnek. Tehát megvalósult a szakosodás, a modern munka egyik előfeltétele — jegyezte meg kísérőnk. A ceglédi gyár vezetősége nemcsak a kellemes munka­helyről gondoskodik. Az ud­varon parkoló, piros gyári Vasárnap autóbusz reggel és délután Abonyból, Ceglédbercalről s a vasútállomásról hozza-viszi a munkásokat. Érdemes megtekinteni c korszerű konyhát és éttermet is, ahol csaknem száznegy­ven dolgozó költhetj el na­ponta, kedvezményes áron, az ízletes ebédet. Távolabbi terveikről csak vázlatosan tájékoztatott Ju­hász Rudolf igazgató. Egy biztos: tervezik, hogy a für­dők több meleg vizet kapja­nak, ezért építették meg az új melegvíztárolót. Még az idén "a kazánműihely előtti tá­rolóteret is rendezik. Az üze­mi rend és tisztaság fokozá­sára, külön tárolót létesítenek a hulladék gyűjtésére. ★ Kis pénzből is lehet csodá­kat művelni. Ezt bizonyítják a ceglédiek. Hiszen az idén, a látott, nagyszerű fejlesztésre összesen csak két és fél mil­lió forintot fordítottak. A töb­bi a társadalmi munkások szorgos két kezét dicséri. V. F. M. (A túrós ftás a Mesőgéptröszt Hírlapban jelent meg.) Különbnsz - Kiskunlacházára Fegyelmezetten Indultunk tovább Mácska László termelési csoportve­zetővel, s betoppantunk a múltba, a régi kazánajtózó műhelybe, amelyben most korszerű festőműhelyt létesí­tenek, etázsfűtéssel. Még a harmadik negyedév folyamán átadásra kerül. Ez a minden igényt kielégítő festöde nagy­részben társadalmi munkával készül, a többi teendőt külső szerelők végzik. A bontás a törmelékeltakarítás a szocia­lista brigádok időt nem kí­mélő fáradozásának köszön­hető. Még azt is vállalták, hogy a fűtéshez szükséges ka­zánok gyártását megoldják, ami nemcsak beruházási költ­séget, hanem munkabér­megtakarítást is jelent. Mivel dicsekedhetnek még a ceglédiek? Azzal, hogy ebberr az évben átadták a fél- és késztermék­raktárt, amely korábban egy­általán nem létezett. A helyi­ség valaha szerelőműhely volt, de a munkaerők átcso­portosításával felszabadult, s területét most termékek cso­magolására hasznosították. Itt láthattuk az NDK-ba szál­lítandó, hét marhafejhasitó gépet, az EH—08-ast, amelyet előkészítettek exportra. Fehér-sárga, zöldajtós épü­letre bukkantunk. Az új tmk-műhelyre. Itt is, mint Különbuszt indít Kiskun­lacházára a Ceglédi VSE lab­darúgó-szakosztálya vasár­nap, az ÉGSZÖV MEDOSZ— Ceglédi VSE megyebajnoki labdarúgó-mérkőzésre. Az útra szombaton délig lehet jelentkezni Öcsai hírlapárus­nál, a sportbolttal szemben. A tavaly még NB IlI-ban játszó együtte-ek közül a CVSE rajtja sikerült jobban, öt ponttal szerzett eddig töb­bet ellenfelénél. Pénteken a Bem SE Bat­thyány utcai tekepályáján, délután három órakor kezdő­dik a Bem SE—Z. Danúvia, NB lll-as összecsapás. A ceglédiek legutóbbi mér­kőzésükön pontot szereztek idegenben a L. Hengerműtől. Ha az ott elért faeredményü­ket meg tudják közelíteni (egy híján kétezerhatszáz fát ütöttek), esélyesebbek a győ­zelemre. Klub a kismamáknak Hasznos délutánok Ma, szeptember 21-én kez­dődnek ismét a ceglédi Kos­suth Művelődési Központban a kismamaklub rendszeres csütörtöki foglalkozásai, dél­után négy órakor. A klubban szívesen látják az új jelentkezőket, elmehet­nek a gyermeket váró nők és a gyermekgondozási szabad­ságon levők. Amíg a foglal­kozások tartanak, a gyerme­kekre a játszószobában szak­képzett gondozónő vigyáz minden alkalommal. A klub programját erre az évadra is a közvélemény-ku­tatás és a tapasztalatok alap­ján állítják össze. Ismeret- terjesztő előadásokat hallhat­nak az asszonyok a gyermek- gondozásról, nevelésről, lesz szabás-varrás tanfolyam, fő­zési és egészségügyi szakta­nácsadás, lehetőség adódik szórakozásra, művelődésre. Kelendők a tejtermékek Cegléden, az élelmiszerbol­tok hűtőpultjairól gyorsan fogy több tejipari termék. Kelendő a kefir, a joghurt, szeretik a vásárlók a CEG- LÉDTEJ korszerű üzemében csomagolt poharas tejfölt is. Most, hogy a tanév meg­kezdődött, sok szülő szóvá tette, jó lenne, ha iskolatej­hez is mielőbb hozzájuthat­nának a gyerekek, hiszen a tejfölös poharakat töltő auto­mata, bizonyára, iskolatej adagolására is alkalmas vol­na. Ősz és tavasz Nyíló gránátalma-virágok Mintha az ősz és a tavasz egymásnak köszönne, együtt nyílik a krizantémmal, ősziró­zsával a ceglédi kertek sarká­ban az ibolya, az aranyeső bokrának sárgás virága. Az egyik, Széchenyi úti ház igen szépen gondozott kertjé­ben különösen szép, piros vi­rágokat láthatnak a járóke­lők néhány bokron. Sokan megcsodálják, de kevesen tudják róla, hogy gránátalma, mediterrán éghajlaton honos növény. A krónikák szerint évszá­zadokkal ezelőtt Mátyás ki­rály feleségének, Beatrix ki­rálynőnek volt a kedvenc vi­rága. Emlékére, a visegrádi vár romkertjében nyaranta ma is láthatnak a kirándulók né­hány gránátalmafácskát. Vi­rágot azok is hoznak, de — a nyári hónapokban. , A tagolt beszéd kialakulá- ■^“••sa döntő jelentőségű volt az emberré válás hosszú fo­lyamatában, s fontosságából, természetesen, azt követően sem veszített, hogy a homo sapiens benépesítette földün­ket. Szerepe azonban sokré­tűbbé vált, az évezredek so­rán árnyaltabb lett a nyelv, megkönnyítve, de meg is ne­hezítve az emberek közötti információcserét Az egyik nehézség abból adódott, hogy a szavak, az írott vagy a beszélt nyelv alkotóelemei­nek fogalmi, tartalmi jelen­tése megsokszorozódott, az egyes emberek szándéka, mű­veltsége, társadalmi helyzete szerint, elsősorban a fogalma­kat jelölő szavaké, mert hi­szen, ha valaki azt mondta, kalapács vagy madár, min­denki azonos dologra gondolt, nem így azonban a szabad­ság, a tulajdon, a jog, az igazság szavak esetében- Aligha kíván magyarázatot, miért. A nem egységes értel­mezés ellenére, mégis tudták, ki, mire gondol. Annál is in­kább, mert akadtak, szeren­csére nem is kevesen, akik pontosan kifejtették, hogyan is értelmezik az említett sza­vak jelentését... A történelem, mondhatni, e szavak jelentésváltozásának története: a mögöttük meghú­zódó fogalmak érvényesülésé­nek históriája. S hogy így volt, aligha csodálható. Az azonban már sokkal Inkább, hogy olykor egyértelműnek tartott szavaink jelentése ve­szít hiteléből. Különösen, amikor filológus körökben Jegyzet Anyanyelvűnk szabályai szerint oly gyakran emlegetett szó­panelekből, nyelvi sztereotí­piákból felépített mondatokat hallunk, olvasunk. A valóságban, persze, nem a szavak jelentésének torzu­lásáról, ,a beszéd szerkezeté­nek felbomlásáról, sokkal in­kább a gondolatok rendszer­telenségéről, ha nem a gon­dolatok hiányáról van szó. I eghelyesebb lenne azt ta­nácsolni: akinek nincs gondolata, maradjon szótlan. Ám némelyek, valami rejté­lyes kényszer hatására, még­is minduntalan beszélnek, szónokolnak, pongyolán, ér­telmetlenül fogalmazott mon­dandójukban még a legfigyel­mesebb hallgató sem fedez fel eredeti, lényeges gondolatot, melyre mint fonalra a gyön­gyök, felíűzhetők lennének a szavak. Azok a szavak, amelyek nyelvünkben s minden nyelv­ben élnek, melyek velünk együtt változnak, ízük, zama- tuk, zenéjük van, s amelyek kiszáradt múmiákká válnak, torz hangokká fakulnak, ha lelkiismeretlenül semmibe vesszük felbecsülhetetlen ér­téküket. Beszédünkben nem létezhetnek egymástól füg­getlenül: írott és íratlan sza­bályok szerint, egymást felté­telezik. Aki pedig vét e sza­bályok, a beszéd belső öntör­vénye ellen. szándékosan vagy akaratlanul erőszakot vesz a szavakon, gondolato­kon. Igen, a gondolatokon is, mert a nyelvben nemcsak formai, azaz nyelvtani köve­telményeknek kell eleget ten­ni. de tartalmi kívánalmak­nak is. A nyelvnek etikája van, magunkat károsítjuk, ha vétünk ellene. Senkitől sem várható el, természetesen, hogy oly bő szókincsű, árnyaltan kifejező legyen, mint nemzeti irodal­munk számos alakja. Azt azonban igen, hogy mindig anyanyelvének $lemi szabá­lyait megtartva szóljon. Nem magasröptű eszmefuttatások, filozófiai mélységű gondola­tok hiánya teszi szegényessé beszédkultúránkat, sokkal in­kább az egyiptomi Thébaisz- ból elrabolt, görög földre, az epeifoszi Dodonába vitt pap­nők tölgyfasusogásból, va­rázsforrás vizének csobogásá­ból kiolvasott jóslataihoz ha­sonló, több értelmű, homá­lyos, zavaros mondatok soka­sága. Ki mint él, úgy beszél, mondhatnék enyhe túlzással, megtoldva Seneca állításával, a beszéd a lélek tükre. Q lykor-olykor nézzünk bele ebbe a tükörbe, s ha kell, javítsuk torzításait, higy- gyük, hogy — Kosztolányit idézem! — erős várunk a nyelv, mert általa magunk le­szünk gazdagabbak, teljeseb- aek. Khim Antal

Next

/
Thumbnails
Contents