Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

Gondolatok egy monográfia kapcsán | W A jövőre is enged kövefkezfetni hagykörösi Kőcser itt van a szomszéd- 4 an, mégsem ismerjük elég- £é. Fél évszázada a lovas ko­csival közlekedő gazdákon kí­vül alig járt oda valaki. Csak amikor Halász Ernő megala­pította autóbusz-vállalatát, akkor lett nagyobb a forga­lom. Az Arany János Gimná­zium is felhasználta az első alkalmat, mely egy szép ta­vaszi napon tanulmányi ki­rándulást vezetett, ünnepet rendezve a falu szélén álló, lángok perzselte Kutyakapa- rónál, hol háromnegyed szá­zaddal előbb Petőfi is megpi­hent, s melyről azt írja, „éhen-szomjan szokott ma­radni a jámbor utazó”. Hi­teles ez a kép, még „a csap­iár, a vén Dömötör” neve is mindmáig gyakori családi és keresztnév. A gimnáziumban is nem egy kocséri diák hall­gatott erre a megszólításra. Illő lenne... Azóta nagyot fordult a vi­lág. Egy jászapáti birtokos a „falu-házának” telket ado­mányozott, az olcsón kapható fold pedig odacsábította a „szorzó” körösieket. Falu épült a puszta helyén. Aztán meg­ünnepelhették a negyed- és félszázadokat, manapság pe­dig lelkes szakképzett króni­kaírója is akadt a falunak, Antal Domokosné tanárnő személyében, aki tavaly ősz­szel a százados évfordulón, megörökítette a község törté­netét. És most itt van előttünk a Krónika, a Kecskeméti Petőfi Nyomda szép kiállításában, 452 szövegoldalon és 32 lapos képmelléklettel. Sok tanulság van ebben a könyvben, melyet érdemes gondosan átforgatnunk. Persze, arról nem tehet An­tal Domokosné. hogy a köz­ség múltjáról nem sok adat van, hiszen csak 100 év áll a falu háta megett... Nagy­kőröst Árpád idejéből szár­maztatja — Tetétlenre is hi­vatkozva, a város akadémikus történetírója Galgóczy Ká­roly, bár csak 1390-ből van okleveles bizonyság létezé­séről, mégsem sokkal terje­delmesebb az általa szerkesz­tett millenáris történetünk! Ennek az első okleveles em­lítésnek egyébként pár év múlva kerek 600 éve lesz, il­lő lenne hát gondolni rá... Antal Domokosnénak nagy­részt töretlen úton kellett jár­nia. Ösztönzést adott neki minden bizonnyal a megindí­tott helytörténetírói mozga­lom, melyen nem egy pálya­díjat nyert korábbi munkái­val. Potom pénzért Különösen zengő kunos ne­vű község Pest megye legdé­libb helysége. Jászkun bir­tok volt a földje, melyet Jász­apátiból irányítottak. Ösma- gyar módon leginkább birka- legelőként hasznosították. Így érthető, hogy az első török összeírásban mindössze 38 lakosa szerepel, számuk 44 év alatt 17-re csökken! 1745. május 6-án szerezték meg a jászkunok a szabadságukat, a Mária Terézia-féle redemp- ció keretében, ez kiterjedt a kocséri pusztára is. Az egykori jegyzőkönyveket jól kiaknázza a szerző, kár. hogy az őskorra vonatkozólag érzésem szerint, nem forgat­ta eléggé a Galgóczy-íéle nagyközségi történelmet. Ab­ban sok említését találta vol­na helységének, a többi közé ékelve. 1850-ben már 653 la­kosát tartják nyilván az egy­házi schamatizmusok! Dam­janich serege is útba eitette 1849 tavaszén. Egy nagykőrö­si birtokos 1863. tóién potom pénzét-*- vásárolta fel a sok eladó földet. Felvirágzás Olvashatjuk azt az érdekes adomát is a hosszú kocsizá­sokról, hogy „Apátiról forrón érkezett meg a csülökkel főtt száraz bableves a kocsiderék­ban, nagy öntött zománcos fa­zékban, zöld here közé ágyaz­va”. Nem gördítettek aka­dályt a kétszeresre dagadt la­kosság önállósodása elé. A jászkun terület megszünte­tése után egv évvel, a pusz­tabíró és a körösi Szente Já­nos ügyvéd javaslatára 1877. augusztus 12-én Kocsér „köz­ség ' önálló kúpviselutestű.etet és elöljáróságot kapott, tsttoi számitja.it a most ünnepeit 1UÜ. évét. Ennek a dokumen­tumai szerencsére megmarad­tak. A múltat idézve, így érke­zik el a könyv Kocsér jelené­hez, ami egy kicsit a jövőre is enged következtetni. A 15J. oloaitól a 453-ikig, tehát a mű kétharmad részét ez tölti ki: példaadó gonddal állítja ösz- sze a község legújaobkori történetét, tőként pedig a két tsz küzdelmeit. Teszi ezt a szemtanú elevenségével és a történelmi hitelesség igényé­vel. Tele van statisztikai ki­mutatással. Aki tud ezek­ben olvasni, nem teszi le a könyvet. Elkelne másutt is az ilyesmi. Erre is figyelmez­tet bennünket Kocsér komoly történeti beszámolója! Vegyük kezünkbe a köny­vet, és lapozzuk végig a „Fel­szabadulástól a századik év­fordulóig” címet hordozó részt! Jó áttekintést nyújt a fel-szabadulás körülményei­ről. a MKP megalakulásáról, majd a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front, illetve a Ha­zafias Népfront létrehozásá­ról, a földosztásról. Ekkor 183 család között oszlott meg 871 hold föld. Bizony, nem sok jutott egynek, s természetes­nek hat, hogy — a párt prog­ramjának szellemében — megszületett a gondolat: szak­szerű vezetéssel, nagyüzemi módszerrel kellene nagyobb termést kicsikarni a földből! Csirkegyár Legfontosabb a mezőgaz­daság talpra állítása volt. Nem valami jó Kocsér földje. Szellemesen mondja a könyv: „Nyilván, nem erről a vidék­ről kapták a marék földet, füvet, ital vizet honfoglaló Árpád fejedelmünk követei cserébe az aranyozott nyer- gű aranyos fékű arabs pari­páért, amit Szvátopluknak vittek”. Mindkét tsz-ben a „genetikus, üzemi talajtér­kép” készíttetésével kezdték. Így az Üj Élet 3122, a Petőfi pedig csaknem 2000 holddal kezdte meg az új honfoglalást. A mostoha viszonyok ellen „elsősorban a papírfaként fel­használandó nyárfa ültetésé­vel” indultak rohamra 1119 hektáron. Valóban, utunkon, akármerre néztünk, szép li­getek integettek felénk! Ne­héz körülmények közt kezd­ték meg a közös életet:mind­össze 20-an vállalkoztak rá, 4 lóval, 12 tehénnel. Voltak, akik be sem vár­va a szervezőket, aláírásra je­lentkeztek a bizottságnál. 1964 nyarán még 1400 holdat arat­tak kézzel. De rövidesen 3 traktort vásároltak, s mint­egy 6 millió forintot ruház­tak be. Ekkor már a rend­szeresen dolgozó tagok mind­egyikének 11 ezer forint lett a munkaegységre eső jöve­delme! 1968-ban a szövetke­zetről szóló új törvény^ értel­mében a vállalatszerű gaz­dálkodás útjára léptek. Őszin­tén megmondják, hogy az in­duláshoz 13 milliós hitelt kap­tak az államtól, annak is több mint'felét elengedték, de nem­sokára már ők adtak az ál­lamnak tiszta jövedelmükből 7 milliót vissza! Hogyan? Építettek a régi tapasztala­tokra. melyeket új gondola­tokkal tetéztek. így például tritikáléval és más ilyen i--ed- dő kísérletezéssel felhagyva, kapcsolatot kerestek a körösi konzervgyárral.. Sikerrel újí­tották fel a régi híres zöld­ségtermesztést. Az előre meg­szabott fix árak kapóssá tet­ték a részes művelést, me­lyet a tsz modern eszközök­kel támogatott. Bevezették a legjobb tejelőnek bizonyait fríz, fekete-tajka szarvasmar­hák tenyésztését. Már a 4 ezer literes fejési átlagot is megközelítették. Valóságos cs'rkegyárakat létesítettek. Különösen jó érzést válthat ki a múlt iránt fogékony lel­kekben, hogy feltámasztották halottaiból a régi híres juh­tenyésztést. Ezrével éltek itt valaha ezek az igénytelen jó­szágok, bizonyosan ez volt a vándorló magyarok konzerv­gyára és ruházati forrása. Ma már újra ezüstpitykés juhá­szok bizonyítják, hogv eb­ben a műanyagokkal büszkél­kedő világban külföldön is kapós a birkahús, a gyapjú. Hosszas tanakodás után be­levágtak az ipari melléküze­mek megszervezésébe is, Na­gyon jellemző a találékonysá­guk, hogy kis habszivacs üze­müket kiszélesítették. Üj la­katosüzemük gumitároló kon­ténereket gyártott állami meg­rendelésre. Varrodájuk fel­öltők és gyermekruházati cik­kek összeállítását végezte. A nőtagok kaptak vele kiváló otthoni kereső munkát. Jó­nevű kárpitosüzemük fejlő­dött ki, melybe még Kőrösről is járnak át szakemberek. Asz­talos-, építőipari és saját cé­lú fenntartóüzemük hívja fel magára a figyelmet. Véleked­hetünk akárhogy ezekről a „melléküzemekről”, de annvi bizonyos, hogy 1976-ban már 101 milliós bevételt biztosí­tott a gvenge adottságokkal rendelkező tsz-nek. Fokozott mértékben vál­lalhattak szociális — pél­dául nyugdíjpótló — felada­tokat. Végül tisztes havi fize­tést biztosíthattak tagjaik­nak. Alaposság Ugyanilyen utakon haladt a falu északi területeit ma­gában foglaló Petőfi Tsz is, de talán még több küzdelem­mel és eredménnyel. Mind­ebben döntő része van Tóth Róza főmezőgazdásznak, aki eredetileg orvos szeretett vol­na lenni, azután itt találta meg igazi hivatását. A könyv csak annyit mond róla, hogy a tsz a tagság véleményére alapozva szakmai szempont­ból és emberi kapcsolatai alapján őt választotta meg el­nökévé 1976-ban. Jó lett vol­na, ha a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó, példamutató emberekre nagyobb figyel­met szentelt volna a könyv. Sok színes, meleg riportra nyílna lehetőség a statisztikák közt! Emeljük ki még, hogy a könyv két nagy kulturális fe­jezetét Utassy Miklós írta, pedagógushoz illő alapos tá­jékozottsággal. Végezetül javasoljuk, hogy a környéken lehetőleg min­denki szerezze meg idején ezt a könyvet, az érdekelt tsz- ek pedig ne tartsák vissza csupán belső terjesztésre. Kí­vánatos volna, ha földmű­velési kormányzatunk min­den tsz-be eljuttatná: bizo­nyosan sok szép eredmény fakadna a nyomán! Dr. Toros László, az Arany János Társaság örökös tb-elnöke A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Ellátják az iskolákat Bővebb tejhozam, nagyobb termelés A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat helyi üzemébe a környékiből naponta 40 ezer li­ter tehéntejet szállítanak, melyből 30 ezer litert feldol­goznak, 10 ezer litert pedig Budapestre küldenek. — A vállalat 11 üzeme kö­zül a miénk az idei évet 190 millió forintos éves bruttó ter­melési tervvel kezdte — mon­dotta érdeklődésünkre Aradi László üzemigazgató. — Az esztendő első hat hónapjának tervét 97 millióra teljesítettük. Az idén összesen 46 vagon kü­lönféle sajtot gyártunk, ezek­ből eddig 31 vagonnal készí­tettünk. Magángazdaságok — Hogy alakul Nagykörösön a tehéntejtermelés? •— Számottevő mértékben növekedett a termelés a Mé­száros János Termelőszövetke­zetben és a Ceglédi Állami Tangazdaság helyi kerületében is. A Mészáros János Tsz az első félévben a szerződésiben ígért 4 ezer 910 hektoliterrel szemben több mint 5 ezer hek­toliter tejet szállított be, az ál­lami gazdaság 8 ezer 400 hek­toliterre kötött szerződést, s 8 ezer 740 hektolitert hozott. Több tejet kapunk a magán- gazdaságokból is, amelyekben átlagosan 5 százalékkal növe­kedett a tejtermelés. Jó áron — A kaskaval és egyéb hí­res exportsajtjaink készítésé­hez kapnak-e elég juhtejet? — Sajnos, csak keveset. A nagyüzemi gazdaságok több­sége a juhfejés helyett bárá­nyokat nevel, melyek külföl­dön igen előnyösen, jó áron ér­tékesíthetők. így kevés a juh- tej, az év első hónapjaiban Nagykőrösön mindössze egy­két juhász szállított belőle. Minden igényt — Fejlesztették-e az idén az üzemet? — Igen, korszerű gomolya- túrógyártó üzemrészt alakítot­tunk ki, s igyekszünk gépesí­téssel könnyíteni a dolgozók munkáját — Lesz-e iskolatej? — Igen, a múlt évinél több helyen, és nagyobb mennyi­ségben. Olyan iskoláit is je­lentkeztek, ahol tavaly nem kérték az iskolatejet. Minden, igényt kielégítünk, tudna, hogy a fiatal szervezetnek nagy szüksége van a tejre. K. L. Kőházi Ambrusné az itt készített túró zsírtartalmát ellen­őrzi. Az üzem laboratóriuma igen fontos állomása a minőség- ellenőrzésnek. Minden terméket gondosan ellenőriznek a szál­lítás előtt. Bojtos Margit és Dér Katalin a beérkező tejszín minősé­gét vizsgálandó, mintát vesznek a Kalocsáról érkezett szállít­mányból. Névjegyzék a tanácsházán Időközi választás Nagykőrös város 65. számú tanácsi választókerületében időközi választásra kerül sor. A választókerület, a Barátsz-'- los, Fekete, Kürtilapos dűlő lakói a helyesbített választó-' névjegyzéket szeptember 21-től 23-ig tekinthetik meg a városi tanács épületének földszint 50. számú szobájában. Várja a jelentkezőket az irodalmi színpad Ismét megkezdik munkáju­kat az Arany János Művelődé­si Központ szakkörei, amatőr művészeti csoportjai. Az ifjú­sági klubházban például októ­ber 4-én, szerdán délután tart­ja első próbáját a klubszín­pad, mely várja a versbarátok és a színjátszás iránt érdeklődő fiatalok jelentkezését. Röntgenkabin exportra A megrendelők körében keresett a TRAKIS helyi rész­legében készített BX 150—31 típusú röntgenkabin, melyet a vámőrség alkalmaz eredményesen. A második és harmadik negyedévben félszáz ilyen berendezést készítettek az NDK megrendelésére. Képünkön: Búzás Péter szerelő a kabin vég­állás kapcsolóját szereli be. Varga Irén felvételei A kispályás TRAKIS Kupáért A kispályás labdarúgó TRA­KIS Kupa mérkőzéssorozat őszi fordulóinak programját a korábbi sötétedés miatt némi­leg módosították. Az Ifjúsági és Kinizsi-sporttelepen játszott őszi második forduló esemé­nye: TRAKIS A—Városgazdál­kodás 2—0, Tormás—TRAKIS B 4—0, 21-es Volán—Mészáros Tsz 3—1, Konzervgyári jármű —TRAKIS Ifjúsági Klub 6—3, a NEFAG—DÉMÁSZ mérkőzés 2 pontját 0:0-lal a fafeldolgo­zó csapata kapta, a DÉMÁSZ csapata hiányosan jelent meg. A jelenlegi állás a következő: X. Mészáros 2. 21-es Volán 3. Konzervgy. jármű . 4. Városgazd. 5. TRAKIS IK 6. NEFAG 7. DÉMÁSZ 8. TRAKIS B 9. Tormás 10. TRAKIS A 11 II II 11 11 11 10 11 11 19 3 1 33-14 17 — 3 25-16 16 4 38-21 14 3 17-17 13 4 26-29 12 5 14-32 10 5 10-15 7 6 18-29 7 8 25-25 6 6 9-14 6 Versenyzés helyett bosszankodás Az MHSZ-sportkörök vidék­bajnokságát öt nap három vá­rosban rendezték. Az MHSZ Nk. Konzervgyári Lövészklub az arra érdemes sportolóit ne­vezte is. A Sportlövész Szövet­ség a visszaigazolást, a pontos időpontot és a színhelyet táv­irati sürgetésre sem küldte meg, így a körösiek nem tud­tak elutazni, és szereplésük is elmaradt, pedig volt helyezésre is komoly esélyük. Férfi kosárlabda NB II-ben Miskolci EAFC—Nk. Peda­gógus 123—44 (57—24). Nk.: Ábrahám (13), Danóczi (4), Mocsai (3), Józan (3), Marosfi (10); csere: Pécsi (11). Idegen­ben a legjobb középjátékosu­kat nélkülöző körösiek súlyos vereséget szenvedtek a nagy magassági fölényben levő, ta­vaszi második helyezett egye­temistáktól. A 7. percben, már 28:7 volt az állás. Elnök nélkül a Kinizsi A Nk. Konzervgyár Kinizsi Sportkörének vezetősége nyolc elnökségi taggal megbeszélést tartott a Sportotthonban, Var­ga András elnökhelyettes tájé­koztatta a jelenlevőket a mos­tani helyzetről. A sportkör el­nöke lemondott, és a szakosz­tályokban is csőikként a tevé­keny vezetők száma. Többek véleménye szerint a sporttal kapcsolatos szemlélet változta­tására lenne szükség, s akikor gyorsabban megoldódhatna a sportköri vezetés gohdja, és a szakosztályokat is sürgősen meg kell erősíteni. Jó lenne, ha a sportélet társadalmi munkásait munkahelyükön is elismernék. S. Z. Mai sportműsor Kézilabda Kecskemét: KTE (NB II.)— Nk. Kinizsi, barátságos női mérkőzés. Kosárlabda Toldi-sportcsarnok, IS óra; Nk. Pedagógus—Hódmezővá­sárhelyi VSE, NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Monor: a Pest megyei ifjúsá­gi válogatott barátságos mér­kőzése. Moziműsor Félelem a város felett. Szí­nes francia krimi. (16 éven fe­lülieknek!) Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. A kocséri Petőfi moziban A néma dosszié. Színes, ma­gyar bűnügyi film. Előadás kezdete: 7 óra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents